ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-07-07 / 28. szám
foglalkozásúak legtöbbnyire megfelelő adóteherrel is járulnak az egységes állami élet fentaitásához. Innen van, hogy mihelyt az alkotmányos élet kormányzatában való részesedésből kizárt tömegek bizonyára elsősorban mindenkor a népiskolában szerzett alapismeretek révén annak a tudatára jöttek, hogy mily értékes elemet képviselnek: mind nagyobb mozgalomra terjed azon törekvés, azon jog kivivása, hogy az állam kormányzatában való részesedés elsősorban általánossá és egyenlővé tétessék, másodsorban pedig titkossá, hogy a visszaélések és a szabad akarat megnyilatkozásának szabad folyása lehetőleg meggátoltassanak. És itt kiváltképen a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel kell adózni minden jellegre való különbség nélkül a magyarországi tanitói karnak, amely önzetlen buzgósággal törekedett arra, hogy minél kevesebb legyen azok száma, akik sem irni, sem olvasni nem tudnak. Mert megállapítható tény az, hogy amily mérvben emelkedett az irni és olvasni tudók száma, azon mérvben léptek előtérbe mindazon érett megfontolásra valló követelések, amelyek az állam kormányzatában való részesedést azon négy szóban határolják meg: általános, egyenlő és titkos választójog. Ez történeti igazság, mert épenséggel nem valószínű, hogy ellenkező esetben az élőbeszéddel oly művelődéstörténeti állapothoz tudtunk volna jutni, aminőn ma állunk. Ami egyúttal bizonyítékul szolgálhat arra nézve is, hogy az analfabéták csökkentésére épenséggel nem szükséges a népiskolák államosítása, mert eltekintve attól, hogy a legszentebb és mindenesetre nagyon is tiszteletben tartandó és a családi jogban gyökeredző tanszabadság jogelvébe ütközik a népiskolák államosítása : az analfabéták számát a kívánt mértékben az állami iskolák hazánkban azonképen nem fogják csökkenteni, aminthogy nem csökkentette azt Franciaországban, ahol a népoktatás immár teljesen államosítva van. Annyi bizonyos, hogy ma Magyarország az általános, egyenlő, titkos szavazati jog jegyében áll, amelynek beállítása elől a szónak teljes értelmében kitérni nem szabad, nem lehet. Általánosnak kell lenni az 1848. évi V., és az 1874. évi XXXIII. t.-c. valamint a még törvényileg megállapítandó súlyos vétségeket és egyéb akadályozó körülményeket képező eseteken kívül a huszonnégy évet betöltött állampolgárra kiterjedőleg és pedig minden néven nevezendő foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, mégis azon egyetlen kikötéssel, hogy a jog gyakorlására jogosult legalább egy évig azon körletben tartózkodjék, ahol jogát gyakorolni akarja, más szóval, hogy a jogosult legalább egy évig a választói jog gyakorlására kitűzött körletben lakjék. Igen, mert az általánosság jogelve az alkotoszlopon nyugvó két emeletes karzata van, kupolája pedig 32 méter magas. A nyolcszögű (oktogon) középső részt 16 szögletű oszlopcsarnok veszi körül. A hatalmas oszlopok s a karzat oszlopainak nagy értéke, az ivezetek diszitése stb. fejedelmi építkezésre mutat. A főépületből a szentély és több kápolna nyilik ki. Magát a polygon főépületet Nagy Károly császár épittette 796 és 804 között. Azóta ez a német császárok koronázási helye volt. A székesegyháznak meglehetős sok nevezetessége van. Mindjárt a templom közepén pl. azonnal felötlik a padlón levő „Carolo Magno" felírás. Itt volt Nagy Károly eltemetve és midőn 1000-ben III. Ottó a sirt felnyitotta, Nagy Károly testét ép állapotban, márvány széken ülve, a jogart kezében tartva, térdein az evangeliummal, vezeklő ruhában találták. Magát a márvány széket most is mutogatják. A kupola velencei mozaikkal van kirakva, Salviati olasz művész remeke. A hatalmas függő lámpát (Kronleuchter) még Barbarossa Frigyes császár ajándékozta a templomnak 1165-ben. A szentély hatalmas festett ablakai majdnem a padlóig érnek és az egész szentélynek majesztétikus belsőt kölcsönöznek. Említésre méltó továbbá a gyönyörű főoltár, az elefántcsont faragványokkal diszitett remek szép szószék, a sz. Mátyás-, Anna-, Miklós-, Károly- és Kereszt-kápolnák s ezek közül a legszebb és legértékesebb: a barock-stilű magyar kápolna. Itt mutatják a hires Marienschrein-t. Igen szépen aranyozott ezüst szekrény ez, melyben Aachen négy legértékesebb kincsét őrzik: Szűz Mária ruhájából egy darabkát, a kis Jézust takaró gyolcsot, a mányos jog gyakorolhatására kivételeket nem ismerhet, nem szabad, hogy ismerjen. Igy nem kötheti azt azon feltételhez sem, hogy az írás és olvasás tudásán kivül a magyar nyelvet is bírja. Analfabéták mindenkor lesznek és amig a nemzetiségről szóló törvény érvényben marad, addig a magyar nyelv tudása, ha nagyon kívánatos is, de a választói jog gyakorlására egy bizonyos nyelvi biztosítékokat nyújtó nemzetiségi törvény ellenében nem lehet jogkobzó akadály. A magyar nyelvnek, a magyar nyely tudásának, a magyarul beszélni tudó képesség elsajátításának minél szélesebb körre való kiterjesztése és a nemzetiségükhöz szívósabban ragaszkodó néprétegek között való eredményes beillesztése távolról sem az alkotmányos jog gyakorlásának megszorításától, jogkobzásától függ, hanem igen is okos, előrelátó és tapintatos kultur- és közgazdasági politikától, amely ha rohamosan nem is, de biztosan és maradandóan sikerekhez fog vezetni. Ide tartoznék a tanitók anyagi helyzetének a kívánt mérvben való rendezése, az 1907. ^vi XXVII. t.-c. végrehajtása, az ifjúsági egyesülelek kötelező beállítása, hatásos ellenőrzése, a tanítónak a kormányzati közéletben való kiemelése, társadalmi állásának megfelelő megbecsülése stb. stb. A választói jognak megszorítása vagy elkobzása a nemzetiségi vidékeken csak növeli a szívósságot és ellenhatást, amelyet egyszerűen azzal érnek el, hogy teljesen kikapcsolják magukat a magyar nemzeti művelődéstől és egyedül állambontó törekvésüknek fognak élni. Azonképen az általánosság jogelve azt sem ismerheti el, hogy a választói jog gyakorlása egyrészről az értelmiségi, másrészről a vagyoni fokozat nagyságához legyen kötve, mint plurális, vagy más néven kurialis jog. Mert akár született, akár egyéni tulajdonságok, kedvező körülmények, vagy más erkölcsi jogrendbe nem ütköző viszonyok folytán egyesek nagyobb képességgel, képzettséggel, értelmességgel, vagyonnal rendelkeznek, lehet az ő kiváló szerencséjük, de semmi esetre kiváltságos előnyük azokkal szemben, akik az elősorolt javakban kevesebbek. Az általánosság elvét szorosabb értelmezéssel körülirt egyenlőség jogelve alapján a választói jog gyakorlására egy és ugyanazon esetben többszöri joggyakorlást nem állapithat meg, nem szabad, hogy megállapítson, megállapíthasson. Ep ugy az általánosság és egyenlőség tiszta jogelvénél fogva kizártnak kell tekinteni azt, hogy a választói jog gyakorlása akár törvényhez kötött feltételek mellett, akár azon kivül a szabad elhatározás alapján tetszés szerint titkosan vagy nyilvánosan történjék. Ha általános, akkor legyen általános; ha egyenlő, legyen az, és ha titkos, akkor legyen titkos, minden néven nevezendő megszorítás, korlátozás és kivétel nélkül, kivéve azon eseteket, amikor valaki a választói jog gyakorlását az keresztlevételnél alkalmazott gyolcsot ós azt a gyolcsdarabot, mely keresztelő* sz. János levágott fejét takarta. A kincseket csak minden hetedik évben mutatják, de azok hű utánzata ott látható a sekrestyében. Maga a szekrény művészi ötvösmunka s 1230-ból való. Említésre méltó végül a Karlsschrein (Károly-szekrény), mely Nagy Károly császárnak XIV. századból származó kis aranyszobrát tartalmazza. E szekrényben őrzik még az ő nagy vad ászkürt jót, továbbá a III. Ottó császártól ajándékozott értékes oltárteritőt (antipendium), melyet 1872-ben Vilmos császár javíttatott ki és Nagy Károly aranyserlegót, melyből nagy lakomák alkalmával ivott. Aachen második látványossága: az ősrégi gótikus városház, mely a XIV. századból származik. Az épület nagy része 1883-ban leégett, ezt nem rég restaurálták, de a két tornya eredeti. A városháza legértékesebb és egyúttal legszebb része kétségkívül a Kaisersaal, mely 50 méter hosszú és 20 méter széles. Falait nyolc fresko-kép disziti: 1. III. Ottó felnyitja Nagy Károly császár sirját. 2. Az „Irmensäule" szétrombolása. 3. A szaracenusok veresége Cordova mellett. 4. Nagy Károly beveszi Pavia városát. 5. Wittekind és Alboin megkereszteltetése. 6. III. Leo pápa megkoronázza Nagy Károlyt. 7. A székesegyház építése. 8. Nagy Károly császárrá teszi fiát, Jámbor Lajost. Azonkívül 37 kisebb szobor is disziti a termet, ezek az Aachenben koronázott császárokat ábrázolják. Figyelemre méltó még a nagy ülésterem is számos történeti vonatkozású képeivel ós Nagy Károlynak a XVI. századból származó állami erkölcsi jogrendet védő és biztosító törvénybe ütköző cselekmény elkövetése miatt saját tudtával és akaratával veszítette el. Ez az a hamisítatlan namzeti szocialdemokratikus jogelv. HIREK. Karcolat. Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiábal Valahol az ország határánál, a jó Istennek igazán a háta mögött az ismeretlenség szürke homályában van egy falu, egy unalmas porfészek. Neve : Felsőőr. Hát ez a borzasztó módon speciális falu gondolt egy merészet és nagyot és díszpolgárrá választotta az országházi Leonidászt, Tisza Istvánt. Nos ez a rettenetes megtiszteltetés aligha dobogtatja sebesebben a nagy hazaim ötven percentes lelkét, mert hisz ilyen rongyos falu imádására nem reagál ő, akit a fél világ, akarom mondani a fél ország pénztelen és hírneves nagysándorai bohém áhítattal övezik körül. De lehet, hogy ez a spontán megnyilatkozás annyit fog eredményezni Felsőőr nemes és nemtelen lakóinak, hogy szabad lesz nekik legalább egyszer megszagolni a húsos fazék nyálfakasztó főztét s a föszakácsok tán egy leszopogott csontot fognak nekik dobni. Sok a dolguk a táviróhivataloknak. Jön a sok előre megrendelt bizalom és üdvözlő távirat Napoleon de Tisza kegyelmes úrnak, a geszti fejedelemnek. Megszólalt a kakukk is visegrádi hegyek között. Haj! Haj! Utóvégre nem lehessen tudni mire nem jó az ilyen udvariaskodás. A vitéz generális úr Görgei, áhítatos zsolozsmát zengedez ő hozzá! És ahogy igy elzengedezi a lelke telistele kívánalmait, egy csacska varjú elrikkantja a visegrádi hegytetőn : kár! kár! Sose búsuljon a visegrádi remete, lesz piros bársonynadrág ama nagyszerű megnyilvánulásért, amiért azt az országverő Napóleont üdvözli eképen: „Üdvözöllek ó te nagy férfiú, férfiak férfia, a huszadik század legújabb Napóleonja! Te hozzád képest kismiska a Bonaparte Napoleon. Mert Te nem csak az ágyúk dörgésétöl nem félsz, de kutyába se veszed a legszentebbnek hitt képviselői mentelmi jogot. Nemes hősiességgel kimutattad, hogy földhöz mered vagdosni a házszabályokat, ki mered rugdosni a nép vezéreit; szemébe mersz nézni a pisztoly csövének! Légy üdvözölve oh isteni férfi! Allah akbár! Szörnyen búslakodom azért, hogy az Isten mért nem teremtett pesti rendőrnek. Ó mily magasztos egy pálya az! Felér egy ellenzéki képviselőséggel. Egy ellenzéki képviselő manapság egy nagy semmi! De egy pesti rendőr! Ha én most rendőr lehetnék Pesten, milyen gyönyörrel értékes olajfestmónyű képével. A városháza előtt látható a v Marktbrunnen íl (XVII. sz.-ból), előtte pedig Nagy Károly szobra. A Suermondt-Museum-ot szintén nagyon ajánlom a megtekintésre. Főleg gyönyörű festményei ragadják meg az ember figyelmét. Van Dyck, Rubens, Meister Wilhelm, Honthorst, Jordaens stb. művészek képei ezreket érnek. Megtekintettem még a sz. Foilan három hajójú gót templomát, úgyszintén a sz. Miklós és sz. Jakab templomokat is, melyekben értékes festményeket vettem észre. Legkellemesebb benyomást tett rám azonban a lakosság vallásossága, nyájas modora ós előzékenysége. A székesegyházban nagyon sokan voltak jelen a 6 órai szent misén, köztük sok intelligens hölgy és úr, a szent olvasót is egy előkelő uri ember imádkozta elő. Az utcán nagyobbrészt „Gelobt sei Jesus Christus "-sal köszönnek az emberek a kath. papnak. Az egész város lakóin meglátszik az öntudatos kath. szellem és a németet jellemző barátság. Mindnyájan nagyban készülnek az augusztus közepén tartandó 59-ik német katholikus nagygyűlésre. Aachen lakóinak száma 152.000. Kéntartalmú fürdőit sokan látogatják. A germánok hódító kultúrája. Mielőtt a belgiumi és londoni utam leírásához fognék, legyen szabad egyet-mást a germánok hatalmas kultúrájára vonatkozólag megjegyeznem. Sok mindent láttam és tapasztaltam, ami,
