ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-01 / 1. szám

szavait, melyeket a cikk irója az előbbi sorokban a rosszakaratú csalónak kijáró gúny ostorával csapkod végig, csakugyan elfogadja és hiszi, miután nem tesz különbséget s minden nyomtatott betűnek vakon hitelt ad. így azonban csak arra utalunk, hogy ime, mi a sajtó-szabadság a felforgató elemek kezeiben ! A béke és szeretet szent ünnepén is a békétlenség magvait hintik szét és soraikban a „csábító kigyó" becsúszik a karácsonyfa tövébe is, ha a hitetlenség rést hagy nekik a családi szentély kapuján. A kétezer év óta ismert „örök Igazságot" Lázár Istvánok el nem temethetik, el se homályosíthatják, ha a józan észre támaszkodó és gondolkodó munkásság fellebbenti a prédikáló szörnyeteg-elvtárs papiros leplét s meglátja a lólábakat, melyek a hitetlenség sarába belegyúrt „proletárból" az utolsó garasokat igyekszik kitaposni. , Szerkesztő. HÍREK. Krónika. — B. U. É. KI — A szép Karácsony elrepült — Öröm és béke napja . . . A harc újból folyik tovább Az életforgatagba! így tűnik év az év után . . . Fejlődik s száll az élet, Egyszer csak véget ér napunk . . . Vidám, boldog újévet! A küzködés, harc oly nehéz, Meg is rokkan sok társunk . . . Pedig, pedig dolgozni kell Szünetlen míg csak látunk! Itt köny, panasz nem-nem segít, . Ne sirjon hát a lélek, Addig élünk, míg dolgozunk... Vidám, boldog újévet! A törtetés, emelkedés Könnyű a munka árán, Ha elmarad, akkor se sir A józan ember gyáván. „ Akár alul, akár felül, De szabadon beszélhet, Ha önmagát tisztán leli . . . Vidám, boldog újévet! Óh lesz csapás, lelki vihar, Le-lesujt néhanapján •— De meg nem őröl az soha Az élet nagy garatján. Nem kéri senki a halált Vigasz, felejtés végett, Ha van igaz, erős hite . . . Vidám boldog újévet! (— ) Programmunk. A színtelen lapok ferde felfogásaival szemben, mely sajnos, kezd egyes keresztény lapoknál is kisérteni ^hogy t. i. egy párthoz sem tartozunk kizárólagosan," programmunk homlokára tűzzük az elvet, miszerint minden bevallott keresztény elvű pártot és csakis ilyent, támogatni kötelességünknek ismerjük. Elsősorban támogatjuk tehát a néppártot, mert eddig e párt szerzett legtöbb érdemet a keresztény szellem érvényesítésében az egész országban. De eleve nem zárkózunk el semmiféle ujabb keresztény elvű pártmozgalom elöl, legyen az keresztényszocialista párt, vagy akármilyen keresztény párt. Nem ismerünk lényeges különbséget az esetleg kialakuló keresztény pártpolitikai árnyalatok közt s azért részünkről mindegyiknek fejlődését, virágzását örömmel látjuk. A hatvanhetes és negyvennyolcas irányzat közt annyira elmosódott már a különbség, hogy erre nagy súlyt fektetni merő szélmalomharc, azért okvetlen kívánatosnak tartjuk, hogy a jövő keresztény pártalakulásban — minthogy az emberek annyira ragaszkodnak a jelszavakhoz — szabad tér engedtessék mindkét közjogi irányzatnak a keresztény pártok kebelében is, nehogy az áldatlan közjogi ellentétek maradjanak továbbra is okai — mint Franciaországban — a keresztény pártpolitika meddőségének, vagy megakadásának. Mindenesetre méltatlannak tartjuk egy keresztény politikus nívójához a merő hatvanhetes vagy negyvennyolcas közjogi politikát bevallott keresztény politikai programm nélkül. A tapasztalat mutatja, hogy hiába vallja azt az egyén, ha nincs felvéve a párt programmjában. A szavazatjog kiterjesztése hivatva van megváltoztatni Magyarország politikai életét. A szó szoros értelmében általános szavazati jogban (melyet talán a nemzetiségi pártokon kivül egy párt se óhajt komolyan) a magyar nemzeti jelleget látjuk veszélyeztetve. De a szavazatjog nagyfokú kiterjesztésétől nem félünk! A szegény emberek nem rosszabb keresztények, mint a jómódúak ! A választójog reformjától azonban csak ugy remélünk egészségesebb politikai életet, ha a „községenként! titkos és kötelező" hármas tulajdonságával fog birni, mert különben a helyzet változatlan lesz, vagy még rosszabbodik. Ezzel a programmal indítjuk útnak az uj évvel tizenötödik évfolyamába lépő „ Esztergom

K-ot s ezeknek az elveknek keresünk és hívunk harcosokat és barátokat olvasóinkban. Rolkó Béla Dvihally Géza főszerkesztő. szerkesztő. Dr. Pécsi Gusztáv kiadó. Változás a szerkesztőségben. Az „Esztergom" igen tisztelt olvasóihoz ! Nagymérvű és sokoldalú elfoglaltságom nem engedi, hogy tovább vezessem és szerkeszszem a mi kedves lapunkat, az „ Esztergom "-ot, melyhez évig tartó szerkesztésem után oly bensőséges szeretet fűzött, hogy szinte fájó szívvel veszek tőle búcsút. A főszerkesztői tollat ezennel leteszem s ezúttal szívből mondok köszönetet az összes lelkes munkatársaknak, kik nehéz, felelősségteljes feladatomban segítségemre voltak és igen sok fáradsággal járó munkámat megkönynyitették. Kérem buzgóságukat a jövőre is. Ha csak időm engedni fogja, buzgó munkatársa maradok továbbra is a lapnak, melyre nagy szükségünk van s melynek támogatása minden katholikus embernek kötelessége. — Esztergom, 1909. decz. hó 31. Pauer Károly. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet mondjak^volt főszerkesztőnknek a lap szerkesztőségéből való távozása alkalmából. Pauer Károly a katholikus-sajtó iránti szeretetből Önzetlenül vette fel a közös munkát, majd később teljesen maga végezte a szerkesztést, mert engem másik katholikus lapunk, a mindennap megjelenő: „Esztergomi Friss Újság" szerkesztése úgyszólván teljesen lekötött. Munkájába egész lelkületét bele vitte s buzgalmáért nagy elismerést érdemelt ki magának. Mikor pedig tőle búcsút veszek, egyúttal örömmel üdvözlöm új szerkesztőtársamat, Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplánt, kinek tollát már ismerik az „Esztergom" olvasói. Egyetértően, a magunk elé tűzött programm alapján: Isten segítségét kérve fogunk a munkához. Dvihally Géza. * Boldog újévet kívánunk lapunk összes előfizetőinek, munkatársainak és jóbarátainak. * Főpásztori körlevél. A hercegprímás Vaszary Kolos bibornok-érsek a napokban bocsátotta ki XVI. sz. körlevelét. Legelöl van a papi nyugdíjintézet központi bizottsági ülésének jegyzőkönyve. Azután a hitvallásos iskolai ingatlanok szerződésszerű haszonélvezeti jogának épségben tartására ád utasításokat; közli a dr. Hermann József által indított perben hozott kir. kúriai végzést és közzéteszi a nmélt. püspöki kar azon határozatát, hogy a polgári anyakönyvvezetés életbelépte után született házasulandók keresztlevelét az ország összes lelkészei díjtalanul adják ki egymásnak s a tisztán polgári házasságból született gyermekek beiskoláztatása és házassági hirdetése az apa vezeték neve alatt történjék; ajánlja az „Associatio perseverantiae sacerdotalis" c. papi egyesületet, a szt. István társulat kiadványait, több újonnan megjelent irodalmi müvet; azután következnek a személyi változások s az Országos Kath. Tanítói Segélyalap jegyzőkönyvi kivonata. * Adakozás. A főkáptalannak nemesszivü tagja Rott Nándor dr. prelátus-kanonok, a budapesti tanoncegyletnek, amelynek különben is ö az elnöke, 100 koronát adományozott. A jövő emberei már látják, hogy mily irányban kell erősíteni munkával és áldozatokai a keresztény társadalom épületének döngetett falait. * Feltűnő változás az osztrák főpapságban. Az összes bécsi körök, sőt az egész ország meglepetéssel vette tudomásul a bécsi érseki szék körül történt változásokat. Miránk magyarokra semmi nagyobb kihatással nincs az egész ügy, de észlelve a német szomszéd meglepetését, hirüladjuk, hogy a Szentszék és a király közös megegyezése folytán Nagl trieszti püspök kerül Qruscha Antal bécsi bibornok érsek mellé koadjutorul cum jure successionis, vagyis magyarul: Nagl lesz az érsek segédpüspöke utódlási joggal. No de hiszen a tény fölött nincs mit csodálkozni, miután a 90 éves koros főpap mellé el is kelt már a fiatal, munkabíró segítség, legfeljebb a politikával is számot vető egyéniségek utazgatnak az új érsek jelleme, felfogása és politikai, társadalmi múltja körül. * A karácsonyi ünnepségek. A hivők nagy serege tódult fel a hegyre már kora hajnaltól, hogy a különböző időben tartott szent misék alatt a kisded Megváltónak hódoljon. Legnagyobb volt azonban a népvándorlás az ünnepi nagy mise táján, melyet dr. Rajner Lajos püspök celebrált. A szent mise alatt elragadó egyházzenei élvezetben volt részünk. A hatalmas ének- és zenekart Kersch Ferenc, a betegágyából felkelt karnagy dirigálta. Az ünnepi szónok Molnár János prelátuskanonok volt, aki fényes szónoki tehetségével szivrehatóan ecsetelte a nagy ünnepnap jelentőségét. Az ünnep második napján Pór Antal prelátus-kanonok tartotta a nagy misét, mely alatt a kar szintén gyönyörű zenemüveket adott elő. * A papnevelde karáesonyestéje. Évek folytán sokféle karácsonyi színművet van alkalma az embernek megismerni, meg kell azonban vallani, hogy „Az Ige testté lön" cimű színmű, melyet dr. Pécsi Gusztáv irt, minden eddigit felülmúl. A legtökéletesebb karácsonyi hangulatot csalja ki a szívből, különösen, ha oly ügyes alakítással és színpadi technikával adják elő, mint az a derék papnövendékeknek sikerült. Az intézet díszterme teljesen tömve volt s a főkáptalan igen nagy számmal volt képviselve. * Kérelem. Az esztergomi rendőri alkalmazottak a létesítendő önsegélyző és nyugdijpótló egyesületének alaptőkéje javára ez ideig a rendőrlegénység minden újév alkalmával házról-házra járva adományokat gyűjtött. Miután a nagyérdemű közönséget az e célra szánt adományoknak ily módoni gyűjtésével zaklatni nem akarom és mert a rendőrségtől méltán elvárható önérzettel sem tartom összeegyeztethetőnek azt, hogy a rendőrlegénység egyesületének céljaira házról-házra járva gyűjtsön adományokat; ez úton fordulok a nagyérdemű közönséghez azon kérelemmel, hogy a fent megjelölt célra szánt adományokat, vagy a helybeli hírlapok szerkesztőségei útján, vagy pedig közvetlenül szíveskedjenek hivatalomhoz juttatni. Az ily módon befolyandó adományokat az egyesület elnöksége hirlapilag fogja nyugtázni. Peterdy Kálmán rendőrkapitány. * Főegyházmegyei hir. Uhrik Mihály unini és Makász József egbelli káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. * A „Kath. Legényegylet" szinielőadása. Az ünnep második napján, dec. 26-án a tagok Erdősi Károly ismeretes színműírónak karácsonyi vonatkozású szociális színdarabját adták elő. A szerző a kisiparos műhelyének belső világát tárja élénkbe hűen s a szereplő személyek sikeres szónoklatokkal ecsetelik felfogásukat s jelzik álláspontjukat. Általában túlnyomó a beszéd és kevés a cselekmény, mindenesetre azonban tanulságos és hasznos irányú színdarab. Azt hisszük azonban, hogy inkább kíváncsi a t. közönség az előadás lefolyására. Halász Pongrác a Balázs mester szerepébe teljesen beillett, alakítása csakugyan egy lelkiismeretes és törekvő kisiparost állított elénk. A szereplők gyöngye azonban, mint rendesen, most is Kapus Juliska volt. Uralkodott a helyzetekben higgadt rátermettségével és valóban szivvel-érzéssel játszott, miután szorgalmas tanulás