ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-07-14 / 29. szám

hát egyenek krumplit. De mikor a krumpli olyan méreg drága. Hisz még abból sem lehet valójában jóllakni a tanitói kis fizetésből. Azonban meg vagyok győződve, hogy a szóló mágnás úr foga keveset élvezhette idáig a krumpli zamatos izét, azért meri hinni, hogy a krumpli olyan nyál­fakasztó eledel, mely után az ember még az ujjait is megszopja vagy ötvenszer. Hja ilyen a világ! Az egyik pillanatban sirunk, a másikban nevetünk. Fidibusz Krónika. — Nyári Levél a Szerkesztőhöz. — Kedves Szerkesztő Úr nem irigylem dolgát, Tudom, sokszor mártja tintába a tollát, Mig leír egy-egy szót — az idők oly furcsák, Alig-alig telik valahogy az újság. Hát bizony rossz dolga az újságíróknak ' Szintén beüt most már, eljön már maholnap. Eddig még csak győzték betűvel, meg szóval, De most már felhangzik ajkukról a sóhaj. Városnál s a megyén márnyaralni mentek, Hol eddig még néha friss pletykák teremtek. A rendőrség is becsukhatja a boltot, Tőlünk már a tolvaj is kereket oldott. Még a munkatársak sincsenek a kéznél, Zöld asztalok helyett ülnek a fehérnél. Előttük friss sör van, vagy ahhoz hasonló, Egy hű csak a laphoz, a jó öreg — olló! Kedves Szerkesztő Úr izzad is magában, Nincsen semmi hecc már a politikában. A városunkból is kihal minden élet, Hogyha elmennek majd tőlünk a színészek. Szerencse, hogy ők még közöttünk tanyáznak, Játszogatva buzgón az üres színháznak. Máskülönben az sem volna benn a lapban, Hogy melyik darab volt, melyről elmaradtam. No de nem sokáig tart már ez a korszak, A közeli hetek szenzációt hoznak ; Jön Szent István napja és a témát ontja . . . Aztán vitatkozni lehet pro- és kontra! (-•) * Személyi hirek. Roszival István dr. prae­látus-kanonok hosszabb tartózkodásra Trencsén­Tepliczbe utazott. — Rott Nándor dr. prelátus­kanonok, a budapesti papnevelő-intézet kormány­zója, miután a főkáptalan somogy- és zalamegyei birtokait meglátogatta, ma több heti tartózkodásra városunkba érkezett. — Haliczky Z. Béla érseki titkár visszaérkezett szabadságáról. — Dr. Aldori Mór tanácsorvos és Tiefenthal Gyula mérnök hosszabb szabadságra távoztak. tön megállt és azon tűnődött, micsoda darabot is játszik a banda. Nagyon tetszettek neki a zenedarabok. Tapsolt, bravózott s mellette nagyo­kat ivott. Egyik korsó a másik után csúszott le a torkán. Nagyon szerette a söröcskét. Amint igy csendesen pihenünk és hallgat­juk a zenét, egyszerre csak rettenetes ordítozást visznek véghez valahol a közelben. Kérdezzük a pincért, mi törtónt? . . . — A szocialisták vonulnak fel nagy tömeg­ben •— mondja a pincér flammand nyelven. Persze mindjárt tudtuk, hogy valami agitá­ciós gyűlésük lesz, mert az egész ország borzasztó tűzben volt akkor. Mindenki készült a képviselő­választásokra. Mi május 31-én voltunk Brüsselben és a választások június 2-án vették kezdetöket. Tehát csak egy nap választotta el őket az izgal­mas harctól. A belga képviselőválasztási harc. Brüssel minden utcasarka tele volt ragasztva plakátokkal. A szocialisták óriási agitációt fejtet­tek ki az egész országban, de főleg Brüsselben. Kiadták a jelszót: a belga kath. kormánynak buknia kell, minden lehetőt el kell követni arra nézve, hogy a parlament teljesen az övék és a liberálisoké lehessen! A liberálisok és a szociál­demokraták egymással szövetkezve, egyesült erő­vel rontottak a katholikusok ellen. — Le a papokkal és szerzetes rendekkel! — volt a második jelszó, akárcsak Franciaor­szágban. Nemcsak a rágalom ós hírlapi piszko­lódás minden elképzelhető formáját, hanem még azt a világraszóló hazugságot is felhasználták az agitáció eszközéül, hogy Belgiumban 200.000 * Egyházi kitüntetések. A pápa Ö Szent­sége a nyitrai püspök előterjesztésére Mihalovies Ede dr. nagyobb papnevelöintézeti theol. tanárt, Német István kisszeminári'umi rektort és Schmid Leo püspöki titkárt tiszteletbeli pápai kamarásokká ; a megyés püspök pedig dr. Skrábik András szent­széki jegyzőt és püspöki ceremoniáriust szentszéki tanácsossá nevezte ki. * Miniszteri biztos. A belügyminisztérium részéről Vertán Péter osztálytanácsos küldetett ki vármegyénk területére, aki átvizsgálja az ál­lami anyakönyveket. * Az anyakönyvvezető esküje. A belügy­miniszter által az esztergomi anyakönyvvezetői állásra kinevezett Polczer István csütörtökön dél­előtt tette le a hivatalos esküt Hoffmann Ferenc előtt, aki jelenleg a polgármestert helyettesíti. * Menyegző. Ma vasárnap, déli 12 óra után a vízivárosi plébánia-templom előkelő esküvő szín­helye lesz. Ekkor esküsznek egymásnak örök hű­séget Wajand Ilonka urleány és dr. Hamza József orvos. Az esküvőt szűk családi körben tartják meg, mely után aznap az ifjú pár nászútra indul. Násznagyok lesznek Leitgeb János nagy­kereskedő, megyebizottsági tag és Hamza Gyula csendőrszázados. Az üdvözlőkhöz mi is szívből csatlakozunk. * Cserhalmi kanonok installációja. F. hó 6-án ment végbe a pozsonyi dómban Cserhalmi Lajos kanonoknak az installációja. Ez alkalom­mal Való Simon dr. őrkanonok éneklőkanonokká és Gaibl Sándor kanonok őrkanonokká installál­tatok. Az installációt Zandt Ödön prelátus-kano­nok, a székesegyház plébánosa végezte. A szer­tartáson részt vett Koperniczky Ferenc dr. pre­látus-kanonok, a papnevelő-intézet kormányzója is. * Uj ügyvéd. Dr. Boross Géza ügyvédi irodáját Széchenyi-tér 24. sz. alatt megnyitotta. * Primieia Párkányban. Bernát József piarista tanár, kit dr. Kohl Medárd püspök a mult héten szentelt pappá Budapesten, ma vasárnap fél 10 órakor mutatja be első szent mise-áldozatát a párkányi templomban. Az újmisésnek manuduk­tora lesz dr. Majer Imre pápai kamarás, párkányi plébános. * Tanárok kirándulása. Az idei közép­iskolai szünidei tanári tanfolyam hallgatói, körül­belül 26-án Budapestről szombaton városunkba rándultak a kincstár, a főegyházi könyvtár s fő­káptalani hites levéltár megtekintésére. A tanárokat a tanfolyam tanárai, Fehérpataki László, Angyal Dávid s Aldássy Antal egyetemi tanárok vezették. A 9 órai propellerrel érkeztek, ahol Keményfy K. Dániel főegyházi könyvtárőr fogadta a ki­rándulókat. A kincstárban Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok, a főkáptalani levél­tárban Pauer Károly és Jakubovich Sándor levéltárosok, a könyvtárban Keményfy K. Dániel szerzetes van, akik 20 millió frank évi állam­segélyt nyernek, holott az igazság az, hogy csak 50.000 a szerzetesek száma és a 20 milliós államsegély csak mese. Amellett lebecsülték, sárba rántották a katholikus iskolákat ós minden kritikán alulinak tüntették fel, csakhogy a „tudo­mányos előnyökkel" rendelkező liberális iskolák számára propagandát csinálhassanak. A liberális iskolarendszer szellemére élénk világosságot vet maga az a körülmény, hogy Brüssel városának mind a férfi, mind a női tanitó-személyzete szociáldemokrata eszmékkel van telitve. (Mindezt egy katholikus belga pap mondta el nekünk a parkban, aki meglehetősen jól beszélt németül.) A szociáldemokratáknak „Maison du Peuple" nevű hatalmas palotá­jában szindikátus foglal helyet (Syndicat de per­sonnel enseignant), melynek tagjai a városi nép­es középiskolák férfi és nőtanerői. Ezen tanítók és tanítónők forradalmi eszmékkel telitett moz­galmai egyáltalán nem ismeretlenek. De a libe­rális városi tanácsnak nincs erre egy szava sem ós még hozzá meg is követeli, hogy az összes adófizetői, még a legkatholikusabbak is, ezen ártatlan gyermeki lelkek megmórgezőinek és az általuk nevezett iskoláknak fenntartásához hoz­zájáruljanak, holott az elvtársak a lelkiismereti szabadság ellen elkövetett merényletnek bélyeg­zik azt, ha a katholikusok is saját iskoláik ki- I adásainak fedezéséhez az állami támogatást köve­telik. Hogy ez a tanítókból álló szociáldemokrata szindikátus micsoda atheista eszméket propagál az iskolában, azt el lehet képzelni. A katholikus hitközségi és kolostori isko­lák jellemzésére pedig álljanak itt e sorok, könyvtárőr kalauzolták a tudós testületet s szol­gáltak tájékoztató magyarázattal. Ebédre a „Fürdő"-ben voltak. A társaság a délutáni hajóval utazott vissza Budapestre. * Rektorváltozás a nyitrai nagyobb pap­nevelőintezetben. A nyitrai püspök dr. Bartossik Antal apátkanonokot a nyitrai nagyobb papnevelő­intézet rektorát, ezen állásától saját kérelmére felmentette s helyébe dr. Franeiscy Lajos kano­nokot, theol. tanárt nevezte ki, akit egyúttal tanári katedrájának további ellátásával is megbízott. * Tanári kinevezés. Az esztergomi tanító­képző intézetben megüresedett tanári állásra 1910. november hóban a bibornok hercegprímás Nádler István belvárosi segédlelkészt nevezte ki segédtanári minőségben. A kinevezett segédtanár azóta bá­mulatos szorgalommal egymásután tette le a vizsgákat a paedagogiumon, néhány héttel ezelőtt pedig az utolsó sikeres vizsgával megnyerte a tanítóképzői tanári képesítést, mire a miniszter azonnal kinevezte az intézet rendes tanárává. * Jenő főherceg- Pozsonyban fog- lakni? Az a hir terjedt el a minap Pozsonyban, hogy Jenő főherceg, Frigyes főherceg testvéröccse már lemondott eddigi tiroli hadseregfelügyelői tiszté­ről s hogy Ő Felsége a lemondást már el is fo­gadta. A pozsonyiak úgy vannak értesülve, hogy a főherceg, ki gyomor és vesebaja miatt válik el ezen hivatalától, Pozsonyban fog állandóan lakni. Bár a fáma azt is mondja, hogy Budapesten tele­pedik meg. Majd meglátjuk. Mindenesetre örven­detes dolog, hogy az uralkodó család tagjai Ma­gyarországon is jól érzik magukat nem pedig csak Ausztriában. Jenő főhercegről tudjuk, hogy min­dig szerette a magyarokat. Állítólag ő maga mon­dotta egyszer: „Ha nyugalomba lépek, az én ked­ves pozsonyi polgáraim között akarom tölteni éle­temnek hátralevő napjait." * Főegyházmegyei hirek. Uhrik Mihály vedrődi adminisztrátort a bibornok hercegprímás kinevezte grinádi plébánossá; Horváth László grinádi adminisztrátor Vedrödre helyeztetett át hasonló minőségben. * A nemzetközi eucharisztikus kongresz­szus ügyében ujabban a pannonhalmi főapát hivta fel körlevélben egyházmegyéje papságát, tanítóit és híveit, kifejezve azt az óhaját, hogy a nem­zetek e hódolatversenyéből a magyar nemzet ne hiányozzék és az eddigi jelekből megállapítja, hogy hithűségéhez méltó módon meg is fog ott jelenni. A nyitrai egyházmegyében Hohenlohe Clodwigné hercegné, mint a középponti bizottság alelnöke, július 15-én Zsolnára és 18-án Nyitrára hívott össze értekezletet, hogy ennek az egyház­megyének hivei a részvétel közelebbi módozatait megbeszélhessék. A jelentkezési határidőt a kö­zépponti bizottság július 17-ikében állapította meg, a tömeges jelentkezések lebonyolithatása végett azonban a wieni rendezőséggel egyetértően ezt a melyeket egy német nő egy katholikus újság­szerkesztőnek küldött. A sorokat ott nyomban megörökítettem a jegyzőkönyvemben. Szólnak pedig ilyeténkópen : „Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Egy év óta jár egyik tizenötéves leányom egy belgiumi kolostori iskolába ós ezen év alatt több­ször volt alkalmam személyes meggyőződést sze­reznem leányom tanulmányi előmeneteléről. Csak konstatálhatom, hogy leányom kiképzése annyira kedvező, amint azt nem vártam volna ós amint az, véleményem szerint, jobban a német isko­lákban sem érhető el. És ismét csak azt állitha­tom, hogy aki gyermekeit vallásos tekintetben is jól fel akarja neveltetni, az gyermekeit bátran a belgiumi kolostorokra bizhatja. Végül megjegy­zem még, hogy férjem katholikus és én, e sorok irója, protestáns vagyok." íme, ez a levél mindent megmagyaráz. Ha tehát a belgiumi választások mellett nem aka­runk minden érdeklődós nélkül elmenni, hanem figyelve betekintünk az iskoláért folyó ezen nagy harc mélyébe, okvetlenül előttünk áll a nagy tanulság, hogy a világnózleteknek, a hit és hitetlenségnek és ennek alapjain felépült hazafiságnak, vagy nemzetköziségnek első küzdő­tere az iskola. Aki tehát az iskolát kezében tartja, egyedül az kecsegtetheti magát a remény­nyel, hogy a jövő az övé. A választási harc igen kemény volt. A választásokat megelőző nyolc hónapon keresztül a belga nemzet szakadatlanul, egyetlenegy napi megszakítás nélkül Szentségimádást (> végzett, ki­engesztelte az Urat és kérte az O segedelmét s ezen nemzeti hódolata által elismerte maga felett Krisztus Urunk lelki királyságát.

Next

/
Thumbnails
Contents