ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-05-08 / 19. szám

hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, áldásos életének 76. s boldog házasságának 61. évében, az Úrban jobblétre szende­rült. A halott földi maradványai f. hó 7-én d. u. 3 órakor a beczkói róm. kath. temető családi sír­boltjában örök nyugalomra helyeztettek, az engesz­telő szent-mise áldozat f. évi május hó 9 én fog a róm. katholikus szertartás szerint az Úrnak bemutattatni. * Konkurzus. Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgá­lata a jelen 1909/10. tanév végén, július hó 2-án fog az, esztergomi papnevelő-intézet dísztermében megtartatni. A pályázó ifjak a felvételt megelőző napon, vagyis július hó 1-én reggel 9 órakor tar­toznak az esztergomi papnevelő intézetben beirat­kozás és orvosi megvizsgálás végett megjelenni. * Adományok az uj szentgyörgymezői kath. körre. Hogy mily nagy lelkesedés mutat­kozik az uj szentgyörgymezői kath. kör iránt, ki­tűnik az egyre befolyó szives adományokból. Leg­újabban a következők adakoztak e fontos és szükséges kath. intézményre: Az esztergom­szentgyörgymezői közbirtokosság, Mayer János és neje Hübler Mária, Palkovich Viktor gútai esperes­plébános 50—50 korona, Horváth Flóris (második részlet) 25 kor., Szűz Mária egyik buzgó tisztelője 10 kor., Török Mihály dr. 5 kor. Az eddig beér­kezett összeg kitesz összesen 6047 koronát. Mely szives adományokért ez uton mond hálás köszö­netet a kör nevében az elnökség. * Ikrényi Mihály halála. Gerencsér buzgó plébánosa Ikrényi Mihály a mult csütörtökön hirtelen elhalálozott, amint a nagyszombati viká­riatus jelenti a főegyházmegyei hatóságnak. Az elhunyt a kerületnek érdemes esperese volt és nagy buzgósággal működött már régóta Gerencsé­ren a lelkek üdvén. 1844-ben született, 1868-ban pedig pappá szentelték. A figyelmes lelkipásztort általános részvét kisérte utolsó útjára. R. i. p. * Dalestély. Az „Esztergomi Önálló Iparo­sok Dalköre" vasárnap tartotta táncmulatságát, melyen oly szépszámú közönség gyűlt egybe, milyent, tekintettel a városban uralkodó izgatott választási hangulatokra, nem is vártunk volna. De az estély meg is érdemelte az érdeklődést. A közreműködők mindannyian iparkodtak meg­felelni a várakozásnak és különösen az előadott énekszámok preciz volta érdemel teljes elismerést. A terem tekintettel május l-re, zöld lombokkal volt diszitve, tavaszi hangulatba ringatta a közön­séget. —• Legelőbb is a „Dalárélet" c. indulót adta elő a dalkör, majd a műsor szerint a többi énekszámokat. Igen sikérült volt a dalkör lelkes karmesterének: Schönwälder Kálmánnak saját szerzeményű tréfás polkája, melyet meg kellett ismételnie, jutalmul a sok ovációért, mely egyaránt illette a szerzőt és az előadókat. Kaksa Margit zongorajátékával és Mihók Vilma monológgal arattak szép sikereket. — Végül a „Nyárfás úr villája" cimű bohózat kifogástalan előadásában gyönyörködhettünk, melyben különösen Fazekas Dezső, Székely Imre, Szüts Rózsika, Böhm Ist­ván, Gutray János és Stefanidesz Ferenc arat­tak a jelentősebb szerepekben sikereket. Az elő­adás esti 11 óra tájban ért véget, mely után megkezdődött a tánc és folyt vidám tavaszi kedéllyel egész a reggeli órákig. * Meghívó. A Bajót-kerületi, Esztergom­járási és Párkány-járási róm. kath. Tanítói Körök­ből álló „Esztergom-vidéki róm. kath. Népnevelők Egyesülete" május hó 9-én délelőtt Va 10 órakor Esztergomban a városház gyüléstermében rendes évi közgyűlést tart. Reggel 9 órakor szent mise a belvárosi plébániatemplomban. A közgyűlés munkarendje: 1. V2 10 órakor a közgyűlés meg­nyitása, elnöki előterjesztések. 2. Titkári jelentés. 3. Esztergom vármegye törvényhatóságának 8756. ai/726. kgy./1909. sz. határozata a tanköteles kor­ban lévő gyermekek dohányzására és korcsma­látogatására vonatkozó megyei szabályrendeletek módosítása tárgyában. 4. A tanítónő a patronage­munkásság szolgálatában. Előadó : Reiss Ilona bajnai tanítónő. (Bajóti kör.) 5. A büntető novellá­nak a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése, különös tekintettel a kiskorúak környe­zettanulmányainak elkészítésére. Előadó : dr. Gróh József esztergomi ügyvéd. 6. Az iskolai kirándulá­sok célja, módja és haszna. Előadó: Mosonyi Ferenc dunamocsi kántortanító. (Párkányi kör.) 7. Indítványok. 8. Tisztújítás. 9. Himnusz. Tisztelettel kérem a nyugtáikat láttamoztatni kívánó t. Tag­társakat, hogy nyugtáikat a láttamozási záradék­kal ellátva a közgyűlés megkezdése előtt hozzám juttatni szíveskedjenek. Titkár. ESZTERGOM >T — * Kérelem. Szeretettel felkérem a főtiszte­lendő oltártestvéreket, akik egykor a pozsonyi kir. kath. főgimnázium tanulói voltak, szíves­kedjenek némi csekély áldozattal a pozsonyi újonnan épülő gimnáziumi templom egyik ablaká­nak „Szent Paschalis" képével tervezett megfes­tetését hálás emlékezésül elvállalni. Válaszok dr. Szyllaba Emil hittanárhoz intézendők. Tyukoss Ev. János, pozsony-püspöki-i plébános. * Elveszett pénztárca. Konopiczky alez­redes kedden délután elveszítette pénztárcáját. A pénztárcában pénzen kivül volt egy gyémánt gyürü, mely kedves emlék a tulajdonosnak. A becsületes megtaláló kéretik, hogy a talált tárgyat vagy szerkesztőségünkbe, vagy a rendőrségre hozza be, hol illő jutalomban fog részesülni. * Bars vármegye fogadalmi ünnepét má­jus 3-án ez idén is a szokásos fénnyel ünnepelte meg Garamszentbenedekben. A búcsújáró közön­ség élén székhelyi Mailáth István alispánnal és varsányi Simonyi Béla ny. főispánnal nagy szám­mal vett részt a vármegyei kápolnában tartott ünnepi szent misén és a körmeneten. A magyar egyházi szónoklatot Novotny János, barsthaszári esperes plébános, a tótot Ruszkó Rezső bars­berzenczei plébános tartotta. Az ünnepélyt a plé­bánián díszebéd követte, melyen a vármegye notabilitásai a papsággal együtt részt vettek. Jövő évben lesz kétszáz esztendeje annak, hogy a vármegye ezen fogadalmát tette s az ünnepély megtartását elhatározta. Ez évfordulónak minél ünnepélyesebb megtartására a vármegye nagy előkészületeket tesz. * Megindult a propeller. Május 1-ével megindult a propeller-járat Esztergom és Kovács­patak között. A társulat igazán nagy anyagi áldo­zatok árán egészen modern üdülőhellyé varázsolta Kovácspatakot s igy remélhető, hogy a közönség jobban fel fogja karolni, mint a múltban. A csa­vargőzös nyári új menetrendje Esztergomból Kovácspatakhoz és vissza a következő: I. menet reggel 5 óra 45 perckor. Indulás vissza Kovács­pataktól Esztergomba 6 óra 10 perckor. II. menet reggel 7 óra 30 perckor. Indulás vissza Kovács­pataktól Esztergomba 8 óra 15 perckor. III. menet délelőtt 10 óra 30 perckor. Indulás vissza Kovács­pataktól Esztergomba 11 óra 15 perckor IV. menet délután 2 óra 45 perckor, a 3 óra 43 p. Buda­pestről érkező 126. sz. P.-Nánai gyorsított sze­mélyvonathoz ; továbbá a 3 óra 26 p. Budapestre induló 215. sz. személyszállító gyors-tehervonathoz; és 3 óra 57 p. szintén Budapestre induló 115. sz. Wienböl jövő postavonathoz; és a 4 óra 48 p. Budapestre érkező 120. sz. érsekújvári személy­vonathoz. Indulás vissza 3 óra 45 perckor, a 126. sz. gyorsított személyvonat megérkezése után. V. menet délután 4 óra 40 perckor, a 6 óra 40 p. Budapestre induló 125. sz. P.-Nánáról jövő sze­mélyvonathoz. Indulás vissza 5 órakor. VI. menet (feltételes) délután 6 órakor. (Ezen menettel a 6 óra 40 perckor Budapestre* induló 125. sz. személy­vonat elérhető.) Indulás vissza este 6 óra 55 p., vasár- és ünnepnapokon 6 óra 45 perckor. VII. menet este 7 óra 50 p., a 8 óra 46 p. Budapest­ről érkező 124. sz. P.-Nánai személyvonathoz; továbbá a 8 óra 22 p. Budapestre induló és Wienböl jövő 113. sz. és a 9 óra 44 p. Buda­pestre induló 121. sz. Érsekújvárról jövő személy­vonathoz. Indulás vissza este 8 óra 50 p., a 124. sz. személyvonat megérkezése után. VIII. menet este 9 óra 30 perckor. (Tömegesebb kirándulások alkalmával.) Indulás vissza este 10 óra 15 perc­kor. — Az igazgatóság fentartja magának azon jogot, miszerint a csavargőzös menetrendjében felvett VI. és VIII. feltételes meneteket csekély, meg nem felelő forgalom esetén — előzőleg hirdetve — bármikor beszüntethesse. * Testi büntetés az iskolában. A legjobb apa és leggyöngédebb anya is bevallja, ha kér­dezzük, hogy bizony vannak alkalmak, amikor a gyermekek testi fenyítéséhez kell folyamodniuk a tekintély és a rend fentartása érdekében. A túl humánus iskolai törvény, amelyben szintén az a bizonyos „faji törekvés" nyilvánul meg, meg­tiltotta a tanítóknak a testi fenyíték alkalmazását, a kik, ha nem leleményesek, tehetetlenül állanak a rakoncátlankodó ifjú csibészek és csibésznőcskék seregével szemben. A gyermek már ki van ta­nítva, hogy csak mondja el Otthon, mit tett a ta­nítója, majd megtanítják „móres"-re. Azután, amint már sokszor megtörtént, szörnyű káromkodások között gorombaságokkal teli levelet ir a szülő a tanítónak s azt nyitva küldi el. Az iskolában a gyermek dicsekedve mutatja a levelet s a növen­dékek csúfondáros mosollyal fogadják a belépő tanítót, lesve a hatást az arcán, amidőn a leveles fickó a „művelt ÍC sorokat hencegve átnyújtja neki. — Már a külföldön kezdik belátni a helyzet tart­hatatlanságát és most Berlinből írják, hogy a porosz közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsá­tott ki, amelyben a testi büntetés kizárását szabá­lyozza az elemi iskolákban. A rendelet szerint a tanítónak joga van ahhoz, hogy megverje a gyer­meket. A verés azonban nem fajulhat elpáholássá, a becsületet nem érintheti, sem az egészséget nem szabad veszélyeztetnie és a büntetést úgy kell kimérni, hogy a szeméremérzetet ne sértse. Nálunk is el kellne hasonló rendelkezés, mert akkor nem lenne oly rakoncátlan a fiatalság. * Ritka jelenet. Ezen cim alatt a követ­kező épületes esetet meséli egyik vidéki laptár­sunk : A közelmúlt hetek egyik napján egy fény­képész egy nyolc tagból álló ittas társaságot fény­képezett az utcán. A víg kompánia minden egyes tagjának boros üveg volt a kezében és a derék cimborák nagy dülöngve csoportosultak a fény­képező masina elé. A fényképész alig bírt fölvé­telt készíteni róluk. A jelenvoltak állítása szerint az illető urak a szociáldemokrata kőmivesek szak­csoportjának főbb emberei voltak. Mint hirlik, a sikerült csoportkép egy példányát a szakegyleti helyiségben függesztik ki az elvtársak nagyobb épülésére. Nos, úgy hisszük, ehhez nem kell kommentár, de különben is szivünkből meg va­gyunk győződve, hogy egy hitetlen kompániának helyiségeiben, amint az élet, a szellem egészség­telen, épúgy a díszletek sem józangondolkodásu emberek számára készülnek. * Varrótű a bognár karjában. Érdekes és az orvosi tudományt kissé blamirozó esetről cse­vegnek most orvosi körökben. Egy ember élete forgott kockán, aki négy évig viselt karjában egy varrótűt, melyet csak most sikerült ügyes operá­cióval eltávolítani. Egy péterrévei bognár mester már régóta a szabadkai Mária-Valéra közkórház belgyógyászati osztályán fekszik súlyos betegen. Az orvosok sok ideig maguk sem tudták, mi baja a bognármesternek. A bal karja volt megtámadva, melyet már négy év óta folyton gyógykezeltek a kórházban, de csak nem javult. Maga a bognár sem tudta, mi baja van. Utóbbi időben már any­nyira ' elmérgesedett a baja, hogy a másik karja is, sőt egész teste teljesen megkékült. Az orvo­sok találgatták baját, gyógyítgatták, de csak nem ment. Most végre a kórház egyik ügyes alorvosa, dr. Pesics Áron rájött a bognármester nagy bajára. Megállapította, hogy közönséges varrótű van a bognár bal karjában, mely operációval eltávolít­ható. A bognár alá is vetette magát az operáció­nak és csodák-csodája, egy teljesen megfeketedett varrótűt vett ki Pesics dr. a bognár karjából. Ez most teljesen jobban érzi magát és igy a már-már kissé blamált orvosi tudományt Pesics dr. megmen­tette. A megoperált bognár a fekete tűt elteszi emlé­kül, emlékéül annak, hogy négy évig hordozta kar­jában és sem orvosok, sem ő maga nem tudtak róla. Érdekes volna megtudni, hogy a tű hogyan került oda ?! * Adriai biztosító társulat. Ezen biztosító társulat idei közgyűlése, melyen az 1909. évnek — a társulat alapítása óta 71. üzletévnek — záró­számadásai terjesztettek elő, április hó 23*án ment végbe. Ebből az üzleti jelentésből a következő lényegesebb adatokat emiitjük fel: Az életbizto­sítási ágazatban 76,108.292 korona biztosítási összegről szóló ajánlat nyújtatott be ; a kiállított kötvények 67,022.909 korona tőkeösszegről szólnak. Az 1909. december 31-én mutatkozó állomány biztosított tőkében 456' millió korona összegre rúg, a biztosított évi járadékok összege pedig 1,368.561 koronára. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,609.539 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék az 1909. év végén 122,190.407 koronát tett, a múlt évhez képest tehát 6,964.348 korona többlet mutatkozik a társulat számlájára. A díjbevétel a tüzhiztosi­tási ágazatban 26,255.223 korona volt, a szállít­mánybiztosítási ágazatban 2,576.392 korona, a betörés elleni biztosítási ágazatban 548.140 korona. Károk fejében 20,121.980 korona jutott kifizetésre. Az elemi ágazatok díjtartalékai 18,974.532 koronát tesznek. Osztalék fejében részvényenként 480 korona kerül kifizetésre (1908. évben 250 korona). A társulat tartalékai 1909. végével (a függő károk 4,089.477 koronát kitevő tartalékának kikapcsolásával) 134 millió koronára rúgnak. A társulat a múlt év folyamán befejezte % milanói házának újraépítését, Budapesten és Prágában pedig igen előnyös fekvésű ingatlanokat vásárolt, melyek — a legközelebbi,évek során végbemenő felépítések után — a társulat illető irodáinak be­fogadására fognak szolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents