ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-05-08 / 19. szám
hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, áldásos életének 76. s boldog házasságának 61. évében, az Úrban jobblétre szenderült. A halott földi maradványai f. hó 7-én d. u. 3 órakor a beczkói róm. kath. temető családi sírboltjában örök nyugalomra helyeztettek, az engesztelő szent-mise áldozat f. évi május hó 9 én fog a róm. katholikus szertartás szerint az Úrnak bemutattatni. * Konkurzus. Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgálata a jelen 1909/10. tanév végén, július hó 2-án fog az, esztergomi papnevelő-intézet dísztermében megtartatni. A pályázó ifjak a felvételt megelőző napon, vagyis július hó 1-én reggel 9 órakor tartoznak az esztergomi papnevelő intézetben beiratkozás és orvosi megvizsgálás végett megjelenni. * Adományok az uj szentgyörgymezői kath. körre. Hogy mily nagy lelkesedés mutatkozik az uj szentgyörgymezői kath. kör iránt, kitűnik az egyre befolyó szives adományokból. Legújabban a következők adakoztak e fontos és szükséges kath. intézményre: Az esztergomszentgyörgymezői közbirtokosság, Mayer János és neje Hübler Mária, Palkovich Viktor gútai esperesplébános 50—50 korona, Horváth Flóris (második részlet) 25 kor., Szűz Mária egyik buzgó tisztelője 10 kor., Török Mihály dr. 5 kor. Az eddig beérkezett összeg kitesz összesen 6047 koronát. Mely szives adományokért ez uton mond hálás köszönetet a kör nevében az elnökség. * Ikrényi Mihály halála. Gerencsér buzgó plébánosa Ikrényi Mihály a mult csütörtökön hirtelen elhalálozott, amint a nagyszombati vikáriatus jelenti a főegyházmegyei hatóságnak. Az elhunyt a kerületnek érdemes esperese volt és nagy buzgósággal működött már régóta Gerencséren a lelkek üdvén. 1844-ben született, 1868-ban pedig pappá szentelték. A figyelmes lelkipásztort általános részvét kisérte utolsó útjára. R. i. p. * Dalestély. Az „Esztergomi Önálló Iparosok Dalköre" vasárnap tartotta táncmulatságát, melyen oly szépszámú közönség gyűlt egybe, milyent, tekintettel a városban uralkodó izgatott választási hangulatokra, nem is vártunk volna. De az estély meg is érdemelte az érdeklődést. A közreműködők mindannyian iparkodtak megfelelni a várakozásnak és különösen az előadott énekszámok preciz volta érdemel teljes elismerést. A terem tekintettel május l-re, zöld lombokkal volt diszitve, tavaszi hangulatba ringatta a közönséget. —• Legelőbb is a „Dalárélet" c. indulót adta elő a dalkör, majd a műsor szerint a többi énekszámokat. Igen sikérült volt a dalkör lelkes karmesterének: Schönwälder Kálmánnak saját szerzeményű tréfás polkája, melyet meg kellett ismételnie, jutalmul a sok ovációért, mely egyaránt illette a szerzőt és az előadókat. Kaksa Margit zongorajátékával és Mihók Vilma monológgal arattak szép sikereket. — Végül a „Nyárfás úr villája" cimű bohózat kifogástalan előadásában gyönyörködhettünk, melyben különösen Fazekas Dezső, Székely Imre, Szüts Rózsika, Böhm István, Gutray János és Stefanidesz Ferenc arattak a jelentősebb szerepekben sikereket. Az előadás esti 11 óra tájban ért véget, mely után megkezdődött a tánc és folyt vidám tavaszi kedéllyel egész a reggeli órákig. * Meghívó. A Bajót-kerületi, Esztergomjárási és Párkány-járási róm. kath. Tanítói Körökből álló „Esztergom-vidéki róm. kath. Népnevelők Egyesülete" május hó 9-én délelőtt Va 10 órakor Esztergomban a városház gyüléstermében rendes évi közgyűlést tart. Reggel 9 órakor szent mise a belvárosi plébániatemplomban. A közgyűlés munkarendje: 1. V2 10 órakor a közgyűlés megnyitása, elnöki előterjesztések. 2. Titkári jelentés. 3. Esztergom vármegye törvényhatóságának 8756. ai/726. kgy./1909. sz. határozata a tanköteles korban lévő gyermekek dohányzására és korcsmalátogatására vonatkozó megyei szabályrendeletek módosítása tárgyában. 4. A tanítónő a patronagemunkásság szolgálatában. Előadó : Reiss Ilona bajnai tanítónő. (Bajóti kör.) 5. A büntető novellának a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése, különös tekintettel a kiskorúak környezettanulmányainak elkészítésére. Előadó : dr. Gróh József esztergomi ügyvéd. 6. Az iskolai kirándulások célja, módja és haszna. Előadó: Mosonyi Ferenc dunamocsi kántortanító. (Párkányi kör.) 7. Indítványok. 8. Tisztújítás. 9. Himnusz. Tisztelettel kérem a nyugtáikat láttamoztatni kívánó t. Tagtársakat, hogy nyugtáikat a láttamozási záradékkal ellátva a közgyűlés megkezdése előtt hozzám juttatni szíveskedjenek. Titkár. ESZTERGOM >T — * Kérelem. Szeretettel felkérem a főtisztelendő oltártestvéreket, akik egykor a pozsonyi kir. kath. főgimnázium tanulói voltak, szíveskedjenek némi csekély áldozattal a pozsonyi újonnan épülő gimnáziumi templom egyik ablakának „Szent Paschalis" képével tervezett megfestetését hálás emlékezésül elvállalni. Válaszok dr. Szyllaba Emil hittanárhoz intézendők. Tyukoss Ev. János, pozsony-püspöki-i plébános. * Elveszett pénztárca. Konopiczky alezredes kedden délután elveszítette pénztárcáját. A pénztárcában pénzen kivül volt egy gyémánt gyürü, mely kedves emlék a tulajdonosnak. A becsületes megtaláló kéretik, hogy a talált tárgyat vagy szerkesztőségünkbe, vagy a rendőrségre hozza be, hol illő jutalomban fog részesülni. * Bars vármegye fogadalmi ünnepét május 3-án ez idén is a szokásos fénnyel ünnepelte meg Garamszentbenedekben. A búcsújáró közönség élén székhelyi Mailáth István alispánnal és varsányi Simonyi Béla ny. főispánnal nagy számmal vett részt a vármegyei kápolnában tartott ünnepi szent misén és a körmeneten. A magyar egyházi szónoklatot Novotny János, barsthaszári esperes plébános, a tótot Ruszkó Rezső barsberzenczei plébános tartotta. Az ünnepélyt a plébánián díszebéd követte, melyen a vármegye notabilitásai a papsággal együtt részt vettek. Jövő évben lesz kétszáz esztendeje annak, hogy a vármegye ezen fogadalmát tette s az ünnepély megtartását elhatározta. Ez évfordulónak minél ünnepélyesebb megtartására a vármegye nagy előkészületeket tesz. * Megindult a propeller. Május 1-ével megindult a propeller-járat Esztergom és Kovácspatak között. A társulat igazán nagy anyagi áldozatok árán egészen modern üdülőhellyé varázsolta Kovácspatakot s igy remélhető, hogy a közönség jobban fel fogja karolni, mint a múltban. A csavargőzös nyári új menetrendje Esztergomból Kovácspatakhoz és vissza a következő: I. menet reggel 5 óra 45 perckor. Indulás vissza Kovácspataktól Esztergomba 6 óra 10 perckor. II. menet reggel 7 óra 30 perckor. Indulás vissza Kovácspataktól Esztergomba 8 óra 15 perckor. III. menet délelőtt 10 óra 30 perckor. Indulás vissza Kovácspataktól Esztergomba 11 óra 15 perckor IV. menet délután 2 óra 45 perckor, a 3 óra 43 p. Budapestről érkező 126. sz. P.-Nánai gyorsított személyvonathoz ; továbbá a 3 óra 26 p. Budapestre induló 215. sz. személyszállító gyors-tehervonathoz; és 3 óra 57 p. szintén Budapestre induló 115. sz. Wienböl jövő postavonathoz; és a 4 óra 48 p. Budapestre érkező 120. sz. érsekújvári személyvonathoz. Indulás vissza 3 óra 45 perckor, a 126. sz. gyorsított személyvonat megérkezése után. V. menet délután 4 óra 40 perckor, a 6 óra 40 p. Budapestre induló 125. sz. P.-Nánáról jövő személyvonathoz. Indulás vissza 5 órakor. VI. menet (feltételes) délután 6 órakor. (Ezen menettel a 6 óra 40 perckor Budapestre* induló 125. sz. személyvonat elérhető.) Indulás vissza este 6 óra 55 p., vasár- és ünnepnapokon 6 óra 45 perckor. VII. menet este 7 óra 50 p., a 8 óra 46 p. Budapestről érkező 124. sz. P.-Nánai személyvonathoz; továbbá a 8 óra 22 p. Budapestre induló és Wienböl jövő 113. sz. és a 9 óra 44 p. Budapestre induló 121. sz. Érsekújvárról jövő személyvonathoz. Indulás vissza este 8 óra 50 p., a 124. sz. személyvonat megérkezése után. VIII. menet este 9 óra 30 perckor. (Tömegesebb kirándulások alkalmával.) Indulás vissza este 10 óra 15 perckor. — Az igazgatóság fentartja magának azon jogot, miszerint a csavargőzös menetrendjében felvett VI. és VIII. feltételes meneteket csekély, meg nem felelő forgalom esetén — előzőleg hirdetve — bármikor beszüntethesse. * Testi büntetés az iskolában. A legjobb apa és leggyöngédebb anya is bevallja, ha kérdezzük, hogy bizony vannak alkalmak, amikor a gyermekek testi fenyítéséhez kell folyamodniuk a tekintély és a rend fentartása érdekében. A túl humánus iskolai törvény, amelyben szintén az a bizonyos „faji törekvés" nyilvánul meg, megtiltotta a tanítóknak a testi fenyíték alkalmazását, a kik, ha nem leleményesek, tehetetlenül állanak a rakoncátlankodó ifjú csibészek és csibésznőcskék seregével szemben. A gyermek már ki van tanítva, hogy csak mondja el Otthon, mit tett a tanítója, majd megtanítják „móres"-re. Azután, amint már sokszor megtörtént, szörnyű káromkodások között gorombaságokkal teli levelet ir a szülő a tanítónak s azt nyitva küldi el. Az iskolában a gyermek dicsekedve mutatja a levelet s a növendékek csúfondáros mosollyal fogadják a belépő tanítót, lesve a hatást az arcán, amidőn a leveles fickó a „művelt ÍC sorokat hencegve átnyújtja neki. — Már a külföldön kezdik belátni a helyzet tarthatatlanságát és most Berlinből írják, hogy a porosz közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amelyben a testi büntetés kizárását szabályozza az elemi iskolákban. A rendelet szerint a tanítónak joga van ahhoz, hogy megverje a gyermeket. A verés azonban nem fajulhat elpáholássá, a becsületet nem érintheti, sem az egészséget nem szabad veszélyeztetnie és a büntetést úgy kell kimérni, hogy a szeméremérzetet ne sértse. Nálunk is el kellne hasonló rendelkezés, mert akkor nem lenne oly rakoncátlan a fiatalság. * Ritka jelenet. Ezen cim alatt a következő épületes esetet meséli egyik vidéki laptársunk : A közelmúlt hetek egyik napján egy fényképész egy nyolc tagból álló ittas társaságot fényképezett az utcán. A víg kompánia minden egyes tagjának boros üveg volt a kezében és a derék cimborák nagy dülöngve csoportosultak a fényképező masina elé. A fényképész alig bírt fölvételt készíteni róluk. A jelenvoltak állítása szerint az illető urak a szociáldemokrata kőmivesek szakcsoportjának főbb emberei voltak. Mint hirlik, a sikerült csoportkép egy példányát a szakegyleti helyiségben függesztik ki az elvtársak nagyobb épülésére. Nos, úgy hisszük, ehhez nem kell kommentár, de különben is szivünkből meg vagyunk győződve, hogy egy hitetlen kompániának helyiségeiben, amint az élet, a szellem egészségtelen, épúgy a díszletek sem józangondolkodásu emberek számára készülnek. * Varrótű a bognár karjában. Érdekes és az orvosi tudományt kissé blamirozó esetről csevegnek most orvosi körökben. Egy ember élete forgott kockán, aki négy évig viselt karjában egy varrótűt, melyet csak most sikerült ügyes operációval eltávolítani. Egy péterrévei bognár mester már régóta a szabadkai Mária-Valéra közkórház belgyógyászati osztályán fekszik súlyos betegen. Az orvosok sok ideig maguk sem tudták, mi baja a bognármesternek. A bal karja volt megtámadva, melyet már négy év óta folyton gyógykezeltek a kórházban, de csak nem javult. Maga a bognár sem tudta, mi baja van. Utóbbi időben már anynyira ' elmérgesedett a baja, hogy a másik karja is, sőt egész teste teljesen megkékült. Az orvosok találgatták baját, gyógyítgatták, de csak nem ment. Most végre a kórház egyik ügyes alorvosa, dr. Pesics Áron rájött a bognármester nagy bajára. Megállapította, hogy közönséges varrótű van a bognár bal karjában, mely operációval eltávolítható. A bognár alá is vetette magát az operációnak és csodák-csodája, egy teljesen megfeketedett varrótűt vett ki Pesics dr. a bognár karjából. Ez most teljesen jobban érzi magát és igy a már-már kissé blamált orvosi tudományt Pesics dr. megmentette. A megoperált bognár a fekete tűt elteszi emlékül, emlékéül annak, hogy négy évig hordozta karjában és sem orvosok, sem ő maga nem tudtak róla. Érdekes volna megtudni, hogy a tű hogyan került oda ?! * Adriai biztosító társulat. Ezen biztosító társulat idei közgyűlése, melyen az 1909. évnek — a társulat alapítása óta 71. üzletévnek — zárószámadásai terjesztettek elő, április hó 23*án ment végbe. Ebből az üzleti jelentésből a következő lényegesebb adatokat emiitjük fel: Az életbiztosítási ágazatban 76,108.292 korona biztosítási összegről szóló ajánlat nyújtatott be ; a kiállított kötvények 67,022.909 korona tőkeösszegről szólnak. Az 1909. december 31-én mutatkozó állomány biztosított tőkében 456' millió korona összegre rúg, a biztosított évi járadékok összege pedig 1,368.561 koronára. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,609.539 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék az 1909. év végén 122,190.407 koronát tett, a múlt évhez képest tehát 6,964.348 korona többlet mutatkozik a társulat számlájára. A díjbevétel a tüzhiztositási ágazatban 26,255.223 korona volt, a szállítmánybiztosítási ágazatban 2,576.392 korona, a betörés elleni biztosítási ágazatban 548.140 korona. Károk fejében 20,121.980 korona jutott kifizetésre. Az elemi ágazatok díjtartalékai 18,974.532 koronát tesznek. Osztalék fejében részvényenként 480 korona kerül kifizetésre (1908. évben 250 korona). A társulat tartalékai 1909. végével (a függő károk 4,089.477 koronát kitevő tartalékának kikapcsolásával) 134 millió koronára rúgnak. A társulat a múlt év folyamán befejezte % milanói házának újraépítését, Budapesten és Prágában pedig igen előnyös fekvésű ingatlanokat vásárolt, melyek — a legközelebbi,évek során végbemenő felépítések után — a társulat illető irodáinak befogadására fognak szolgálni.