ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-09 / 2. szám

* Celdömölki apát halála. A szent Benedekrend még alig temette el a főapátját, Fehér Ipolyt, máris újabb gyászjelentést adott ki. Ugyanis a napokban halt meg Wagner Lőrinc celdömölki apát, aki a rendnek, az egyháznak és a hazának hűséges, munkás és érdemes fia volt. * A vármegye szenzációja. Valósággal abban a jámbor hitben ringattuk magunkat, hogy hogy ha valaki visszavonul, búcsúszót csak lehet hozzá intézni. Manapság azonban a holnappal már nem számolhatunk csak úgy suba alatt, mert a mai politikai állapotok minden logikán felül vagy alul állanak. Reviczky Károly földbirtokos teljesen visszavonult a megyei cselekvő élettől s most ime azt hírlik, hogy visszajön még pedig nem holmi bizottsági tagnak, hanem élére áll a megyének s abban a szép látványban talál részünk lenni, hogy akik a búcsúztatóját dúdolgatták, a feltámadás öröménekét fogják énekelni, így azután igaz az a mondás: „Nihil minari" : semmi fölött sem kell csodálkozni!! * Farsangi est. A belvárosi kath. olvasókör idősb tagjai f. hó 23-án este 7 l

h órakor, az egyesület helyiségeiben (Mária Terézia út) könyvtáruk javára humoros estélyt rendeznek. A választékos programm és a közreműködő gárda az est sikerét már előre is biztositja. Az előadás után tánc lesz. * A kereskedő ifjak bálja. Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete alaptőkéje gyarapítására 1910. évi január hó 23-án a Fürdővendéglőben műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendez. Műsor: 1. Varner : Pastorella és Bloch: Magyar ábránd. Hegedűn játssza: Bleszl Erzsi úrleány; zongorán kiséri: Bleszl Margit úrleány. 2. Költemények. Szavalja : Schönbeck Stefi úrleány. 3. Monológ. Előadja: Hoffmann Elli úrleány. 4. Haydn : Symphonia. Nemesszeghy István úr vezetése mellett előadják: Födi Félixné úrnő, Havas Irma, Iványi Annus, Jedlicska Mariska, Laiszky Nelli, Mack Paula, Mihalek Etel, Nemesszeghy Gizi, Popper Malvin, Rolfesz Margit, Sonnenfeld Etel, Zemplényi Mici úrleányok. 5. Modern költők ankétje. Tréfás imitációk. Irta és előadja: Drozdy Győző úr. 6. Dalok. Énekli: dr. Frey Vilmos ; zongorán kiséri: dr. Reviczky Gábor. 7. Bál az utkaparónál. Párjelenet H. J.-től. Személyek: Özv. Keleiné, Zsemberi Aranka — Strompf Ilona úrleány. Radnay Elemér — Sárkány Sándor. Kezdete fél 8 órakor. Belépődíj személyenkint 2 kor. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula üzletében. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hírlapokban nyugtáznak. * Mik merülnek felszinre?! Mindnyájan ismerjük a mai politikai helyzetet és semmi jó reményt sem fűzünk hozzá, hacsak újabb szellők nem fognak lengedezni. Vármegyénk kerületeiből sem a legjobb hirek jönnek hozzánk. Eddig ismeretlen párttörekvések ütik fel fejüket az egyes községekben. A dorogi kerületben Nyergesújfalu kezdi adni a hangot, sőt színezni is akar, amennyiben egy idegenből odaszakadt festőt emlegetnek képviselőjelöltnek. Kernstock festőről eddig még mást nem hallottunk, mint hogy lila erdőket pingál és szőllőtulajdonos az emiitett faluban és miután idegen országokban is megfordult, stílszerűnek tartja, hogy szociáldemokratának adja ki magát és a népet is ezen eszmékkel inficiálja. A faluban is sok zavart csinált már demokratáskodásával, miért zavarna most össze egy egész kerületet, hiszen a világjártságot másképen is lehet dokumentálni. * Megismételt előadás. Az esztergomi Szent Anna zárda növendékei a mult hó 24-én nagy sikerrel előadott karácsonyi előadásukat vízkereszt ünnepén nagy látogatottság és tetszés mellett megismételték. A belépődijakból szép öszszeg gyűlt egybe az intézet javára. * Tombolaestély a Kath. Polg-ári Körben. Az esztergom-szenttamási és vízivárosi Kath. Polgári Kör újév napján sikerült tombolaestélyt rendezett, mely a házalap javára szépen jövedelmet zett. Az estélyt Bencze József ügyesen előadott monológja előzte meg, mely után a sok derültség közt lefolyt sorsolás következett. A körhelyiséget zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. * Szini-előadás Szentgyörgymezőn. Az Esztergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör házalapja javára 1910. évi január 16-án (vasárnap) este hét órakor saját helyiségében tánccal egybekötött színi-előadást rendez. Belépő-dij : I. sor 2 korona, II—

III. sor 1 korona 60 fillér, a többi sorok 1 korona 20 fillér, állóhely 80 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogad és nyugtáz a kör. Szinre kerül: „Árvalányhaj" Eredeti népszínmű dalokkal, 3 felvonásban. Irta: Rátkay László. Személyek: Bán Pál, gazdag földműves: Ifj. Erős András. Imre, unokaöccse: *** József, távoli rokona: Petróczy János. Jámbor Vince, öreg falusi tanitó : Ifj. Erős Sándor. Borcsa, felesége : Erős Erzsike. Keve Rúzsa, árvaleány: Erős Juliska. Pörge Pali: Ifj. Erős Ignác. Pörge Péter : Erős Ferenc. Márton, öreg cseléd: Miltner Flóris. Lajcsi, kocsis: Érdi Imre. Pista, mindenes : Kiss Mihály. Julis, szolgáló: Béli Erzsike. Ágnes: Kiss Juliska. Terka: Erős Mariska. Zsuska: Belkovics Mariska. Jegyző : Pásztor Ferenc. Biró: Szántai György. Járásbiró: *** Aratógazda: Aratólegények: Jancsi: Erős István. Miska: Erős József. » * Mibe kerül az államnak egy karambol ?! ? Ha vasúti szerencsétlenségről olvasunk, a közérdeklődés folytán leginkább azt kutatjuk, hogy hányan haltak meg, hányan sebesültek meg? S ez rendjén is van igy. Mégis arról is gondolkodhatunk, hogy egy vonat pusztulása mily óriási kárt jelent az állam gazdasági életében. Az uherszkói karambolból kifolyólag tiz millió kára van az ottani vasúttársaságnak. Nálunk is napirenden voltak a közel múltban a szerencsétlenségek, kisiklások, amelyekben a szörnyű drága lokomotivok, személy és teherszállító kocsik palacsintává lapultak. Azonfelül a szerencsétlenül jártak családjának, hozzátartozóinak végkielégítést és évi járulékokat kell fizetnie az államvasútnak. Azért bizony lelkiismeretes szolgálatot kíván a vasúti foglalkozás. * Közgyűlés a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Az „Esztergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör" ma vasárnap délután 5 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés előtt l

/a órával választmányi ülés lesz. Kéretnek a tagok, hogy a közgyűlésen teljes számban vegyenek részt. * A bankókat megették a disznók. Ismerjük már a sertések falánkságát; tudjuk, hogy mindent megkóstolnak, ami ormányuk elé kerül, de hogy a dán származású malacok ennyire Ínyencek legyenek, nem gondoltuk volna. Egy hentes a Fünen szigetekről Koppenhágába sertéseket szállított. Útközben többször megvizsgálta drága kincseit, sőt egy kis eledellel kedveskedett is nekik. Egyszerre azt vette észre, hogy nagy bőrtárcája, amelyben 1600 koronányi pénze volt, eltűnt a zsebéből. Gondolta magában, hogy hajlongás közben a disznók közé esett. Hosszas keresés után meg is találta a bőrtárca foszlányait, de a bankóknak se hire se hamva. Az egyik sertés felfalta a zsiros bőrtárcát a bankókkal együtt, amelyek szintén zsírosak szoktak lenni. A hentesmester a tárcafoszlányok között turkáló disznót találta a leggyanusabbnak azért tüstént levágta és felbontotta. A belekben csakugyan meg is találta az ezresek foszlányait, oly mennyiségben, hogy reményli, miszerint a koppenhágai bank be fogja azokat váltani neki tiszta és egészséges bankókra. * Újra fenyeget a háború réme. Egyik tekintélyes napilapban „Kalandos hír" címe alatt a következőket olvashatjuk: „Japán serényen készülődik úgy, hogy 1911-re hadat fog üzenni Oroszországnak. Németország és Ausztria-Magyarország ebben a háborúban Japánnak szövetségesei lesznek." Kalandosnak látszik a hir, de viszont határozott és biztos jelekre tudunk hivatkozni, hogy a diplomácia üstjében nagyon paprikás levet kevergetnek. Az elmúlt hónapban látták Bécsben a kissé benfentesebb egyéniségek, hogy a külügyminisztériumban nagy a sürgés-forgás. Éjről-éjre egyfolytában dolgoztak a diplomaták s a legnagyobb titkozatosság és leplezgetések dacára is kiviláglott, hogy Oroszországgal nincs rendben a szénánk s hogy a Balkán miatt még mindig csattogtatja a fogát az öreg muszka medve. Ha Japán nem tartaná sakkban a túlsó oldalról, már régen kezdett volna valamit, de eszében van a lezajlott japán háború gyors és váratlan kezdete. Azért, ha még a háború hire kalandosnak is látszik, nagyon is hihető, hogy a Japánnal való szövetségünknek határozott alapja van. A közös veszedelem áthidalja a geográfiai távolságokat. * A Hortobágy és az automobil. Már eddig is mélyen hajtotta bús fejét a kútba a puszta „ösztövér kútágasa", most azonban még több oka lehet a búbánatra. A szép fehér szőrű csordát eddig csak a vonat kőszénfüstje kormozta feketére, most azonban még egy ujabb merénylet történik költészete ellen. Egy fővárosi vállalkozó ugyanis megkapta az engedélyt arra, hogy Debrecen és Berettyóújfalu között automobiljáratot létesítsen. Hej, de ha valamelyik kormos bikában mégis felébred az ősi virtus, lehet még ott szorulás és riadalom. * A karácsony falun — biz' elég prózai szokott lenni. A nép lelkéből azt az édes, jó lelki érzést, amit még tán az éjféli harangszó ébresztett, csakhamar kiveri, eltompítja a korcsmák zaja. S igazán missziós feladatot végez, aki a szent ünnepek alatt valami úton-módon elvonja a népet a korcsmázástól, legalább egy-két órára is! Mult év december 26-án d. u. Szentmihályúron a nép nem a korcsmában, hanem a róm. kath. elemi iskolában gyűlt össze, ahol Biró Béla kántortanító fáradságot nem ismerve, jól sikerült pásztorjátékot rendezett. Tanult és szórakozott a nép, de legfőképen élveztek és örültek ennek a karácsony-estélynek a szegény iskolás gyermekek, mert ők itták meg, illetőleg ették meg ez ünnepélynek az édességét. Abból a belépő-dijból, amit a helybeli intelligencia előre megfizetett, a gyermekbarát tanitó egy szép nagy karácsonyfát díszített fel az iskolás gyermekeknek. Az ártatlan gyermekekkel örültek az egyszerű szülők is. — Mindez tartósabbá is tette a szent karácsonyesti hangulatot. * Vigasztaló jelenség-. Nem történt semmi rendkívüli dolog, csak az, amit keresztény emberektől úgyis elvártunk volna. Egy község öntudatra ébredt s körülnézett, mint aki rossz álomból riad fel s megdöbbenve tapasztalta, hogy évek folyamán csúnya pogány szokásnak hódolt. A nép átformálódik a vele közvetlenül érintkező vezetőség képére és hasonlatosságára. Eltanulja a felsőbb körök hibáit és ferdeségeit, de ha valaki felnyitja szemét, utálattal rázza le azokat magáróL így történt az a többi között Kőhidgyarmat községben is. A liberális időkben basáskodó jegyzőktől megtanulták a vasárnapi munkaszünet megszegését s a templom kerülését. A hivatalos eljárások vigan folytak a községházán, mig a jelenlegi keresztény lelkületű községi jegyző, Morva Izidor, nem figyelmeztette a népet e csúnya szokásra. A legutóbb tartott képviselői ülésen azután Morva Izidor lelkes indítványára az elöljáróság egyhangúlag kimondotta, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon többé semmiféle hivataloskodás nem lesz a községházán. Kőhidgyarmaton nem fogják tehát az ügyes-bajos atyafiak pipaszó mellett a kerítést támogatni a községháza körül, mig az Isten házában az ünnepi istentisztelet folyik. * Éjjeli ablakbeverések. A néplélek eldurvulásának furcsa eredményei szoktak lenni. A templomkerülés, a városok fullasztó erkölcsi köde, amelyet az egyszerű emberek munka, után járva magukba szívnak, ráül agyukra és szivükre s elbutítja, elvadítja őket annyira, hogy a békés embereknek rémeivé válnak. Kéméndről halljuk azt a hirt, hogy elvetemedett alakok újév ünnepének éjjelén a legtiszteletreméltóbb polgárok ablakait botokkal sorra bezúzták. Csodáljuk, hogy bár csendőrség van a faluban, mégis ily tömeggarázdálkodások fordulhatnak elő. A szociáldemokrata nevelés dudváit ki kell irtani. * A telefon és Lukács. A mai magyarországi politikai állapotok semmiben sem különböznek a kóborló falusi cirkuszoktól. Mindkét truppban sok a csepürágás, de még több az izetlenség. Egy ilyen izetlenséget kóstolóul leközlünk, nem mintha ilyenekben kedvünket lelnénk, hanem csakis azért, mert a j,Nap" és más hasonló újságok nyomán a külföldi sajtó ugyancsak keni-feni a hires magyar becsületet. Azt olvassuk ugyanis egyik előkelő német lapban, hogy Lukács idehaza is, de leginkább Bécsben keserűen panaszkodott azon alattomos eljárások fölött, amelyekkel a hatalmon levő emberek az ő kibontakozási munkáját megnehezítik. Amint Lukács mondja, kénytelen a telefon használatát mellőzni, mert a legtitkosabb tárgyú beszédeit kihallgatja Szterényi államtitkár. Mig tehát a posta és távírda felügyelete Szterényinél lesz, más úton-módon kell Bécscsel érintkeznie, ha hiába való, munkát nem akar végezni. Nem hisszük, hogy megtörtént, de ha Szterényi meg is tette volna, azért még a koalíciót, amely mint hisszük, „nem halt meg, csak aluszik" semmi rágalom, semmi gáncs nem érheti. * A cionizmus és a hazafiság. Eddig sem voltunk túlságos nagy bizalommal a szemita polgártársaink iránt, mert hiszen akit szorongatnak az a „jaj" helyett egy kis fáradsággal már „éljen

a-t is kiált, most azonban a hamburgi cionista kongresszussal kapcsolatban furcsa hangok hallatszanak. A Magyar Izr. Közművelődési Egyesületben nemzetgyalázások kiséretében ajánlják a cionista eszméket. Hát nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, ha valaki itt rosszul érezve magát, kikívánkozik, de hogy bevallottan hazaárulók a pénzen