ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-01-06 / 2. szám

ahol éjfél idején a falu végén, de azért igen for­galmas helyen levő péküzletet, Fóthi Bélának a boltját fogta ostrom alá. Feszitővasakkal estek neki az ajtónak. Azonban a recsegésre és zajra felébredt a gazda s puskalövésekkel elriasztotta a vakmerő tolvajokat, akiket a csendőrség már el is csípett Bihari Mátyás, Német András, Sárkeleti József és Lakatos János cigányok személyében. Az ügyet az aranyosmaróti kir. ügyészség vette a kezébe. * Vérfelfrissités a házinyultenyésztésben. Ha hosszabb ideig elmulasztottuk tenyésztésünket felfrissiteni egy-egy uj bakkal s rokonvérü állatokat párosítunk egymással, csakhamar bekövetkezik a degeneráció. Amilyen hasznos a mértékkel folyta­tott belső tenyésztés oly esetben, amikor az állatok valamely fajta jellegét vagy szinét kívánják kitenyészteni vagy állandósítani, ugyanolyan káros a belső tenyésztés az állatok testének nagysága és egészségűk állapota tekintetében. Az angolok a 4—4V2 kg. sulyu brabanti nyúlból belső tenyész­téssel kitenyésztették az értékes színezésű hollandi nyulat, amelynek fajtajellege már most állandóan átöröklődik az utódokra, de testök súlya IV2—2 kg.-ra csökkent. A németek viszont ezekből a könnyű sulyu kis állatokból vérfrissítéssel és kellő kiválasztással ismét 2V2—3 kg.-ra szaporították hollandi nyulaik súlyát. A belső tenyésztés ezek szerint csak sportcélok elérésére szolgál, míg gazdasági céljainkat csakis idegen vérű állatokkal érhetjük el. Ezek ugyanis gyors fejlődésü, nagy testű, ellentálló, igénytelen utódokat nevelnek. Gondoskodjunk tehát arról, hogy tenyészetünkbe 1—2 évenként egy egy-egy kifogástalan bak be­szerzésével friss vért hozzunk. Ezt a célunkat sokszor cserével is elérhetjük. Hirdessük valamely szaklapban vásárló vagy cserélő szándékunkat és a megfelelő ajánlatok nem fognak elmaradni. A földmivelésügyi magyar kir. miniszter a közvet­lenül hozzá vagy a Házinyultenyésztők Országos Szövetségéhez, Budapest (Csillaghegy), forduló tenyésztőknek teljesen ingyen engedélyez a vér­felfrissités céljából egy-egy bakot. Egy-egy törzs (2 nőstény, 1 bak) ezüst-nyulat pedig 3 kor. kedvezményes árért szolgáltat ki a minisztérium ugyanilyen uton és módon. * A nagytapolcsányi szeszfinomitó csődben sinlödik már. És igy az utolsó szalmaszál is oda van, melybe a károsultak kapaszkodni akartak. Körülbelül öt-hat év alatt meg lehet tudni, mek­kora az a kis százalék, amely még megmenthető. A Nagytapolcsány-vidéki plébániák közül nem ká­rosultak : Nyitrapereszlény, Nyitraludány, Sissó, Ür­mincz, Nyitrasárfő és Nagyrippény. A legsúlyo­sabb csapás Nagyjácot érte, utána Csermend következik. Tanügyi hirek. A kir. tanfelügyelő betegsége. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Schweiz Vilmos kir. tan­felügyelő ágyban fekvő beteg. Reméljük, hogy betegsége nem komoly és mihamarább egészség­ben láthatjuk. Betegségének tartama alatt a sze­mélyesen megjelenő ügyfeleket nem fogadhatja, miért is kéretnek az illetők, hogy ügyeikben te­endő személyes látogatásaikat későbbre ha­lasszák. Szabadságolás. Buday Éva sárisápi áll. tanítónő betegség cimén ujabb szabadságot ka­pott, helyettesítésével továbbra is Németh Irma bízatott meg, Virág Irén és Gabanitz József sárisápi áll. tanerők betegség miatt szabadsá­goltattak. Iskolák megnyitása. Kirva, Tokod, Nagy­sáp, Muzsla, Dömös és Libád községekben a jár­vány miatt bezárt iskolák ismét megnyittattak. Államsegélyek utalványozása. Ujabban Sümeg Vilmos köhidgyarmati és SchäfTer Mária kirvai rk. el. iskolai tanerők nyertek fizetéskiegé­szitési államsegélyt. Tanitóváltozás. Garamvölgyi Vince lábatlani áll. el. iskolai helyettes tanitó Tardoskeddre távozott. Államsegély felszerelésre. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a dorogi állami kisdedóvoda felszerelésére összesen 492 kor. 36 fillért utalványozott ki. Fegyelmi ügyek. A kir. tanfelügyelő jelen­tése szerint Esztergomvármegye területén az 1907. évi XXVIII. t.-c. 22. §-ának 1. a) b) és c) pontjai alapján megindított fegyelmi eljárás nem volt a le­folyt 1911. évben. Az élet kenyere. (Folytatás.) Ez a kenyér az ő teste a világ életéért. Ez a test bizonnyal étel és a vér bizonnyal ital. Aki eszi ezt a testet és issza ezt a vért, az Krisztusban lakik és Krisztus őbenne. Jézusom mi ezt hisszük, mert Te vagy a csalhatatlan igaz­ság s azért imádjuk azt az első kenyeret. Az ol­táriszentség az anyaszentegyház legdrágább kincse, a gyengék erőssége, a kegyelmek teljessége. Angyalok szentsége. Minden szentségek forrása. Égi manna, az élet fája. Isten velünk. Krisztus szenvedésének és halálának emléke. Az örök élet záloga. Egyedüli boldogságunk. A legtökélete­sebb lelki eledel, mely mindent magában foglal, ami az örök boldogsághoz szükséges. A lelki betegek menedéke és orvossága. Az egészségesek életereje. A társadalmat mozgató tényezők legnagyobbika az Eucharistia, mondja Dr. Glattfelder Gyula, „az egyház organizmusának a szive, melyből éltető erő lüktet, e szívben lakik az Ur Jézus isteni személyében s ebben rejlik az Eucharistiának nagy és szent misztériuma." A lelki benső egységnek jelképe. Mily fönsé­ges az oltáriszentség rendeltetése. Mily végtelen szeretet, mely bennünket megszentel s magához áthasonit. Az oltáriszentségben Krisztus teste és vére igazán, valóságosan és lényegileg jelen van Isten­sége- és emberségével. Ha látod ezen szentséges testet^az oltáron, irja aranyszájú szt. János, mondd: ezen test által elérem az égi boldogságot. „ Nyisd fel annak ajtaját s megmutatom neked a leg­fölségesebb urat a földön, akit érintesz és élvezesz." Jézus szavaival törvényt hozott s végrendeletet alkotott, melyet kétezer éven hiven megőrzött millió vértanú s annak hitelességét vérük ontásával bizonyították. A legelsörangu tudósok szt. Ágoston, szt. Tamás és Sal. szt. Ferenc lángelméjüket békóba helyezték e fenséges hittitok fejtegetésénél s az épitő művészet remek templomokat emelt az isteni ostya kisded hajléka fölé, mely szerénységében kedvesen és mélán emlékeztet a katakombákban látható régi, az oltáriszentségre vonatkozó képekre és felírásokra. Hogyan változik át az ostya Krisztus -testévé és vérévé? Mint a szőlő nedve átváltozik borrá s a virágok nedve mézzé. Krisztus mint a természet ura és teremtője, ki Magdolnának kertész s az Emmausba menő tanítványoknak utas alak­jában jelent meg, akkor az oltáriszentségben magára veheti a kenyér szinét is, azért mondja szt. Ephraim : „Ha az Űr imádandó szava az embert a semmiből teremte, hogy ne tehette volna, hogy a kenyér Krisztus testévé, a bor az ö vérévé legyen. „Ad firmandum cor sincerum sola fides sufficit." Zarándokoljunk Lourdesbe s meggyőződhetünk az oltáriszentségben lévő Isten­ember hatalmáról. Ott a rózsafüzér templom előtti téren időközönként összegyűjtik a betegeket, a hívek a papsággal együtt szentséges körmenetet tartanak. A betegek, kiket hordszéken, kosarakban s tolókocsikban hoznak a térre, vagy botra, mankókra támaszkodva várják csodás gyógyulá­sukat. Midőn a legméltóságosabb oltáriszentséget körülhordozzák, úgy szólítják az Űr Jézust, mint Galileában szólították öt a betegek: ^Uram add, hogy lássak, hogy járjak, hogy halljak, Jézus Dávid fia könyörülj rajtam.*" És ezt oly élő hittel mondják, minőt sehol sem lehet látni, kiterjesztett kezekkel a Szentség felé integetve, sirva. Az egyes betegeket külön megáldják az oltáriszentséggel s ilyenkor történnek a csodák. A gyógyíthatatlan betegek, született vakok és bénák ágyaikból ki­ugranak, eldobják mankóikat s oda borulnak az oltáriszentség elé, hogy a mennyei orvosnak hálát adjanak. Ha nem is gyógyul meg minden beteg testileg, de hitében megerősödik, Isten akaratában megnyugszik, bűnbánatot tart s igy lelkileg meggyógyul. Lourdes főleg a lelki gyógyulásoknak helye. Ahol Mária van, ott van szent fia Jézus is. Az anya el nem választható fiától. „Ave verum corpus, natum ex Maria Virgine." Az oltáriszentség az embert egyesíti az Istennel a szent áldozásban. Egyesülés Jézus Krisztussal, a legtökéletesebb lelki táplálék, mely azt az örök életre táplálja. Halálbüntetés terhe alatt parancsolja ennek vételét az Űr, mondván: „Ha nem eszitek az ember fia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek." Szt. Ciprián mondja: „E szentség élvezete által oly erősen egybeforrunk az élő titokkal, hogy egy test és egy lélek leszünk vele, mely a kegye­lem által állandóan létesül." Ezen eledel táplálja, ernsiti. föntartia s tökéletesiti lelkünket. Krisztus ezen szeretetét csak úgy viszonozhatjuk némileg, ha gyakran és mindennap tiszta szívvel járulunk a szent áldozáshoz. „Az egyház csak Jézus Krisztus óhaját, akaratát teljesiti, midőn a naponkinti szent áldozást sürgeti" irja gróf Majláth Gusztáv az Eucharistia apostola, egyik körlevelé­ben. „Az Isten úgy teremtette az ember lelkét, hogy az vágyódjék utána." Már az első emberpár is élvezé a kegyelem állapotában az éden fájának gyümölcseit. A gyakori szent áldozás meg volt az egyház­ban már az első században. Szt. Lukács irja: az első keresztények állhatatosak valának az apos­tolok tanításában és a kenyérszegés közösségében mindennap egy akarattal, örvendezéssel és egyenes szívvel vevék az eledelt." A tridenti szent zsinat pedig ekként hatá­rozott: „Minden szent miseáldozaton a jelenlevő hivek ne csak lelkileg, hanem valósággal is áldozzanak, hogy e szent áldozat gyümölcseiben annál nagyobb mértékben részesüljenek." Szá­zadunknak lett fenntartva azon nagy kegyelem, hogy benne fölvirradjon a gyakori és mindennapi szentáldozás napja, melynek melegíteni, világítani, éltetni kell a lelkeket az utolsó napig. Az 1905. évi december 20-án X. Pius pápa kibocsájtotta a gyakori és mindennapi szent áldozásról szóló rendeletét, melynek kivitelénél közreműködtek Gennári Kázmér bíboros, Lintelo Gyula és Gouet áldozárok. Ezen rendelet nemcsak korszakalkotó, de világmegváltó, az emberi lelket fölemelő, a meggyöngült emberi természetet isteni kegyelemmel megerősítő s oly kihatású, hogy az egész emberi­séget, a világokat és századokat van hivatva az emberi tökéletesség legmagasabb fokára emelni. Piust e rendelete teszi halhatatlanná s neve örökké fog fényleni az egyháztörténelem lapjain. Peczkó Antal. Irodalom és művészet. Tudományos kalandozások. Irta: Platz Bonifác. Budapest, 1911. Ára 5 korona. A ke­reszténység ellenségeinek ma a természettudo­mányok a legerősebb fegyvereik. Azoknak hamis eredményeivel kápráztatják el a könnyenhivő, fél­revezethető közönséget s a valótlan állításokból lehozott nagyhangú következtetések lesznek azok a szilárd pontok, melyekre támaszkodva az egy­szerű embert, a gyereket, vagy a tanulatlan asz­szonyt kivetik hitéből, vallásából, régi meggyő­ződéséből. Mi sem szükségesebb tehát, mint hogy a vallásos nevelés keretében elegendő szerephez jussanak a természettudományok, a természet­tudományok elemeiben jártas embert ugyanis már sokkal nehezebb lesz a hangzatos jelszavakkal elbolonditani; a természettudományi képzés előre felfegyverzi a gyermeket a jövő szellemi harcaira, a keresztény világnézetért folytatandó küzdelemre. Épen ezért megbecsülhetetlenek azok az ifjúsági iratok, melyek a gyermekek szellemét ilyen irány­ban foglalkoztatják. A keresztény szellemű népszerűsítő termé­szettudományi irodalomnak nálunk Platz Bonifác a legkiválóbb képviselője. Az emberről irt munkája első rendű alkotás; kisebb dolgozata; is mind jeles művek, s előttünk fekvő ifjúsági könyve is példa a maga nemében. Tizenkét tanulmány van benne. Foglalkozik az ember őskorával. Egyiptom­mal, a többi afrikai országokkal, leirja az amerikai indiánokat, magyarázza az időjóslás eszközeit és fogásait, a földrengést, a primitiv ember orvosi tudományát, az üstökösöket s a régiek természet­tudományi ismereteit. Könyve folyton eleven, vál­tozatos, érdekes és bár tartózkodik a tolakodó i 1 Alapíttatott 1850-ben. 1 1 Eredeti FOWLERS GŐZEKÉK ^1 Tm'rf. páratlanok <~—~ munkateljesitményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. = John Fowler &. Co. • Budapest-Kelenföld • Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents