ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-12-04 / 49. szám

tréfának vette a dolgot s épen azért nagyon elámult, amikor másnap reggel jött a két gazda s a megvett kukoricát látni akarta. Felvezette őket a padlásra, ahol a gazdák kijelentették, hogy a „fentő"-ben lévő kukoricát elfogadják, azért csak morzsoltassa az úr, mert a mondott időben szállítják. Itt azután kisült, hogy a dolognak fele sem tréfa. Most mind a két fél jogi tanácsért futott, amelynek nyomán kitűnt, hogy az üzlet korrekt és perfekt volt. A korcsmáros kénytelen-kelletlen szállította a megvett terményt, a gazdák pedig 6 frtért, 6 frt 20-ért mázsánkint hamarosan túladtak rajta. Tehát szép nyereségük volt. Hiába! Haladunk a korral és igy kitűnik, hogy a magyar faj is jó kereskedő, csak kedve és pénze legyen hozzá. * Szemere Miklós jelölése. Legújabb értesüléseink szerint Szemere fellépését nagy rokonszenvvel fogadták városszerte. E hét folyamán, valószínűleg szerdán nagy küldöttség fog menni Szemere Miklóshoz s felkérik, hogy a jelöltséget vállalja el. A programmbeszéd jövő vasárnap, azaz december 11-én lesz, amely elé nagy várakozással és érdeklődéssel tekintenek. A szervezkedés nagy előrelátással és lelkesedéssel folyik. * A cethal és a kis fiú. A kis fiú minden kicsisége mellett is pajkos és rossz fiú, aki a délutáni sétából tetőtől-talpig vizesen tér haza. A mamája ijedten csapja össze a kezeit: „Mit tettél, te gonosz?!* „Én semmit" — mamuskám — „hanem a szomszédék Pistije "a jégen, mikor csúszkáltunk, nagyot ugrott, a JQg beszakadt és én a vizbe estem." „Takarodj rossz kölök az ágyba. Mindjárt hozok abból a jó khinai teából, melynek kilója Brutsy Gyulánál 16 korofta, félkiló 8 korona, 1 deka 20 fillér." A kis fiú pár perc múlva nagyokat szuszog és issza a párolgó khinai teát. Minél többet iszik, annál vigabb lesz az arca, majd a mamájához fordul: „Mamuskám majd megmondom a Pistinek, hogy holnap is szakítsa be a jeget." * Lelketlen betörés. Kedden virradóra az alsóváradi tejcsarnok ajtaját ismeretlen tettesek felfeszítették s az irodába behatolva, az ott levő könyveket, irományokat széthányták s több rongálást elkövetve, a vaj termet akarták feltörni — de sikertelenül. Nagy vakmerőség kellett a romboláshoz, amikor a biró "szomszédsága sem ijesztette őket. A romlott szenzációs sajtó megkedvelteti a falusiakkal is a fővárosi betöréseket, ügyes lopásokat. A bűnt kiszínezi a szabadkőmives zsidó sajtó és az egyszerű lelkek indulnak utána és gyakorlatban érvényesitik. Szomorú jelenségek. * Loden és selyem velour kalapok, Jäger és teveszőr téli ruhák, angol gyapjú és valódi szőrme-sapkák, petersburgi orosz sár- és hócipők, keztyűk, nyakkendők, utazási és sportcikkek a legnagyobb választékban kaphatók Herczegh G. Lajos úridivatárúházában Esztergom, Szent Lőrincz-utca. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. évi november hó 27-től december 4-ig. Születtek: Bádi Etelka r. k. kőmivessegéd leánya, — Üveges Gyula r. k. földmives fia, — Kovács Ferenc r. k. földmives fia, — Gebauer Julianna r. k. kőmivessegéd leánya, — Szlávik András r. k. napszámos fia, — Patkó Aranka ev. ref. posta- és távirdaszolga leánya, — Fekete János r. k. kőmivessegéd fia. Házasságot kötöttek: Dobis Vilmos r. k. kereskedő és Hajabács Ilona Gizella (özv.) r. k. Esztergom. Meghaltak : Özv. Tóth Jakabné sz. Bogdányi Emerencia r. k. 61 éves (szívizom elfajulás), — Kovács Gyula r. k. 7 éves (hastífusz), — Stróbl István r. k. 2 éves (gyermekaszály), — Prükl József r. k. 47 éves földm. (általános gümőkór). Tanügyi hirek. Korpótlékok utalványozása. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter a következő tanítók részére utalványozott korpótlékot: Gneisz Ferenc alsónyárasdi tanitó I. Buprecht Emma vágkeresztúri tanítónő I. Vinkovits Ilona drégelypalánki tanitónő II. Párák Hugó nagylévárdi tanitó III. Murecz János ságujfalusi tanitó III. Tanitó választások. Az esztergomi főegyházmegye kath. iskoláiban a következő tanítók, illetve tanítónők választattak meg. Klimó Károly kántortanítóvá Zohorra, Zsufíka Gyula oszt.-tanitóvá Kesztölcre, Muskovits Margit tanítónővé Ürmincre, Haber János tanítóvá Ekeire. Matulai János László Pozsonyalmásra tanítóvá. Varga István kántortanítóvá Felsőszeli. Tóth Lajos tanítóvá tótmegyerre. Bugár Sándor tanítóvá ósallóközcsütörtökre. Nyugalomba vonulás. Toller Imre gidrafai rk. kántortanító 33 évi buzgó, lelkiismeretes működés után nyugalomba vonult. Ő Eminenciája a bibornok hercegprímás ezalkalomból elismerő oklevéllel tüntette ki az érdemekben gazdag tanítót. A vasúti arcképes igazolványok 1911. évi érvényesítése. A vall. és közokt. m. kir. miniszter 4385/910. ein. sz. rendelete értelmében a nem állami elemi iskolai (óvodai) tanszemélyzet a félárú menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványoknak az 1911. évre való érvényesítését tanintézetenkint együttesen tartozik kérelmezni. A kir. tanfelügyelőhöz benyújtandó tehát záradékolás végett: a) az együttes kérvény, — b) együttes kimutatás, melyre személyenkint 2 korona értékű postabélyeg ragasztandó. Amint hirlik, végre a muzslaiak is komolyan hozzáfognak iskolájuk újjáépítéséhez. Ideje is már. A modern és a pedagógiai követelményeknek teljesen megfelelő lábatlani áll. el. iskola épülete teljesen kész, melynek hivatalos átvétele a közel napokban fog megtörténni. Dömös község elöljárósága az iskolamulasztások ellenőrzése és a mulasztási bírságok behajtása körül tanúsított szabálytalanságokért rendbirsággal sújtatott. Kívánatos volna, hogy a többi községek elöljáróságai levonnák maguknak ebből a tanulságot. Irodalom és művészet. Dr. Babura László: Introduetio historicacritica in sacros Novi Testamenti libros, cui praemittuntur notae chronologico-criticae de vita D. N. Jesu Christi, necnon geographico-politicae de Palaestina tempore Christi. Esztergom, 1910. Buzárovits. XVI és 404 oldal. Csatolva két térkép, melyek Grund V. budapesti müintézetében külön e célra készültek: 1. Palaestina tempore Christi és 2. Itinera S. Pauli. A könyv ára diszes vászonkötésben 10 kor. Kapható a szerzőnél Esztergomban. Mindenki, aki a szentirás-tudományok iránt érdeklődik, nagy örömmel vette annak hírét, hogy a magyar könyvpiacon is egy, e szakba vágó mű jelent meg. A mű az újszövetségi szentirásba nyújt bevezetést s szerzője dr. Babura László szemináriumi tanár. Művét elsősorban azok részére irta, akik, mint hittanhallgatók, az újszövetségi szentirástudománynyal foglalkoznak. Élvezettel, érdeklődéssel forgathatják azonban e könyvet azok is, akik ezirányú tanulmányaikat már elvégezték, vagy akik általában érdeklődnek az újszövetségi szent könyvek iránt. Mielőtt a szerző tulajdonképeni tárgyára áttérne, előkészitéskép foglalkozik egyes kérdésekkel, melyek az „idők teljességének" megértését lehetővé teszik. Igy könyvét négy részre osztja fel, az első részben 15 fejezet keretében tárgyalja ama kérdéseket, melyek a Megváltó eljövetelével, életkörülményeivel összefüggésben vannak. Vizsgálja a szerző azt az összekötő kapcsot, mely az ószövetséget az újszövetséghez fűzi s igy megkönnyíti azok munkáját, akik megelőzőleg az ószövetségi szent iratokkal nem foglalkoztak. Kimutatja, hogy az Üdvözítőt a zsidók és pogányok mennyire várták. Ezután Krisztus Urunk életének kiemelkedőbb mozzanatait tárgyalja. Megállapítja a Megváltó születésének idejét. Foglalkozik Dániel próféta jövendölésével. Kutatja, mikor kezdte meg Jézus nyilvános működését, meddig tartott az, mikor volt az utolsó vacsora, stb. Külön szól az Üdvözítő „testvéreiről" s „nővéreiről". Érthető is, hogy a szerző külön fejezetet szentel e kérdés fejtegetésére, mert hisz a napi sajtó is foglalkozott e tárgygyal. Ezután a szerző a négy evangélium alapján összeállított táblázatban mutatja be az Üdvözítő életét. Könyvének második része a Szentföldnek ismertetését tartalmazza. Tárgyalja Palesztina földrajzi, néprajzi, politikai helyzetét Krisztus korában. Föltárja a zsidó nép vallási életét is. Erre következik a mű tulaj donképeni gerince: az egyes szent könyvek részletes ismertetése a harmadik részben. Először is a történeti szent könyvekről értekezik. Megállapítja a könyvek szerzőjét, valódiságát, célját, megírásuknak idejét. Megismerteti a főbb ellenvetéseket, megfelel a különféle támadásokra, hogy minden egyes szent könyvről tiszta képet nyerjünk. Tárgyalja a synoptikus evangéliumokegymáshoz való viszonyát. Külön fejezetben szól arról a viszonyról, melyben sz. János evangéliuma a synoptikusokhoz áll. Ezután foglalkozik az apostolok leveleivel. Első sorban is megismertet bennünket Sz. Pál életével. Már ez életrajz keretében felhívja-figyelmünket arra, mily történeti sorrendben irta a nemzetek apostola leveleit. Sz. János apostol I. levelénél kimerítően tárgyalja a „comma Joanneumot". Mivel ez a kérdés végérvényesen eldöntve még most sincs, szerzőnk se foglalhat el határozott álláspontot. Más helyeken ellenben, ahol a vélemények már jobban kialakultak, (pl. az Apocalypsis magyarázása) szerző is határozott irányt követ. Könyvének utolsó részében általános bevezetést nyújt. Szól először is az inspirációról. Mivel ez a kérdés sincs véglegesen tisztázva, a szerző ismerteti a nagyobbnevű biblikusok állásfoglalását. Végérvényes ítéletet itt se mond, de a kérdés lényegével tisztába jöhetünk. Ezután szól az újszövetségi . szent könyvek kánonáról, ismerteti annak történetét. Kitér az apokrif könyvekre is. Majd az újszövetségi szent iratok valódiságáról értekezik. Tárgyalja az eredeti szöveg sorsát, külön foglalkozik a négy legrégibb codexszel. Szól a szent könyvek különféle fordításairól. Figyelemreméltó, hogy a magyar bibliafordításokat külön fejezetben méltatja. Végül a Vulgatával foglalkozik, majd a szentírás különféle kiadásait sorolja fel s szól röviden a szent könyvek olvasásáról. Ami a munka összeállítását illeti, már tartalmának, elrendezésének e vázolása is mutatja, hogy szerzőnk figyelmét egyetlen lényegbevágó kérdés sem kerüli ki. A mű megírásához gondos, lelkiismeretes előtanulmányok után fogott. Az egyes kérdések tárgyalásánál kiviláglik nagy olvasottsága. Egész könyvtárt tesznek ki ama müvek, melyeket a könyv megírásánál felhasznált. Az utolsó tiz év minden idevágó könyve, értekezése fel van említve e munkában, úgy hogy aki bővebben akar valamely kérdéssel foglalkozni, könnyen megtalálja a megfelelő szakirodalmat. Első tekintetre talán túlságosan terjedelmesnek látszik e mű, mint tankönyv, de figyelmesebb vizsgálódás után rájövünk, hogy a lényegesebb részeket könnyen meg lehet találni. Már a szedés technikája nyilvánvalóvá teszi ezt. Az egész munka könnyen áttekinthető, a hosszabb fejezetek részekre vannak tagolva, ami a tájékozást nagyon megkönnyíti. Nyelve könnyed, gördülékeny, igazi klasszikus latinságú. A mű első része szónoki fordulatokban is gazdag s az egész művet áthatja mintegy az a lelkesedés, mellyel szerzőnk feladatát megoldani iparkodott. Örömmel fogadhatják a hittanhallgatók az eddig tömör, nehézkes, rendesen száraz tankönyvek helyébe, melyeket még fáradságos jegyzetekkel kellett pótolni és kiegészíteni. Itt együtt találják világos elrendezésben, ami ily irányú tanulmányaikhoz szükséges. Lelkesedéssel üdvözölhetik, akik az újszövetségi szentkönyvekkel s általában a szentirás-tudománnyal foglalkoznak, mert e könyvben egy, a kor színvonalán álló könyvet birnak, amely őket a szentiráskutatók legújabb vívmányaival is megismerteti. A könyv használhatóságát nagyban emeli az, hogy pontos, betűsoros személy- és tárgymutató van hozzá csatolva, melyek folytán bármely kérdésről azonnal tájékozódhatunk. Ami a könyv kiállítását illeti, az a derék Buzárovits-cégnek ismert hírnevét öregbiti. Nyomása rendkívül tiszta, papírja fénytelen, tehát a szemre igazán jótékony hatással van. Sajtóhibáktól majdnem teljesen ment. A könyv bekötése is nagyon ízléses. A mintát a cég külön e célra készítette. Szívből kívánjuk a szerzőnek, hogy munkája minél szélesebb körökben terjedjen el, hazánk határain túl is. Igy lássa megjutalmazását ama fáradalmaknak, melyekkel könyvét megalkotta, igy nyerjen kárpótlást amaz anyagi áldozatokért, melyek által tartalmas művét ily diszes alakban bocsáthatta a nagy nyilvánosság elé! Dr. Fekete Vince.