ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-05-29 / 22. szám

Választási mozgalmak. Leányvár. F. hó 20-án d. u. 6 órakor érkezett Leányvár községbe Vaszary Mihály képviselőjelölt és az összes polgárság jelenlétében azonnal elmondotta programmbeszédét, melyet őszintesége miatt példás figyelemmel hallgatott végig az összetömörült sokaság. Utána Trinkl dorogi káplán beszélt talpraesetten németül, majd Tölgyessy dorogi főtanitó szólalt fel közkivánságra, kinek kedvelt modora és nyilt egyszerűsége párosulva igazságszeretetével lebilincselte a hallgatóságot. Még be sem fejezte Tölgyessy beszédét, mikor bepöfögött az automobiljelölt ezúttal fej nélkül s programmbeszéd gyanánt belóditotta kortestartalmát a korcsmába, ahol aztán folytak az elvek mint a sörfolyás. Két hordó árpaelv öntötte rögvest a dikciót, mit is tegyen mást az automobil, hisz' benzinnel már csak nem beszélhet. Mondják, hogy az automobil nagy barátja a sörnek s ha teleszivta magát ki-kiugrik az országútra is egy kis kalandra s akkor, ki útját miatta nem folytathatja, tapasztalni kénytelen, hogy az automobil ilyenkor éppen nem barátságos kalandor. Ez azonban nem általános vélemény, mert napjainkban már nem minden ló bokrosodik és ijed meg tőle, főleg ha markos legény a gyeplő kezelője. Dorog*. Vaszary Mihály, a dorogi kerület néppárti képviselőjelöltje f. hó 23-án tartotta programmbeszédét Uny és Kirva községekben. Délelőtt érkezett Uny község határába, hol a polgárság élén a falu lelkésze üdvözölte, azután az impozáns menet élén lovasbandériummal és zenekíséret mellett bevonult a községbe a polgárság folytonos éljenzése közt. A községháza előtt megtartotta a jelölt programmbeszédét. Nem felekezeti politikát vall — úgymond — az a párt, melynek zászlajáért ő sikra száll, hanem főleg azt külömbözteti meg a többi pártoktól, hogy nem téveszti szem előtt azt a történelmi igazságot, hogy a vallás minden társadalmi életnek, s igy az államnak is alapfeltétele. A választójog kiterjesztésének hive — bár a pluralitást ellenzi. A gazdasági önállóság hive; e fontos kérdéseket azonban nem tartja márólholnapra megoldhatónak, hanem a fokozatos fejlődés zászlaja alá áll, s előbb megteremtendőnek tartja a kérdések gazdasági előfeltételeit. Á frenetikus tetszéssel fogadott beszéd után dr. Würtz Mihály fejtegette a választójogi reform kérdését, rámutatott e kérdés óriási horderejére a nemzet jövőjét és fejlődését illetőleg, megjelölte e jog kiterjesztésének mérvét, majd kitartásra buzditotta a polgárságot a jelölt zászlaja mellett. Utána dr. Eichner Albert általános vonásokban vázolta a mai politikai helyzetet, rámutatott a vallásosság jótékony hatásaira s gyakorlati példákkal világította meg a választó polgárok előtt az aktuális politika homlokterében álló kérdések lényegét és jelentőségét. Délután három órakor már jelentkeztek a szomszédos Kirva község hírnökei. Még az előbbinél is impozánsabb fogadtatás után — a hol különösen meghatóak voltak a falu ősz partriarchájának Preininger Emilnek szívből jövő szavai — gyönyörű diadalkapun át a polgárság lelkes üdvözlésétől kisérve bevonult a községbe, ahol a templom előtti térségen elmondta programmbeszédét, melyet németül dr. Würtz Mihály és dr. Eichner Albert tolmácsolt a polgárságnak. Utána zeneszó mellett bejárta a községet és hosszasan elbeszélgetett a választó polgárokkal. Egy disszonáns hang nem zavarta sem a bevonulást, sem a programmbeszédét. S ha a polgárság lelkesedéséből következtethetni lehet, ugy Vaszary Mihály a legszebb reményekkel nézhet megválasztatása elé. Automobil. A dorogi kerület az utóbbi időben zajos forgalom tekintetében csaknem Pesttel konkurrál. Püfög az automobil, rikácsol a kürt, piszkít mindenfelé az ut porával, csak porköpenyben lehet az utakra kimenni, főleg a pincék felé. Este jön, holdvilág mellett megy s másnap biztos, hogy a kisbíró szaladgálja be a falut híván, az embereket valamelyik korcsmába áldomásra. Azonban a mult héten becsületes munkát is végzett. Ugyanis a választók nagy része pénzt várt a voksáért s ebbeli óhajukat az automobilnak ki is fejezték. Lévén azonban az automobiljelölt őszinte ember, kortesei utján fel is világosította őket, hogy embereket nem vesz áruként, erre ne is számítsanak. Ha kölcsönt akarnak, kamatra kaphatnak pénzt kötelezvény ellenében. Helyes. Ez a tisztesség egyedüli utja. A választók is meg lehetnek nyugodva, mert becsületüket senki sem veszélyezteti. Szaczelláry sem tartja tisztességnek szavazatért fizetni és nem is fizet. Balassagyarmat. Itt is tele van a város választási lármával. Munkapárti és Kossuthpárti jelöltjeink vannak: gr. Wickenburg Márk és dr. Horváth József. A papság felerésze semleges, felerésze függetlenségi. Igy nagy harcra van kilátás. A keresztény-szocialista jelölés elkésett, mert a független szavazók teljesen a Kossuth párthoz csatlakoztak. Azt látom a jelekből, hogy a Népszövetség igen nagy hatást gyakorol a választók öntudatára. Ha jól folytatja munkáját, pár év múlva sok kerületben megtörik a jég. Galánta. Folyó hó 22-én fogadta Nagy-Súr község Túri Béla néppárti jelöltünket nagy ünnepséggel. A község nevében Sóhajda plébános üdvözölte. A jelöltön kivül beszéltek Blaschke József, Pálenik István szatócs, Simkovits Lajos molnár és Bohuniczky József gazda. Az eredmény az volt, hogy a három szál Eszterházi-zászlót rögtön bevonták, s igy a község most tisztán néppárti. Surról Vágszerdahelyre hajtatott a jelölt, holt Vojtek plébános üdvözölte őt. Turi rokonszenves megjelenése és magvas beszéde meghóditotta a választók szivét. E hó 23-án kellett volna Farkashidán a jelöltnek 9 órakor a választók óhajára Isten-tiszteletet végezni, de mire odaért, a templomot zárva találta. A „jeles" Madurkay elzárta előle a templomot. A vitéz mungó azonban nem mert mutatkozni; elbujt egy házban, mig Túri a községben volt, csak akkor bujt elő, midőn bepöfögött a Justh-párti Eszterházy automobilja. A nemes gróf gyöngesége érzetében, ugyanis mindenütt követi a néppárti jelölt lépteit, hogy beszédeink hatását lerontsa, de e siralmas idegesség is mutatja, hogy vesztét érzi. A nép viharosan megabcugolta Eszterházyt, Madurkay plébánossal együtt, ugy hogy azok nem tudtak szóhoz jutni. Madurkay magából kikelve odarohant a nép közé és „ti marhák, ti buták, mit ordítoztok" stb. epitetonokkal illette saját híveit. De azok annál viharosabban éltették Túrit. Csak Magyarországon lehetnek hivatalban ilyen minden egyházias és keresztény érzületből kivetkőzött „papok", minő a galántai kerület három gyászos alakja, kik a keresztény politikai párt ellen mernek fényes nappal korteskedni. Az aranyosmaróti választókerületben a hatóság szükségesnek látta, hogy katonaságot rendeljen Verebélyre, miután mult vasárnapon Kelc Gyula munkapárti jelölt Verebélyen nem tudta elmondani programmbeszédjét. Senki sem gondolt reá természetesen, hogy Verebély lakossága* olyan ellenszenvesen és tüntetéssel fogja fogadni a munkapárt jelöltjét, akit a verebélyi kudarc annyira elkeserített, hogy állítólag igen megbánta már, hogy elvbarátai ösztönzésére a munkapárti jelöltséget elfogadta. Úgy halljuk, hogy a hatóság a munkapárti programmbeszéd megtartását megakadályozó tüntetés értelmi szerzőjét keresi s egyeseket máris kihallgattak. Általános az a vélemény, hogy a tüntetés teljesen spontán megnyilatkozása volt azon ellenszenvnek, amely a nép között általánosan mutatkozik a kormány ellen. Verebélyen speciálisan az ingerelte fel a keresztény népet, hogy a verebélyi esperes Krafszky József, aki egy idő óta elmaradhatatlan kolonca a munkapárti jelöltnek (bizonyára nem nagy örömére magának a jelöltnek) zsidóktól és csendőröktől körülvéve vezette a vonat felől vezető úton a munkapárti kortesmenetet. Sőt egyesek azt is állítják, hogy tisztán Krafszky személye ingerelte a népet, amely azután mindenféle módon szabad folyást engedett érzelmeinek. Egyet az igazság érdekében konstatálnunk kell, hogy fölöslegesnek tartjuk Verebélynek katonaság által való megszállását, mert az egész tüntetés folyamán még csak egy ablakot sem vertek be s egy záptojás sem érte a bevonuló munkapárti menetet. Az, hogy a tömeg abcugolt, fütyült és kortesdalokat énekelt, nem elegendő ok arra, hogy a verebélyi lakosság a katonai kirendeltség költségeit viselje. Ha egyesek fölösleges óvintézkedéseket kívántak igénybe venni, a méltányosság azt követeli, hogy a céltalan költséget nem a város, hanem azok viseljék, akik már a füttyszótól és a Kelc Gyula munkapárti jelölt tiszteletére kivonult falovacskától is megijedtek. Krafszky verebélyi esperes-plébánosnak, mint vezetőnek különben lehetett volna anynyi bölcsesége (talán csak nem hiába nevezte el a köznép csodarabbinak), hogy amint nem mert a munkapárti jelölttel előbbi plébániájának Óhajnak területére lépni, mert Óhaj község nemes választóközönsége nem akarta a munkapárti jelöltnek szirénhangjait meghallgatni, — úgyszintén Verebélyen is tartózkodnia kellett volna attól, hogy a zsidó-hitközség élére állva, tüntetőleg vezesse a munkapárti kortesmenetet. — Úgy értesülünk, hogy Krafszky többször célzást tett arra, hogy különös politikai magatartását egyházi hatósága előtt teljesen igazolta. Amennyiben azt kívánja Krafszky elhitetni, hogy politikai magatartását az egyházi főhatóság helyeslőleg vette tudomásul, úgy tudatosan valótlant állit. Az egyházmegyei hatóság bizonyára nem kívánta Krafszky Józsefet politikai hitvallásában korlátozni, de teljesen kizárt dolog az, hogy mostani állásfoglalálását helyeselné. Krafszkynak azért nem áll jogában egyházi hatóságára hivatkozni, és fantáziáló nagyképüsködés az is, midőn Krafszky akár paptársaira, akár általában a katholikus egyház állásfoglalására hivatkozik, mintha ő annak képviseletében jogosítva volna ilyen nyilatkozatokat tenni. Erre öt senki föl nem hatalmazta. A választókerület nagy többsége a néppárt zászlaja alatt áll s örömmel tehetünk jelentést arról, hogy most már a verebélyi járás legtöbb községében, legutóbb a színmagyar Bessenyő községben a néppárt nagy többségben vezet. Méltó dolog is, hogy Bessenyő község példát adjon a többieknek, hogyan kell becsületes magyar embernek hazája függetlenségét és vallását, még a politikában is megváltania. A kerület északi részéből azon híradást vesszük, hogy József főherceg kistapolcsányi uradalmának tisztjei is erősen korteskednek a munkapárti jelölt érdekében. Ezen kószahireknek nem akarunk hitelt adni. Ö Fenségének, József főhercegnek neve oly magasan áll, hogy kizártnak kell tekintenünk, miszerint azt bármely alkalmazottja a politika piszkos hullámaiba belerántani akarná. Utána járunk különben annak is, nem élnek-e egyesek vissza Ő Fensége József főherceg nevével. Kistapolcsányból különben is azt a hirt vesszük, hogy Martincsek János c. kanonok, plébános legutóbb azzal korteskedik, hogy Krisztus volt az első liberális ember s ő is Krisztus liberálisa. A kistapolcsányi plébánia népe meg van győződve arról, hogy ő azok közül való, akikről a szentírás úgy emlékezik meg, hogy hamis próféták és álkrisztusok is fognak támadni. A néppárt a mostani helyzetet tekintve legjobb kilátással megy a küzdelembe s általános a bizalom, hogy a néppárti jelölt nagy többséggel győz. Statárium. (Udvard.) A nemzeti munkapárt vidéki titkos és nyilt kortesei mindent elkövetnek, s a legszemérmetlenebb korrupciót űzik, csakhogy a mungó kormány által kijelölt, jobban mondva a nép nyakára küldött hivatalos jelölt számára a bizalmat kipréseljék. Az udvardi kerületben a mungók főmuftija Kürthy István, a megyei lóavatóbizottság elnöke. Ellene a függetlenségi Kossuthpárt Horthy Béla hires festőművészt, volt képviselőt jelölte. A keresztény szocialistáknak is volt jelöltjük, de annak visszalépése folytán a ker. szocialista szavazók Horthy Bélát támogatják. Támogatják azért is, mert Horthy kimondottan keresztény. Aláirta azt az ivet, melyben az foglaltatik, hogy követeli a katholikus autonómiát, ellene van teljes erejével a szekularizációs szabadkőműves törekvésnek, továbbá hive a hitvallásos, hazafias népiskoláknak és ellene van minden olyan törekvéseknek, amely a kath. egyház érdekeit sértené. Horthy ellenfele, Kürthy munkapárti, Tisza István grófot vallja vezérének. Ezt a két balkezü államférfiút követi tüskön-bokron át. A gondolkozást és a politikai hitvallás irányítását teljesen átengedi Tiszának. Természetes, hogy a józanul gondolkodó, igaz keresztény érzelmű szavazók, Horthy Bélát támogatják. Ennek hive Kocsán Károly ker. szocialista tanitó is. Ö, e hó 25-én reggel zászlót tűzött ki a tanítói lakáson. Persze ezt a mungók vérbeborult szemmel nézték. Erre az udvardi plébános Duschek János, a mungók befolyása folytán rögtönzött iskolaszéki gyűlést hivott egybe, melyen 3 iskolaszéki tag jelent meg, s hol Duschek a 3 iskolaszéki tagnak Kocsán eljárása fölött mint az iskolaszék rosszalását akarta jegyzőkönyvbe vétetni. Persze a határozatképtelen gyűlés folytán ez nem sikerült s igy ő az egyházhatósághoz fordul, hogy a renitens tanítót megfenyíttesse. Duschek ugy látszik Kraffszkyval akarnak konkurálni. Sajnos, hogy kath. pap, a keresztény elveket valló képviselőjelölt ellen küzd és annak korteskedik, akit a hazánk és keresztény egyházunk ellenségei közé kell sorolnunk. — Szemerén Adamovich Imre plébános a plébánia előtti fára Horthy zászlót köttetett. A mungók ellopták azon éjjel, midőn a kath. kör zászlószentelési mulatsága volt.