ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-03-29 / 13. szám

elveszett hazánk gazdasági életére nézve. Abban a számban, amelyben Amerikába kivándorolt, soha többé vissza nem tér! Ugyan mért nem tér hát vissza, kérdezheti akárki. Nem nehéz dolog az okát megmondani, Akit Amerikának bámulatos méretű ipari üzemei egyszer megkötöttek, nem egykönnyen szabadul meg azoktól. Aki hivatásból működik az ipari szakpályákon, az jóformán megszereti az amerikai gyárakat, megszereti pedig azért egy­szerűen, mert ezekben az amerikai gyárakban megfelelő teret lát és talál is, munkaerejének teljes kifejtésére. Azt nem nehéz lélektani uton magyarázni, hogy akit még mellette elragadott a pénzgyüjtés szenvedélye, akit elragadott az arany dollárok csillogása és sokasága, annak lelkéből a honszerelemnek melegsége mértani haladványban fogy az itten eltöltött éveknek a számával. Vagy talán olyan nehéz dolog azt meg­magyarázni, mért válik hazai munkaerőinknek eme csoportja illetőleg annak nagy százaléka, hűtlenné az ő szülőhazájához ? Tudjuk, fájó sziv­vel tudjuk, hogy a magyar ipari munkások azok, akik közül a legelső áldozatokat szedte odahaza, az Istenét, hazáját megtagadó szocializmus. Aki lelkében az ő istentelen eszméitől megmételyezve hagyja el édes hazánk határait, az előtt nagyon mindegy, Amerika, Ausztrália vagy a sötét Afrika, csak ne Magyarország! HÍREK. Krónika. Itt a tavasz, verőfénnyel, porral, A kofáknál ibolyacsokorral. A kék égen bárányfelhők szállnak . . . S Esztergomban most is szalutálnak? Mindkorábban lesz a kelő óra . . . Nem nézünk már a tavalyi hóra! Márciusban az vezetett jóra, Ha egyeztünk az >akcisz adóra*. Ezzel le van ez a hónap zárva, Semmi nagyról nem regél a Fáma. Ha történt is egy-két botrány, tréfa, Egyre se mondhattam: Heuréka! Mert a tél csak hóval, faggyal járja, A vőlegény sem az, ha nincs párja S nem zsugori, ki nem alszik kincsen S nem krónikás, ha témája nincsen. De a tavasz segit majd énrajtam, Ideje, hogy lantom hangolgassani. A városban ki készülne másra, Mint a hangos, nagy tisztújításra. Méltó, hogy a lantom erről zengjen, Ha majd meglesz alkotmányos rendben .. . Addig is, mig erről lesz a nóta, Párkányba is nézzünk át egy szóra. Hát ott bizony furnak-faricskálnak Dolgában a szolgabiróságnak . . . Város lesz már, nem megy falusorba, 60 percent máris pótadója. No, hogy igy egy kissé körülnéztünk, A témában, látom, lesz majd részünk. A tavasztól ha csak ilyet várok — Teljesednek a »tavaszi álmok<! (-0 Vigyük diadalra a Kath. Népszövetség zászlaját Esztergomban is! Esztergom a magyar katholicizmus közép­pontja, sőt itt ringott bölcsője és itt nőtt nagyra is. Kell-e hát nektek mondanom esztergomi pol­gárok, kikre a várhegyről szent Istvánnak és a magyar kereszténységnek ezredéves őrszeme néz le, hogy nektek minden keresztény munkában, a Kath. Népszövetség megalakításában is elül kell járnotok! Ha máshol százan érdeklődnek a kath. népszövetség iránt, itt 10.000-nek kell lelkesednie érte! Ha máshol százan állanak zászlaja alá, itt nem szabad lenni embernek, ki magát kivonja alóla ! Tudjátok, mit akar a Kath. Népszövetség? Először is erőt akar önteni a magyar katholiciz­musba ! Óriások vagyunk, számunk tiz millió, de szétforgácsolva olyanok vagyunk, mint a beteg oroszlán, melyet még az egér is félelem nélkül megcsipkedett. A történelem tanúsága szerint mi vagyunk a honalapítók, mi katholikus magyarok s mert összetartani nem tudunk, néhány százezer bevándorló kihúzza a földet alólunk s mi leszünk szolganép, vagy nyitva az ut Amerika felé és ők lesznek e keresztény magyar véráztatta földön az urak ! Idegenek hoznak nekünk törvényt, rom­boló szellemüket beleplántálják városházba, me­gyeházba, országházba, egyetemre, iskolára, nép­mozgalmakba, sajtóba s mi tiz millió katholikus csak azt jajgatjuk mindig, hogy csúfság, hogy vereség és szolgaság az osztályrészünk. A Kath. Népszövetség nem bánt senkit, nem csorbítja sen­kinek jogait, csak millióknak ezredéves történelmi jogait akarja érvényre juttatni, hogy a keresztény­ség szelleme lengje át e szép hazát a falusi isko­lától a törvényhozásig és hogy az idegen ne le­gyen nagyobb ur, mint a honalapító és honfog­laló magyarság, mert az bizonyos, hogy magyar és keresztény összeeső fogalmak, ha egyik vész, elvész a másik is, ha egyik győz, győz a másik is. Nem végtelen szégyen-e, hogy hazánk szivé­ben egy Vázsonyi tudott lenni mindenható ur ?! Ugy akarjuk, hogy ott is, másutt is többé ugy ne legyen! De nemcsak ily nagyszabású tartalmas pro­grammja van a Kath. Népszövetségnek, hanem az valóban mindenkinek mindene akar lemii. Egyik nagyértékü program mpontja a népnek jogi tanácsokkal való ellátása peres ügyekben. A lelkiismeretlenség sokszor kihasználja a magyar embernek jogi és peres ügyekben való járatlan­ságát, — pedig a magyar perelni szeret, — sok ősi kúria veszett már el perben. A Népszövetség minden peres ügyben ingyen tanácsokkal látja el tagjait. Nagyszabású gazdasági, szövetkezeti, hitel­és pénzügyi akciót fog kifejteni a szövetség a magyar nép érdekében. Óriási méretével, jóllehet politikával nem foglalkozik, mégis nagy befolyással lesz a tör­vényhozásnak keresztény-szociális irányban való kifejlődésére és igy a kisemberek gazdasági meg­erősödésére. Befolyásolja majd a sajtónak szennyes hang­ját, rágalmait, gyalázkodásait; elő fogja mozdítani a községek anyagi és erkölcsi előhaladását és ügyesen vezetve sok bűnt fog megakadályozni. A kath. mozgalmakban verérszerepet fog vinni a szövetség, autonómia, kath. iskolák meg­mentése, kath. gyermekvédelem, mely most van készülőben épen Esztergomból kiindulva, kath. sajtó terjesztése mint hatalmas lendítő kereket fogják a Népszövetséget maguk mellett találni. A Népszövetség egy oly társadalmi szerv, mely minden, még a legkisebb mozgalmat, sőt az egyéni ügyeket is vezetni akarja. Szóval a Népszövetség mindenkinek min­dene lesz, a szegények támasza, az árvák oltalma, a népnek vezére és boldogítója. Ne féljenek tőle egyéb ker. vallású atyámfiai sem! Jöjjenek velünk együtt küzdeni a keresztény Magyarország újjá­születéséért ! Ne ije> 3 meg őket a kath. jelző, mi ezt nam harci jelként tettük oda, hanem csak mint a nagy többségnek cimét akarjuk belevinni a mozgalomba. Küzdjünk együtt és vállvetve a szent célért: a keresztény Magyarországért! Esz­tergomnak, a magyar Sionnnak polgárai értsétek meg a jelszót és mind egy szálig szegődjetek a Népszövetség zászlajához! Jövő vasárnap, április yikén több értekezlet fog tartatni városunkban is, amelyeken minden kath. ember jelentheti belépését. Megalakítjuk Esztergomban is sürgősen a népszövetséget, mint sikerült megalakítani az ország számos helyén. A ielszó tehát legyen: El az értekezletekre! Belépni a kath. népszövetségbe ! * Nagyszabású adomány a katholikus sajtónak. Dr. Csernoch János csanádi püspök a héten eddig páratlanul álló nagy összeget aján­dékozott az anyagi gondokkal küzködő magyar kathoiikus sajtónak. Nem kevesebbet, mint egy­szerre harmincháromezer koronát tett le a keresz­tény sajtó oltárára. Félreértés elkerülése végett megjegyezzük, hogy az összeg nem a központi sajtóegyletnek szól, melyre már három hónap előtt adott a nagy férfiú 2000 koronát, hanem három kath. lapnak, u. m. az »Alkotmány« kau­ciójára huszonkétezer korona, az »Igaz Szó« kau­ciójára tizezer korona, az »Esztergom« folyó ki­adásaira ezer korona. Néhány nap múlva már távozik az eszter­gomi katholikus társadalom vezérférfia és az esz­torgomi főkáptalan oszlopos tagja, mert április elején már elfoglalja székhelyét. Püspökké szen­teltetése azonban csak május elején lesz. A felszen­telő püspökök: Br. Hornig Károly veszprémi püspök, dr. Hosszú Vazul lugosi püspök és Né­meth József segédpüspök lesznek. A búcsúzás mindkét részről igen érzékeny, ami csak oly fér­fiúnál lehet, aki oly páratlan mértékben vett részt a közügyekben és a társadalom életében, mint dr. Csernoch János. Mi esztergomiak átérezzük a veszteséget és érezni fogjuk a beállott hiányt is, de másrészt örvendünk a Csanádiak szerencséjé­nek, akiknek nagy szükségük van ilyen püspökre. * A főkáptalani szegénypénztár uj kezelője. Csernoch János dr. püspök, a főkáptalani szegény­pénztár eddigi kezelője lemondván ebbeli meg­bízatásáról, a főkáptalan egyhangúlag Brühl József prelátus-kanonokot választotta meg helyébe. Nem mulaszthatjuk el, hogy a búcsúzó püspöknek e pénztár körüli terhes, de mindamellett pontos és lelkiismeretes fáradozását meg ne említsük. Sok éven át hűségesen kezelte a reábízott pénztárt, mely idő alatt igen sok szegény könnyűit épen az ő szeretetteljes közvetitése és ajánlása folytán kiutalt segély törülte le. Fizesse meg a jóságos Isten minden fáradságát! * Prohászka püspök konferenciái. Öröm­mel adjuk a hirt, hogy 'Prohászka Ottokár dr., székesfehérvári püspök a vizivárosi zárdafőnöknő­nek megígérte, hogy április folyamán az idén is városunkba jön a hölgyeknek konferenciákat tar­tani. A napok még nincsenek eldöntve, de mi­helyt megtudjuk, azt is közölni fogjuk az érde­keltekkel. * A Kath. Kör első nagyböjti estélye f. hó 21-én, este 6 Va órakor tartatott meg. A műsort Nemesszeghy Gizike kedves zongorajátéka nyi­totta meg, majd Magos Bertike lépett az emel­vényre és elszavalta Bán Aladár: »Az őrzőangyal« c. költeményét. Hatásosan és érzelemmel előadott szavalatát a jelenlevő közönség lelkesen meg­tapsolta. Következett a felolvasás. Török Mihály dr. theol. tanár tanár tartott ügyes psychofizikai előadást a két nemről. Érdekes, szellemes, több helyen csipős, itt ott humorral fűszerezett, de mindamellett tanulságos előadását a közönség feszült figyelemmel hallgatta és többször hangos kacagásban tört ki. Végül ismét Nemesszeghy Gizike produkálta magát, de ez egyszer nem a zongorajátékban, hanem az énekben. Édes atyja zongora kísérete mellett több szép magyar dalt énekelt meglehetős jó sikerrel. Tekintve azt, hogy ez volt az első fellépése, csak dicsérőleg nyilat­kozhatunk róla. Hangja ugyan most még a vál­tozás stádiumában van, de azért kellemes és lágy. Idővel, amikor majd teljesen kiképezi magát az énekben, sok kellemes estét nyújthat az eszter­gomi publikumnak. Első fellépését a hallgató­közönség zajos tapssal honorálta. * Brühl prelátus — főszékesegyházi plébá­nos. A főszékesegyháznak sok éven át lelkes és fáradhatlan plébánosa, Csernoch János dr. prelátus csanádi püspökké kineveztetvén, az ekként meg­üresedett plébánia javadalomra a főkáptalan folyó hó 24-iki tanácsülésében egyhangúlag Brühl József prelátus kanonokot választotta meg plébá­nosnak. Amily őszinte szívvel fájlaljuk Csernoch püspöknek a főszékesegyházi plébánia hivataltól Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche" eredeti csomagolást. 99 ftoehe" F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents