ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-11-03 / 45. szám

része van. A közgyűlésen, mely két óránál tovább tartott, mindvégig lelkes érdeklődés uralkodott. Az 1 órakor következett társas ebéd duzzadozott a sikerültnél sikerültebb felköszöntőktől. * Megemlékezés. Kegyelettel emlékezett meg az érs. tanítóképző ifjúsága elhunyt tanárairól s jótevőiről. F. hó 1-én d. e. a szentgyörgy mezői temetőbe vonult az ifjúság. Somogyi József sírjánál az: „Ah távozál . . ." éneklése után Matisz Gyula IV. é. tj. emlékezett meg beszédjében az intézet jótevőjéről. Utána a „Jaj de bús . . ." c. , gyászéneket adták elő. — Délután 2 órakor a belvárosi temetőbe zarándokolt az ifjúság, hol a: „Mért oly borús ..." gyönyörűen előadott akkordjai után Mihalovits János IV. é. tj. adózott az intézet nevében Majer István emlékének. A beszéd elhangzása után a: „Jézus az én reményem" c. gyászdalt énekelte az intézeti énekkar Nemesszeghy István zenetanár kitűnő vezetése mellett. * Negyven pályázó kérelmezi a 14 ezer koronát jövedelmező nagytapoicsányi plébánia javadalmat; egészen fiatal emberek is puhiják a Tökésujfalun időző Haupt-Stummer kegyurat. Az „Esztergom"-ban megpendített eszme, hogy szerzeteseknek kellene átvenniök a plébániát, még a pályázóknak nemesebben gondolkodó részének a lelkében is lelkes visszhangra talált. A Nyitravölgyben felfelé Nyitra az utolsó hely, ahol szerzetesek laknak. A jámborabb intelligencia, a tökély után törekvő papságra nézve igazi lelki áldás volna ez eszme nyélbeütése. Hát hamég tekintetbe veszszük a Nagytapolcsányba zarándokló, de ott gyónáshoz nem jutó sok zarándok nagy tömegét?! Itt van most a legjobb alkalom! * A szakolcai mozgalom. Szakolca város polgári körében most folyik az aláírások gyűjtése azon kérvényhez, melyet a nagyközséggé való átalakulás mozgalmának vezetői és hivei ez ügyben a felsőbb hatóságokhoz kivannak terjeszteni. Minthogy az eddig összegyűjtött aláíróknak állami adó gyanánt fizetett adója meghaladja a 30,000 koronát, az egészen áll. adó pedig körülbelül 46,000 korona, immár megállapítható, hogy az adózó polgárság nagyobb része a mozgalom hivei közé tartozik. A nagyközséggé való átalakulással szemben a városi lakosság többi rétegeiben, különösen az intelligencia körében igen különböző vélemények hallhatók s egységes vélemény kialakulásáról aligha lehet szó. Az intelligencia, melynek sorában a mozgalommal szemben csak kevesen vannak érdekelve, eddig tudtunkkal, egy irányban sem foglalt határozottabb állást. A kérvényezőkkel szemben ellentétes álláspontot foglal mindenekelőtt — tudomásunk szerint — a leginkább érdekelt városi tisztviselői kar, melynek néhány tagját a tervezett változtatás anyagilag érzékenyen fogja sújtani. Élénk szóbeszéd tárgya a város összes köreiben az, hogy régebben, a viharosabb városi közgyűlések idején állítólag maguk a közigazgatási körök mutattak a nagyközséggé való átalakítás eshetőségére, holott most ugyanezt az ellenpárt maga szorgalmazza. * A nagytapoicsányi bukott takarékpénztárban károsultaknak a bizonytalansága tovább tart; és ki tudja, meddig lesz az igy? Valóban ideje volna már egyszer tudni a való tényállást. Hiszen a takarékpénztár követelései be vannak hajtva, ingatlanai el vannak adva, a csődtömeg gondnoksága dr. Sztránszky Izidor igen pedáns és pontos ügyvédre van bizva, a szeszfinomító is működésben van: tehát mi az akadálya annak, hogy nem ér véget már egyszer a kinteljes és idegfeszítő bizonytalanság? És vájjon a károsultak ügyészei nincsennek abban a helyzetben, hogy a dolgot megindítsák és dűlőre vigyék ? * A süttői orvosi állás átszervezése. Süttö községben 1901. év óta immár 5 orvos kísérelte meg községi orvosként való letelepedést. A jelenlegi orvos is, mint a jelekből egész biztonsággal megállapítható, állását átmenetinek tekinti és minden igyekezetével arra törekszik, hogy másutt szerezzen egy megfelelőbb állást; hajlandó állását egy a megyében legcsekélyebb jövedelmet biztosító körorvosi állással is felcserélni. Ezen tény már egymagában is eléggé indokolja, hogy a helyzeten változtatni kell, mert Süttő községben a közegészségügyi szolgálat a jelenlegi viszonyok szerint nem biztositható, a kevés jövedelmet nyújtó állást az üggyel-bajjal alkalmazott orvos csak ideig-óráig tartja meg. Ezzel kapcsolatosan egy másik baj is állandóan felszínen van. A mig a süttői állásban az orvos alig talál teendőt és csak 2000 lélek egészségügye felett őrködik, a nyergesujfalui körben alkalmazott orvos 5 nagy községben látja el az egészségügyi szolgálatot, megemlitvén, hogy ezen községekben vannak a legnagyobb ipartelepek és a primaciának kiterjedt uradalmai, amelyekben két ezernél jóval több munkás talál foglalkozást. Ugy hogy ezen kör orvosa 8000 léleknek egészségügyét gondozza. Képtelenség elgondolni is, hogy az orvos e helyütt, bármennyire tevékeny legyen is, a reá rótt feladatnak meg tudjon felelni. A nyergesujfalui körben tehát meg épen az a baj, hogy a teendő túlságosan sok, amit egy alkalmazott elvégezni képtelen. E kettős bajon kivan segíteni a törvényhatóság, a midőn a süttői orvosi állás megszüntetésével, a süttői egészségügyi körzetet kibővíti és viszont a nyergesujfaluinak körletét szűkíti. Ez által az 1908'. évi XXXVIII. t.-c. 5. §-ában hangoztatott amaz elvnek is eleget kivan tenni, hogy egy-egy egészségi kör lehetőleg 5000 lelket számláljon. És megfelel a törvényhatóság a belügyminiszter ur 132000—1908. sz. rendeletében foglalt 5. §-nak is, amely szerint: „ahol bányák, gyárak, egyéb ipartelepek, stb. vannak, ott az orvosi körbe aránylag kevesebb községet kell beosztani." * Egy érdekes találmány. Hlatky-Schlichter Gyula és Sipos Árpád nyíregyházai lakosok olyan modelt szerkesztettek, amely egyszerűen lehetetlenné teszi a váltók melletti vasúti baleseteket. Ugyanis a legtöbb vasúti szerencsétlenséget az okozza, hogy a sinpárok közé kavics, vagy bármely más kemény tárgy kerül, melynek következtében a sinpárok nem záródnak össze és a reájuk menő vonatot kisiklasztják. A váltóőr éjjel, sötétben nem veszi észre a sinnyilások közé esett idegen tárgyat, amit a régi váltóíámpa nem tudott jelezni s igy a szerencsétlenség a váltóőr hibáján kivül megtörténik. A feltalálók a sinek kifogástalan záródását akként biztosítják, hogy a váltólámpa rudjára függőlegesen mozgatható U alakot szerelnek fel, amely váltáskor felcsúszik, fenn megakad és csak akkor esik vissza, ha a tengely pontosan egy negyedet fordult, ennek pedig feltétele, hogy a sinnyelvek megtegyék a szabványos 20 centiméteres utat. Ezen az U alakú testen egy piros üvegből készült négyzet-lap és egy korong van. Előbbi éjjel a váltólámpa fényét pirosra változtatja, utóbbi nappali jelzőül szolgál mindannyiszor, valahányszor a sinek a csukódásban akadályoztatva vannak. Oly rendkívül sensibilis ez a kétféle jelzés, hogy már akkor is feltűnnek, ha a sinek között csak egy drótszeg fekszik is. Ugyancsak eltűnnek a vészjelzések abban az esetben is, ha a váltó vonórudja eltörik. A jelzések olyan feltűnőek, hogy azok ugy nappal, mint éjjel a leglaikusabb és legközönyösebb embernek is azonnal szembetűnnek. A találmány óriási jelentőségét csak fokozza az a körülmény, hogy előállítása 20—30 koronánál többe nem kerül. * Sok baj van a munkásokkal. Azon körülmény, hogy a bő répatermés és a szeptemberi sok eső folytán összetorlódott az őszi munka, igen felszöktette a munka árát, ugy hogy helyenkint már 90 koronát fizetnek a termelők egy magyar hold répa kiszedéseért. Minthogy az egész munkaszezonra szerződtetett munkások jóval alacsonyabb árért dolgoznak, nincs kedvük alacsony bérért dolgozni, és vagy egyáltalán nem állanak be munkába, vagy pedig szöknek a munkából. A szolgabíró hivatalok és a csendőrök dolga óriási módon megszaporodott ebből folyólag. * Adómentes nyers cukor a méheknek. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben a kisgazdáknak és a méhészeknek 5000 métermázsa denaturált nyers cukrot bocsát ingyen rendelkezésére oly célból, hogy elősegítse a méhtenyésztést és fokozza ez által a méhészettel foglalkozók jövedelmét. Ez az intézkedés — ha nem is egészen, de részben — megszünteti, vagy legalábbj is megapasztja a méhek elpusztulását a korán beálló hideg miatt. Évről-évre fokozódó aggodalommal tekintett a kisgazda és méhész a jövőbe, mert a méhek az egész országban nagy ínséget szenvedtek a hűvös időjárás és a növények csekély nektárkiválasztása miatt. Nemrégiben azonban sikerült a kormánytól adómentes cukrot kieszközölni, mely meglehetősen pótolja a sok helyen egészen elmaradt mézelést s lehetővé teszi, hogy a méhek a hidegebb idő beálltával a telt kasokba vonulhassanak téli pihenőre. * Ellopott lovak. Kuralon ismeretlen tettesek ugyancsak megdézsmálták egynéhány gazdának az istállóját. Egy szép reggelen arra eszméltek a károsodott gazdák, hogy az istállójukból hiányoznak a lovak, a szerszámok, sőt egyiknek a félszeréből a kocsit is elvontatták a lopott lovak segélyével. Belik Sándor kurali lakostól egy lovat vittek el 260 korona értékben, továbbá a lószerszámokat és a kocsiját. Minthogy azonban két lóval akartak tovább haladni, egy másik gazdának a 200 korona értékű lovát is elkötötték s az igy összeállított fogaton tovább álltak a sötét éjszakában. A csendőrség erélyes nyomozást kezdett, de, bár azóta több nap telt el, még nem akadtak a furfangos lótolvajok nyomára. * Villamos világítás Nyitrapereszlényben. A Nyitravölgye annyira halad a civilizáció utján, hogy községei nem egy tekintetben előbbre vannak sok városnál. A galgóczi villamtelep vezetéke Nyitraperesziény mellett halad Nagytapolcsány felé. A társaság egyik képviselője eredménynyel tárgyalt október 21-én a nyitrapereszlényi lakosokkal, ugy, hogy már megvan kötve a szerződés Nyitrapereszlénynek villamos kivilágítása ügyében. A templom, a plébánia, a kapellánia, a községháza, az utca és sok magán ház lesz egy hónapon belül megszabadítva a kőolaj kormától és bűzétől. Sok házban még theafőzésre és géphajtásra is szerződtek, sőt a pince és fahelyiségek is villamos világítással dicsekedve fognak tündökölni. * Öngyilkos kereskedő. Neuhausz Ignác érsekújvári gabonanagykereskedő főbelőtte magát. Neuhausz Ignác még alig pár éve egyike volt Érsekújvár leggazdagabb embereinek. Gabona üzlete jól jövedelmezett, ezenkívül nagyforgalmú fa- és szénkereskedést is vezetett. Az utóbbi idők rossz pénzügyi viszonyai megrendítették az egykor vagyonos embert, aki az utóbbi időkben nagy anyagi zavarokkal küzdött. Neuhausz mult hétfőn revolvert szerzett, kiment a határba és ott halántékon lőtte magát. Több golyót röpített agyába, melyek egyike azonnal végzett vele. Hozzátartozói még az éjjel keresésére indultak, mert feltűnt nekik az éjjeli elmaradás, de nem tudtak rátalálni. Kedden reggel találták meg az öngyilkossá lett nagykereskedőt a határban dolgozó munkások. * Eladó birtok. Szalavszky Gyula, tfencséni főispánnak a nyitrapereszlényi határban levő 280 holdas és Wohlstein kereskedőnek ugyanott levő 67 holdas birtoka eladó. Az ár a mai drága pénzviszonyokhoz képest tulmagas. * Több napig a kötélen. Búcson nagyban foglalkoztatta a lakosságot a mult napokban özv. Izsó Zsuzsanna öngyilkossága. A szomszédok csodálkozva vették észre, hogy az özvegy házikója már napok óta zárva és lakója a napnak egyik órájában sem jelenik meg az utcán. Rosszat sejtve jelentést tettek a hatóságnak, amely betörte az ajtót s rémes látvány riasztotta meg a belépő hivatalos embereket. Az özvegy asszony ott csüngött kötélen a tűzhely feletti középső gerendán s a feloszlásnak félreismerhetetlen jelei mutatkoztak rajta. A vizsgálat kiderítette, hogy az asszony már régóta erős mellcsuklásban szenvedett s azért nagyon elkeseredett, mig végre is egy ismeretlen napon ily módon vetett véget szenvedésének. A hatóság megállapította, hogy a konyha ajtaja belülről erősen el volt zárva, tehát nem lehet feltételezni, hogy bűntény forogna fönn, miután senki sem tudott volna az erőszak nyomai nélkül a házba behatolni. * Rekord a házasodásban. A nevezetes rekordot egy bur asszony érte el, akivel e téren aligha vetekedhetnék valaki, mert ennek a Pretoriában élő, immár 78 tavaszt látott hölgynek több férje és gyermeke volt, mint bármelyik délafrikai társnőjének. Ma özvegy már a derék bur honleány, aki házasságainak sorozatát 18 esztendős korában kezdte meg, amikor is neje lett Petrus Jacobus Lübbe-nek; hamarosan özveggyé lett a fiatal aszszony és tíz hónapig csak egyetlen gyermekében talált vigaszt. Akkor azonban másodszor is férjhez ment egy három gyermekkel megáldott özvegyhez, de egy évi és öt hónapi boldogság után ezt a férjet is elragadta tőle a halál és ö most már négy gyermekkel maradt özvegyen. Öt hónappal a csapás után ismét oltár elé lépett a bátorlelkü menyecske, aki bevett szokása szerint, özvegy embernek nyújtotta kezét, ezúttal 7 gyereket kapván ráadásul. Tizenegy évig élt zavartalan boldog házassággal ezzel a férjjel, akit ezen idő alatt ő is hét gyermekkel ajándékozott meg, ekkor azonban ez is ment a többi férj után és az asszony ismét özveggyé lett. Teljes öt évig viselte az özvegyi fátyolt ezúttal, amikor is újra választott, még pedig egy nyolc gyerekes apát, akivel 11 évi házasság alatt ő még négy gyerek anyja lett; a boldog apa ekkor elhagyta a földi paradicsomot, neje, azaz özvegye pedig öt gyászos év után Hendrik Kloppernek nyújtotta kezét. Tizenegy év után ez is elhalálozott, miután tízszeres apai örö-