ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-10-06 / 41. szám

nem ér rá órákig ácsorogni. Binitter méltatlankodott, hogy a vevővel nem illik igy bánni, mert a vevőnek jogai vannak. A kereskedőné azonban tovább is leszólta Binittert, mire abból is kifakadt a keserűség és az elő nem adható címzéseknek egész árját zúdította Dichnére. Az asszony sem hagyta magát s a szenvedélyek a legmagasabb fokra emelkedtek. Végre is Binitter az asszonynak a hajába kapott, majd a torkára tévedt a keze s a hangos asszonyt alaposan fojtogatni kezdte. A dulakodás alatt az asszony komolyabb sérüléseket szenvedett, miért is az ügy a hatóság elé került. * Katalin-estély. A szentgyörgymezői kath. kör november hó 17-én este 7 órakor tartja ez idei Katalin-estélyét. Színre kerül Raupachnak világhírű drámája: „A molnár és gyermeke." E nagyszabású és rendkívül megható drámára, mely számos európai nyelvre fordíttatott már le, nagyban készül a kör műkedvelő gárdája. A 100 aranynyal kitüntetett dráma 5 felvonásból és 9 szakaszból áll. A kör ez alkalommal a darabnak megfelelő szép díszletekről fog gondoskodni, hogy a drámát minél hívebben adhassa elő a közönség épülésére. * Furcsa szórakozás. Minden hadüzenet nélkül hamarosan akart magának elégtételt venni Fodor Sándor kisújfalusi lakos, aki a múlt hó 30-án berontott Madarász József korcsmáros udvarába azon szándékkal, hogy ott még ember vérnek kell folynia. A régi harag nagyon felforrt Sándornak a kebelében s miután a korcsmáros jól elzárta a konyha ajtaját, egy jó óra hosszat zörgette és feszegette, hogy bejuthasson hozzá. Madarász nem is válaszolt az erőszakos kopogtatásokra, hanem hagyta Fodort szórakozni. Fodor Sándor végre is megunta az egyoldalú hadakozást és beszüntette az ostromot, ellene azonban a hatóság indított eljárást magánlaksértés címén. * Ellopott kerékpár. Régen lókötők ólálkodtak az útszéli csárdák körül, most pedig, miután ló nincs, a biciklitolvajok űzik mesterségüket. Miskolczy Lajos ebedi lakos kerékpárosán rótta az útat és mivel a párkánynánai állomás mellett lévő Kéry-féle vendéglő ablakai hivogatólag világítottak ki az esti sötétben, leugrott az alkalmatosságról s odatámasztva az utcaajtóhoz, betért egy kis italra. A vasárnapi szórakozás azonban balul ütött ki Miskolczyra, mert, amikor a sötétben a kerékpár után tapogatódzott, csak a nyirkos levegőt érték ujjai. Mig ugyanis Miskolczy ott bent melegedett, addig egy szekér érkezett a csárda elé, melyen Seres István széppatakpusztai lakos ült. Meglátta a csillogó szerszámot s egészen természetesnek találta, hogy mivel senki sincs mellette, hát akkor azt el is lehet emelni. A gondolatot követte a csúnya tett s a következő pillanatban a kerékpár már fent volt a kocsiján. Azután a lovak közé vágott s ment a faluja felé, mint akit a tatárok kergettek. Pedig az áruló ott ült a kocsin a háta mögött a néma bicikli alakjában, amely mégis minden tanúnál ékesebben beszélte el a szomszédoknak, hogy ime Seres Istvánhoz igaztalan jószág került. A nyomozó •csendőrök hamarosan ráakadtak a kerékpárra, mert még a kis gyerek is tudta, hogy Seresnek biciklije van, bár nem tud rajta lovagolni. * A lukas katlan. Még a mult hónap elején történt, hogy a szomszédos Párkány népét tűzi lárma riasztotta meg. Drozdi Aladár vagyonában tett kárt a tűz leginkább, de azért mások is érzékenyen károsodtak. A csendőri nyomozás kiderítette, hogy a tűznek az oka egy lyukas ajtajú katlan volt, amelyben, nagymosás lévén, erősen tüzeltek. A nagy szél sokszor kivágta a lyukas ajtón a szikrákat. Egy ideig nem történt semmi baj, mig végre nagyobb szikracsomó repült ki a tűzhelyből s a tűz belekapott a közeli gépszínbe s az összes melléképületek egy-kettőre lángbaborultak. Drozdinak 19.000 koronát kitevő kára van, mert a színben nagyobb értékű gépek voltak. Elégett Klement István deszkakerítése, a Pauncz Soma kocsija és a rk. hitközség temetőjének kerítése. Ezen károk is meglehetős összeget tesznek ki. * Leégett a csárda teteje. A kicsindi községi korcsma leégésének okáról és körülményeiről a következőket tudtuk meg a nyomozás során. Szántó János kicsindi lakos, aki egy kis karcos reggelire átfáradt szept. 20-án Goldstein Jónásnak korcsmájába, úgy 7—8 óra körül hazaballagva észrevette, hogy az istálló cserépfedele nagyon füstöl, majd egyszerre lángok csaptak elő. Szántó harsány hangon kiáltotta ki a veszedelmet s a kifutott nép között szájról-szájra járt a kiáltás : tűz van! A födelet és a padláson lévő dolgokat nem tudták kimenteni, azért a kár kitesz 970 koronát. A veszedelem elmulta után a tűzvész oka után kezdtek érdeklődni s mivel az emberi szenvedélyek hivatott hajlékáról, a korcsmáról volt szó, mindenki azt hitte, hogy gyújtogatás történt. Azonban semmi valószínű nyomra nem akadtak, de az kiderült, bogy a tűz előtt Goldstein járt a padláson, honnan takarmányt hozott le a lovának, mert Deméndre akart menni. Goldstein azonban erősen állítja, hogy ő gyufát sem ejtett el, igy hát a tüzet az ismeretlen okoknak számlájára kell irni. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschbaummayer K. gyógyszertárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. * Uj szálló. Impozáns látványossága a fővárosnak a Zsigmond-utca 38/40. szám alatt épült hatemeletes Grand Hotel „

Esplanade" nagy szálló, mely augusztus 15-én nyillott meg. A szálló a Rózsadomb tövében fekszik, szemben a Szent Lukács- és Császár-fürdőkkel, tehát egyik fővonalon és a keleti, nyugati, kelenföldi és déhvasuti pályaudvaroktól majdnem egyenes vonalban, villamoson pár perc alatt elérhető. Maga a szálló nagyarányú épülete, hatalmas méreteivel, Ízléses építkezésével, már külsőleg is kellemesen hat. Hatalmas halijából, fényesen berendezett étterem, tágas, magasan épült kávéház nyilik. Van nagy társalgóterem, kényelmes olvasó-, írószoba és fürdő. Az emeletre modern személyszállító liftek vezetnek. A szállónak 250 szobája van. Minden egyes szoba gyönyörű rézbutor berendezéssel, fölszerelve hideg- és meleg vízzel, villamos világítással, stb., stb. E nagyarányú vállalatot gyakorlott, a téren már évtizedek óta működő Pallai Miksa igazgató-tulajdonos személyesen vezeti, ki a Deák Ferenc és István Király szállodák alapitója is volt. A szálló vezetősége kitűnő ételekről, italokról és ezenfelül még pensio rendszerről is gondoskodott, valamint az összes pályaudvarokon autójáratot tart fönn. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. szeptember 22-töl 28-ig. Születtek : Valazsek Albert rk. kömivessegéd fiia, — Stámusz Ferenc rk. kömivessegéd fia, — Zachorcsek József rk. pályamunkás fia, •—• Gubó Mihály rk. földm. fia, — Tóth Andor rk. vasúti kalauz fia, — Findt Erzsébet rk. földm. leánya, — Szenczi István Mihály rk. földm fia, — Erős Ferenc rk. földm. fia. Házasságot kötöttek: Struchlik Gyula Jenő posta- és távirdaszolga Budapest és Tóth Anna Esztergom, — Nievald Antal sütősegéd és Czuczor Etel varrónő Esztergom, — Sinkovics József sirásó és Reichel Anna Esztergom. Meghaltak: Miklovics Teréz rk. 12 éves (dermedés), — Drobni József rk. 42. éves kántortanító (bélgümőkór), — Gubó Mihály rk. 1 napos (veleszül. gyeng.), —- Vas Jánosné sz. Krivinyi Mária rk. 73 éves (aggkór), — Tótmajor István rk. 5 napos (veleszül, gyeng.), — Gál József rk. 28 napos (szül. gyenge), — Plauka József ág. h. ev. 45 éves cipész (tüdővész), — özv. Szabó Alajosné sz. Kiss Anna rk. 96 éves (aggkór), — özv. Horn Miksáné Lipscher Erzsébet izr. 81 éves (szervi szívbaj), — özv. Makkos Józsefné Spóner Kalalin rk. 68 éves (veselob). Tanügyi hirek. Igazgatókká kineveztettek: Molnár Gyula zsitvaujfalusi, Bieliezky Albin felsőleszétei, Szvoboda Vince zebegényi, Vilczek Gyula kismarosi, Obert Kálmán palásti, Freész János szomori, Vigh János gyermelyi, Prikaszki István alsószerdahelyi, Fekete István nánai és Hrdy Béla. modori tanitó, akiket az egyházi főhatóság a Rendszabályokban az igazgató-tanítók részére biztosított jogokkal is felruházott. Uj tanitói állások. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az ipolyviski iskolánál a Il-ik, a bösinél az V-ik és a felbárinál a Il-ik tanitói állás szervezését 1912. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg engedélyezte és a megválasztandó tanitó részére évi 900 korona fizetéskieg. államsegély kiutalását helyezte kilátásba. Halálozás. Drobni József garamkövesdi kántortanító szeptember hó 20-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Megválasztattak és állásukban egyházhatóságilag megerősíttettek: Gábor Rezső császtói, Sunyál Rezső érsek vadkerti. Erdődy Ferenc illésházai, Zubovits Margit felsőzellői, Nóvák Vilma bajnai, Nagy Ilona garamujfalusi, Schimcsig Margit garamkeszi, Szendrey Gizella szécsényhalászi, Urbán Károly felsőleczétei, Friedrich Ernő pozsonyligetfalusi, Vinczenczi József nyitrasárfői, Pintér Irén szomori, Kazy Franciska és Polányi Izabella galgóci, Lehotay Timótné szül. Pulcz Matild gerencséri, Takáts Lajos rózsavölgyi, Petrovics Józsefné szül. Lőwenstein Erzsébet bucsányi, Lehotay Károlyné szül. Knobb Teréz ottóvölgyi, Rummel Hugó nádszegi, Ritter Ferenc peredi, Szende Gyula alsószerdahelyi, Bárdos Ede nagymodrói, Námer Ferenc buzikói, Burza Kornélia nagyrépényi, Kürti János bozóki, Janicsek Emilia rózsavölgyi, Huszáréit Béla felsődombói, Kozár Gyuláné sz. Rónai Mária etesi, Szlávik Margit csábi, Arvay Miklósné szül. Nogel Mária lakácsi, Nát&in János és neje Ventura Brigitta alsóleszétei tanítók, illetve tanítónők. Tanitóváltozások. Kucsera Blanka a nagyölvedi és Fekete Margit a kurali róm. kath., Fekete Erzsébet okleveles tanítónő az annavölgyi bányatársulati elemi iskolához megválasztattak. Fizetésutalványozás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kertész Ödön gyivai áll. el. iskolai tanítónak 1600 kor. fizetést, Szőllősy Ilona nyergesujfalui és Balvin Róza sárisápi áll. el. iskolai tanítónőknek 1000—1000 kor. fizetést, 200—200 kor. lakpénzt és 40—40 kor. lakpénzpótlékot utalványozott. Nyugdijhelyesbitések. Kanoczay József muzslai, Rencz János dömösi, Bellas István hV bádi, Szabóné Gizinger Lenke magyarszőgyéni és Böröndy Irma bajnai rk. iskolai tanítónők, illetve tanítók nyugdíjigénye helyesbittetett. Tankönyvkitiltás. Nedelykovics Iván által megirt „Egyetemes Földrajz" cimü tankönyv használatát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Magyarország területén megtiltotta. Fizetéskieg. államsegélyt utalványozott a vallás- és közokt. m. kir. miniszter Bürger Hermin szunyogdi és Cziráky Etelka ipolysági, — drágasági pótlékot pedig Pokorny Mária irtványos modertárnai tanítónők részére. Tandij pótló államsegélyt engedélyezett a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter Leboda László kurtakeszi, Sümegh István csúzi, Polák Sándor ekecsi, Gödölle Béla füri és Hroskó Sándor csicsói tanítóknak. Személyi pótlékkal tüntette ki a miniszter Németh István somorjai, Vinkovich István ipolyszalkai, Zsiska Pál péterfalvi, Borz János kurali, Jakubéczy Ferenc csépányfalusi, Sümegh István csúzi, Csepregi Károly sárkányfalusi, Misoka József sopornyai, Ondrejka János garamnémeti, Sztrelka Ferenc csesztei, Huszágh Adolf selmecistvánházai, Matulay István báhonyi, Kampmann Gusztáv alsószemerédi, Gyürky István leszenyei, Karsai István vágujhelyi, Kovács Sándor királyfai, Asztalóvszky János perneki tanítókat. Korpótlék államsegélyben részesültek :Bolla István szécsényhalászi, Hammermüller Karolina alistáli, Sebő Imre tardosi, Szebeni Jenő tótmeAlapittatott 1850-ben Eredeti FOWLER-"GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.