ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-07-21 / 30. szám

* Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete házalapja javára 1912. aug. hó 4-én (vasárnap) Kovácspatakon különféle szórakoztató és mulatságos dolgokkal egybekötöt nyári mulatságot rendez. Beléptijegy: személyenkint a csavargőzössel együtt 1 kor. 50 íillér, Kovácspatakon váltott jegy ára 1 kor. 20 fillér. Jegyek előre válthatók: Brutsy Gyula, Henning János és Fia, Kúti Sándor, Scheiber Rezső, Virág és Szántó urak üzleteiben. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. A zenét a barakban állomásozó katonazenekar szolgáltatja. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot következő vasárnap (aug. 11-én) tartják meg. * Templomok fosztogatói. A zsákmányra éhes tolvajok az utóbbi időben ugyancsak ostromolják a templomokat a bennük található egy-két garasért. A közeli napokban a hatóság jelentése szerint a nyergesüjfalusi és a piszkei templomokat törték fel, majd e hét folyamán a történelmi emlékű bényi templomba hatoltak be a tolvajok s onnan 100 koronát elraboltak. Az érsekkétyi csendőrörs nyomozni kezdte a betörőket s 19-én éjjel Zsoldos György és Zsude Teofil felsővidrai munkásokat elfogta, mert viselkedésük és költekezésük folytán erős a gyanú, hogy csavargásaik közben ők követtek el mind a három templombetörést. * Az ógyallai katolikus templom bontási munkálatai most vannak folyamatban. A templom alatt talált kriptában levő koporsók hatósági közeg jelenlétében a temetőben nyertek elhelyezést. A bontási munkálatoknál két római dombormű töredék és egy vörösmárvány cimer került napfényre, odább pedig egy teljesen elfalazott második kriptát bontottak ki a munkások. A leletről Szalva Dezső plébános értesitette a muzeumot és a munkálatokat ellenőrző államépitészeti hivatalt, mire Janosits József kir. főmérnök és Alapi Gyula dr. múzeumi titkár Ógyallára utaztak. A talált régiségek a múzeumba kerülnek. * Nem szabad végrehajtani. A pénzügyminiszter rendeletet küldött a pénzügyigazgatóságokhoz, amely szerint ez évben az aratás befejeztéig a mezőgazdasági munkásoknál az adóvégrehajtást nem szabad folytatni. * Uj állatbetegség. A Nyitravölgyben, Nyitra és Nagytapolcsány közti részében a sertésállomány között uj, eddig ismeretlen járvány dühöng. Az elhullások száma óriási arányokban terjed, ami nagy csapás kölönösen a szegényebb néposztályra, melynek jelentékeny keresetforrása a sertéstartás. * Fejetlen parancsoló. A Kisujfalu községhez tartozó Aradi pusztán e hó 9-én furcsa eset történt. Spek István béres eddig rendesen telj esitette a hivatalával járó munkákat, mert még sohasem került olyan helyzetbe, hogy észbeli tehetségei cserben hagyták volna foglalkozása közben. A nevezetes napnak hajnalán azonban megzavarta a béres életének csendes folyását Szoó Imre béresgazda, aki bizonyára rossz kedvvel kelt fel s elhatározta, hogy megtáncoltatja alattvalóját. A táncoltatásnak azonban az lett a vége, hogy Spek béres alaposan helyben hagyta Szoó Imre béresgazdát. A megsértett tekintély helyreállitására felszólított csendőrök előtt Spek béres eljárásának okait előadta s felháborodva magyarázgatta a hatalom embereinek, hogy neki a béresgazda egyszerre két dolgot is parancsolt. Természetesen nem tudta végrehajtani, mire barátságtalan szavakkal mutatta meg feljebbvalói hatalmát. 0 sem volt rest és neki támadt a béresgazdának. Ebből latható, hogy nem mindig igaz az, hogy „akinek az Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá", mert a béresgazda a kettős paranccsal nyilvánvalóan észellenesen járt el. * Halmérgezés. Amint részvéttel értesülünk, nagy veszedelem fenyegette a városunkat gyakran meglátogató Grusz Lipót prépost, tábori főpapot, Grusz Rajmund főreáliskolai igazgató fivérét. A nevezett főpap Bécsben az élvezett haltól nagyfokú mérgezést kapott. Az idejében alkalmazott segély azonban megmentette az erős szervezetű férfiút s most, bár az utóhatás még nem mult el, minden veszedelmen túl van. * Kenyérkeresés a waggonban. A gondosan lepecsételt vasúti teherkocsik, bár mozgó váraknak látszanak, nem tudják kellőképen elrejteni a bennük levő portékát az ügyes tolvajkezek elöl. A legforgalmasabb világvonalon, Párkánynána és Kövesd között, a mult éjjelek egyikén a 11 óra után elhaladó tehervonat egyik kocsiját az ólom levágása útján feltörték és két zsák lisztet egészen észrevétlenül elemeltek. A vasúti alkalmazottak hamarosan észrevették a hiányt és jelentést tettek a csendőrségnek, amely azonban a tetteseket máig sem tudta kinyomozni. Valószínűleg oly emberek vállalkoztak e lopásra, akik már Budapesten mint facér munkások gyakorolták magukat a vasúti kocsik fosztogatásában. * Hősködő legények. Ebben a kánikulai melegben nagyon kiszáradt a torka Halász József párkányi lakosnak, azért szép csendesen betért a Krekó-féle vendéglőbe e hó 16-án este s ott elborozgatott. Este 10 óra körül járt az idő, amikor ugy találta, hogy a sok ülés után jó volna egy kicsit kinézni. Alig ment ki azonban az utcára, csak úgy szakadt a nyakába az áldás, pofonok és rúgások alakjában. Halász se vette tréfára a dolgot, hanem derekasan nekilátott a futásnak. Az izgató éjszakai hajszának mégis csak az lett a vége, hogy a támadó sereg megint elfogta a magányos embert. Most azután a földreteperték, verték, csizmasarokkal megrugdalták, sőt még az állát is megszúrták késsel. Az áldozat megismerte támadóit s névszerint bejelentette őket a csendörségnél. Krizsán Ferenc, Tóth Béla, Bognár Albert, Kósa Vince, Kómár József a csendőrség előtt elismerték, hogy ők voltak a támadók, miért is feljelentették a járásbíróságnál, amely kirója rájuk a súlyos testi sértésért járó büntetést. * Értesités. Mindenféle diszes ruggyanta(gummi-) bélyegzőt festékező párnával, számozógépet iparosok, kereskedők, ügyvédek, pénzintézetek, egyletek, hivatalok, községek részére legolcsóbban készit az Első Czeglédi Ruggyantabélyegzőgyár Czegléden. — 10 koronán felüli rendelésnél a rendelő 100 drb. pergamentnévjegyet kap, tetszés szerinti betűvel. Ugyancsak különféle reklámtárgy kapható. Utazók és helyi képviselők magas jutalék mellett felvétetnek. Tessék árjegyzéket kérni. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. július 14-től 21-ig. Születtek: Tóth Julianna rk. földm. leánya, — Újvári Ferenc rk. földm. fia, — Pifkó Ferenc rk. földm. fia, — Tingyela Mihály rk. földm. fia, — Kajner Julianna rk. földm. leánya, — Krampotyák Lajos rk. földm. fia, — Marmorstein László izr. sütőmester fia, — Kis Szölgyémi István rk. földm. fia, — Újhelyi István rk. földm. fia. Házasságot kötöttek: Dr. Hamza József Pál orvos és Wayand Ilona Jozefa Esztergom, — Pados Rezső István színházi karmester és Bachmanek Vilma Esztergom. Meghaltak: Czuczor Etelka rk. 2 hónapos (bélhurut), — Beneczki Ferenc rk. 8 hónapos (bélhurut), — Holop Ferenc rk. 55 éves (gyomorbélhurut), — Adorján János rk. 52 éves földm. (tüdőgümőkór), — Kolinka István rk. 1 hónapos (bélhurut), — Szécsényi Mórné Löwi Lotti izr. 58 éves (cukorbaj), — Trapp Richard József ág. h. ev. 2 éves (tüdővész), — Eitz István rk. 37 éves kéményseprősegéd (szívbillentyű elégtelenség), — Kertész Imréné Kajner Mária rk. 26 éves (tüdövész), — Alexa Emil Tibor ág. h. ev. 8 napos (veleszül. gyengeség), — Sovány Anna rk. 3 hónapos (bélhurut), — Bernvalner Lajos 68 éves mézeskalácsos (ütérelmeszedés). Irodalom és művészet. Egyházzenei újdonságok. Kersch Mihály, kulai plébános egyszerre három értékes kiadvánnyal gyarapította egyházzenei irodalmunkat: 1. Orgonakiséret a szentmisében előforduló feleletek énekmódjához modern hangjelzéssel, s a leggyakrabban használatos hangnemekben. Kersch Ferenc, volt esztergomi főszékesegyházi karnagy nyomán a Graduale Romanum vatikáni kiadásának megfelelöleg átdolgozta Kersch Mihály. Ára 3 korona. 2. Exsequiarum ordo. A róm. kath. temetési énekek chorál dallamai. Az esztergomi szerkönyv, s a vatikáni typikus chorál könyvek alapján feldolgozta, s modern hangjelzéssel ellátta Kersch Mihály. Ára fűzve 50 fillér, vászonba kötve 80 fillér. 3. Exsequiale. A róm. kath. temetési szertartásoknál használatos énekek gyűjteménye négyes férfikarra Kersch Ferenc esztergomi főszékesegyházi karnagytól. A szerző hátrahagyott irataiból sajtó alá rendezte Kersch Mihály. Ára fűzve 1 kor. 20 fill., az Exsequiarum ordóval egybekötve 2 korona. Megrendelhetők a kiadónál Kulán, a Szent-lstvánTársulatnál Budapesten és Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Ismeretes mindannyiunk előtt Szentséges Atyánknak Motu propriója, mellyel az egyházi zene megjavítását, s a hagyományos chorális behozatalát sürgeti. A Szentatya kívánsága teljesítésének lehetőségéhez kiváló eszközöket nyújt Kersch fentemiitett kiadványaival. Az Orgonakiséret a hasonló külföldi kiadványoknál is praktikusabb. Az oratioknál, s az evangélium előtt előirt feleletek énekmódjait szabatos világossággal tárgyalja és felölel minden elrendelt és megengedett énekmódot legalább 8—9 hangnemben feldolgozva. Kiválóan praktikussá teszi a füzetet, hogy a sorok elején kövér betűkkel jelzi a pap intonációjának végső hangját, s igy nem kell a kántornak soká keresgélnie, melyik hangnemben feleljen, hanem egyszerre megtalálja a megfelelő sort. Akinek csak némi érzéke van az egyházi zene reformálásának szüksége iránt, nem fogja elmulasztani templomában ezen füzet használatát elrendelni, mert a responsoriumok helyes éneklése az első lépés a chorális meghonosításához. A temetéseknél eddig a legváltozatosabb lehetetlen dallamokat hallotuk kántorainktól. Nem is vehettük sok esetben zokon, mert nem volt kézikönyvük, mely a helyes dallamokat feltüntetné, s igy nem csoda, hogy a zsoltárokat nyaktekert zsoltárdallamokon, a Gircumdederunt-ot, In paradisum-ot kényük-kedvük szerint énekelték, az antifónákat pedig éppen csak recitálták. Kersch Exsequiarum ordója modern hangjelzéssel hozza mindezeknek részint a vatikáni Graduale Romanumban, részint az esztergomi Rituáléban előforduló tradicionális chorális dallamait, a zsoltárok szövegét pedig a vatikáni Gantorinus Romanusban előirt szabályok szerint alkalmazza a dallamhoz, ugy, hogy lehetetlen ezen kézikönyv mellett a zsoltárokat helytelenül énekelni. Hogy mennyire fenségesebb és meghatóbb a temetési szertartás ilyen ének mellett, azt mondanunk sem kell. Minden papnak, kántornak, papnövendéknek és tanítójelölteknek a legmelegebben ajánljuk e könyvecskét, annál is inkább, mert ezáltal útját egyengetik annak, hogy a chorális a templomban is elfoglalja az őt megillető helyet. A dalárdákról sem feledkezett meg Kersch. A legtöbb dalárda tagjainak temetésekor énekelni szokott, de megfelelő kézikönyv hiányában a szertartásos énekeket eddig nem énekelhette, csak a szertartások végén adott elő egy-egy gyászdalt. Most itt az Exsequiale, melyben részint a chorális dallamok vannak férfikarra letéve, részint Kersch Ferenc eredeti szerzeményei (2 Absolve, 1 Libera, 5 falso bordoni a zsoltárokhoz) foglaltatnak. Kersch Ferenc neve felment bennünket attól, hogy ezek szépségeit külön méltassuk. Az Exsequiale helyet érdemel minden dalárda, tanitóképzőintézeti és papneveidei férfikar kottatárában. Kár, hogy külön szólamok nem jelentek meg. Az „Élet" szépirodalmi heti folyóirat IV. évfolyamának 29. száma, gazdagon illusztrálva, a következő tartalommal jelenik meg: A stockholmi olimpiász. Gyárfás Viktor. — Sárközi Klára. Legioner. — Isteni lira zengj! (Költemény.) Juhász Gyula. — A becsukódó ajtók zenéje Erdős Renée. — 1812. •— „Száz évvel ezelőtt". •— Roppant nagy szerelem. (Regény.) Kanizsay Ferenc. — A „bukottak áriái"-ból. (Költemény.) Harsányi Lajos. — Ruysdael rézkarcai. — Panu. (Regény.) Aho—dr. Kara. — Sonate précieuse. (Költemény.) Begyáts László. — Irodalom és művészet. — Mozgó képek. — Szerkesztői üzenetek. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Az esztergom-vizivárosi zárda igazgatóságától. 383/1912. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A esztergom-vizivárosi zárda igazgatósága nyilvános versenytárgyalást hirdet az érseki elemi és polgári leányiskola újra építése alkalmával teljesítendő : 1. Bontás, föld, kőműves és elhelyező munka. 2. Kőfaragó munka. 3. Ács munka. 4. Bádogos munka. 5. Asztalos, lakatos és mázoló munka. 6. Vas munka. 7. Üveges munka. 8. Szobrász munka. 9. Redőnyös munka. 10. Vízvezeték és csatornázási munka. 11. Villámhárító munka. 12. Felvonó munka elkészítésére a következő feltételek mellett: 1. Csakis a szabályszerűen — a hivatalos ajánlati mintának megfelelően kiállított és a vízivárosi zárdában megszerezhető, — az ajánlattal együtt zsinórral összefűzött és lepecsételt költségvetési űrlapokon tett, pecséttel lezárt, sértetlen