ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-04-24 / 17. szám

Politikai apróságok. Rettenetes nagy az öröm a magyar Izrael­ben, hogy Signore Luigi Luzzati olasz miniszter­elnök bölcsője a velencei ghettóban ringott, tehát tőről metszett zsidó. A londoni zsidóság még a magyarokat is fölülmúlja örömében; valóságos őrülési rohamok mutatkoznak rajta, mikor hirül adja a világnak, hogy Angliát elsőnek Olaszország követte. Disraelit, ki angol miniszterelnök volt, most hasonló minőségben Olaszországban Signore Luigi Luzzati követi. Mi azt mondjuk, hogy Angliát az aranyliberalizmusban Olaszország lepipálta, mert Disraeli kikeresztelkedett zsidó volt, Signore Luigi Luzzati ellenben sohasem tagadta meg faját. Leszögezzük e helyen azt is, hogy a volt olasz miniszterelnök, Sonnino, szintén zsidó volt, csak­hogy ö inkább angol protestánsba ojtott zsidó, mert zsidó apától és angol protestáns anyától származott. Nevezetes találkozása a véletlennek, hogy Róma városának polgármestere Náthán Ernesto szintén zsidó. Gratulálni lehet tehát szö­vetségesünknek, Viktor Emanuel Ö Felségének, hogy most már büszkén vallhatja magát a zsidók királyának. Mi nem csinálunk ebből kabinet­kérdést, csak leszögezzük a liberális magyar sajtó kijelentését, mely mondja, hogy az olasz király e tényével hangosan hirdeti és fényesen bizonyítja az „Unita Italia" valódi arany liberalizmusát. * * * A koalíció is nemzeti politikusokból ala­kult ki, a munkapárt is nemzetinek mondja magát. A koalició is Bécsbe szaladgált, ha hiba történt a kréta körül, a munkapárt is onnét várja az irá­nyítást. Itthon a nemzet négy évig a koalició után kullogott s most a munkapártért lelkesedik. Csodá­latos dolog! Hol van a „magyar Nemzet" ? Meghalt. Megölte a pártoskodás, az etetés-itatás, a sok be nem váltott igéret, becsapás stb. Lesz-e föltámadás? A szenvedések útját meg kell előbb járnia, a Golgothára is felvonszolják, sőt keresztre is feszitik. Ezek után talán-talán lesz föltámadás. Nem jobb volna megelőzni a szenvedéseket? * * * Ha valami nemzeti nagyság agonizál, körülállják a haldokló ágyát az orvostanárok és óránkint orvosi bulletint adnak ki a beteg állapotá­ról. Meg vannak azonban teljesen győződve, hogy a haldoklás a vég kezdete, hogy a beteg ment­hetetlenül meghal, de azért következetesen és szorgalmasan gyártják az orvosi jelentéseket. Igy vagyunk ma a legnagyobb nemzeti nagyság-, a hazával is, melyet körülállnák a különböző párt­árnyalatú politikai bábák és orvostanárok; aggód­nak szomorú sorsán, féltik életét, de nem orvosol­ják, mert odáig fejlődött a kóros állapot, hogy a törpe epigonok tudománya nem használ. Tisztelt urak ! A sok beszéd és irás nem orvosolja meg a nehéz beteget. Ne bolonditsátok a nemzetet, hanem álljatok félre az útból, mert a haza élni akar; élni akar fiaiért! A Justh-párt részére pénzes jelöltnek való nemzeti nagyságok kerestetnek, mert be­látják ők is, hogy pénz nélkül nem lehet himes tojást festeni. Igaz ugyan, hogy Justhék e nem­zeti közszükséglet tudomásulvételekor nemzeti­színű keresztet vetettek magukra, de hát a beteg is megborzad a keserű orvosságtól, mégis beveszi, ha az életben továbbra is érvényesülni akar. Miért képezne ezen kérdés körül kivételt az, ki a többséggyűjtés nagy munkáját az elvek győzel­mére bazirozta. Minden pártárnyalat szórja a pénzt, tőle is azt kérnek a lelkes hazafiak. Úgy hallatszik, hogy nagy bajban vannak emiatt a Royal-klubbban, mert a pártkassza üres. Ami benne volt, azt már kiszedegették a haza jövő sorsáért égő képviselő-jelölt urak. Mi csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a nemzeti felbuzdulás idejében meg volt-e már a pártkassza? Kíváncsi­ságunk oka az, hogy Magyarországon eddig még sohasem lehetett pénz nélkül választani, mert a „Nemzet" politikai erkölcse rendkívüli módon aláhanyatlott; pénzre tehát mindig szükség volt. Egyetlen eset kínálkozik kivételképen: a dorogi kerületben, hol Szaczelláry egy fillért sem fog elkölteni azért, hogy megbukhasson. * * * Egy garantirozatlan hirt is le kell kö­zölni. Mikor arról volt illetékes helyen szó, hogy ki legyen a dorogi kerületben a hivatalos jelölt, akkor a fiók-kamarillát, mint dodonai jósnőt, a személykérdésben meginterjúvolták. Pythia a tri­poson feszelegve, olyanforma választ adott, mint egykor a hatalmas Bismark herceg Battenberg hercegnek. Az van megírva, hogy Battenberg her­ceg meglátogatta Bismark herceget azért, hogy tanácsát kikérje, elfogadhatja-e a bulgáriai fejede­lemséget? Válaszolt. Miért nem fogadná el?! Bizonyára kellemes emlékekkel fog onnét távozni. * * * Burián közős pénzügyminiszter a gyár­iparosoknak Bosznia hasznosításáról szóló ankét­jén nemcsak képviseltette magát, hanem hasznos szolgálatokat is tett. Ezzel egyidőben Hieronymi megígérte, hogy a kereskedelemi minisztériumban boszniai osztályt fog meghonosítani. Szép dolgok ezek!! Meddig?? Mig Bécs bele nem ártja magát. Mi azt látjuk, hogy ez is üres igéret, mert az osztrák közfelfogás ez ellen szól. Már pedig ez ma elsőrendű irányító tényező. Mi ma Bécscsel szemben rendkívüli erélytelenek és erőtlenek vagyunk. Nézetünk szerint, ha ez a jó indulat nem üres kortesfogás, hanem a komoly munká­nak a kezdete, akkor könnyen megtörténhetik, hogy az osztrák testvérek a két minisztert éppen ezen kettős tőrrel fogják nyakszirten szúrva földre teperni. És az igéret puszta igéret marad, mint nagyon sok más előde. * * * Megállította!! Mi? A Moskovics-féle ana­tómiai cipőgyár terméke. Mit? A Halley-féle üstököst veszedelmes munkájában s igy biztosak lehetünk, hogy a közelgő képviselő-választási kampányt még meg fogjuk érni. Élni és virulni fog e hon, mert nagyjai békés munkára készül­hetnek s mert a kurucok nem fogják időtlen obstrukcióval munkaképtelenné tenni a t. Házat. — Megállította!! Mi? A Justh-csoport. Mit? Az Andrássy-féle plurális választójogi reformot s igy boldog önérzettel elmondhatja ország-világ előtt, hogy megmentette a hazát az „általános titkosá­nak s igy a nemzetiségek szupremációja biztos. Le kellett ezt közölnünk, mert nagy a két ese­mény között a hasonlatosság; egyik világ-esemény fedi a másikat. S mi, kik távol állunk a világot megreformáló zür-zavartól, megkönnyebbült lélek­kel vesszük ezt tudomásul. A végveszélyt okozó baj tehát megszűnt. A politikai csillagászok azon­ban jelzik, hogy az idén rendkívül szép égi tüne­ményeknek leszünk tanúi. Lebkövek és záptojások fognak hullani az égből. A „Bolond Istókéban egy rendkívül érdekes karikatúrát láttam. Egy erdő tisztásában két oltár áll. Mellette két tagbaszakadt férfiú. A felhő-égből kibontakozik Kossuth Lajos alakja és örvendve fogadja az egyik oltár áldozati füstjét. Nem csoda, a lángok közül kitetszik a hazafiúi bölcseség, a fokozatosság elvén felépítendő jövő Magyar­ország. Az oltár mellett álló férfiúban Kossuth Ferencre ismerünk. A másik oltár füstje a földre borul, nem emelkedik magasba, mert a „szép föld" „kellemetes élete"-ért rajongó, fékét vesztett szen­vedély ég az oltáron. A felhő-égből kibontakozó nagy alak arcán a mélységes fájdalom ömlik el. Ezen oltár mellett álló tagbaszakadt férfiú egy husángot tart kezében, illetve ütésre felemel. A nagy alak arca ismét változik, jobb keze kibonta­kozik a felhő-égből és megfenyegeti a merénylőt. Talán reá is kiált: „Mit mivelsz szerencsétlen! Testvéred t vérének szava boszúért kiált fel hozzám ! Átkozott légy és bujdosó egész éle­tedben." E kép magyarázatához kevés szavunk van: Khuen okos ember, Justhra bizza Kossuthot és viszont. A gyerekek engedelmeskednek édes apjuknak és alaposan elpáholják egymást. Ez nem ügyes családi politika?! Az, de veszedelmes, mert könnyen lángba borithatja a magyar hegemóniát. Skiz. — A „reorganizált" „Ludove Noviny". A „Ludove Noviny" cimű tót nemzetiségi, egyházi­lag betiltott lap reorganizálása megtörtént és a régi lap „Slovenské Ludove Noviny" cimen megjelent. Azok után, amiket erre vonatkozólag előre hirdettek, hogy t. i. a lapot más kezekbe adják, a lapnak más hangja és szelídebb iránya lesz, mindenkit meg fog lepni az új tót lapnak első száma, amelynek vezércikkéből megtudjuk a következőket: „Reorganizáltuk a lapot ugy a szer­kesztést, mint az adminisztrációt illetőleg. A „Ludove Noviny"-hez hozzátettük a szót „Slo­venské", hogy senki bele ne köthessen és senki­nek kibeszélése ne lehessen, hogy nem szabad olvasnia, mert erre az újságra semmiféle tilalom nem vonatkozik. A lap szelleme és iránya olyan lesz, aminők az emberek, akik vezetni fogják." Hogy kiknek a kezében lesz a lap, arra a vezércikk a következő felvilágosítással szolgál: „Éppen az új küzdelem (választások) előtt már megint mindnyájan együtt vagyunk, mindnyájan, akik a „Katolické", később a „Ludove Noviny"-t alapítottuk, új rendekben sorakozunk a régi küz­delemre, az igazság és a jogért. A lap kiadására új könyvkereskedési és nyomdai részvénytársasá­got alapítottunk Pozsonyban. Ennek igazgatósága áll a következőkből: Hlinka, Juriga, Blaho, Skycak, Nóvák József, Ráth Ágoston és Vojtassák János." A nyomdát és a lap szerkesztését Pozsonyba tették át, mert „Szakolcza félre esik." Választási mozgalmak. Tokod. Folyó hó 17-én vasárnap délelőtt 7211 órakor jött községünkbe Vaszary Mihály szeretett képviselőjelöltünk és itt a legfényesebb, legőszintébb fogadtatásra talált. Már kora reggel mozgolódott a község és általános rokonszenv nyilatkozott meg iránta a főbiró minden kortes­kedése dacára. Bandérium várta őt a faluvégi dombon s messziről észrevéve érkezését, elébe lo­vagoltak. Általános éljenzés közben érkezett a falu szélére, ahol a helybeli lelkész szívből üdvö­zölte mint derék, elvhű magyar embert és katho­likust. A helybeli rezesbanda zendítette reá ez­után a tüzes magyar darabokat. Igy ért a menet Pánczél István derék magyar gazda vendégsze­rető házához, ahol a polgárok lelkesedve fogad­ták szeretett jelöltjüket s a házigazda szokott nyilt modorán üdvözölte, majd bevezette ked­ves otthonába. Rövid időzés után a templomba tért a közönség jelöltünkkel, ahol Kégly Gyögy mondotta az ünnepi sz. misét. Mise után ugyan­csak Pánczél István gazda fogadta ebédre a jelöl­tet és kíséretét, ebédközben felköszöntötte a je­löltet és kézfogással ígérte hű kitartását, kívánva, hogy mielőbb mint képviselőnket üdvözölhessük országunk, községünk és katholikus érdekeink javára. Ebéd után zeneszóval haladt a főtérre a nép, ahol általános figyelem és érdeklődés közt mondotta el Vaszary Mihály programmbeszédét, mely csupa igazság, nyíltság és jóakarat volt. Tapintatossága miatt a más párton levők is meg­kedvelték. Majd Kapisztori buzdította kitartásra a népet meggyőződése mellett való kitartásra. Kégly György fejezte be röviden a gyűlést, intve a né­pet, hogy szabadon, függetlenül, minden kényszer­től álljon derék képviselőjelöltünk mellé, kiben a tettek emberét találja s a községnek is igazi atyja lesz. Viharos éljenzés közben hagyta el falunkat bandériumtól és bandától kisérve az az ember, aki mindenkor a néppel érez és önzetlenül, éret­tük akar abba a házba is bejutni, ahol nemcsak a jelen, de a jövő nemzedék sorsát is intézik. Községünkből ezekután Szaczelláry 20—30 sza­vazatra számithat csak, ha ugyan a 131 szavazó nem fehér zászló alatt sorakozik Vaszaryhoz, ami nagyon könnyen megtörténhetik. Dorog'h. Folyó hó 13-án tartotta Vaszary Mihály Doroghon programmbeszédét. A választó polgárok bandériummal fogadták őt s hatalmas embertömeg követte őt a plébánia előtti térre, ahol oly beszédet tartott, hogy számosan, csak­nem az egész község igérte neki, hogy a válasz­tás napján fehér zászlóval fognak a néppárti tá­borba felvonulni. Nemcsak a köznép, hanem a község intelligenciája magasztalta hatásos prog­rammbeszédjét. Utána a helybeli esperes, Pehatsek Arthur ismertette német nyelven Vaszary politikai állás­foglalását, s arra buzdította őket főkép, hogy a mily lelkesedéssel fogadták Vaszaryt, ugy tartsa­nak ki jelöltsége mellett, s készüljenek egy oly tiszta választásra, amilyet Vaszary hirdet. A választó polgárság késő estig várakozott a plébánia előtt s mikor Vaszary hazafelé indult, lelkesen tüntettek mellette s ismét bandériummal kisérték a falu határáig. Szaczelláry mindenféle eszközzel dolgozik a vidéken, csakhogy nagyon kevés hive akad neki mindenütt. SüttŐ. Vaszary Mihály, a doroghi kerület néppárti jelöltje csütörtökön, f. hó 14-én tartotta meg Süttőn programmbeszédét. A százakra menő tömeg óriási lelkesedéssel és kitörő éljenekkel fogadta a régóta népszerű jelöltet, aki Vaszary Antal főerdész és néhány esztergomi barátja kí­séretében este hat órakor érkezett meg. A fel­díszített emelvényhez a süttöi intelligencia kör­nyezésében Cenner Lajos plébános vezette a je­löltet, akit néhány lelkes és meleg szóval felkért a programmbeszéd megtartására. Á beszédet özv. Holdampf Gusztávné nagyvendéglőjében közel öt-

Next

/
Thumbnails
Contents