ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-09 / 2. szám

vásárolt bárói cimek és ugyancsak megvett mandátumok leple alatt rugdalódzanak, azt már lehetetlen eltűrni. Az „Egyenlőség" cimü szemita lap arra hivta fel olvasóit, hogy „egy keresztény gyártulajdonostól még véletlenségből sem vásároljanak." Ezek után csak azt kérdezzük, hogy a Mózes vallású polgárok józanabban gondolkodó része hiszi-e, hogy ekkora pöffeszkedésre nem fog az explodáció bekövetkezni ? Hiszen a hazafiság volt eddig az a jótékony takaró, amely alatt a kisded üzelmek folytak. Most már fölöslegesnek látják az ámítást?! * Karácsonyfa Kőhidgyarmaton. 3/orva Izidorné, az ottani főjegyző nejének buzgólkodására, az iskolás gyermekek részére, a r. k. iskolában karácsonyfa lett felállítva. Minden gyermek részesült valamelyes ajándékban, a szegényebbek meleg téli ruhát kaptak. A jótevők közül különösen Szemere Miklós orsz. képviselőt kell megemlítenünk, aki 100 koronát küldött és a bibornok hercegprímást, valamint a fökáptalant, kik szintén nagyobb összeget adtak a jótékony célra. Másnap veti tett képekben gyönyörködött az apró világ, művészies ábrákban lett nekik bemutatva az Űr Jézus gyermekkora. * Elhalasztott sorshúzás. A budapesti Kongregációi Otthon sorsjegyeinek 1909. dec. 22-ére tervezett húzása a nmélt. pénzügyminiszter ur 8347-1909. sz. engedélyével 1910. évi június hó 13-ik napjára lett elhalasztva, amely napon a sorsolás föltétlenül megtörténik. Sorsjegyek kaphatók : VIII., Mária-u. 25; VIII., Horánszky-u. 22. sz. alatt és a dohánytőzsdékben. * Cseléd szokás. Szokásnak szokás ugyan sajnos, de nagyon illetlen és kellemetlen szokás. Vasárnap és ünnepnapokon ugyanis szobaleány, szakácsnő, dajka és konyhaleány több-kevesebb ügyességgel kiöltözve a kapukban ténferegnek és hangos társalgások közepette mutogatják magukat. Különben ehhez még semmi közünk se volna, de az már igazán nem járja, hogy valóságos rettegéssel kell előttük elvonulnia a tisztességes járó-kelőknek, miután neveletlen, csipős, sőt határozottan otromba és trágár megjegyzéseket tesznek az emberre. Kiváltképen, ha a Julisnak, Katinak, vagy Zsuzsinak az ideálja is oda vetődik valami kiöltözött boltiszolga, libériás kocsis vagy éppen urasági inas személyében. Ekkor ugyanis a felvágott nyelvű alakok abban bizakodnak, hogy a lovagias udvarló bajszos ábrázatának fedezete alatt bátran űzhetik goromba kedvtelésüket. Tudjuk körülbelül a dolognak lélektani okát, a mely egyeseknek nem túlságos szalonias kézmozdulatok által nyilvánuló érdeklődésében bírja alapját, de azért a főutcákon nézzenek körül a rend őrei, hogy a leereszkedni, vagy éppen visszanyelvelni nem akaró tisztességes népségnek ne kelljen tolvaj módjára ide-oda surrannia. * Pásztorjáték. Ipolyszécsénkén az ottani róm. kath. iskola termében fényesen sikerült pásztorjátékot adott elő a gyermeksereg mult hó 24-én „Karácsony" cimmel. A sikert fényesen bizonyítja, hogy az előadást 26-án és 31-én megismételték és bár az első előadáson is már jelen volt a falu apraja-nagyja, de újból és újból látni akarták a kicsinyeket, kik oly kedvesen játszottak, hogy az érzékenyebb jeleneteknél igen sok jelenlevő — ki ilyent először látott — szemeit törülgette. Ami különösen meglepte a jelenlevőket, főleg az volt, hogy a díszletek oly ügyesen voltak előállítva, hogy városi igényeket is kielégíthettek volna. A betanítás és a rendezés érdeme Cziglényi Gyula kántortanitóé, kinek buzgalmát a község népe nagy elismeréssel honorálja. * Népszövetségi közgyűlés. Nyitraegerszegen, a 292 tagot számláló Kath. Népszövetség mult évi december hó 27-én tartotta évzáró közgyűlését az új iskola termében oly nagyfokú érdeklődés mellett, hogy nemcsak a közgyűlési terem, hanem annak folyosója is zsúfolásig megtelt és igy sokan csak az udvarból hallgathatták a tanulságos közgyűlés lefolyását. A beszámolót Vida János plébános, mint helyi igazgató tartotta, aki a hallgatók érdeklődését mindvégig lekötő előadásával ecsetelte a Kath. Népszövetség működését. A nyitraegerszegi kath. népszövetség tagjainak száma — hasonlítva a közeli hitközségekhez — óriási számot ért el, s azért az előadó elnök megengedhetőnek tartotta, hogy községünkben a Kath. Népszövetség intézménye a tagok felvételében most már válogatós legyen és nem vesz fel minden jelentkezőt tagul, mert a Kath. Népszövetség tagjává lenni Nyitraegerszegen manapság már privilégium és nagy megtiszteltetés. Buzdította az előadó a tagokat, hogy necsak öszszetartással mutassák ki ragaszkodásukat a Kath. Népszövetséghez, de különösen példás magaviselet és minden tekintetben való jó példájuk által bizonyítsák be, hogy méltó tagjai a Kath. Népszövetség magasztos intézményének. Az előadó ünnepeltetése után megalakult újból a tisztikar. Helyi igazgató Vida János plébános, világi elnök pedig Berecz András közbirtokos lett. A nők köréből Lénárt Katalint helyi igazgatónőnek és Hrossó Rozáliát helyettes igazgatónőnek választották meg. Egy jelenvolt népszövetségi tag. * A magunk részéről is igen örülünk, hogy a Kath. Népszövetség oly erősen tömörül Nyitraegerszegen, csak azt nem tudjuk felérteni, hogy miért nem vesz fel most már minden jelentkezőt tagul a szervezet? Ha a jelentkező katholikus és tisztességes ember, legyen az szegény vagy gazdag, helye van abban a táborban, melyet éppen azért szervezünk mindenfelé, hogy a katholikusok egy olyan hatalmas egyesülést létesítsenek, mely diadalmasan tudja visszaverni azokat a támadásokat és törekvéseket, melyekkel ellenségeink a katholikusok közé az egyet nem értés magvát szórják. Minél több tagja van az országban a Kath. Népszövetségnek, annál biztosabban haladunk a kitűzött cél felé. Szerk. * Az összekötő vasútról. Említettük már jó eleve, hogy akkor, ha az összekötő vasút pályavonalának kisajátításáról lesz szó, a földtulajdonosok horribilis árakat fognak követelni a szükséges terület átengedéséért. Tudomásunk volt arról is, hogy némelyek abban a hitben, miszerint itt kedvező telekspekulációra nyilt alkalom, megvették azt a darab földet, amelyről gondolták, hogy kisajátítják. Ez azonban igen rossz manipulációnak bizonyul most, mikor a kisajátítási tárgyalások során arról bizonyosodhatnak meg a felek, hogy bizony a szükséges területeknek csakis forgalmi becsértékét fizetik meg. Némelyek ugyan erősen tartják magukat a saját számításuk szerint felvert árhoz, de ez meddő és hiába való dolog s csak arra szolgál, hogy a vasút létesítését késleltesse, mert a rendes kisajátítási eljárásnál hosszadalmasabb bírósági eljárást provokál. Senki sem kap többet, mennyit a földje megér s kikkel az egyezkedés nem sikerül, azoknak földjét a kir. járásbíróság hivatalosan felbecsüli és a vasútépítésnek törvényhozási jóváhagyása után ugyancsak törvényesen lesz kisajátítva a terület. A város egyetlen polgárának sem állhat azonban érdekében, hogy a régen várt vasút építése elhalasztassék ezért. Meg kell tehát egyezni, hogy a vasutat az országgyűlési jóváhagyás után rögtön építeni lehesen. * A spanyol árviz borzalmai. Valóságos özönvíz lepte el Spanyolország lapályait az elmúlt hetekben s a veszedelem oly gyorsasággal rohant a völgyekben, hogy igazán hátborzongató részleteket mondanak el a külföldi lapok. Egy pásztort a mezőn lepett meg az árviz. Hirtelen felmászott a közeli fára. Több napon át a fán tartózkodott s amikor észrevették és lehozták, már őrült volt és beszélőképességét is teljesen elvette a nagy rémület. — Egy pap éppen szent misét mondott, amikor a romboló elem benyomva az ajtókat, irtózatos zúgással rohant be a templomba. Alig tudta a szent misét hamarosan befejezni s a menekülés csak nagy bajjal sikerült neki. Egész családok a templomok tornyaiban húzódtak meg s a rémülettől igen sokan megbetegedtek. Nagy az anyagi kár, de igen sok emberélet is esett áldozatul a zabolátlan elemnek. * Karácsony a nadlányi iskolában. Nadlány községnek szegény kis iskolája van, amely a tanköteleseket sem képes befogadni, az épület semmiben sem felel meg a törvény követelésének, de úgy a közművelődés, mint a hazafias szellem terjesztésében a legmodernebb iskolával is kiállja a versenyt. Az ügybuzgó fiatal kántortanitó, Chlebovits István, úgy megszerettette a gyermekekkel a magyar nyelvet, hogy nagy örömmel beszélnek magyarul és a szülők is örülnek gyermekeik haladásának. Karácsonyra is nagy meglepetést készített a tanító a községnek: énekes pásztorjátékot taníttatott be a nagyobb gyermekekkel, s oly szépen játszottak és beszéltek, hogy négyszer kellett megismételni a játékot, mert ilyesmit nemcsak a kicsinyek, de a nagyok sem láttak. Azonkívül volt szépen díszített és dúsan megrakott karácsonyfa, s minden gyermek kapott almát, diót, kalácsot és édességet. Az ünnepi istentisztelet is teljesen liturgikus módon ment végbe. Ezelőtt egy évvel még úgy a kántor, mint a hivők alig hallottak komoly egyházi zenéről, s most már choraliter éneklik a responsoriumokat, aspergest, Tantum ergo-t, lorettói litániát, tisztán és folyékonyan énekelnek két choralis misét és Gadich-nak négy szólamú miséjét, úgy hogy most ünnepeken mindig liturgikus mise van, s köznapokon a fiatalság magyarul énekel. Az iskola Nyitra megye legészakibb részén valódi missziót teljesít, s nagy kár volna, ha államosítás alá kerülne. * Munkásházak. A földmivelésügyi miniszter értesítette a vármegye alispánját, hogy Keller Gyula gazdasági akadémiai tanárt fogja ide Esztergomba kiküldeni avégett, hogy a városi munkásházak ügyében a további útbaigazításokat megadja. * A görög királyi palota égése. Érdekes és a királyi udvartartások titkaiba enged bepillantást a következő kis eset, mely a görög királyi palota égése alkalmából történt. A királyi pár tudvalevőleg a nyaralóban tartózkodott s távirat hozta hirül, hoj^y lángban áll az athéni palota. Képzelhető az a nagy sürgés-forgás, mi erre keletkezett. Az udvarmester azonban nem vesztette el a fejét s vísszasürgönyzött Athénbe „Kis ebédlőben a mahagóni kredencet felfeszíteni s a kis tarka bádog dobozt okvetl#fí megmenteni/*" Nem is mentettek meg az egész palotából mást mint ezt s ez kárpótolta az összes kincseket. A dobozban t. i. valódi kínai tea volt valószínűleg Brutsy Gyula üzletéből, hova mostanában érkezett meg a lazarista atyák kínai missiótelepéről küldött kitűnő friss aratású tea, melyből egy kilo 16 korona, fél kilo 8 korona, 1 deka 20 fillér. * Pályázat utazási ösztöndíjra. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által alapított 30,000 koronás külföldi tanulmányútra szánt alapítvány kamataiból alakított s 1350 koronát kitevő ösztöndíjra a kereskedelmi és iparkamara utján nyilvános pályázatot hirdet. Az ösztöndíj elnyerése végett folyamodhatnak az ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát vagy felső kereskedelmi iskolát jeles eredménnyel végeztek, mely körülmény érettségi, illetve az illető intézet által nyert bizonyítvánnyá igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon, a kiviteli kereskedelem körébe tartozó speciális ismeret, melynek elsajátítása vagy kibővítése végett az illető e tanulmányutat megtenni szándékozik. Felemlitendők továbbá folyamodónak eddigi gyakorlati működése, továbbá nyelvismeretei és a tervezett tanulmányút programmja és időtartama. Végül megemlítendő, hogy folyamodó mikép véli szerzett ismereteit és tapasztalatait tanulmányútja befejeztével itthon értékesíteni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett az elsajátítandó speciális ismeretek körében már elméleti vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik s ezt igazolni képes, valamint kellő nyelvismeretekkel bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesittetni. A pályanyertes a tanulmányútról a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek jelentést tenni tartozik. A fentiek figyelembevételével szerkesztendő folyamodványok a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez címezve a győri kereskedelmi és iparkamarához január hó 15-ig nyújtandók be, ahonnan azok a kamara javaslatával együtt a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez fognak felterjesztetni. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. évi január 1—9-ig. Születtek: Hock Etelka Olga Sarolta r. k. cipészsegéd leánya, — Szabó Julianna r. k. földműves leánya, — Kiss József r. k. földműves fia, — Molnár Rozália r. k. vmegyei hajdú leánya, — Horváth Julianna r. k. sütősegéd leánya, — Bors Laura Mária Terézia r. k. füszerkereskedő leánya, — Sághy Gizella Anna r. k. könyvkötő leánya, — Pándi Julianna r. k. földm. leánya, — Gál Julianna r. k. földműves leánya, — Velenczei Lajos és Gyula r. k. földműves iker szül. fiai, — Mekler (fiú) földm. halvaszül. fia, — Hajdú Magdolna r. k. kádár leánya, — Tóth Rozália r. k. földm. leánya, — Krupecz Béla r. k. házi cseléd fia, — Filibusz Julianna r. k. házi cseléd leánya. Házasságot kötöttek: Gsapka János r. k. napidíjas és Pócs Mária Esztergom. Meghaltak: Hock József r. k. 3 éves (agylob), — Kiír Katalin r. k. 52 éves varrónő (tüdőlob), •— Novoszánszky Jánosné Valek Katalin r. k. 40 éves (vérmérgezés), — Gálicz József r. k. 3 hónapos (ránggörcs), — Erős Ignác r. k. 62 éves földműves (álképlet az agyban), — Nóvák József r. k. 57 éves bognár (tüdöüszök), — özv. Valch Györgyné Drabek Erzsébet r. k. 72 éves (véres agyguta). Felelős szerkesztő : DVIHALLY GÉZA.