ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-01 / 1. szám

szavait, melyeket a cikk irója az előbbi sorokban a rosszakaratú csalónak kijáró gúny ostorával csapkod végig, csakugyan elfogadja és hiszi, miután nem tesz különbséget s minden nyomtatott betű­nek vakon hitelt ad. így azonban csak arra uta­lunk, hogy ime, mi a sajtó-szabadság a felforgató elemek kezeiben ! A béke és szeretet szent ünnepén is a békétlenség magvait hintik szét és soraikban a „csábító kigyó" becsúszik a karácsonyfa tövébe is, ha a hitetlenség rést hagy nekik a családi szentély kapuján. A kétezer év óta ismert „örök Igazságot" Lázár Istvánok el nem temethetik, el se homályosíthatják, ha a józan észre támasz­kodó és gondolkodó munkásság fellebbenti a prédikáló szörnyeteg-elvtárs papiros leplét s meg­látja a lólábakat, melyek a hitetlenség sarába belegyúrt „proletárból" az utolsó garasokat igyek­szik kitaposni. , Szerkesztő. HÍREK. Krónika. — B. U. É. KI — A szép Karácsony elrepült — Öröm és béke napja . . . A harc újból folyik tovább Az életforgatagba! így tűnik év az év után . . . Fejlődik s száll az élet, Egyszer csak véget ér napunk . . . Vidám, boldog újévet! A küzködés, harc oly nehéz, Meg is rokkan sok társunk . . . Pedig, pedig dolgozni kell Szünetlen míg csak látunk! Itt köny, panasz nem-nem segít, . Ne sirjon hát a lélek, Addig élünk, míg dolgozunk... Vidám, boldog újévet! A törtetés, emelkedés Könnyű a munka árán, Ha elmarad, akkor se sir A józan ember gyáván. „ Akár alul, akár felül, De szabadon beszélhet, Ha önmagát tisztán leli . . . Vidám, boldog újévet! Óh lesz csapás, lelki vihar, Le-lesujt néhanapján •— De meg nem őröl az soha Az élet nagy garatján. Nem kéri senki a halált Vigasz, felejtés végett, Ha van igaz, erős hite . . . Vidám boldog újévet! (— ) Programmunk. A színtelen lapok ferde felfogásaival szemben, mely sajnos, kezd egyes keresztény lapoknál is kisérteni ^hogy t. i. egy párthoz sem tartozunk kizárólagosan," programmunk homlokára tűzzük az elvet, miszerint minden bevallott keresztény elvű pártot és csakis ilyent, támogatni köteles­ségünknek ismerjük. Elsősorban támogatjuk tehát a néppártot, mert eddig e párt szerzett legtöbb érdemet a keresztény szellem érvényesítésében az egész or­szágban. De eleve nem zárkózunk el semmiféle ujabb keresztény elvű pártmozgalom elöl, legyen az keresztényszocialista párt, vagy akármilyen keresztény párt. Nem ismerünk lényeges kü­lönbséget az esetleg kialakuló keresztény párt­politikai árnyalatok közt s azért részünkről mind­egyiknek fejlődését, virágzását örömmel látjuk. A hatvanhetes és negyvennyolcas irányzat közt annyira elmosódott már a különbség, hogy erre nagy súlyt fektetni merő szélmalomharc, azért okvetlen kívánatosnak tartjuk, hogy a jövő keresztény pártalakulásban — minthogy az em­berek annyira ragaszkodnak a jelszavakhoz — szabad tér engedtessék mindkét közjogi irányzat­nak a keresztény pártok kebelében is, nehogy az áldatlan közjogi ellentétek maradjanak továbbra is okai — mint Franciaországban — a keresztény pártpolitika meddőségének, vagy megakadásának. Mindenesetre méltatlannak tartjuk egy keresztény politikus nívójához a merő hatvanhetes vagy negyvennyolcas közjogi politikát bevallott keresz­tény politikai programm nélkül. A tapasztalat mu­tatja, hogy hiába vallja azt az egyén, ha nincs felvéve a párt programmjában. A szavazatjog kiterjesztése hivatva van meg­változtatni Magyarország politikai életét. A szó szoros értelmében általános szavazati jogban (melyet talán a nemzetiségi pártokon kivül egy párt se óhajt komolyan) a magyar nemzeti jelle­get látjuk veszélyeztetve. De a szavazatjog nagy­fokú kiterjesztésétől nem félünk! A szegény em­berek nem rosszabb keresztények, mint a jó­módúak ! A választójog reformjától azonban csak ugy remélünk egészségesebb politikai életet, ha a „községenként! titkos és kötelező" hármas tulajdonságával fog birni, mert különben a helyzet változatlan lesz, vagy még rosszabbodik. Ezzel a programmal indítjuk útnak az uj évvel tizenötödik évfolyamába lépő „ Esztergom K-ot s ezeknek az elveknek keresünk és hívunk harco­sokat és barátokat olvasóinkban. Rolkó Béla Dvihally Géza főszerkesztő. szerkesztő. Dr. Pécsi Gusztáv kiadó. Változás a szerkesztőségben. Az „Esztergom" igen tisztelt olvasóihoz ! Nagymérvű és sokoldalú elfoglaltságom nem engedi, hogy tovább vezessem és szerkesz­szem a mi kedves lapunkat, az „ Esztergom "-ot, melyhez évig tartó szerkesztésem után oly bensőséges szeretet fűzött, hogy szinte fájó szív­vel veszek tőle búcsút. A főszerkesztői tollat ezennel leteszem s ezúttal szívből mondok köszö­netet az összes lelkes munkatársaknak, kik nehéz, felelősségteljes feladatomban segítségemre voltak és igen sok fáradsággal járó munkámat megköny­nyitették. Kérem buzgóságukat a jövőre is. Ha csak időm engedni fogja, buzgó munkatársa ma­radok továbbra is a lapnak, melyre nagy szüksé­günk van s melynek támogatása minden katholi­kus embernek kötelessége. — Esztergom, 1909. decz. hó 31. Pauer Károly. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet mondjak^volt főszerkesztőnknek a lap szerkesztő­ségéből való távozása alkalmából. Pauer Károly a katholikus-sajtó iránti szeretetből Önzetlenül vette fel a közös munkát, majd később teljesen maga végezte a szerkesztést, mert engem másik katholikus lapunk, a mindennap megjelenő: „Esz­tergomi Friss Újság" szerkesztése úgyszólván teljesen lekötött. Munkájába egész lelkületét bele vitte s buzgalmáért nagy elismerést érdemelt ki magának. Mikor pedig tőle búcsút veszek, egyúttal örömmel üdvözlöm új szerkesztőtársamat, Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplánt, kinek tollát már ismerik az „Esztergom" olvasói. Egyet­értően, a magunk elé tűzött programm alapján: Isten segítségét kérve fogunk a munkához. Dvihally Géza. * Boldog újévet kívánunk lapunk összes előfizetőinek, munkatársainak és jóbarátainak. * Főpásztori körlevél. A hercegprímás Vaszary Kolos bibornok-érsek a napokban bocsá­totta ki XVI. sz. körlevelét. Legelöl van a papi nyugdíjintézet központi bizottsági ülésének jegyző­könyve. Azután a hitvallásos iskolai ingatlanok szerződésszerű haszonélvezeti jogának épségben tartására ád utasításokat; közli a dr. Hermann József által indított perben hozott kir. kúriai vég­zést és közzéteszi a nmélt. püspöki kar azon határozatát, hogy a polgári anyakönyvvezetés életbelépte után született házasulandók kereszt­levelét az ország összes lelkészei díjtalanul adják ki egymásnak s a tisztán polgári házasságból született gyermekek beiskoláztatása és házassági hirdetése az apa vezeték neve alatt történjék; ajánlja az „Associatio perseverantiae sacerdota­lis" c. papi egyesületet, a szt. István társulat kiadványait, több újonnan megjelent irodalmi müvet; azután következnek a személyi változások s az Országos Kath. Tanítói Segélyalap jegyző­könyvi kivonata. * Adakozás. A főkáptalannak nemesszivü tagja Rott Nándor dr. prelátus-kanonok, a buda­pesti tanoncegyletnek, amelynek különben is ö az elnöke, 100 koronát adományozott. A jövő emberei már látják, hogy mily irányban kell erősíteni munkával és áldozatokai a keresztény társadalom épületének döngetett falait. * Feltűnő változás az osztrák főpapság­ban. Az összes bécsi körök, sőt az egész ország meglepetéssel vette tudomásul a bécsi érseki szék körül történt változásokat. Miránk magyarokra semmi nagyobb kihatással nincs az egész ügy, de észlelve a német szomszéd meglepetését, hirül­adjuk, hogy a Szentszék és a király közös meg­egyezése folytán Nagl trieszti püspök kerül Qruscha Antal bécsi bibornok érsek mellé koadju­torul cum jure successionis, vagyis magyarul: Nagl lesz az érsek segédpüspöke utódlási joggal. No de hiszen a tény fölött nincs mit csodálkozni, miután a 90 éves koros főpap mellé el is kelt már a fiatal, munkabíró segítség, legfeljebb a politikával is számot vető egyéniségek utazgatnak az új érsek jelleme, felfogása és politikai, társadalmi múltja körül. * A karácsonyi ünnepségek. A hivők nagy serege tódult fel a hegyre már kora hajnaltól, hogy a különböző időben tartott szent misék alatt a kisded Megváltónak hódoljon. Legnagyobb volt azonban a népvándorlás az ünnepi nagy mise táján, melyet dr. Rajner Lajos püspök celebrált. A szent mise alatt elragadó egyházzenei élvezet­ben volt részünk. A hatalmas ének- és zenekart Kersch Ferenc, a betegágyából felkelt karnagy dirigálta. Az ünnepi szónok Molnár János prelátus­kanonok volt, aki fényes szónoki tehetségével szivrehatóan ecsetelte a nagy ünnepnap jelentő­ségét. Az ünnep második napján Pór Antal prelátus-kanonok tartotta a nagy misét, mely alatt a kar szintén gyönyörű zenemüveket adott elő. * A papnevelde karáesonyestéje. Évek folytán sokféle karácsonyi színművet van alkalma az embernek megismerni, meg kell azonban val­lani, hogy „Az Ige testté lön" cimű színmű, melyet dr. Pécsi Gusztáv irt, minden eddigit felülmúl. A legtökéletesebb karácsonyi hangula­tot csalja ki a szívből, különösen, ha oly ügyes alakítással és színpadi technikával adják elő, mint az a derék papnövendékeknek sikerült. Az intézet díszterme teljesen tömve volt s a főkáp­talan igen nagy számmal volt képviselve. * Kérelem. Az esztergomi rendőri alkalma­zottak a létesítendő önsegélyző és nyugdijpótló egyesületének alaptőkéje javára ez ideig a rendőr­legénység minden újév alkalmával házról-házra járva adományokat gyűjtött. Miután a nagyérdemű közönséget az e célra szánt adományoknak ily módoni gyűjtésével zaklatni nem akarom és mert a rendőrségtől méltán elvárható önérzettel sem tartom összeegyeztethetőnek azt, hogy a rendőr­legénység egyesületének céljaira házról-házra járva gyűjtsön adományokat; ez úton fordulok a nagy­érdemű közönséghez azon kérelemmel, hogy a fent megjelölt célra szánt adományokat, vagy a helybeli hírlapok szerkesztőségei útján, vagy pedig közvetlenül szíveskedjenek hivatalomhoz juttatni. Az ily módon befolyandó adományokat az egyesület elnöksége hirlapilag fogja nyugtázni. Peterdy Kálmán rendőrkapitány. * Főegyházmegyei hir. Uhrik Mihály unini és Makász József egbelli káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. * A „Kath. Legényegylet" szinielőadása. Az ünnep második napján, dec. 26-án a tagok Erdősi Károly ismeretes színműírónak karácsonyi vonatkozású szociális színdarabját adták elő. A szerző a kisiparos műhelyének belső világát tárja élénkbe hűen s a szereplő személyek sikeres szónoklatokkal ecsetelik felfogásukat s jelzik állás­pontjukat. Általában túlnyomó a beszéd és kevés a cselekmény, mindenesetre azonban tanulságos és hasznos irányú színdarab. Azt hisszük azonban, hogy inkább kíváncsi a t. közönség az előadás le­folyására. Halász Pongrác a Balázs mester szere­pébe teljesen beillett, alakítása csakugyan egy lelkiismeretes és törekvő kisiparost állított elénk. A szereplők gyöngye azonban, mint rendesen, most is Kapus Juliska volt. Uralkodott a helyze­tekben higgadt rátermettségével és valóban sziv­vel-érzéssel játszott, miután szorgalmas tanulás

Next

/
Thumbnails
Contents