ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-03-27 / 13. szám

Beláthatlan időre végzetes hiba volna, ha a katho­likusok szétforgácsolódnának, ha széthúzásuk miatt éppen a katholikusok vállalkoznának a keresztény eszmék sírásóinak szerepére. * Hol lesz az új vasúti állomás ? Az össze­kötő vasút létesítése a megvalósulás stádiumába jutott. A mult héten Budapestről jött mérnökök a szérűkön és a szigeten az új vasút irányát is kijelelték; rövid idő múlva megteszik az első kapavágást. Érdekes tudnivalókat közölhetünk az új vasútról. Az összekötő vasút az Eggenhofer­féle telek fölött egy vashídon keresztül fog át­menni a Kis-Dunán és iv alakban tart a sziget túlsó felére. Itt kétfelé ágazik: az egyik vonal egyenesen halad a sziget túlsó szélén a régi magyar agenciáig, ahol egy vasúti rakodó-állomás lesz „Esztergom-Dunapart" néven; a másik vonal ivhajlásban a szigeti földeken keresztül a primási u. n. zöldséges-kertnek tart, amelynek területén lesz a tulajdonképeni állomás „Eszter­gom-Sziget" néven. Az emeletes állomás mellék­épületeivel a primás-kert túlsó részét és a mellette levő gyümölcsös kerteket majdnem egész­ben elfoglalja. A vasúti vonal tovább újból iv alak­ban halad a szemináriumi kerten keresztül és a Toldy-féle ház előtt kanyarodik fel a nagydunai hidra. A tervezett „Lőrinc-hid-Kitérő" elmarad, mert az csak a forgalmat tenné komplikálttá. A szigeten lévő nagy állomás mindenfelöl anélkül is eléggé megközelíthető lesz. A Mária-Valéria­,útról a szigeti kertek lábjában egy 6 méter szé­lességű kocsiút fog az állomáshoz vezetni. Ez út főkép a teherforgalom számára készül. Az utasok az állomást a jelenlegi Kis-dunai fahídon keresztül is megközelíthetik. A város szerette volna, ha a vasútvállalat a jelenlegi fahid helyébe új vashidat épit, de erre már nincs fedezet. Ha a jelenlegi fahid már használhatatlanná válik, akkor lehet majd egy új vashidról gondoskodni, de azt már nem a mostani helyén, hanem a Plébánia-utca irányában és a teherforgalom számára is épitve. Egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy az új össze­kötő vasút létesül, mert ez hivatva lesz Esztergom közgazdasági viszonyait jelentékenyen megváltoz­tatni és emelni. * A vezéreikk vége I A jelen politikai fel­fordulás hatalmasan „kifejező" stílusra csábítja az egyes ellenzéki újságokat, kiváltképen pedig azokat, amelyek a Justh-párt szolgálatában álla­nak. Az egyik ilyen irányú lap, miután már hatal­mas erkölcsi téglákkal súrolta meg a helybeli, vagyis inkább odavaló munkapárti polgárok feje­búbját, a következő hatásos szellemi sziklarobban­tással zárja be a vezércikket: Régi jó közmondás: a kutyából soha sem lesz szalonna! Éppen úgy sem a granicsárból, sem Tisza Istvánból nem lesz soha a nemzeti jogok védel­mezője, hanem maradnak azok, amik voltak, aminek születtek : Bécsnek s a császárnak engedelmes szolgái s a nemzetüknek ellenségei. Aki pedig e két jó madár nyomdokait akarja követni, azonnal lépjen be a nemzeti munkapártba. Készen várja már az abrakos tarisznya I Azután pedig hadd vegye kezdetét a nagy nemzeti munka: a magyar nemzeti törekvések teljes letörése! Ez lesz azután az isteni munka! A hazaárulók ősapja: a görög Ephialtes szégyenében megfordul sírjában! Befelé hát a nemzeti munkapártba! Le kell főzni a vén betyár görögöt! * Erdőégés. Kedden fél tizenkettő tájban hatalmas füstfellegek szálltak az ég felé a vaskapui hegyek fölött. Ismeretlen okokból kigyulladt az erdő és bizony jó darabott elpusztított a tűz, mire a nagy távolságban lévő helyre a rendőrkapitány által kért 50 katona kiért. Bizonyos, hogy koránt sincs akkora kár, mint-a milyet az erdőégésekkel kapcsolatban az ember el szokott gondolni, a fölött azonban lehet elmélkedni, mig biztos adatok nin­csenek, hogy vájjon nem függ-e össze az erdő­égés az általános iskolai szünettel?! Tudniillik a sok száraz fű nagy látványossággal kecsegteti a gyújtóval rendelkező gyermekeket! * Kossuth-párti lelkesedés. Horváth Imre vastaghalom-pusztai lakos e hó 15-én hazafiúi lelkesedéssel és nagy csomó pénzzel tért be az egyik nagyperkátai korcsmába, hogy hazafiúi érzel­meinek a saját izlése és felfogása szerint szabad folyást engedjen. Folyt az ital bőven a torkon lefelé, sőt miután a gazdára ki lehetett volna tűzni a „megtelt" táblát, a jó hazai föld is itta a fel­döntött és kidöntött lelkesítő italokat. A mulatozó bácsi pedig énekelte a „Kossuth Lajos azt üzente" nótát. S miután az is benne van, hogy „mindnyá­junknak el kell menni", el is indult kifelé, de a csárda udvarában lábai felmondták a szolgálatot s Horváth Imre mélységes alvásba kezdett. A kínál­kozó alkalmat azután valamely ismeretlen tettes arra használta fel, hogy a mélységesen alvó em­bernek zsebéből minden elemelhetőt kilopjon. A nagy muri után még 210 korona maradt a gazda zsebében, az alvás után azonban egy krajcárt sem tudott összekotorászni. A csendőrség már érdek­lődik az előkelő idegen irányában, eddig azonban semmi nyomra nem akadtak. Ebből is látható, hogy a lelkesedésből is megárt a sok. * Egy „Hirlap," amely üzen! Egyik vidéki laptársunktól átvettük az alábbi szerkesztői üzene­tet, hogy ebből is láthassák a tisztelt olvasók, hogy az újságok szerkesztői milyen nagy tűzzel képesek védeni a vállalat becsületét! Melynek betűszerinti magyarsága a következő: „Lapunk barátai közül többen figyelmeztettek, hogy egyik dunaparti vendéglőben valaki erősen ócsárolta a Hír­lapot s olvasóit. Nem akarunk gorombáskodni, azért csak annyit jegyzünk meg, hogy a bógáncshoz szokott szamár­nak nem izlik a széna s éhen hal a boglya mellett. Vannak kétlábú szamarak is s ezek akkor árulják el magukat, mikor megszólalnak. Hozzászoktak a szellemi bógáncshoz s mást nem értenek meg. Ezek szavára azonban nem adunk sokat, mert régi közmondás, hogy nem hallik a menyországba. * Ezek után nehezen dönthető el (?), hogy az ócsárló szamárnak, vagy kutyának, vagy épen mind a kettőnek van-e titulálva ?! * Befagyott húsvéti örömök. A faluk csen­des lakóinak nem kínálkozik annyi öröm és látvá­nyosság az ünnepek alkalmával, mint a városi népeknek, azért nem is lehet tőlük rossznéven venni, ha a lelki öröm mellé — amelyekben tagadhatatlanul gazdagabbak a városiaknál — egy kevés anyagi örömökre is vágyódnak. A téli unalmas idők ugyan hatalmasan csábítják a pincével ren­delkező atyafiakat, hogy a kevéske bornak hama­rosan nyakára hágjanak, mégis erős elhatározás­sal arra törekedik mindenki, hogy a húsvéti ünne­pekre csak maradjon egy kis kóstoló. Igy gondol­koztak — valószínűleg — Eberle Lőrinc és Schenkengel István nyergesújfalusi gazdák is, azonban valami száraz torkú és enyves kezű lények meghiúsították összes reményeiket. Ugyanis a présházak ajtaját betörve, a két pincéből összesen 120 liter borocskát emeltek el. Ha nem az ünne­pek előtt történt volna az eset, talán lehetne a kárvallottakban annyi lelkierő, hogy mulassanak a vékony zsákmánya betörők felsülésén. * Tévedés azt hinni, hogy a poloskák pe­téikkel együtt ki nem irthatok. Ha a Löcherer „Ci­mexin poloskairtót" használjuk, ugy nemcsak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a „Ci­mexin" hatása folytán a peték nyomban kiszárad­nak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható: Kerschbaummayer Károly gyógy­szertárában Esztergom, valalamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Egy buzgó plébános és egy érdemes tanitó ünneplése. Jegyzőkönyv felvétetett Hná­náson, 1910. márc. hó 2-án tartott iskolaszéki gyűlésről. Jelen voltak: F^iszt. Kucsera Ferenc pléb. iskolaszéki egyh. elnoif, R. J. kántortanító, iskolaszék jegyzője, dr. Kőrössy Pál, Lóska György, id. Jarabin József, Zudar Dezső isksz. tagok. Az iskolaszéki egyh. elnök Jézus nevében üdvözöli a megjelent iskolaszéki tagokat s a gyűlést meg­nyitja. Napirend előtt felszólal dr. Kőrössy Pál járásbiró, mint iskolaszéki tag s indítványozza, hogy az iskolaszék ez összejövetelt mint kedves alkalmat ragadja meg s dr. Kucsera Ferencet, a szeretett lelki pásztort üdvözölje a hitközség nevé­ben, mint akit a Szentséges Atya a jeruzsálemi Szentsirrend lovagjává nevezett ki s Őfelsége Apos­toli Királyunk m. é. okt. 30-án kelt legfőbb el­határozásával kitüntetett a lovagkereszt viselési engedélyével. Az iskolaszék a hnánási róm. kath. hitközség nevében is örömmel üdvözli az iskola­szék egyh. elnökét, a buzgó lelkipásztort. Aki, ha az igazság bátor megvallásáért „ádáz gyűlölség­gel" lett is megvádolva, ne csüggedjen, hanem inkább hirdesse ezentúl is szóval, tettel mindenütt, irja tollal bátran bárhová az igazságot s az érdek­sugalta beteges vádak ne térítsék el az igazság útjáról s lelje örömét hivei szeretetében és ragasz­kodásában. Az iskolaszék ez üdvözletét egyh. elnök meghatottan köszöni s igéri, hogy ha út­jában, mint a múltban is támadások érik, azokat kellő silány értékük szerint ítéli meg s a hivek ragaszkodásában, szeretetében találja meg fényes elégtételét. A gyűlés tárgya: Hajdúmegye kir. Tanfelügyelőjének 381/1910. sz. átirata, melyben értesiti az iskolaszéket, hogy a hnánási róm. kath. iskola tanítója R. J. a vallás- és közokt. minisztérium 1910. évi 4770. sz. rendeletével f. évi márc. elsejétől 1500 kor. évi rendes nyugdíj élvezete mellett nyugdíjaztatott. Midőn ezt az iskolaszék tudomásul veszi, egyh. elnök indítvá­nyára egyben mélységes sajnálkozásának ad kife­jezést a lelkiismeretes s buzgó tanitó távozása miatt, ki a tanítói rögös pályán 43 évet töltött s ebből tizenötöt Hnánáson. A hnánási egyház s iskola érdekében kifejtett buzgó tevékenysége­ért az iskolaszék elismerését és háláját jegyző­könyvileg is kifejezi. Dr. Kőrössy Pál szintén méltatja a távozó kiérdemült tanitó érdemeit. R. J. távozó tanitó elérzékenyülve, könyezve mond köszönetet az iskolaszék benső s meleg üdvözlé­séért s tudomására hozza az iskolaszéknek, hogy f. évi jun. végéig még Hnánáson marad, hogy e tanévet a róm. kath. iskolában s a gimnáziumban, polgári és ipariskolában mint hitoktató befejezi. A jelenvoltak érdeklődését az egyházi elnök meg­köszöni és a gyűlést Isten nevében feloszlatja. * Buziási Phönix Parisban. A párisi árvíz­katasztrófa következményeként az orvosok ragályos betegségek fellépésétől tartanak és az inficiált viz ivását eltiltják. Buziásfürdő tulajdonosának, Muschong J. agilitásának sikerült több százezer üveg „Buziási Phönix" viz szállítására szerződést kötni és az első több vaggonból álló szállítmány már a legközelebbi napokban útnak lesz indítva Parisba. Természetes, hogy ezen örvendetes eredmény elérésénél a hires „Buziási Phönix" kitűnő quali­tása, mint természetes, legtisztább üditőviz jött figyelembe. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. évi március 20—27-ig. Születtek: Iván (leány) földm. halvaszületett leánya, — Lencsés István róm. kath. földm. fia, — Labancz Terézia róm. kath. földm. leánya, — Keresztes Gizella róm. kath. könyvkötősegéd leánya, — Mányoky Kálmán Lajos ref. cs. és kir. szám­vevő-őrmester fia, — Póra József róm. kath. földm. fia, — Hóz József róm. kath. házfelügyelő fia, —• Dániel László Imre Artúr róm. kath. hentes és csemegekereskedő fia, — Tóth Anna róm. kath. villanygyári munkás leánya. Meghaltak: Faragó János róm. kath. 67 éves magánzó (érelmeszesedés), — Kujalek István róm. kath. 15 éves (tüdővész), — Könyv Borbála róm. kath. 4 éves (tüdővész), — Török Istvánné Tóth Terézia róm. kath. 22 éves (tüdőgümőkór), — Krieschneider Márton róm. kath. 11 éves (csont­gümőkór), — Farkas Ilona róm. kath. 31 éves házi cseléd (tüdővész), — Szőke Albert János róm. kath. 3 éves (agyhártyalob), — Écsy József róm. kath. 64 éves primási urad. számvevő (érelmesze­sedés, — Kertész Lajos róm. kath. 8 hónapos (ránggörcs). Felelős szerkesztő : DVIHALLY GÉZA. MUSCHONG«BUZIASFÜRDO íBOlfÁSg F§iBwsx Á5 r1 Kapható: Vörös József, Korentsy Mihály, Willi József és Metz Sándor cégeknél. HÁZVEZETŐNŐNEK ajánlkozik tisztességes, intelligens öz­vegy asszony. Szives megkereséseket P. J. alatt a kiadóhivatal továbbit. WALLA JÓZSEF CEMENTÁRUGYÁR RÉSZ V.-TÁRS. Alapíttatott 1878. évben. Telefon 59—90. Mozaiklap, műkő és cement­árugyár, beton, vasbeton és burkoló építési vállalat. Iroda és gyár kizárólag: Budapest, VII., Gizella-út 38.

Next

/
Thumbnails
Contents