ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-08-04 / 32. szám
kiment az udvarra s ott tett-vett egyet-mást. Azután a szülők semmit sem tudtak róla, csak az este 10 órakor arra haladó keleti express elrobogása után hozták meg a szörnyű hirt a szülőknek, hogy a Lujza leányuk nincs többé az élők között, mert a száguldó vonat agyontiporta. — Reviczky Elemér tb. főszolgabiró kiszállott a helyszinére és megtartotta a hatósági vizsgálatot, de semmi nyomra sem akadt, amiből a leány tettének okát ki lehetett volna deríteni. A leány tisztességes életet élt és igy a boldogtalan szerelemre se lehet gondolni, mint az öngyilkosság inditó okára. * Értesités. Az esztergom-vizivárosi r. kath. polgári leányiskolában f. é. aug. 29-én és 31-én délelőtt lesznek a felvételi, aug. 29-én, 30-án és 31-én délután a javitó vizsgálatok. Javító vizsgálatot csak azok a tanulók tehetnek, akiknek csupán két, vagy legfeljebb három tantárgyból van elégtelen jegyök, ha mindjárt nöi kézimunkából, vagy rajzból volna is az; akik aug. 15-ig az igazgatóságnál jelentkeznek. * Leégett vízimalom. A Kicsind község tulajdonát képező garami vízimalom a mult napokban eddig még kideríthetetlen okból porrá égett. A tűzvész napján Bagó Adolf bérlő este L /a 8 órakor hagyta el a malmot s ezt bizonyítja Zsákovics Géza kicsindi lakos, aki a bérlővel a jelzett időben egyszerre ment be a faluba. A bérlő, saját vallomása szerint, hazaérkezvén vacsorázni kezdett, de alig ült az asztalhoz máris tüzilárma riasztotta fel s ekkor látta, hogy a körülbelül egy órával ezelőtt elhagyott malom teljesen lángokban áll. A vizsgálat megejtésével megbízott hatóság a tűzvész okául a malomban tartózkodók dohányzását tételezte fel, azonban a malom bérlője vallomásában erősen állítja, hogy sem tüzet nem rakott, sem nem dohányzott. Gyujtogatásból sem eredhetett a tüz, mert a beszerzett bizonyítékok szerint senki sem járt a malomnál s azt mint községi tulajdont bosszúból sem gyújthatták föl, miután nem a molnárnak, hanem magának a községnek okozott volna a gyújtogató kárt. Ezért a csendőrség fentartja a gyanút, hogy valami eldobott égő tárgy okozta a tüzet, bár bizonyíték nincs, miután a tüz mindent elemésztett. * Óriási gabonatermés van most a felvidéken. Jelesen a Nyitravölgyben magyarholdankint körülbelül 14 métermázsa az átlag. * Tüz Bényben. A községházának szomszédságában levő épületeket július 26-án tűzvész pusztította el Bényben. Takács Ignác háza gyuladt ki, miután a tűzzel vigyázatlanul bántak. A tüz a száraz meleg időben hamarosan átharapódzott a melléképületekre is. Majd a szomszédban lakó Rapp Géza községi jegyző sertés óla is tüzet fogott és elégett. Takács Ignácnak a kára 2500 korona, de azon fölül más károk is felmerültek, amennyiben az oltás hevében a szomszédos községháznak a falát is megrongálták. * Kántorral nem lehet alkudni. Egy morvamenti tót községhez tartozó major béres-gazdájának meghalt a gyermeke. Beállított a kántorhoz s a helybeli szokás ellenére magyar búcsúztatót rendelt. A kántor készségesen intézte el a „rendelést", jóllehet az akkori „nemzetiségi időben" merénylet számba ment a magyar ének. Temetés után beállított a gazda a kántorhoz, hogy lefizesse a mester ur „bérit". — 2 pengő 20 krajcárral tartozik gazd 1 uram. — Ejnye, de drágán csinálja azt mester uram ; minálunk Dunántúl felével is beéri a mester ur — feleié a gazda. — Arról nem tehetek, nálunk ilyen az előírás. 1 pengő 20 krajcár jár a latin énekért, ez a stóla; egy pengő pedig a búcsúztatóért. — Hászen kérem a magyar ének szép volt, azért többet is érdemelne, de az a latin nem ért semmit. — Hát jól van gazd' uram. Csináljuk igy: a magyar énekért fizessen 1 pengő 20-at, a latinért csupán csak 1 pengőt. ... És a gazda fizetett. * Borzasztó sertésvész irtja Trencsénmegyének vágvölgyi részében a sertést. Egész udvarsorok szűkölködnek sertés nélkül. Nagy csapás ez a földhöz tapadt, szegény népre nézve, mely némi pénzelést kizárólag a sertésből csinálhat. * Késelő legények. A Kernenden cirkáló csendőrségnek jelentették, hogy az ottani legényeknek gyöngyei egy kis embervérre szomjaztak. Sikerült is hamarosan előállítani a gyilkosság „babérjára" pályázó legényeket Szálai Sándor, Szálai Rudolf és Szálai Péter személyében, akik Csonka Ignácot ugyancsak kéméndi lakost az utcán minden ok nélkül megtámadták és késeket rántva elő alaposan megszurkálták. A megkéselt Csonka Ignác sebei nem életveszélyesek, de a merénylő legények elmebeli állapota bizonyára veszélyes, ha a gyanútlan járókelőket az utcán megtámadják. * Meggyulladt kotló. Szenczi Ferenc bátorkeszi lakosnak a közeli éjjelek egyikén leégett a háza az összes tartozékaival együtt. A vizsgálat kiderítette, hogy a gazdának Erzsébet nevü leánya nem bánt elég gondosan a tűzzel, miért is valahogyan tüzet fogott a kotlós tyúk az ő szalma fészkével együtt. A sok reményre jogosító fészekből a kedves kis csibék helyett lángnyelvek keltek ki és megemésztették a csendes falusi hajlékot. * Halál a tóban. A nyári fürdés mindenfelé szedi az áldozatait, különösen a kisebb gyermekek közül. A muzslai gyermekek más viz hiányában a falu melletti sáros tóban szoktak fürödni. Ebben a tóban akart megenyhülni a mult csütörtökön estefelé Tóth Imre hat éves kis fiú is. Játék közben beljebb talált menni, ahol elvesztette lábai alól a talajt. Társai megijedtek és szétrebbentek, amikor a fiúcskát fuldokolni látták s igy mire a felnőttek segítsége megérkezett, a ki Tóth Imre már halott volt. * Betörő szolga. Németszögyénben Weisz Jakab péknek a szolgája megunta az unalmas munkát s elhatározta, hogy búcsút vesz a háztól. A szolga, akit Horváth Ferencnek hívnak, nem akart üres kézzel távozni, azért benyomta a sütőház ablakait s azon bemászva a konyhába ment, hol a teknővakaró vassal felfeszitette a szekrényt, amelyben a frissen befolyt pénzt szokta tartani a gazdája. A szekrényben csak 8 koronát és 40 fillért talált, de ezzel is megelégedett s mindjárt meg is szökött a háztól. A kárvallott tulajdonos jelentette az esetet a csendőrségnek. A csendőrök a műkedvelő tolvajt hamarosan elfogták a muzslai állomáson, ahonnan tovább akart pályázni. * Elmebeteg a vonat előtt. Bencsik Károly 49 éves köbölkúti lakost általánosan úgy ismerték a faluban, mint aki, a világosabb perceit kivéve, zavarodott módjára szokott cselekedni és viselkedni. Ismerte Bencsiknek ezt a nagy baját Csutora Mihály vasúti előmunkás is, de a nagy munkáshiány miatt, vagy talán a szánalom által indíttatva, hogy a szegény embert keresethez juttassa, befogadta a vasúti munkások közé. Egy ideig jól is ment a dolog. Ha vonat jött, a többi mukásokkal együtt Bencsik is kiállott a sínek közül. A mult hó 23-án reggel 8 órakor azonban végzetes dolog történt, amennyiben Bencsik a közeledő vonat elöl eleinte félreállt, de amikor a vonat már közvetlen közelbe ért, át akart ugrani előtte. A vonat teljesen összeroncsolta a szegény embert, aki valószínűleg elmezavarában ugrott a vonat elé. Haláláért az elömunkást tették felelőssé. * Értesités. Mindenféle diszes ruggyanta(gummi-) bélyegzőt festékező párnával, számozógépet iparosok, kereskedők, ügyvédek, pénzintézetek, egyletek, hivatalok, községek részére legolcsóbban készit az Első Czeglédi Ruggyantabélyegzőgyár Czegléden. — 10 koronán felüli rendelésnél a rendelő 100 drb. pergamentnévjegyet kap, tetszés szerinti betűvel. Ugyancsak különféle reklámtárgy kapható. Utazók és helyi képviselők magas jutalék mellett felvétetnek. Tessék árjegyzéket kérni. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschhaummayer K. gyógyszertárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerárában Bártfán. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. július 28-tól augusztus 4-ig. Születtek: Drexler Anna rk. földm. leánya, — Nyári Anna rk. földm. leánya, — Tarr István rk. kömivessegéd fia, — Hulicska Rózsa Margit rk. posta- és távírda szolga leánya, — Klein Béla izr. rövidárú kereskedő fia, — Német János rk. cipészsegéd fia, — Patkó Erzsébet ref. posta- és távírda szolga leánya, — Győri Erzsébet rk. földm. leánya, — Mitter Mária Anna rk. vegyeskereskedő leánya, —Kotra Edit Sarolta rk. városi pénztárnok leánya, — Vörös Lajos rk. földm. fia, — Marosi (fiú) rk. földm. fia. Házasságot kötöttek: Dr. Boros Géza Loránd ügyvéd és Hoffmann Erzsébet Auguszta Emerika Esztergom. Meghaltak: Kis-Szölgyémí Ferenc rk. 60 éves földm. (szervi szívbaj), — Kunz Ferenc rk. 8 hónapos (bélhurut), — Parpek Erzsébet rk. 72 éves (bélcsavarodás), — Szenté Mihály rk. 18 éves földm. (tüdőgümőkór), — özv. Kamillor Jánosné Fazekas Viktória rk. 68 éves (szervi szívbaj), — Mórócz Sándor ág. h. ev. 32 éves gyári munkás (vizbefulás), — Bábszki Ferenc rk. 23 éves földm. (tüdővész), — Bredlik Ignác rk. 65 éves földm. (tüdövész). Irodalom és művészet. Hadzsi Murát. Az Athenaeum-Könyvtár legújabb kötetének nagyobbik felét Tolsztoj hátrahagyott müveinek egyik legtökéletesebbje: Hadzsi Murát foglalja el. A regény meséje Hadzsi Murát 7 a Kaukázus egyik legnagyobb alakja köré fűződik. Az volt a tragikuma, hogy Összeütközésbe került Samil imámmal, a kaukázusi törzsek másik nagy vezéralakjával. Hadzsi Murát az oroszok segítségével vélte legyőzni, de minthogy a cár generálisai nem biztak benne, hü embereivel szökni próbált, hogy megmentse Samil hatalmába került családját. De próbálkozása nem sikerült. Az oroszok elkeseredett küzdelem után megölték. Ez dióhéjba szorítva a gyönyörű regény cselekménye, de ilyen formában persze fogalmat sem ád az események változatosságáról és a beléje szőtt epizódok érdekfeszítő voltáról. A kaukázusi népeknek, erkölcsöknek, az orosz katonai életnek megszólalásig hü képe alakul ki előttünk. De a regény valamennnyi alakja közül I. Miklós cáré kap meg bennünket legjobban. Kérlelhetetlen szigorúsággal és élességgel rajzolja meg Tolsztoj ezt a komplex egyéniséget. A mellett, hogy Tolsztoj maga is résztvett a kaukázusi harcban, mindent összegyűjtött, ami az akkori eseményekre és a cselekmény színhelyére vonatkozott. Ugy hogy Hadzsi Muráiban a legfinomabb írói művészet a legmélyebb történeti tudással egyesül. Barta Irén fordítása kifogástalan. Stílusa szabatos és szines. A kötet művészi fedőlapját Bäsch Árpád finom illusztrációja díszíti. Az előkelő kiállítású és kötésű könyv ára 1 kor. 90 fillér. Visszhang Afrikából, katholikus havi folyóirat az afrikai missziótevékenység előmozdítására. Kiadja a Kláver Sz. Péter Társulat. XIII. Leó és X. Piusz pápa Őszentségeiktől megáldva. Megjelenik magyar, német, lengyel, olasz, cseh, francia, szlovén, portugál és angol nyelven. Előfizetési ára egy évre 1.50 K. Megrendelhető: A „Visszhang Afrikából" irodájában, Budapest, IV. Ferenciek-tere 7., III. lépcső, I. em., Kláver Sz. Péter Társulata leadóállomásán, Temesvár-Gyárváros, Páva-utca 15/11. — Levelek és pénzküldemények egyenesen Kláver Sz. Péter Társulata általános igazgatónője címére is intézhetők: Ledochowska Mária Terézia grófnő, Róma, Via dell T Olmata 16. — Ugyanonnan lehet felvilágosítást is kérni minden a Társulatot és annak szerzetes intézményét illető ügyben. A Négergyermek, katholikus képes havi folyóirat legszegényebb fekete testvéreink iránt való szeretet ápolására. Kiadja Kláver Sz. Péter Társulata. Megjelenik magyar, német és olasz nyelven. Ára évenkint postával együtt 1 korona. Megrendelhető a: „Visszhang Afrikából" irodájában, Budapest IV., Ferenciek-tere 7, III. lépcső,. I. em., és Kláver Sz. Péter Társulata leadóállomásán, Temesvár-Gyárváros, Páva-utca 15. II. em. — Levelek és pénzküldemények egyenesen Kláver Sz. Péter Társulata általános igazgatónője címére is intézhetők: Ledochowska Mária Terézia grófnő, Róma via delFOlmata 16. Időszerű brosür. Miután az uj adótörvények 1913. január 1-én életbe lépnek és az összeíró bizottságok már ez idén öszszel fogják müködésöket felvenni, tekintettel továbbá a vallomási kényszerre „Az uj adótörvények népszerű ismertetése" cim alatt igen időszerű füzetet irt Wolf Zsigmond közgazdasági iró, törvényhatósági bizottsági tag Pozsonyban. A füzet röviden és mégis kimerítően ismerteti az uj adótörvényeket, nagyon népszerűen, még a laikus részére is érthetően van megírva és a thémát érdekesen és vonzóan tárgyalja. A füzet a kiadónál: Angermayer Károly r pozsonyi cégnél és minden könyvkereskedésben kapható. Ára 1 korona. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV.