ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-09-22 / 39. szám

kávéház a faluban, gondoltam, elhállok a billiárdasztalon. De nem volt billiárd-asztal, csak sakktábla. Hát azon aludtam. Mint kigyóember. — Hm. Igy bizony nem lehetett kellemes. De hát miért volt az idén ilyen keserves ? — Tudják, kérem, ez japán szisztéma. A gyakorlatokat japán mintára csináljuk, hanem azért, ha rákerül a sor, futni mégis csak orosz szisztéma szerint fogunk. Jaj, de miket beszélek, még kiirják. — Legyen nyugodt, ha újság mond el ilyesmit, arra úgyis rámondják, hogy hazugság. * A világ szén- és petroleumkészlete. Engels tanár a német természettudósok és orvosok Karlsruheben tartott vándorgyűlésén tartott érdekes előadásából közöljük a következőket: Mind a szén, mind a petroleum növényi és állati maradványokból áll, a melyeknek teljes föloszlását oxidáció által az a körülmény akadályozta, hogy valamely módon elzárattak a levegőtől. Európa összes szénkészlete 1908-ban körülbelül hétszáz milliárd tonna volt, a miből Németországra 416, Angliára 193, Belgiumra 20, Franciaországra 19, Ausztria és Magyarországra 17, Oroszországra 40 milliárd tonna esik. Az Északamerikai EgyesültÁllamok szénkészletét 680 milliárd tonnára, az egész világét 3000 milliárd tonnára becsülik. Németországban a készlet 3000 esztendőre, Angliában 700 esztendőre, Európa többi államában 900 esztendőre elegendő. Egyes szénrétegek azonban oly mélyen vannak, hogy kiaknázásukra a nagy költség miatt ez idő szerint még gondolni sem lehet. A 175 millió tonna barnaszénnel együtt 1909-ben nem kevesebb, mint 1100 millió tonna szenet bányásztak. Mindazáltal a jelenlegi fogyasztás mellett el kell következnie annak az időpontnak, amikor a jelenleg még óriás szénmennyiség is el fog fogyni, ha addig ipari célokra más energiaforrást nem fognak fölfedezni. A petróleumkészletét 5000 millió tonnára becsüli. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschbaummayer K. gyógyszertárában és a készitőnél Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. Irodalom és művészet. „Uti emlékeim." 1910—1912. Irta P. K. Nyomatta Buzárovits Gusztáv Esztergom. Valahol egyszer egy értekezést olvastam valami csendes filozofálótól az utazásról, melynek sok érdekes igazsága máig is élénk emlékezetemben van. ... Az ember néha azt álmodja, — irta a cikkező, — hogy a kézitáskája tele van aranyrögökkel és amikor felébred, csak ólom-valóság nehezedik rá. Minden utazás mélyén ilyen álom lappang. Csak utána érzi az ember, hogy mindazt, amit látott, csupán álmodta s muló emlékezetére van bizva az, amit az imént úgyszólván a tiz ujjával tapogatott . . . Az utazás ma kulturszükséglet s éppen anynyira nélkülözhetetlen, mint az üditő, mindennapi álom. A mindennapi robotban agyonhajszolt ember kedélye a hivatal börtönéből az első nyári verőAlapittatott 1850-ben Eredeti FOWIEE-Üf GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. fényes napon kikívánkozik a szent szabadság levegőjébe, hol nincs principális, nincs Íróasztal vagy katedra, nincs kellemetlen ismerős, nincs házirend, nincs napi posta, csak én vagyok, egyedül én, fesztelenül, gondtalanul, ismeretlenül, a nyüzsgő, a közös cél elérésében fáradó ezernyi utas-bajtárs közt, mégis magamra hagyatva, szabadra bocsátva. Hajh, — erről szoktunk álmodozni a hosszú, szinte végtelennek tetsző munkahalmaz taposómalmában azokon a szürke, hangulatnélküli lelketlen téli napokon, mikor idegeink túlfeszített szálai gyűlöltté teszik környezetünket, kenyéradó foglalkozásunkat, mindent a világon . . . Erről szoktunk terveket szőni, szép vidékeken keresztülrobogó vonatról, I. osztályú jeggyel egy Pullmann-kocsi kényelmes ülésében ülve, erről szoktunk álmodozni télen — s rendszerint valami miatt lemaradunk erről a gyorsvonatról — nyáron. Legtöbbször azért, mert decembertől juliusig elfogy az erre szánt pénzünk. Pedig az utazásnak sok filozófiai s még több gyakorlati tanulsága van. Minél többet utazik az ember, annál súlyosabb aranyrögöket hoz haza magával tapasztalatának kincsesháza számára. Én minden külföldön tett hoszabb utat egy-egy főiskolai classis bizonyítványával egyenértékűnek tartok. A sokat utazó emberben ujabb és ujabb nemes lelki értékek fejlődnek ki s megvagyok róla győződve, hogy a sokat utazó ember jobb és emberszeretőbb az átlagembernél. Olvasom Pauer Károly utikönyvét, melyben 1910—11—12. nyarán tett utazásai közben szerzett tapasztalatait örökítette meg. 1910-ben a Bajna vidékét, Svájcot járta be, majd Münchent nézte meg, innét elment Oberammergallba a passiójáték megtekintésére, majd Salzburg, Ischl s Baden után 1911-ben a szőke Adria partvidékét kalandozta körül tervszerű, pompás beosztással, mig ez évben a müncheni iparkiállitással kezdette, honnan a poroszországi Bemscheidben élő magyarországi tót munkásoknak tartott missió után Poroszország iparvárosain keresztül Belgiumba, az északi tenger partjára, onnan a nagy kanálison át Londonba, onnan visszafelé Bonn, Coblenz, Mainz, Frankfurt, Würzburg, Nürnberg és Begensburg után visszajött hozzánk, közénk. Visszajött közénk s elhozta nekünk kézitáskájában az aranyrögöket, mikről mi csak álmodozni szoktunk hosszú téli délutánjainkon. Elhozta nekünk az aranyrögöket, melyeket hosszú utjain egybegyűjtött tapasztalatainak kincsesháza számára. Pauer nem az az önző, fösvény ember, ki aranyait ott hagyja penészedni ládája fenekén, hanem közreadja azokat „Uti emlékeim" cim alatt kiadott könyvében, mint a dedikációban irja, jóbarátai, ismerősei s jótevői számára. • Mégis csak fösvény ember Pauer. Mert mért zárja ki a könyv olvasásának élvezetéből a nagyközönséget? Ilyen könyvekre a müveit nagyközönségnek pedig nagy szüksége van. Olyan szépen, olyan közvetlenül, olyan természetes hűséggel irja le útjait Pauer, hogy az olvasó a Pullmann-ülés kényelméből, szellemi erejének fáradása nélkül, igazi élvezettel vesz részt Pauer utazásaiban. Pauer mestere a tollnak s mestere a beszélgetésnek. Nem is olvasunk az ő könyvéből, csak hallgatjuk őt némán, áhítatosan, mint a gyermek a csillogó tündérvárosokról, a kakaslábon forgó kastélyokról, az Eldorádóról mondott meséket. Ö beszél s mi látjuk magunk előtt Svájc csodás panorámáit, az Adria szelíd kékségét, a nagy német iparcentrumok nyüzsgő életét, színesen, tarkán, kaleidoszkopszerü szépségében. S mikor végighallgattuk, ugy megpihent a lelkünk a szép, a nemes, a művészi látnivalók édes narkózisában. Pauer gyakorlati és gyakorlott utazó, aki tudja már, mit érdemes megnézni s abból mit érdemes meglátni. Széles ecsettel dolgozik ott, ahol miliőt fest, de minuciózusán aprólékos ott, ahol érdemes látnivalóra bukkan. Kikutat mindent, odamegy mindenhová, ahol szépet láthat s nem riad vissza a fáradságtól, ha hasznosat tanulhat. Ezek az ő könyvének legfőbb érdemei, bár még igen sok dicsérő s elismerő igazsággal vagyunk kénytelenek itt adósai maradni e rovat szűke miatt. Pauer szép, hasznos és élvezetes könyvet irt s bőven kamatoztatta az utazásaira fordított költséget és fáradságot azokban az erkölcsi értékekben, melyeket könyvében feltár. A könyvet Buzárovits-cég állította ki a nála szokásos igazán Ízléses külsővel, finom papíron, gyönyörű tiszta, hibátlan nyomással. A könyv a tartalmához s a tartalom a szerzőhöz mindenben méltó. Szvoboda Román. Az „Élet" c. képes heti folyóirat szeptember 22-iki számában Zsoldos László regényén kívül elbeszéléseket közöl Erdős Benéetöl és Sik Sándortól, verseket Bodor Aladártól és Juhász Jenőtől. Adorján Andor cikke a rotheneufi remetéről és Sztrakoniczky Károly riportja az eucharisztikus körmenetről, valamint az érdekes illusztrációk egész sora és rendes rovatok teszik változatossá az „Élet" legfrissebb számát. Kiadótulajdonos: DP. PÉCSI GUSZTÁV. • 1912. V. 391/2. számhoz. r Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az esztergomi kir. járásbíróság 1912. V. 391/2. számú végzése folytán Taton 121. számú házban 1912. évi október 3. napján d. u. % 2 órakor 3917 kor. 50 fillérre becsült bútorok, lovak, kocsik s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fognak adatni. Egyúttal felhívom mindazokat, akik a befolyandó vételárra elsőbbségi igényt érvényesíteni szándékoznak, hogy azt az árverés megkezdéséig nálam jelentsék be. Esztergom, 1912. évi szept. 9. napján. Havas Vince, kir. bir. végrehajtó. 548/1912. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A párkányi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a komáromi kir. törvényszék kerületéhez tartozó, ezen kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság területén, Nagyölved község határában fekvő 451. számú telekkönyvi betétben A f 3. sorsz. 2121/1. hrsz. Duhony István (nős Bácz Annával) tulajdonául felvett II. vető dülőbeni szántóra 406 korona, az u. a. sz. tkvi betétben A I. 1—5. sorsz. 673/1, 673/2, 992/1, 2860/3, 2861/3. hrsz., ugyanennek tulajdonául felvett szántók ésszőlőre 59 korona s a nagyölvedi 248. sz. tjkvi betétben A I. 1—7. sorsz. 672/2, 994, 1412, 1735, 4186, 4415. hrsz. szántók és közös erdőbőli jutalékának Duhony Istvánt illető Vrröd részére 164 korona becsárban a végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes bírói árverést Duhony István tkvi tulajdonos kérelmére elrendeli. Az árverésnek Nagyölved község házában leendő megtartására 1912. évi november hó 15. napjának délelőtt 9 óráját határidőül kitűzi

T amikor a fentebb jelzett ingatlanok a becsár 2

/3 részén alul nem fognak elárvereztetni, ha azonban a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő ígéret nem tétetik, az árverés felfüggesztetek. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10 %-át készpénzben avagy óvadékképes értékpapírban bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni s a kikiáltási áron felül tett magasabb ígéret tétele esetén a bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi °/o-ig kiegészíteni, különben Ígérete figyelmen kívül marad és az árverésen többé részt nem vehet. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben az árveréstől számított 30, 60 és 90 nap alatt 5%-os kamattal az esztergomi kir. adó-, mint birói letétpénztárba a 39425/1881. I. M. sz. rendelet módozatai mellett lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Párkány, 1912. augusztus hó 18-án. Cserhalmi s. k.

T kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Hanz, kir. telekkönyvvezető. VODICSKA ISTVÁN képesített kőműves mester, építési vállalkozó Esztergom (Szenttamás) Basa-utca l szám. Elvállal az építési szakba vágó mindennemű munkát és tatarozásokat teljes szavatosság mellett. Tervekkel, rajzokkal, költségvetésekkel szívesen szolgál. Levélbeli megkeresésekre az igen tisztelt épittetöknél személyesen megjelenik.