ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-05-29 / 22. szám

Választási mozgalmak. Leányvár. F. hó 20-án d. u. 6 órakor érke­zett Leányvár községbe Vaszary Mihály képviselő­jelölt és az összes polgárság jelenlétében azonnal elmondotta programmbeszédét, melyet őszintesége miatt példás figyelemmel hallgatott végig az össze­tömörült sokaság. Utána Trinkl dorogi káplán beszélt talpraesetten németül, majd Tölgyessy dorogi főtanitó szólalt fel közkivánságra, kinek kedvelt modora és nyilt egyszerűsége párosulva igazságszeretetével lebilincselte a hallgatóságot. Még be sem fejezte Tölgyessy beszédét, mikor bepöfögött az automobiljelölt ezúttal fej nélkül s programmbeszéd gyanánt belóditotta kortestartal­mát a korcsmába, ahol aztán folytak az elvek mint a sörfolyás. Két hordó árpaelv öntötte rög­vest a dikciót, mit is tegyen mást az automobil, hisz' benzinnel már csak nem beszélhet. Mond­ják, hogy az automobil nagy barátja a sörnek s ha teleszivta magát ki-kiugrik az országútra is egy kis kalandra s akkor, ki útját miatta nem folytat­hatja, tapasztalni kénytelen, hogy az automobil ilyenkor éppen nem barátságos kalandor. Ez azon­ban nem általános vélemény, mert napjainkban már nem minden ló bokrosodik és ijed meg tőle, főleg ha markos legény a gyeplő kezelője. Dorog*. Vaszary Mihály, a dorogi kerület néppárti képviselőjelöltje f. hó 23-án tartotta programmbeszédét Uny és Kirva községekben. Délelőtt érkezett Uny község határába, hol a polgárság élén a falu lelkésze üdvözölte, azután az impozáns menet élén lovasbandériummal és zenekíséret mellett bevonult a községbe a polgár­ság folytonos éljenzése közt. A községháza előtt megtartotta a jelölt programmbeszédét. Nem felekezeti politikát vall — úgymond — az a párt, melynek zászlajáért ő sikra száll, hanem főleg azt külömbözteti meg a többi pártoktól, hogy nem téveszti szem előtt azt a történelmi igazságot, hogy a vallás minden társadalmi életnek, s igy az államnak is alapfeltétele. A választójog kiterjesztésének hive — bár a pluralitást ellenzi. A gazdasági önállóság hive; e fontos kérdéseket azonban nem tartja máról­holnapra megoldhatónak, hanem a fokozatos fej­lődés zászlaja alá áll, s előbb megteremtendőnek tartja a kérdések gazdasági előfeltételeit. Á frenetikus tetszéssel fogadott beszéd után dr. Würtz Mihály fejtegette a választójogi reform kérdését, rámutatott e kérdés óriási horderejére a nemzet jövőjét és fejlődését illetőleg, megjelölte e jog kiterjesztésének mérvét, majd kitartásra buzditotta a polgárságot a jelölt zászlaja mellett. Utána dr. Eichner Albert általános vonások­ban vázolta a mai politikai helyzetet, rámutatott a vallásosság jótékony hatásaira s gyakorlati pél­dákkal világította meg a választó polgárok előtt az aktuális politika homlokterében álló kérdések lényegét és jelentőségét. Délután három órakor már jelentkeztek a szomszédos Kirva község hírnökei. Még az előbbi­nél is impozánsabb fogadtatás után — a hol kü­lönösen meghatóak voltak a falu ősz partriarchá­jának Preininger Emilnek szívből jövő szavai — gyönyörű diadalkapun át a polgárság lelkes üdvöz­lésétől kisérve bevonult a községbe, ahol a tem­plom előtti térségen elmondta programmbeszédét, melyet németül dr. Würtz Mihály és dr. Eichner Albert tolmácsolt a polgárságnak. Utána zeneszó mellett bejárta a községet és hosszasan elbeszélgetett a választó polgárokkal. Egy disszonáns hang nem zavarta sem a bevo­nulást, sem a programmbeszédét. S ha a polgár­ság lelkesedéséből következtethetni lehet, ugy Vaszary Mihály a legszebb reményekkel nézhet megválasztatása elé. Automobil. A dorogi kerület az utóbbi idő­ben zajos forgalom tekintetében csaknem Pesttel konkurrál. Püfög az automobil, rikácsol a kürt, piszkít mindenfelé az ut porával, csak porköpeny­ben lehet az utakra kimenni, főleg a pincék felé. Este jön, holdvilág mellett megy s másnap biztos, hogy a kisbíró szaladgálja be a falut híván, az embereket valamelyik korcsmába áldomásra. Azon­ban a mult héten becsületes munkát is végzett. Ugyanis a választók nagy része pénzt várt a voksáért s ebbeli óhajukat az automobilnak ki is fejezték. Lévén azonban az automobiljelölt őszinte ember, kortesei utján fel is világosította őket, hogy embereket nem vesz áruként, erre ne is számít­sanak. Ha kölcsönt akarnak, kamatra kaphatnak pénzt kötelezvény ellenében. Helyes. Ez a tisztes­ség egyedüli utja. A választók is meg lehetnek nyugodva, mert becsületüket senki sem veszélyez­teti. Szaczelláry sem tartja tisztességnek szava­zatért fizetni és nem is fizet. Balassagyarmat. Itt is tele van a város választási lármával. Munkapárti és Kossuthpárti jelöltjeink vannak: gr. Wickenburg Márk és dr. Horváth József. A papság felerésze semleges, felerésze függetlenségi. Igy nagy harcra van kilá­tás. A keresztény-szocialista jelölés elkésett, mert a független szavazók teljesen a Kossuth párthoz csatlakoztak. Azt látom a jelekből, hogy a Nép­szövetség igen nagy hatást gyakorol a választók öntudatára. Ha jól folytatja munkáját, pár év múlva sok kerületben megtörik a jég. Galánta. Folyó hó 22-én fogadta Nagy-Súr község Túri Béla néppárti jelöltünket nagy ünnep­séggel. A község nevében Sóhajda plébános üd­vözölte. A jelöltön kivül beszéltek Blaschke Jó­zsef, Pálenik István szatócs, Simkovits Lajos molnár és Bohuniczky József gazda. Az eredmény az volt, hogy a három szál Eszterházi-zászlót rög­tön bevonták, s igy a község most tisztán nép­párti. Surról Vágszerdahelyre hajtatott a jelölt, holt Vojtek plébános üdvözölte őt. Turi rokonszen­ves megjelenése és magvas beszéde meghóditotta a választók szivét. E hó 23-án kellett volna Farkas­hidán a jelöltnek 9 órakor a választók óhajára Isten-tiszteletet végezni, de mire odaért, a temp­lomot zárva találta. A „jeles" Madurkay elzárta előle a templomot. A vitéz mungó azonban nem mert mutatkozni; elbujt egy házban, mig Túri a községben volt, csak akkor bujt elő, midőn be­pöfögött a Justh-párti Eszterházy automobilja. A ne­mes gróf gyöngesége érzetében, ugyanis mindenütt követi a néppárti jelölt lépteit, hogy beszédeink hatását lerontsa, de e siralmas idegesség is mutatja, hogy vesztét érzi. A nép viharosan megabcugolta Eszterházyt, Madurkay plébánossal együtt, ugy hogy azok nem tudtak szóhoz jutni. Madurkay magából kikelve odarohant a nép közé és „ti mar­hák, ti buták, mit ordítoztok" stb. epitetonokkal illette saját híveit. De azok annál viharosabban éltették Túrit. Csak Magyarországon lehetnek hivatalban ilyen minden egyházias és keresztény érzületből kivetkőzött „papok", minő a galántai kerület három gyászos alakja, kik a keresztény politikai párt ellen mernek fényes nappal kortes­kedni. Az aranyosmaróti választókerületben a hatóság szükségesnek látta, hogy katonaságot rendeljen Verebélyre, miután mult vasárnapon Kelc Gyula munkapárti jelölt Verebélyen nem tudta elmondani programmbeszédjét. Senki sem gondolt reá természetesen, hogy Verebély lakos­sága* olyan ellenszenvesen és tüntetéssel fogja fogadni a munkapárt jelöltjét, akit a verebélyi kudarc annyira elkeserített, hogy állítólag igen megbánta már, hogy elvbarátai ösztönzésére a munkapárti jelöltséget elfogadta. Úgy halljuk, hogy a hatóság a munkapárti programmbeszéd megtartását megakadályozó tün­tetés értelmi szerzőjét keresi s egyeseket máris kihallgattak. Általános az a vélemény, hogy a tüntetés teljesen spontán megnyilatkozása volt azon ellenszenvnek, amely a nép között általáno­san mutatkozik a kormány ellen. Verebélyen speciálisan az ingerelte fel a keresztény népet, hogy a verebélyi esperes Krafszky József, aki egy idő óta elmaradhatatlan kolonca a munka­párti jelöltnek (bizonyára nem nagy örömére magának a jelöltnek) zsidóktól és csendőröktől körülvéve vezette a vonat felől vezető úton a munkapárti kortesmenetet. Sőt egyesek azt is állítják, hogy tisztán Krafszky személye ingerelte a népet, amely azután mindenféle módon szabad folyást engedett érzelmeinek. Egyet az igazság érdekében konstatálnunk kell, hogy fölöslegesnek tartjuk Verebélynek katonaság által való megszál­lását, mert az egész tüntetés folyamán még csak egy ablakot sem vertek be s egy záptojás sem érte a bevonuló munkapárti menetet. Az, hogy a tömeg abcugolt, fütyült és kortesdalokat énekelt, nem elegendő ok arra, hogy a verebélyi lakosság a katonai kirendeltség költségeit viselje. Ha egye­sek fölösleges óvintézkedéseket kívántak igénybe venni, a méltányosság azt követeli, hogy a célta­lan költséget nem a város, hanem azok viseljék, akik már a füttyszótól és a Kelc Gyula munka­párti jelölt tiszteletére kivonult falovacskától is megijedtek. Krafszky verebélyi esperes-plébános­nak, mint vezetőnek különben lehetett volna any­nyi bölcsesége (talán csak nem hiába nevezte el a köznép csodarabbinak), hogy amint nem mert a munkapárti jelölttel előbbi plébániájának Óhajnak területére lépni, mert Óhaj község nemes választóközönsége nem akarta a munkapárti jelölt­nek szirénhangjait meghallgatni, — úgyszintén Verebélyen is tartózkodnia kellett volna attól, hogy a zsidó-hitközség élére állva, tüntetőleg vezesse a munkapárti kortesmenetet. — Úgy érte­sülünk, hogy Krafszky többször célzást tett arra, hogy különös politikai magatartását egyházi ható­sága előtt teljesen igazolta. Amennyiben azt kívánja Krafszky elhitetni, hogy politikai maga­tartását az egyházi főhatóság helyeslőleg vette tudomásul, úgy tudatosan valótlant állit. Az egy­házmegyei hatóság bizonyára nem kívánta Krafszky Józsefet politikai hitvallásában korlátozni, de tel­jesen kizárt dolog az, hogy mostani állásfoglalá­lását helyeselné. Krafszkynak azért nem áll jogá­ban egyházi hatóságára hivatkozni, és fantáziáló nagyképüsködés az is, midőn Krafszky akár pap­társaira, akár általában a katholikus egyház állás­foglalására hivatkozik, mintha ő annak képvise­letében jogosítva volna ilyen nyilatkozatokat tenni. Erre öt senki föl nem hatalmazta. A választó­kerület nagy többsége a néppárt zászlaja alatt áll s örömmel tehetünk jelentést arról, hogy most már a verebélyi járás legtöbb községében, leg­utóbb a színmagyar Bessenyő községben a nép­párt nagy többségben vezet. Méltó dolog is, hogy Bessenyő község példát adjon a többieknek, hogyan kell becsületes magyar embernek hazája függetlenségét és vallását, még a politikában is megváltania. A kerület északi részéből azon hír­adást vesszük, hogy József főherceg kistapolcsányi uradalmának tisztjei is erősen korteskednek a munkapárti jelölt érdekében. Ezen kószahireknek nem akarunk hitelt adni. Ö Fenségének, József főhercegnek neve oly magasan áll, hogy kizártnak kell tekintenünk, miszerint azt bármely alkalma­zottja a politika piszkos hullámaiba belerántani akarná. Utána járunk különben annak is, nem élnek-e egyesek vissza Ő Fensége József főherceg nevével. Kistapolcsányból különben is azt a hirt vesszük, hogy Martincsek János c. kanonok, plébá­nos legutóbb azzal korteskedik, hogy Krisztus volt az első liberális ember s ő is Krisztus libe­rálisa. A kistapolcsányi plébánia népe meg van győződve arról, hogy ő azok közül való, akikről a szentírás úgy emlékezik meg, hogy hamis pró­féták és álkrisztusok is fognak támadni. A nép­párt a mostani helyzetet tekintve legjobb kilátással megy a küzdelembe s általános a bizalom, hogy a néppárti jelölt nagy többséggel győz. Statárium. (Udvard.) A nemzeti munkapárt vidéki titkos és nyilt kortesei mindent elkövetnek, s a legszemérmetlenebb korrupciót űzik, csakhogy a mungó kormány által kijelölt, jobban mondva a nép nyakára küldött hivatalos jelölt számára a bizalmat kipréseljék. Az udvardi kerületben a mungók főmuftija Kürthy István, a megyei lóavató­bizottság elnöke. Ellene a függetlenségi Kossuth­párt Horthy Béla hires festőművészt, volt kép­viselőt jelölte. A keresztény szocialistáknak is volt jelöltjük, de annak visszalépése folytán a ker. szocialista szavazók Horthy Bélát támogatják. Támogatják azért is, mert Horthy kimondottan keresztény. Aláirta azt az ivet, melyben az fog­laltatik, hogy követeli a katholikus autonómiát, ellene van teljes erejével a szekularizációs szabad­kőműves törekvésnek, továbbá hive a hitvallásos, hazafias népiskoláknak és ellene van minden olyan törekvéseknek, amely a kath. egyház érdekeit sér­tené. Horthy ellenfele, Kürthy munkapárti, Tisza István grófot vallja vezérének. Ezt a két balkezü államférfiút követi tüskön-bokron át. A gondolko­zást és a politikai hitvallás irányítását teljesen átengedi Tiszának. Természetes, hogy a józanul gondolkodó, igaz keresztény érzelmű szavazók, Horthy Bélát támogatják. Ennek hive Kocsán Ká­roly ker. szocialista tanitó is. Ö, e hó 25-én reggel zászlót tűzött ki a tanítói lakáson. Persze ezt a mungók vérbeborult szemmel nézték. Erre az ud­vardi plébános Duschek János, a mungók befo­lyása folytán rögtönzött iskolaszéki gyűlést hivott egybe, melyen 3 iskolaszéki tag jelent meg, s hol Duschek a 3 iskolaszéki tagnak Kocsán eljárása fölött mint az iskolaszék rosszalását akarta jegyző­könyvbe vétetni. Persze a határozatképtelen gyűlés folytán ez nem sikerült s igy ő az egyházhatóság­hoz fordul, hogy a renitens tanítót megfenyíttesse. Duschek ugy látszik Kraffszkyval akarnak konku­rálni. Sajnos, hogy kath. pap, a keresztény elve­ket valló képviselőjelölt ellen küzd és annak kor­teskedik, akit a hazánk és keresztény egyházunk ellenségei közé kell sorolnunk. — Szemerén Ada­movich Imre plébános a plébánia előtti fára Horthy zászlót köttetett. A mungók ellopták azon éjjel, midőn a kath. kör zászlószentelési mulatsága volt.

Next

/
Thumbnails
Contents