ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908
1908-02-09 / 6. szám
Az életerőben virágzó Volksverein és a többi kath. egyesületek hatalmas felhívásokat tettek közzé legutóbb is, amelyekben tájékoztattak minden irányban. Egyenesen kimondták, hogy a jelenkori törvényhozás egyetlen feladata nem lehet más, 7nint a szociális kérdések megoldása. S méltán. Hisz mindenütt elégedetlenség uralkodik és a közgazdasági viszonyok tűrhetetlenek. Az is látható, hogy a liberális kormányok a nép jólétével nem törődnek, sőt annak ellenségei. Nem kell messze mennünk! A Tisza és Bánffy regime mindent megmond. Tehát ha a nép nyomasztó helyzetéből szabadulni akar, akkor a beálló képviselőválasztásokra a legnagyobb gondot kell fordítania. A koalíció uralma után az általános választói jog behozatalával nálunk is a szocializmus jegyében indulnak meg majd az egyes képviselőválasztások. Mire van szükségünk ? Szervezésre. A helyesen szervezett választókat könnyű kioktatni, »kiiskolazni«, hogy öntudatosan, tántoríthatatlanul, keresztény meggyőződésükhöz híven álljanak a csábítás és erőszak ellen. A szociáldemokraták fanatikus izgatása folytán, mely nem riad vissza a rágalom és hazugság rút fegyverétől sem, a politikai küzdelmek jelenleg majdnem egészen a nép kezébe lettek letéve. Ez a helyes és természetes fejlődés; de épen ez hatványozott mérvben kötelességüknek teszi a nép nevelőinek, hogy minden erejükkel a helyes irányításra törekedjenek, hadd győzedelmeskedjenek a keresztény elvek! A bekövetkező választás Magyarországon annak idején szociálpolitikai küzdelem lesz, melyen a keresztény és pogány elvek harca fog eldőlni. Arról lesz szó: Vájjon kereszténynek maradjon meg szent István országa, avagy a pogányoknak engedjük át megszentségtelenités és elprédálás végett! A nemzetközi szociáldemokrácia sajtója. A sajtó a gondolat szabadsága. Akárhogy nyomják is el, az olyan, mint a föld röge alá temetett mag, mely bámulandó erővel megmozdítja azt s kitör belőle a szülőkhöz hasonló növény. A sajtó, más képlettel élve a társadalom, a műveltség, a neveltség tükre. Az embernek, ki a sajtó legében él, meglehet ismerni összes egyéni tulajdonait, jellemét, műveltségét és neveltségét. Ezt elvitatni nem lehet. Az összevetett betű által kifejezett tartalom, a lélek tükre és innen van, hogy minél magasabb színvonalon áll etikailag, annál magasabb műveltségű és neveltebb társadalomnak szolgál, hogy műveltté és neveltté képezzen mindenkit, a kinek céljait szolgálja t. i. az embert. Az bizonyos, hogy a kloáka a szemét, a piszok gyülhelye és fészke a parazitáknak; de az is bizonyos, hogy a sajtó, a mely mindent megenged magának az etikai határon kivül, hol undorítóvá válik, az szennyét képezi a társadalmi osztálynak, melynek csak egy célja lehet : a rakoncátlan, parazita egyéni uralomra való törekvés, ha kell az ököljoggal, az erőszak legszélsőbb fegyverével való érvényesülésével, hol csak egy szabadság van : a nyers erő előtt való meghuny ászkodás és a szerzett és szerzendő javaknak feláldozása, hogy mások henyélve éljenek belőle. Izrael Jakabék sajtója megdöbbentő neveltségről tanúskodik. Az a féktelen, minden etikai érzést kizáró és mások jogait becsmérlő, a tulajdonjogot semmibe sem vevő izgató hang, modor, felfogás a legszomorúbb bizonyítéka, hová sülyedhet a sajtó, ha az nem a hivatottak kezében van. De megdöbbenthet bennünket annak jövője is, melyet az ember, a tömegek nevelésére vállalkozó rakoncátlanok készítenek elő sajtójuk révén. A tömegeket semmi sem vezeti jobban, mint a tulajdonjogok elleni harc, anélkül, hogy meggondolnák, meddig terjedhet az. A fő lerombolni minden társadalmi intézményt, melynek az emberiség javára szolgáló feladatai vannak s helyébe állítani egy tehetetlen és telhetetlen közösséget, mely állattá sülyeszti az embert s fölébe egy osztályt leront, hogy parazita eszközeivel kihasználja őt. Harc az osztályok ellen, hogy legyőzve azokat, egy a közösség fölé, de abból élősködő kiváltságos osztályt teremtsen. Az nem más, mint a terrorizmus falánk szörnye, mely előtt nem szent sem tisztesség, sem magán tulajdon, legkevésbé pedig etikai érzés, vagy oly bölcseleti felfogás, mely határokat szab az embernek, az osztályoknak és a tömegnek egyaránt. Az ilyen sajtót lehetetlenné kell tennni, mert az nem a gondolat szabadságát, hanem ellenkezőleg annak rabszolgaságát szolgálja. Az ilyen sajtó nem fakaszt nemes érzelmeket, nem ápol ideális törekvéseket, hanem a durva szenvedélyek ébresztését eszközli, melyeknek végső következménye a gondolat szabadságán és durva bölcseletén nagyra nevelt, vérszemet kapott gyilkolás, amint azt már több tény igazolta Magyarország székesfővárosában és némely vidéki városaiban. Hiába itt minden mentegetődzés, ez ugy van, amint mondottam, de azt is biztosan merem állítani, hogy a sajtónak oly mély sülyedését azok a szövetségre lépett elemek okozzák, kiknek a tradicionális alapon való kifejlődés bántja betegen kifejlődött önérzetüket, kellő műveltség hiányában rohanva kapnak egyes jelszavakon. Azt gondolják, hogy csak egyedül ő érettük van a világ, a termelő, az ipartfogyasztó és az értelmi erő, az mind semmi. Hogy pedig vallási szempontból milyen nívón áll a szociáldemokrácia sajtója, nem szorul bővebb magyarázatra. Elég ha azt mondom, annyi vallásgunyolás, istenkáromlás, rút hazugság, becsületsértő kifejezés, szennyes, pikáns hir egy sajtóorgánumban sincs, mint a szociáldemokrácia sajtójában. Scriptis scripta opponenda! Uraim e piszkos ár ellen védekeznünk kell. Kath. sajtóra van szükségünk. Itt a i2-ik óra! Hogy már több mint 70,000 kor. gyűlt össze a kath. sajtóegyesület pénztárába, az még mind kevés. Még igen sokan hiányoznak az egyesületből, általános a panasz: kevés a világi ember. Tehát áldozzanak e nemes célra ők is! Viribus unitis! Egyesült erővel kell küzdenünk a kath. sajtó felvirágzásában, mert különben uralkodni fog fölöttünk a szociáldemokraták maszlagja és a többi zsidóliberális szellemű antikeresztény sajtó orgánum. Ne szégyeljük, hogy katholikusok vagyunk, mert az ellenfél csak addig nőhet a nyakunkra, mig mi csupa kényelemszeretetből vagy nembánomságból ott megtűrjük. — Nyitramegye politikai helyzete. Csupa bizonytalanság a mi politikai életünk. A főispán, Markőth Gyula lemondott. Utódját illetőleg annyi név jött már forgalomba (legutóbb ifj. Zichy Gézát emlegetik), hogy az emberek már nem vesznek komolyan semmiféle kombinációt. Mégis a beavatottak szerint valószínűleg Nyitra város képviselője, Mérey Lajos, az alkotmányért vivott küzdelem egyik vezérférfia lesz Nyitramegye főispánja. Tisztújítás is volt dec. 19-én. De az meg lett támadva és több mint valószínű, hogy az elkövetett többrendbeli szabálytalanság miatt meg is lesz semmisítve. Az uj tisztújítást már az uj főispán fogja vezetni. Valóban ideje volna, hogy már egyszer Nyitramegyében is felvirradjon azoknak, akik a nemzeti ellenállás idején mindenüket, még állásukat is kockára tették. Eddig nagyon kemény kenyeret ettek, akik önállóan mertek cselekedni. A mindennél fejbólintásra kész raaraelukok — tisztelet a kivételnek — igazi hazája Nyitramegye. HÍREK. Krónika. Föltétlenül kiapadt megbízható forrásból akarván meríteni azon értesülést, hogy a „Szalutáló Egyesület" mindent elkövet eszméinek minél szélesebb körben való terjedésére s legutóbb megbízta a helybeli óvodák vezetőségét, hogy már zsenge korban neveljék a gyermekeket a higiénikus elvek szerint, — egy kis ovodistát, kivel nemsokára sógorságba kerü' lök s ki Pityu névre hallgat, elővettem. ÉN: No Pityu, mit tanultatok az óvodában? PITYU: Mindent! ÉN: Akkor mondj nekem egy szép verset, hiszen te okos fiúcska vagy! PITYU: Nem mondok I ÉN : De cukrot kapsz 1 P: Akkor mondok. (Pukkedlit csinál és a következő gyermekversbe kezd:) »Asszolgaja. jónapot, Vedd le hát a kalapod I De bizony én nem veszem, Mert meghűtöm a fejem. A kis fiú akkor jó, Amikor szótfogadó. Nem veszi le kalapját, De köszönti jó apját, Hangosan nem kiabál, Hanem szépen szalutál. Bácsi, hun a cukor ?€ ÉN: Nesze, te kis torkos! P: (Megeszi.) Van még cukor? (Az igenlő válaszra uj versbe kezd aranyos éneklő hangon) >Ha az utcára megyek, Mint illedelmes gyerek Járok lassan, csendesen, Szépen, illedelmesen. A járókat, kelőket Nem lökdösöm, kitérek S annak, akit ismerek, Kalapot nem emelek, Hanem mint a huszárok, Büszkén igy szalutálok! (Szalutál) Bácsi, cukrot!* ÉN: No most egy nótát Pityukám. Minden cukrom a tied lesz! P: (Miután a cukrot elfogyasztotta és orrát megtörülte, énekli a „Vékony deszkakerítés" dallamára:) Testgyakorlat jól esik, A gyermek erősödik, De vigyáz is magára, Igy szereti mamája. — Ha melege van nagyon, Megpihenhet a napon. Hideg vizet nem iszik, Igy hát meg sem betegszik! — Ha erős már a hideg, A kis madár didereg, Morzsával eteígeti És szalutálgat neki! (Szalutál és táncol, mire Pityu sok csókot meg cukrot kap, én meg a jelenlévő mamára való tekintettel kijelentem, hogy ha a fiú így halad, vagy párkányi szolgabíró, vagy elsőfokú eg'szségügyi hatóság lesz Esztergomban s ha sokra viszi, nincs kizárva az sem, hogy elnöke lehet a „Szalutáló Egyesület il-nek. Erre a bókra a mama szive csordultig megtelik hálával irántam és ott maraszt — vacsorára.) (-•) * Ö Eminenciája püspökké szenteltetésének 16-ik évfordulóján, f. hó 7-én, pénteken, a bazilikában d. e. g órakor ünnepélyes szent mise volt, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátuskanonok celebrált. * Csernoch püspök eskütétele. Csernoch János dr. csanádi püspök eskütétele — mint azt lapunkban is jeleztük — f. hó 3-án ment végbe Wienben. Az eskütételen jelen volt Orczy Bék báró országbíró, mint zászlós úr, továbbá gró Apponyi Albert kultuszminiszter és Vértessy Géz; államtitkár, aki az eskümintát olvasta fel. A: eskütétel után O Felsége Csernoch püspökö hihallgatáson fogadta, mely körülbelül öt percig tartott. Délben a pápai nuncius az uj püspök tiszteletére diszebédet adott. A püspök wieni tar tózkodása alatt a Pázmáneum vendége volt visszafelé való útjában Pozsonyban is megállapodott, hol nagybátyjánál és több ismerősénél tet látogatást. * Ö Eminenciája születésnapja. O Emi nenciája Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás kegyelmes főpásztorunk az isteni gondviselés ke^ gyes voltából f. hó 12-én, szerdán ünnepli szüle tésnapjának 76-ik évfordulóját. Ez alkalommal Í bazilikában d. e. g órakor ünnepélyes hálaad< istenitisztelet tartatik, amelyen a bíboros főpász tor rokonságán kivül a papság, az érseki tanin tézetek ifjúsága és a primási uradalmak tisztviselő fognak megjelenni. Az ünnepi szent misét e. alkalommal Pór Antal prelátus-kanonok mondja * Püspöki konferencia a kongrua ügyé ben. A kongrua-ügynek most már végleges ren dezése ügyében O Eminenciája f. hó 5-én kor ferenciára hívta össze Magyarország püspökei Mindenekelőtt a legutóbbi konferencián megvá lasztott bizottság, melynek elnöke Várossy Gyul dr. kalocsai érsek volt, tett jelentést a konferer ciának ama tárgyalás eredményéről, amelyt Apponyi Albert gróf kultuszminiszterrel folytatót Megállapodtak tehát az elosztás és rendezés mc dozataiban s bár a kongrua ügye nem fog kielégíteni a papság minden jogos igényét, 700.000 koronás püspöki hozzájárulás mégis csa előmozdítja a papság anyagi helyzetének javítási A kongrua ügye ezekután most már a parlamei elé kerülhet, ahol remélhetőleg rövidesen törvén; szerűen el is intézik. * Dr. Pécsi filozófiai műve spanyol fo ditásban. Emiitettük nem rég lapunkban is, mi lelkes örömmel fogadták sokan Pécsi dr. »Cu sus brevis philosophiae« c. jeles munkáját, szerzőnek eddig két kötete jelent meg a köny piacon, a harmadiknak (s egyúttal utolsónak) ös szeállitásán most fáradozik. Ez utolsó kötet ir sánál nagy, de egyszersmind igen kellemes mej