ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-04-10 / 15. szám

* Bártfai balesete. Vasárnap és hétfő közötti éjjelen a „Fürdő" kávéházban nagy riadalmat okozott, hogy a kártyázók csoportjának egyik tagját hirtelen a szél megütötte. Az illetőben Bártfay Gézát, a „Szabadság" cimü lap szerkesztőjét ismerték fel, kit kártyázás közben a szél ütött meg. Bártfay — mint többen a jelenvoltak közül mondják — Fritz György helybeli kovácsmesterrel ruflit játszott s éppen kontrát kapott, mikor elkiáltotta magát: rekontra! — s a következő pillanatban a földre zuhant. Eszméletlenül vitték egyik vendégszobába, hol dr. Aldori Mór és dr. Berényi Zsigmond orvosok nyújtották neki az első segélyt és gutaütést konstatáltak. Állitólag Bártfay agyának és testének jobb részét érte a szélütés. Erre mutat, hogy félrebeszélt s jobboldali tagjait mozgatni nem tudta. Hétfőn este vitték a szállóból hordágyon lakására, ahol most is ápolják. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy Bártfay munkaképességét visszanyerje és megnyugtatólag úgy nyilatkoztak, hogy ez még be is következhet. Sőt amint halljuk, már valamelyes javulás állott be állapotában, bár biztos hireket nem igen lehet szerezni, mert az emberek nagyon alanyilag nyilatkoznak. Különben legújabban a következő értesüléshez jutottunk. A beteg már annyira felépült, hogy a szobában ide-oda sétálgat, bár kimennie még nem szabad. Jobb karjában még valami kevés merevülést érez. Elmeműködése egészen tiszta volt már a baleset után való napon s ez egyik ismerősének szavai szerint annak köszönhető, hogy nagymennyiségű piócát alkalmaztak a fejére. Bövid idő múlva tehát ugyanaz lesz, aki régen volt. * Nyitva tartott gyógyszertárak. Április hó 10-én (vasárnap) Rochlitz Arthur, 17-én Kerschbaummayer Károly és 24-én Zsiga Zsigmond gyógyszertára lesznek egész napon keresztül üzemben. * Készülődések. A korteskedés szelidebb és humorosabb fajtája dr. Fehér Gyula javára már megkezdődött. Ugyanis a piros plakát szalagok szelid nyájassággal intik a szavazókat a kellő érzelmek felgerjesztésére és ápolására, a szaporodó kortes nóták pedig humorukkal derűt varázsolnak a politikai munkálkodás komoly hangulatába. Egyik kortesnóta a következő: Fehér Gyula lesz követünk, Kálmán Gusztáv nem kell nekünk, Nem kell nekünk „Tisza huszár", Kispapból lett „államtitkár", Éljen Fehér Gyula! Fehér Gyula azt akarja, Jobb nap süssön a magyarra, Jöjjön fel a régi napja, Ne legyen az osztrák rabja, Éljen Fehér Gyula! Fehér Gyula olyan ember, Kit az egész város ismer, Szive, lelke igaz magyar, Mindnyájunknak csak jót akar, Éljen Fehér Gyula! * Trexler Tóni nyilatkozata. A helybeli munkapárt megalakulásával kapcsolatban az a hir terjedt el a városban még a gyűlés napján, hogy Trexler Antal, akit népszerűségéből kifolyólag „Tóni"-nak hivnak az ismerősök, belépett a munkapártba, sőt a szervező bizottságnak is tagja lett. Kétkedéssel fogadtuk a hirt, sőt dr. Fehér Gyula ki is nyilatkoztatta, hogy e ballépést Trexler Tóniről fel nem tételezi. Ma azután maga Trexler Antal megjelent lapunk főszerkesztője előtt és a következő nyilatkozatot tette: „Hallottam a rólam terjesztett rágalmakat és nagy megütközéssel vettem tudomásul, mert minden szó, amit az én munkapártiságomról beszélnek, merő hazugság, miután egész életemben hűséges függetlenségi Kossuth-párti ember voltam. Az egész híresztelést határozottan visszautasítom és kijelentem, hogy senkit sem hatalmaztam fel arra, hogy a munkapárti szervező-bizottságba felvegyen, annál is inkább, miután a gyűlés idején a Fürdő szállodában jóbarátaimmal beszélgettem." Végre kijelentette, hogy dr. Fehér Gyulának törhetetlen hive. * Pánszláv körjegyző. Petrásek Ágoston, bakabányai róm. kath. plébános, a Selmecbányái Hiradó-ban, majd a „Honti Lapok"-ban azt irta, hogy nincs az a Hodzsa vagy Juriga, aki a pánszláv eszméknek nagyobb szolgálatott tenne, mint Fendt Vilmos bakabányai körjegyző, akit Hontvármegye királyi tanfelügyelője méltán nevezett el a pánszlávok fővezérének. Elmondotta cikkeiben Petrásek, hogy Fendt jegyző nem az állami magyar, hanem a felekezeti tót iskolába járatta gyermekét, hogy a magyar kör az ő elnöksége alatt oszolt széjjel s Fendt nagy hangon hirdette, hogy az önkéntes tűzoltókat is úgy fogja sprengolni, mint a magyar kört. A közlemények miatt Fendt Vilmos jegyző, ki időközben megvált Bakabánya község jegyzői állásától, sajtópört indított Petrásek Ágoston ellen. Mivel köztisztviselőről volt szó, az ügyészség vállalta a vád képviseletét. Nem rég tárgyalta ezt az ügyet a budapesti büntető törvényszék esküdtbirósága. A tárgyaláson a vádlott lelkész kijelentette, hogy a panaszos jegyzőt, egyéni becsületében sérteni nem akarta, csupán köztisztviselői működését és magatartását tette, inkriminált cikkeiben kritika tárgyává. Kérte a valódiság bizonyítását, amit a bíróság el is rendelt. Négy tanú kihallgatása után Petrásek Ágostont az esküdtek verdiktje fölmentette, és igy fényes elégtételt adott neki. * Kristóffy Aradon Tisza István ellen munkapárti programmal fellépett, kijelentvén, hogy Tisza nem az igazi munkapárti jelölt. Mi úgy hisszük, hogy itt a „titkos" veszi fel a harcot a „konzervatív"-vei. Mutatja ezt az, hogy Barabás Béla, ki egyébként Kosuth-párti, szintén kénytelen az általános, egyenlő és „titkos" választójogi alapra helyezkedve fölkinálkozni. Még utóvégre is Barabás ül a nyeregbe és Tisza futni kényszerül s igy Rózner Ervin jóslata nem fog .beteljesedni. És Kristóffyval mi lészen ?! Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni vagy üres óráiban Bokányiékkal ölelkezni. Mind a kettő nagy nemzeti foglalkozás. A szereplőkhöz méltó. * Szalonnát lopott. A hétfői ünnepi hangulatot furcsa módon akarta kihasználni Péterke János, akit már egy héttel ezelőtt eltoloncolt a rendőrség. Úgy délután 5 óra körül belopódzott Szántai Imre szentgyörgymezői gazda kamrájába, azonban csak egy jókora darab szalonnát tudott elcsípni, mert mielőtt a sunkákhoz jutott volna, felfedezték. A rendőrség letartóztatta. * Visszavonulás. Mély sajnálattal közöljük Vragassy dr. alábbi nyilatkozatát: „Prasic, 1910. március 16. Főtisztelendő dr. Janda Napóleon József esperes-plébános urnák Nyitrapereszlényben. E hó 11-én megtartott értekezletük alkalmából történt és velem tudatott újból való megválasztásomat kerületi pártelnökké, kellő tisztelettel mondva: tudomásul nem veszem. Közel 12 évi tapasztalat konkluziv tanulságai . . . érlelték meg bennem a változhatlan elhatározást, egy morált és tisztességet nem ismerő, jogtipró és törvényszegő . . . politikával többé nem foglalkozom, undorodom tőle és attól, ami vele összefügg. Tiszteletteljesen kérem Főtisztelendőségedet, mint pártelnököt, ezen elhatározásomat, amelyen változtatni okom nincs, az illetékes körökkel, illetve tényezőkkel közölni; vagyok teljes tisztelettel Főtisztelendöségednek mindenkor szolgálatkész híve, Vragassy Vilmos." — Kár ezen puritán, vezérszerepre hivatott férfiúért. (Szerk.) * Ismerős ismeretlen. Folyó hó 6-án virradóra 1 óra tájban Székesfehérvárott a Fekete Sas szálloda kávéházi személyzete észrevette, hogy a kávéházzal átellenben Korai Arthur tulajdonát képező szatócsüzletben világosság észlelhető, amely világosság kisebb időközönként kialudt. A kávéházi személyzet észleleteit a rendőrség tudomására hozta, honnan egy rendőr a helyszínre ment s amint az iskola-utca felöli kapun az udvarra ért, a fal mellé húzódva egy férfit látott, akinek kezében két csomag volt. Az illető égvén Mészáros Béla szabadkai születésű cipészsegédnek vallotta magát. A rendőrség megállapította, hogy Mészáros Béla az üzlet udvarra nyiló ajtaját kifeszítette és ugy jutott az üzletbe, ahonnan 7 kor. 73 fillér pénzt, egy doboz hölgy cigarettát, szivarokat, törkölypálinkát, disznósajtot és szalámit lopott el, a melyeket a rendőrség a Mészárosnál talált két csomagban megtalált. Mészáros a házban teljesen ismerős volt, mert ezelőtt 2 és fél évvel az ottani cipész műhelyben volt mint tanonc alkalmazva, ahonnan megszökött és az ország különböző részein elkövetett lopások miatt a váci fegyházban 2 évet töltött s nemrég szabadult. A rendőrség Mészáros Bélát letartóztatta. Jól megjavították a fegyházban. * A horvát országgyűlésen kitört az obstrukció. Madekovics elnök bejelentette, hogy a tiszta jogpártiak tizenkilenc sürgősségi indítványt terjesztettek elő. Minket valami nagyon nem érdekel az, ha a horvátok egymás haját tépegetik, de azt köteleségszerűen leszögezzük, hogy a nagy garral világgá kürtölt horvát béke dühöng, s hogy lázasan hozzá fogtak a horvát testvérek a munkához, mert gondosan körül akarják bástyázni az .. . obstrukciót. Még utóvégre az sül ki, hogy a koalíció politikája a horvátokkal szemben bölcs, hasznos és üdvös volt. A munkapárt egyik reménye igy foszladozni kezd. Nem fognak a többi álomképek is csütörtököt mondani? * Hitel- és gazdasági szövetkezet Negyeden. Folyó hó 3-án Negyeden e cimen 35 ezer korona alaptőkével takarékpénztár alakult. Az intézmény létesítése Kubicza Terencius negyedi plébános eszméje és megalakulása az ő lelkesitésének köszönhető. A szövetkezetnek célja a tagok takarékosságra szoktatása, nagybirtokok bérbevétele, esetleg örökáron való megvétele. A szövetkezet eszméjét nagy lelkesedéssel felkarolták a negyediek, amennyiben minden család részt vesz benne; 320 tag, 700 üzletrésszel 35 ezer koronát jegyzett. A szövetkezet szervezésében tevékeny részt vett Dávid Ferenc, a keresztény szövetkezetek országos szervezője. * A munkapárt kortesnótája. Az a párt, amely diszül és csalétekül prelátus-kanonokokat fogdos magának, ily nótákkal mulattatja a közönséget : Nem kell nekünk pap, kanonok, Node pap kanonok, Node pap kanonok, Úgyis van már belőle sok, Node belőle sok, Node belőle sok! Fehér nélkül vigan megleszünk, Mert hej Kálmán államtitkár lesz a követünk. * Furcsa őrült. Bizonyos, hogy az őrült nem is lehet más, mint furcsa s ebben a minőségben esztelen szavaival és tetteivel ijeszt, rémit és másrészről akaratunk ellenére is nevettet, mulattat. Általában valami bizarr gondolaton rágódnak, amely különféle tarka-barkaság, de mindenesetre rendkívüli zöldség. Igy Csomor János málasi gazda nagy titokzatosan tudatta az emberekkel, hogy „őt felesége eladta a zsidónak" s ebből a rögeszméből nem lehetett őt kizökkenteni, mig végre e hó 2-án Nagyölveden 38 éves korában agyonlőtte magát. Igy akart megszabadulni a képzelt zsidórabságból. * Két halott. A lábatlani és az ódorogi bányáknak e havi krónikája két emberéletről számol el, még pedig zárszámadásban. Az ó-dorogi halott Suska J. bányamunkás volt, halálának oka szívszélhűdés volt, tehát sem öt, sem mást nem lehet okolni érte. Éjjel érte a szerencsétlenség,, kint, a szabadban és igy senki sem lehetett segélyére. Csak reggel találták meg hidegen, a halál dermedtségében. — Petróczi János lábatlani kőfejtő munkást azonban nem a szél, hanem a márgabányában lezuhanó kődarabok ütötték meg, sőt zúzták halálra. Nem vádolhatunk senkit, miután a száraz tényeken kivül mit sem tudunk. Lehet, hogy Petróczi volt a vigyázatlan, lehet, hogy más valaki volt a hibás, egy azonban bizonyos: az Isten mindig szabadon rendelkezik velünk. * A lópokrócok. Vasárnap éjjel valamely ismeretlen tettes bemászott Schwartz fiakkeres udvarába a kerítésen keresztül s három lópokróccal megterhelve ugyanazon az úton távozott. Nagyon fázékony ember lehetett, hogy három takaróra is volt szüksége. * Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel együtt ki nem irthatok. Ha a Löcherer „Gimexin poloskairtót" használjuk, ugy nemcsak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a „Cimexin" hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Gimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható: Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valalamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Mi az oka a sertésvész terjedésének? Az ország sertésállománya a sertésbetegségek, főkép a sertésvész és sertésorbánc miatt a mult évben, főleg az 1895. évi állatösszeirás adataihoz viszonyítva, lényeges csökkenést mutat. A földmivelésügyi miniszter egy nagyon megszívlelni való rendeletben mutat rá a sertésvész terjedésének tulajdonképeni okaira. A betegségek terjedésének okozói maguk a sertéstartók és sertéstenyésztők, mert az előirt rendelkezéseket nem tartják be. A betegségek fellépését késedelmesen, vagy egyáltalán nem jelentik be és egyes állatbirtokosok igyekeznek a fertőzött állatokat eladni, nem törődnek azzal, hogy a betegség széthurcolása által mily óriási károkat okoznak. Nagyban előmozdítják a sertésbetegségek terjedését a