ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-02-27 / 9. szám
* Kmety Károly nem lép fel Esztergomban. Kmety Károly, mint értesülünk, az esztergomi függetlenségi 48-as kör egyik vezetőjének levelet irt, melyben kijelenti, hogy Esztergomban többé nem lép fel. Kmety Károlynak ezt a kijelentését holnap a függetlenségi 48-as kör közgyűlésén is kihirdetik s egyúttal megteszik a lépéseket egy új 48-as jelölt felkérésére. E szerint tehát Kmety Károly mégis csak belátta, amit mi régen hirdetünk, hogy Esztergom polgársága többé nem viseltetik irányában oly nagy bizalommal és szeretettel, hogy még egyszer megválasszák képviselőnek. * Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Ma vasárnap, február 27-én este 6 órakor Pám M. István föreáliskolai tanár ily cimen tart felolvasást: „Angol hatások az orosz irodalomban. Gogol élete és müvei." * A kath. Polgári Kör előadása. Az Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör második böjti estélyére szintén szépszámú közönség gyűlt össze. Magyar népdalokból álló nyitány után, melyet a kör énekkara adott elő, Mihók Vilma szavalt el ügyesen egy monológot. Bárdos József városi tanitó vetített képekben mutatta be a föld nevezetesebb pontjait, rövid magyarázat kíséretében, melyért hálás elismerésben volt része. Gerő János pedig több szép verset szavalt el kiváló szavalói tehetséggel. Végül az énekkar adta elő a „Hogy elhagytál" kezdetű románcot Schönwälder Kálmán karnagy vezetése mellett. A márc. 3-án — jövő csütörtökön — este 7 órakor kezdődő böjti estélynek műsora: 1. Ének. Harmo 7 nium kiséret mellett előadja Polusin Karolin. 2. Monológ. Előadja : Grátzer Lajos. 3. Felolvasás. Tartja: dr. Vasáry Dániel. 4. Szavalat. Előadja : Lendvay Etelka. 5. Ima — kardal. Erkel, Bánkbán operából. Előadja a vegyeskar. * Turista felolvasás. Március 6-án azaz szombaton este V2 9 órakor a „Magyar Király" vendéglő polgári egyesületi helyiségében dr, Berényi Zsigmond felolvasást tart „Az első segélyről baleseteknél, esetleg sérüléseknél" cim alatt. Felkéretnek az igen tisztelt tag urak, hogy ezen ismeretterjesztő és tanulságos felolvasásra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. * Haverda Mariska bankettje. A szegediek ízléstelen ünneplésének gyászpontja volt az a díszlakoma, amelyet a „hősnő" tiszteletére az egyik szállóban rendeztek v A sok sületlen beszéden kivül, más nevezetesebb dolog nem történt, ami a kedélyeket izgatta volna. Azonban ugy éjfél után nagy megütközéssel hallgatta a vendégsereg, hogy Haverda Mariska mint pöröl a pincérrel. A pincér eltávozott, a zaj elcsendesedett. Egyszerre azonban visszatért a pincér kezében párolgó csészét tartva, a melyben valódi Brutsy-féle kínai tea volt, melynek kilója 16 kor., félkiló 8 korona, 1 deka 20 fillér. * A szentgyörgymezői kath. kör böjti estélye. Az esztergom-szentgyörgymezői kath. Olvasókör mult vasárnap tartotta első böjti estélyét, mely minden ízében kitűnően sikerült. Az ügyesen összeállított műsor első pontját egy csinos hazafias magyar dal képezte. Az énekkarban, melyet Táky Gyula belvárosi karnagy tanított be és vezetett, részt vettek: Pauer Károly és Rolkó Béla karkáplánok, Ferenczy Kálmán tanfelügyelöségi tisztviselő, Hegedűs Sándor, Homor Imre, Karácsonyi Béla tanítók, Kántor Félix bazilikái karénekes, Math Gyula, Szentgyörgyi József tanítók és Sámson György karénekes. A zajos tetszésnyilvánítással fogadott dal után Mórász Mariska úrleány a „Boldogasszony Anyánk" című költeményt szavalta el szépen, meghatóan és szép érzéssel, zajos tapsokat aratva. Majd Ferenczy Kálmán tartotta az előadást és pedig a csecsemő ápolásáról, neveléséről s a nevelés hatásos befolyásáról, hasonlóképen élénk tetszés mellett. Következett Homor Imre humoros és talpra esett monológja „A becsinált csirke" cimen. Az ügyes előadót hatalmas tapsviharral tüntette ki a helyiséget teljesen megtöltő közönség. A szellemes monológ alapos nevetésre indította a jelenlevőket. A műsort végre ismét egy szép magyar dal zárta be, amelyet az előbb említett énekkar énekelt el. A közreműködők szívességét és fáradságát Pauer elnök köszönte meg meleg szavakkal. A ma esti programm a következő: 1. Ének. Énekli a kör dalárdája. 2. Szavalat. Előadja: Mohos Etelka. 3. A gyermeknevelésről. Előadja: Ferenczy Kálmán tanfelügyelőségi tisztviselő. 4. Monológ. Előadja: Bakos Mariska. 4. Magyar dal. Énekli a dalárda. Az estély kezdete este V2 7 órakor. A kör ez alkalommal szivesen látja a vendégeket is. * Nyole napos sz. missió tartatott Muzslán febr. 11-től 18-ig. A nagy község érdemdús s fáradhatatlan lelkipásztora Zlattnyánszky János plébános, sz. széki tanácsos a már 19 éves, 1891-iki missiót felújítani meghívta Páter Bonaventura és Páter Jeromos uj sz. Ferencrendi atyákat, kik lángbuzgalommal siettek a lelkek megreformálására, megújítására, megerősítésére. A muzslaiak azon idő alatt földi munkaszünetet tartva, mintegy ünnepies képpé változott a község és folytonosan, korántól későig jött-ment a nép, hallgatni a testestőllelkestől Krisztus dicsőségét hirdető és a lelkeknek élő két áldozatos tanítványt. A templom minden tanítás, oktatás alkalmával zsúfolva volt. Már az első beköszöntés után megváltozott a lelkek világa. Az öregek siratták a multat, melyben meg-megfeledkeztek a jóról, hogy az Isten irgalma annál kegyelmesebb legyen a rövid jövendőben. A darutollas legények, kik a templomban is mozgékonyak szoktak lenni, megilletődve fogadták a Jézus példájára buzdító sz. igéket, ugy hogy megváltozott fiataltól öregig az egész község és mig elején mosolyogtak az arcok a mulandó élet változó boldogságaitól, addig a missió végén a népek sokasága, a nagy csend és figyelem jelezték, hogy változott a kép, a kegyelem vidámsága, a készséges elhatározás sugárzott a megtisztult lelkek arcain. A környékből is: Ebedről, Köbölkutról is jöttek a lelküket megerősíteni kész hivek. 2000 megtisztult hivő gyónt meg és részesült az örök élet kenyeréből. Az összesereglő hivek hallgatták buzgón a missiós atyák szavait és meg is tartották. S mikor ők búcsúztak „Isten veletek" a megtisztult lelkek a hála örömkönyeit hullatták, a templomon keresztül távozóknak még ruháikat is csókolták, mint egykor a miletusiak a körükből távozó Pál apostol ruhaszegélyeit. Felejthetlen lesz ez a jó muzslaiaknak, akik el-elmondották, hogy „ily szép missió még nem volt Muzslán." A töviskorona jelét viselő sarus és darócruhában lelkeknek élő „népbarátok" nem kértek mást, minthogy a missiókereszt előtt értük imádkozzanak, hogy minél több aratást végezhessenek az Isten dicsőítésére és a mennyország lakóinak szaporítására. Egy jelenvolt. * A lucernás uj veszedelme. Francia- és Olaszországból ujabban lucernamagot szállítanak Ausztria-Magyarországba s több kereskedő ezen külföldi termékkel akarja gazdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek a különféle származású lucernamagokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar lucerna a legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen télálló és igen dús növényzetet ad, mig az egykor oly híres provencei lucerna mag, miután a hírhedt turkesztáni mag után nyeretett, nemcsak, hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem bírja, hanem azonkívül rendesen megtámadja a lisztharmat és ez annyira élgyengiti a növényeket, hogy fejlődésében nagyon is visszamarad s legfeljebb csak egyharmad rész annyi hozamot nyújt, mint a hazai lucerna. Különben gazdáink figyelmét ezen különféle káros következményekre Mauthner Ödön magkereskedőnk úgy több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében állandóan ébren tartja. * A nyitrai kath. tanoncinternátusba jelenleg három növendék nyerhet fölvételt. A folyamodók tetszésszerinti szakmát választhatnak. A folyamodás határideje március 7. A tartásdíj havonta 34 kor. Felvilágosítással szolgál az intézet igazgatósága. * Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel együtt ki nem irthatok. Ha a Löcherer „Cimexin poloskairtót" használjuk, ugy nemcsak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a „Cimexin" hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható : Zsiga Zsigmond gyógyszertárában Esztergom, valalamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Tagsági dijak birói uton való behajtása. Az esztergomjárási róm. kath. tanitói kör a mult évi április hó 25-én tartott közgyűlése alkalmával az alapszabályok 10. §-ára való támaszkodással a hátralékban levő tagsági dijak birói uton való behajtására meghozta érdemleges határozatát. A határozat keresztülvitelével megbízott elnök megelőzőleg egy a következményekre figyelmeztető udvarias felszólítást intézett a hátralékosokhoz, akik közül akadtak, akik az alapszabályokban meghatározott s köteles dijnak megfizetését megtagadták, és pedig azzal argumentálva, hogy ők nem kötelezhetők arra, hogy a segélyalap tagjai is legyenek. Ezek az urak felejtik, hogy szigorúan kath. jellegű körnek lévén tagjai, mint ilyenek kötelező belépésükkel együtt a tagsági dijak hiánytalan, tehát teljes befizetésére is kötelezték magukat, amely elől ki nem térhetnek s megtagadásuk esetén a per utja alá vetették magukat, ami annál különösebb, mert a jelen esetben is oly humánus intézményről van szó, amelynek felállítását maguk a tanítók kívánták, amelyet a humanitás gyakorlását hirdető hivatásos tanitó, ha jobb anyagi helyzeténél fogva nem is vesz igénybe, de igénybe vehetik, amint évenként vagy száz tanitó igénybe is veszi a pályatársak közös segítségét. Ez a dolognak etikai része, amelynek ellenében tanúsított x magatartás bővebb kommentárra nem szorul, de nem is szorulhat egy hivatását saját maga, kartársai anyagi helyzetét mérlegelő tanitó előtt,, kinek idealizmusa az önsegélyezés humanizmusának gyakorlása nemcsak a katedrán, de tettben is érvényesül. De egyébként is, bajos valami kötelezettséget akkor megtagadni, mikor már valaki évek óta tagja valamely egyesületnek s mint ilyen ismeri, tudja az alapszabályok által körvonalozott kötelességeket. Az elnököt pedig nem érheti vád,, mert ő csak kötelességének tesz eleget, ha a kör jogérvényes határozata értelmében az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének pontosan eleget tesz. * Általános házbéradó. Az adózási rendszer megváltoztatását Célzó új adótörvények közül elsőnek a házadóról szóló 1909. évi VI. t. c. lépett életbe. Újítás benne főkép az, hogy a házosztályadó háttérbe szorítása mellett a házbéradónak kedvez. Tizenötezer lakost számláló várost már általános házbéradó alá lehet vonni, ha a házaknál a bérbeadott lakrészek száma legalább felét teszi a lakrészek összes számának. Sőt ellenkező esetben is, adózási kerületek alakítása által mozdítja elő az általános házbéradó behozatalát. Mivel pedig Esztergom városában a kataszteri törzsivek szerint a házak összes lakrészeinek és nyitott helyiségeinek száma 7724, a tényleg bérbeadottaké pedig 3939. vagyis 77 lakrésszel több az összes lakrészek felénél, ennélfogva Esztergom város egész területe, az 1909. évi VI. t. c. 9. §-a értelmében, az általános házbéradó alá esik: /. év január 1-től 1912. év december 31-ig minden háztulajdonos a házbérjövedelem 11 °/o-át, az időn tul pedig 14 °/o-át lesz köteles adóba fizetni. A tulajdonos által lakott részek, természetesen, szintén bérbeadottnak vétetnek. A város közönsége nevében a tanács ezen pénzügyigazgatósági végzést, mint ezt már említettük volt, megfelebbezte a pénzügyminiszterhez. Sérelmesnek találta már a kerületi beosztást is, de még inkább az általános házbéradó behozatalának alapjául szolgáló lakrészek kiszámítását. Mert a pénzügyigazgatóság a tényleg bérbeadottak közé számította az uradalmi tisztségek és cselédség lakásait, a több család által lakott közös lakásokat, az életfogytiglani haszonélvezők lakásait, a korcsmai söntéseket és a házmesteri teendőket nem végezők ingyenes lakásait is, holott ezeket, a törvény alapján elhagyhatta volna. Mindezek leszámítása után a bérbeadott lakrészek száma még nem éri el az összes lakrészek felét, tehát a város még nem tartozhat az általános házbéradó alá. A lakosság úgyis eléggé meg van terhelve adóval, csaknem elviselhetetlen áldozatot hoz a kulturális intézmények fentartására és fejlesztésére, most mégis ujabb adóteherrel akarják sújtani. Ha a pénzügyminisztérium a felebbezés indokainak helyt ad, egyidőre talán megszabadulunk az általános házbéradó rémétől. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910évi febr. 20-tól 27-ig. Születtek: Lintner Mária r. k. kőművessegéd leánya, — Svolik Anna r. k. házi cseléd leánya, — Dómján Margit r. k. házi cseléd leánya, — Féja Julianna r. k. csizmadia leánya, — Pusztai Aranka r. k. népzenész leánya. Házasságot kötöttek: Skultéti Lajos r. k. földm. Komárom és Fiala Teréz r. k. Esztergom, — Mészáros István ref. gépészsegéd Budapest és Féja Erzsébet r. k. szobaleány Esztergom. Meghaltak: Özv. Skedla Lipótné szül. Medvegy Franciska r. k. 82 éves aggokházabeii (aggkór), — Rencz Mária r. k. 62 éves magánzónő (szervi szívbaj), — özv. Wagner Mártonné szül. Tonzor Magdolna ág. hitv. ev. 64 éves (májzsugorodás), — özv. Mész Józsefné szül. Döller Alojzia r. k. 77 éves (aggkór), — Rapai István r. k. 2 hónapos (emésztési zavarok), — Tölgyessy Szeréna r. k. 38 éves (méhrák), — Sándor Karolina r. k. 58 éves magánzónő (tüdőlob).
