ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-26 / 22. szám

Krónika. Reggel: ... 30 drb. léggömb feleresztése esztergomi alkalmi kártyákkal, első biradás gyanánt . . . (Az olimp. céllövő verseny programmjából.) Harminc darab léggömb röpült Az égbe fel, az égbe fel, A versenyeknek kezdetét Jelezte hűn e jel. S e jelre durrogott a puska A cél felé, a cél felé, Mignem mozsár szólalt szünetre , Délfelé. Harminc nemes bajnok Budáról Bolyong minálunk csendesen, A házakon zászlók lebegnek Rendesen. De népet, istenadta népet Az idegen most nem talál, Mind künn lakik most a határban És — kapál! Ünnep van mégis városunkban, Harminc léggömb jelenti ezt, Ezek nyomán fog tudni rólunk Bécs, Trieszt, Konstantinápoly, Koppenhága, Hága, Amsterdam, Lisszabon, Amerre szél jár, száll a léggömb : „A versenykezdet itt vagyon!" S a versenyvég is végre megjő, A programm minden száma ment, Örült a nyertes és a nemzet, S örült a regiment, Örült a rendező bizottság . . . Szóljon hát, aki nem örült! Bizony, harminc szép, szines léggömb Légberöpült ... (_ \ A céllövőverseny története. Büszke és öntudatos lélekkel mondhatja el a város közönsége, hogy rajta semmi sem múlott, mert igazán gavalléros bőkezűséggel megtett min­dent a várt vendégek kedvéért. A lövészek bizony nagyon kis számban jelentek meg és a verseny napjai alatt sem szaporodtak fel negyvenre. Mond­ják, hogy az ország legjobb lövői itt vannak s hogy a műkedvelők ezért el se mertek jönni. Szerdán délután Vimmer Imre fogadta a propeller-állomásnál az érkezőket. 6 órakor Bogi­sich Mihály v. püspök ünnepélyes litániát tartott a főszékesegyházban. A bazilikái teljes énekkar gyönyörűen énekelte végig ifj. Büchner Antal karnagy vezetése alatt az egyházzenetörténeti műsort, amelynek számai kiváló leleményességgel voltak összeállítva. Liszt Ferenc 0 salutaris hostia-já,t 4 szólamú női kar adta elő oly kiváló művészettel, hogy szebbet, jobbat már produkálni nem is lehet. A vármegyeház igen csinos nagytermében volt a megnyitó ülés, este 8 órakor, amelyen kevés, de válogatott közönség jelent meg. El­hangzottak a programmban jelzett rövid beszé­dek s a turista dalárda köré csoportosított mű­kedvelők, Math Gyula karnagy vezetése alatt élénk színezéssel, sőt olykor a hangoknak valóságos elemi erejével adták elő Huber K. Magyar király indulo-]áX és a Csatadalt, melynek nehéz zongora­kíséretét Sámson György főszékesegyházi kar­énekes szolgáltatta. A közönség érdeklődése és elismerése leírhatatlan volt. Csütörtökön a lövészek buzgón lövöldöztek, amig lehetett, mert a délben kitört heves vihar elrontotta a délutánt. Este igen szép toronyzene volt a vár fokán s elragadó volt a tüzitáték. Általában a hangulat hasonlított a szent István előestéjének hangulatához. Az esztergomi olympiai céllövő verseny al­kalmával rendezett ünnepségek fénypontjául volt szánva a péntek esti „Muzsikaszó" hangverseny. Tartalmilag az is volt, mert messze időkre kellene visszaemlékeznünk, ha ehhez hasonló irodalmi és művészeti eseményt akarnánk városunkban fel­mutatni ; de mint mindezen előadások sorsa lenni szokott, ugy lett most is, az esztergomi közönség, főleg a szokatlanul magas belépődíjak miatt, nem méltányolta — távolmaradt innét. Akik azonban ott voltak, a város értelmiségének színe-java, bizonyára felejthetetlen emlékekkel távoztak a hangverseny végén. Az estélyt Vimmer Imre polgármester be­széddel nyitotta meg. Üdvözölte a Petőfi Társaság megjelent tagjait és biztosította őket, hogy Esz­tergom város a legmelegebb szeretettel és lelke­sedéssel van eltelve hazafias törekvéseik iránt. Az üdvözlésre dr. Várady Antal min. taná­csos, a Petőfi Társaság főtitkárja, a neves költő válaszolt. Örömmel jelentünk meg — úgymond — ez ősi város falai között, melynek földjén királyok jártak, hősök harcoltak, hogy az olympiai céllövő verseny ünnepségeit a költészet virágaival is szebbé, díszesebbé tegyük. Már a régi görögök 4 évenkint tartott olympiai versenyeit is a költők, irók tették örök időkre emlékezetessé, ott dalolt a tüzes Pindaros, a lágyszavu Sappho, ott olva­sott fel halhatatlan müvéből a minden idők leg­nagyobb történetirója, Herodot. Majd a költészet fontosságát bizonyítja hatásos beszédében. A „ma­gyarok Istené "-ben, mint külföldi történettudósok is elismerik, hinni kell, mert máskép nem is képzelhető, hogy egy ily maroknyi nemzet, mint a magyar, ezer esztendőn keresztül önálló és erős nemzet tudott maradni, midőn pedig annyi ellen­séges század ostromolt vak dühhel. . . „Nézzetek belé a történet könyvébe, Mindenütt meglátni vezérnyomdokát, Mint folyóvizén által a nap képe, Áthúzódik rajta arany hid gyanánt. Igy keresztül éltünk hosszú ezer évet." Igy énekel Petőfi. S ez a magyarok Istene támasztotta Bessenyeiéket, majd Révait és a kas­sai nagy triászt, mikor azt hittük, hogy nyelvünk elenyészett, Széchenyi István grófot, midőn gaz­dasági és társadalmi tekintetben úgyszólván a tönk szélén álltunk, a 48-as nagy hősöket, midőn há­rom fegyverrel támadtak ellenünk, majd Deákot, kinek köszönhető, hogy zavart politikai állapotaink hosszú időre rendeztettek. Igen találó volt azon hasonlata, melyben a Petőfi Társaságot a Bánk­bánnal hasonlította össze. Mint az az idegen Gertrud ellen, úgy támad ez a nyugatról ide to­lakodott irodalmi szellemre, amely vészt, végve­szedelmet hoz az országra vallástalan, erkölcs- és hazaellenes irányával, már pedig „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs . . .* f A ma­gyarok Istenének nevével szállnak most ezek elle­nében küzdelemre. Ha a magyar azt a szellemet, mely Pap Zoltán műveiben is megnyilvánul, meg­kedveli, nem ül fel a céda „nyugati asszonynak", hanem diadalra segiti az egyedüli helyes irodalmi irányt, melyet a Petőfi Társaság képvisel. Percekig tartó zajos éljenzés követte a beszédet, mely után a költő a „Muzsikaszó" be­köszöntőjét mondotta el mély átérzéssel. Majd a pódiumra lépett dr. Szilárd Béláné és csengő szopránján Pap Zoltán három kedves dalát énekelte el cigányzene-kiséret mellett. Mon­danunk sem kell, hogy a hatás elsőrendű volt, maga a költő is sietett üdvözletét átadni dr. Szilárdnénak, kit egy gyönyörű csokorral lepett meg a figyelmes rendezőség. Szántó Gáspár operaénekesnek és Bakó László, a Nemzeti Színház tagjának énekét is gyönyörködéssel hallgatták, de az a siker, melyet ifj. Büchner Antalné éneke keltett, nem kevésbé hatásos. Őt is egy szép virágcsokorral jutalmaz­ták kedves éneke után. Pap Zoltán maga is adott elö melodramatice egy hosszabb költeményt, végül a „Muzsikaszó" művészi vetített képei, melyekre maga a költő adott helyenként derültséget keltő szép magyarázatot, fejezték be a tartalmas estélyt. *• Személyi hirek. Molnár János prelátus­kanonok, országgyűlési képviselő, kit a napokban kisebb balesetért, ma délután érkezik Esztergomba s ha egészségi állapota megengedi, szent beszédet mond a budapesti búcsúsoknak. Ellenkező esetben Rolkó Béla karkáplán fog prédikálni. —• Csárszky István dr. főegyházmegyei irodaigazgató Balaton­füredre utazott, ahol a bibornok-hercegprimásnak az egyházmegyei ügyekről fog referálni. * Bérmálás. Ma, vasárnap a bérmálási szer­tartást dr. Rajner Lajos püspök reggel 8 órakor kezdi a főszékesegyházban. A pontifikális szent mise után a püspök szent beszédet mond, majd megkezdi a szentség kiosztását. * A főszékesegyházi ének-zenekar műsora május 26-án pünkösd napján : Introitus, Communio choraliter. P. Magnus Ortwein : Graduale All. Emitte Spifitum, 5 szólamú vegyeskar. Sequentia: Veni Sancte, choraliter. I. Mitterer: Offertorium Con­firma, 4 sz. vegyeskar orgona-kisérettel. I. G. Menerer: Missa in h. St. Elisabeth, Vid. Op. 72, 4 sz. v. kar orgona-kisérettel és nagy zenekarral. Mise után a bérmálás alatt: ifj. Büchner Antal: Veni Sancte Spiritus, 4 sz. v. kar orgonakisérettel. Kersch F.: Liliomok lilioma. Vittoria: Jesu dulcis. Kersch F.: Kinek első szent királyunk, 4 szólamú vegyeskar. * Miniszteri biztosok. Dr. Rott Nándor prelátus-kanonok a központi papnevelde kormány­zója Sopronban az Orsolyák intézetében lesz mi­niszteri biztos ; dr. Robitsek Ferenc alkormányzó, t. kanonok hasonló minőségben Szepesbélára kül­detett. * Hudyma tanár előadása a szeminá­riumban. Hudyma Emil, a nagyszombati főgim­názium természettudomány tanára a növendék- * papság M. E. I. Iskolája meghívására, f. hó 19-én a papnevelde disztermében érdekes és tanulságos előadást tartott a biológia és a szociológia egy­máshoz való viszonyáról. Bevezetésül Leduc fran­cia természettudós legújabb felfedezését ismerteti. Majd az élet legelemibb képviselőjéből: a sejtből kiindulva és a sejtképződés legtökéletesebb alak­jáig : az emberig jutva az organikus lényekben a sejtek differenciálódását és integrálódását az em­beri társadalom sejtjeire: az egyedek összeségére alkalmazza. Ez előadás egyik ékes példája volt azon legújabb iránynak, amely positive, szemmel­láthatólag a természet le nem tagadható tényeivel akar meggyőzni egyes fontos igazságokról. A nö­vendékpapok soraiban egykori tanítványai öröm­mel és hálával tekintettek volt szeretett lelkes tanárukra, aki jóságos szigorával, odaadó szere­tetével, tudományos készültségével mindenkor ki­érdemelte tanítványai nagyrabecsülését. A szemi­nárium növendékei mind a legnagyobb érdeklő­déssel hallgatták végig a tartalmas szép előadást, amelyért ez úton is őszinte hálájukat óhajtják kifejezni. * A zsinati vizsgákat e hó 21-én a követ­kezők állották kikedvező sikerrel: Fertői Richárd leányvári adminisztrátor, Krajcsir István ipoly­varbói káplán, Tóth Ignác felsőtúri adminisztrátor, Blaschke József hodrusbányai adminisztrátor, Bielek Cletus pozsonyszentistváni adminisztrátor, Némethy Ernő budapest-tabáni káplán, Nagy Péter perbetei káplán, Zachar Ádám Selmecbá­nyái káplán, Prikaszky Leó László segédlelkész Tótmegyeren, Teplán Gergely Érsekvadkerten. Dr. Harza Lajos hittanári vizsgát tett a követ­kező napon. * Kongrua. A főegyházmegye lelkészei kö­zül még sokan nem vették fel kongrua-illetményü­ket, felkéri őket a főhatóság, hogy nyugtáikat sür­gősen terjesszék be. * A májusi Mária ájtatosság alkalmából a vízivárosi zárdatemplomban az elmúlt héten a kö­vetkező szónokok prédikáltak: Dr. Krammer György, Rolkó Béla, dr. Pécsi Gusztáv, Horváth Rezső, Foltin János (Bajótról), Mátéffy Győző és dr. Dangelmajer Lipót. Mult vasárnapon az ünnepies litániát dr. Fehér Gyula végezte, a pün­kösdi ünnepeken pedig dr. Klinda Theofil és Schiffer Ferenc prelátus-kanonokok fogják ezt megtartani. * A galgóei alesperesi kerület f. évi május hó 2-án Temetvény plébániáján megtartott tavaszi papi értekezletének jegyzőkönyvéből kö­zöljük a következő másolatot: Tárgyaltatott a budapesti és esztergomi alesperesi kerületek hatá : rozata a szabadkőmives és liberális sajtónak 0 Eminenciája, a mi kegyelmes Érsekatyánk elleni támadása. Megbotránkozással utasitja vissza a kerületi papság ezen illetéktelen beavatkozását az egyház belügyeibe. Fiúi hódolattal s mély tisztelettel, ragaszkodó szeretettel veszi körül az alsó lelkészkedő papság szerető Érsek Atyját! Ki hozta be a kötelező ingyenes évi nagy papi lelki­gyakorlatokat Esztergomban? kinek a vendégsze­retetét élvezi ott az alsó és felső papság is ? Volt idő, midőn gyenge szervezetű Érsekatyánk velünk együtt végezte a fárasztó lelkigyakorlatokat és most, hogy betegsége gátolja ebben, helyettese dr. Rajner Lajos püspök ált. Érs. Helytartó Ur által külön képviselteti magát 0 Eminenciája. Az sem áll, hogy keveset áldoz jótékony célra; nincs az az iskola épités, templomi kiadás, melyhez 0 Eminenciája hozzá ne járulna, ha magas szine elé fordulunk kérésünkkel; minket is segélyez saját magas magánpénztárából, ha hozzá folya­modunk, és ime ezen nagy jóságáért rágalmakkal illetik, az ellen mi is ünnepélyesen tiltakozunk; egyhangúlag mi is hozzájárulunk a más esperesi kerületek ezen határozataihoz. Ö Eminenciája a mi lelki és ayagi szükségleteinkről lehetőség sze­rint igenis gondoskodik. Magas főhatósága bölcsen vezeti a főkormányzatot, azt mi a perifériákon tudjuk, érezzük a. legjobban. Szerény visszavo­nultságban teszi jó cselekedeteit 0 Eminenciája, „a mit cselekszik jobb kezed, ne tudja balkezed" elvet követve. Innét van a nagy tévedés a libe­rális sajtóban.

Next

/
Thumbnails
Contents