ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-08-02 / 31. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. augusztus 2. 31. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Helyes paedagogia. — A gyermek anyanyelvén tanítsuk a hittant! — Esztergom, augusztus 1. Ami fölött a megállapodott paedagogusok régóta napirendre tértek, nekem most bolygatnom kell. Nem azért, hogy megdöntsem azt a köztudattá csontosodott igazságot, hanem hogy egyes balvéleményen levő tanférfiakat jobban tájékoztassam arról az ügyről, amely rendkivül fontos. E tájékoztatást pedig azért látom szükségesnek, mert az elmúlt iskolai év végén több kir. tanfelügyelő, söt egy-két egyházi férfiú is (!?) erősen szóvá tette azt, hogy a más nyelvű iskolákban nem tanítják magyar nyelven a hittant. Hát ez lehetetlen kivánság és következményeiben káros is. (Megjegyzendő, hogy a magyar nyelvet teljesen értő másajkuakra nem vonatkozik a cikkem. Értem pl. azokat a gyermekeket, akik német vagy tót anyanyelvükön kivül egészen folyékonyan beszélnek magyarul és értik is a nyelvet.) Aki az elemi kátét tudja, hiszi és vallja, tehát aki igazi (és nem: »jó«) katholikus, az tudja azt is, hogy az Isten az embert azért teremtette, hogy öt ismerje, szeresse, neki szolgáljon és üdvözüljön. A hitoktatónak tehát minden körülmények között arra kell törekednie, hogy a reá bizottakkal ügy ismertesse meg az Istent, hogy azok öt mindenekfölött szeretni, neki szolgálni képesek lévén, üdvözülhessenek is. Kérdem: megismerheti-e az Istent a ki „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Tanulmányutam emlékei. Irta: Pauer Károly. (Útirány : Orsova—Ada-Kaleh—Herkulesfürdő.) III. Az erdőkoszoruzta hegyek közt fekvő Orsova egyik legkedvesebb kiránduló helye kétségkívül Ada-Kaleh szigete, hová legcélszerűbb az orsovai Skella-térről csónakkal menni át, mig a vonattal érkezőknek ajánlatosabb, ha a vasúti állomásról kocsin vagy gyalog mennek két-három kilométernyire lefelé a Duna partján s az ott tanyázó török csónakosok által vitetik magukat a vízen át. Ha azonban valaki Orsova vidékét is akarja tanulmányozni, az határozottan helyesebben cselekszik, ha inkább a kocsiutat választja. Igy tettem én is. A gyönyörű szép Lövöldevölgyön keresztül jutottam a hires Ada-Kalehhez. Fenséges egy vidék! Fenyő- és jegenyefák között vezetett az ut; éreztem azt a friss illatot, mely ebben a tiszta levegőben át- meg átjárja s mámorossá teszi az ember agyát. A Cserna-patak torkolatát elhagyva az Allion hegy tünt szemembe, melynek tövében Kossuth Lajos utoljára csókolta meg a honi földet. A hegy tövében vonul végig a 750 méter hosszúságú rakodópart hatalmas raktárhelyiségeivel. Rövid félórácska múlva megáll a kocsi, leszállok és egyenesen a part felé tartok. Vagy nyolc török állt már ott és leste a vendégeket. Alapitó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. gyermek, ha olyan nyelven tanítják öt erre a nehéz tárgyra, amelyet nem ért? Nem. Ugy nem, ahogy kellene. Más nyelvű gyermekeknek a magyar nyelvre való tanítása mindig áldozattal jár; a nyelv érdekében föl kell áldozni egy jókora csomó reális ismeretet. Helyes. Ez a generáció valamivel kevesebbet tud, mint kellene; de több ember, mert egy uj nyelvet (a magyart) megtanulta. Gyermekei aztán már hozván magukkal a családból is egy kevés magyar nyelvismeretet, majd ez a második generáció helyrepótolja az előbbieknek a reálismeretekben való hiányosságát. De vájjon szabad-e ily áldozatot hozni a hittannál? Semmi esetre. A népiskola keretében oly keveset tanítanak a hitbeli tudományokból, hogy annál kevesebbet tanítani már határozottan veszélyes. Már most ha a gyermek ezt a keveset is félig tanulja meg, (ha egyáltalán megtanulhatná) rá nézve veszedelem lehet. Mert az ö lelkének örök üdvösségén semmit sem lendit, ha az utódok többet tudván Istenről, az üdvösségre szolgáló fegyverekkel jobban föl vannak szerelve. Az a rosszul, félig tanított egyén tehát nem tehet annyira eleget Isten kívánságának, mint a mennyire (anyanyelvén oktatva) juthatna: nem ismerheti meg kellőképen az Istent. Mutasson valaki a világ paedagogusai (de komoly és nem Don Quixotte paedagogusok) közül csak egyet is, ki azt ajánlotta, hogy a hittant ne az anyanyelvén tanulja a gyermek! Ilyen nincsen. De nem is lehet, — Da, da . . . erre, ide, hier . . . hangzik mindenfelé. Sorban kínálják csónakjaikat . . . vájjon melyiket válasszam ? Kérdezem a hozzám legközelebb álló törököt: — Bácsi, hát mennyiért visz át ? — Zwei floren — volt a rövid válasz. Tyhű a törökjét! Annyit ugyan nem adok. — Tour und retour zwei floren ? — Kérdem tovább. — Ja, igen, gut zwei floren, nick wiel, olcsó, natyon olcsó. — No persze olcsó, még mit nem, hisz legfeljebb 3 percig tart az ut, mig a szigethez érünk. Hogy mer ennyit követelni ? Az öreg úgy látszik nem értett meg, bár németül és tótul is igyekeztem magam vele megértetni. Amint igy alkuszunk egymással, egyszerre csak három torokból is hangzik felém: — Zwei Kronen Ada-Kaleh és Orsova. Az öreg török boszankodni kezd, végre bosszúsan odavágja : — Auch ich zwei Kronen. Tehát két koronáért vittek át és vissza a vendégnyúzó törökök. A szigetnek Orsova felé eső részén egy tégla erőditvény látható, amelyen hatalmas betűkkel van ráfestve a sziget neve : Ada-Kaleh (magyarul: Szigetvár). Csónakom e téglafal mellett kötött ki. Az 1750 méter hosszú és 4—500 méter széles sziget török terület s a szultán fenhatósága alatt áll. Az osztrák-magyar közös hadseregnek egy főhadnagy parancsnoksága alatt itt állomásozó fél százada csak a rend fentartására szolgál, mig Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. mert ez ellenkezik a paedagogiai szabályok „a" betűjével! »Tejet a gyermeknek!«, mondotta már Szt. Pál is,* tehát a gyermek egyéni képességeihez kell mérni a tanítást! A helyes paedagogiai elv: ha egy gyermeket idegen nyelvre akarunk megtanítani, ezt a józan ész parancsára az érzékelhető külvilág tárgyaival kezdjük s ezen uton haladunk azután végig. Az elvont, a belső szemlélet körébe eső dolgok idegen nyelven való tanításától irtózik minden gondolkodó ember. Irtózik és ezt az utat kerüli, mert 1. Terheli vele a gyermek gyenge szellemi képességét, mivel megemésztetlen fogalmaknak a gyermekre nézve üres, jelentés nélkül való, tehát megérthetetlen jegyeit, a szavakat gyömöszöli bele az emlékezetbe. 2. Mert sem az illető nyelvet nem taníthatja meg vele, — nem értelmetlen szavak eldarálásából állván a nyelv, — sem a tantárgyat meg nem taníthatja. 3. Ahelyett, hogy megszerettetné az illető nyelvet, ami azután az életben örök ösztönül szolgálna a föltétlenül szükséges gyakorlásra, utálattal tölti el a gyermek lelkét a megtanítani kivánt nyelv iránt. 4. Az értelmet megrontja, ahelyett, hogy befejezné, edzené stb. Mert jól jegyezzük meg: Nem tuskókat, értelmetlen masinákat akarunk nevelni az iskolákban, hanem értelmes, vallásos nemzedéket. A vallásos ember pedig egyúttal jó hazafi is. Ha valaki azt hiszi, hogy a más ajkú magyar gyermek jobb hazafi lesz, ha a hittant is magyarul tanulja, keservesen csalódik. a körülbelül 450 főnyi lakosság mohamedán hitű török. Legelőször a katonaság által gondozott szép parkot tekintettem meg. A főhadnagy szives volt mindent megmagyarázni, többi között a törökök életéből is mondott egyet-mást. A kaszárnya s az egykori várfalak mellett elhaladva a sziget közepén álló török faluba értünk. A falu nagyon szegényes külsejű, csak egy-két utcájában láttunk jobb házakat. Jórészben a régi várerőd kazamatái szolgálnak lakhelyül. A főutcán látható maga a török tempóm is, mely egykor Ferenc-rendi kolostor volt, a karcsú minerettet csak nem rég építették hozzá. A sziget lakói a főbb utcákban török kávét, dohányt, dulcsászát (török kenyér) s egyéb török specialitást árulnak a szigetet felkereső idegeneknek s csaknem kizárólag ebből élnek. Amint az egyes bódékban közszemlére kitett tárgyakat vizsgálom (megjegyzem, hogy szivart, levelezőlapot, török kenyeret magam is vásároltam), egyszerre csak az egyik török megragadja a karomat, s szinte erőszakkal be akar tuszkolni bódéjába. Németül szólított meg s meglehetősen jól ejtette ki az egyes szavakat. Majd fekete kávét kínált, — Ugyan hagyjon békét, hisz Orsován már ozsonnáztam, nem kell a kávéja — mondom a jól megtermett daliás töröknek. — De kérem, török kávét, ily finom török specialitást még nem méltóztatott inni, pedig igen jó ám, magam főztem. Végre nagynehezen ráadtam a fejem. Bementem bódéjába, a kávéfőző török pedig azonnal besietett konyhájába. Kihozza a feketét, majd egy