ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-11-29 / 48. szám

1908. november 29. ESZTERGOM 5 rius azonnal értesítette a püspököt, nehogy baj legyen. Hogy milyen otromba, sületlen hazugság ez, mindenki előtt világos. Hodzsa ismét üszköt szeretett volna dobni a tót munkásság és a nép közé, hogy a jubileumot zavarják meg, mialatt persze ő kelme, a nagy lutheránus és szociál­demokrata szájhős nevetett volna egyet a mar­kába. De felsült. Ime, így rontja ez a lap, de a Ludove Noviny is e vidék derék, vallásos tót népét. Ki hitte volna valaha, hogy még Nagy­szombatban, ebben a kath. városban is vannak már tót szociáldemokrata munkások ? Ki tette őket ilyenekké ? Senki más, mint az izgatók és a fent emiitett két lap. Ezek kiáltsanak mea cul­pát. A papság pedig vonja le a konzekvenciát! * Az uj autonómiai képviselő. Általános az érdeklődés az utóbbi hónapokban a főegyház­megye területén lefolyt autonómiai képviselő­választás eredménye iránt: ki lesz az alsópapság képviselője a legközelebb oly döntő szerepre hi­vatott kongresszuson. O Eminenciája, a Herceg­primás jul. i-én kelt XII. körlevelében úgy ren­delkezett az ügyre vonatkozólag, hogy a válasz­tásról szóló kerületi jegyzőkönyvek november 15-éig a központba beterjesztendők. De mint ír­ják nekünk két helyről is: a szavazást még nem minden kerület ejtette meg. Kívánatos volna tehát, hogy az illetékes tényezők a választást haladék­talanul ejtsék meg, hogy a szavazások eredmé­nyének összegezésénél voksaik latba vétessenek. Eddigelé legtöbb szavazatot kaptak a hozzánk beérkezett hirek szerint Túri Béla, Palkovits Viktor és dr. Machovits Gyula. * A kath. Tanitók Segélyalapjának közép­ponti bizottsága tudvalevőleg aug. hó 27-én tartotta Walter Gyula dr. prelátus-kanonok elnök­lete alatt XXIV. rendes közgyűlését. Az egyesület most küldötte szét a jegyzőkönyvet, amelyből kitűnik, hogy a jelen évben összesen 10.329 kor. 70 fillér esik felosztás alá. Segélyekben (40—40 kor.) a következő egyházmegyei tanitók, illetve tanitónők részesültek: Buries Dezső (Bernece), Drozdy Gyuláné (Párkány), Gallovits Alajosné (Esztergom), Gubriánszky Jánosné (Kisbánya), Hollóssy Gyula (Vághosszúfalu), Horváth Dezső (Vasárut), Kmety Mihály (Tópatak), Litsauer Sándor (Esztergom), Mórász Ignácné (Esztergom), Péter Bernát (Pusztaszentgyörgy), Pelczer István (Garam-Kelecsény), Stibló János (Kemencze), Tölgyessy Ferenc (Dorog), Vanek Gáspár (Lajos­mizse). Walter prelátus jelentette azután, hogy az esztergomi főkáptalan eladni szándékozik a »Fürdo« vendéglőt. Ennek esetleges megvétele jelentékenyen előmozdíthatná az árvaház létesí­tését. Kéri a bizottságot, hogy az épületet egy szakértővel megvizsgáltathassa és annak véle­ményét majd előterjeszthesse. A jelentést örömmel vette a bizottság tudomásul és Bertalan Vince meleg szavakkal előadott inditványára, amelyben a »Fürdo« vendéglő célszerűségét ismerteti és hangsúlyozza, megbízza a bizottság az elnököt, hogy az épület szakszerű megvizsgálására nézve intézkedést tegyen. * Szemere Miklós és a kath. újságíró. Szemere Miklós, a köbölkuti kerület országgyűlési képviselője a katholikus hírlapírókat mélyen meg­indító kegyeletes dolgot művelt. A minden szép és nemes ügyért lelkesülő nagy magyar a nemrég elhunyt jeles katholikus újságíró: Petrássevich Géza siremlékére 100 koronát küldött s ezzel meg­vetette alapját egy gyűjtésnek, mely az élete és tevékenysége delén elhunyt katholikus hirlapiró ma még fakereszttel jelelt sirját hozzá méltó em­lékkel fogja megjelelni. Száraz kenyérmorzsákon élni s ideális nagy célokért névtelenül küzdeni, ez jellemzi a katholikus hirlapirók igaz fajtáit éle­tükben s jeltelen sirban, nyomorgó özvegyek és , árvák könnyeiben lévő emlék, ez a jutalmuk ha­láluk után. De lám, már dereng! már: akadnak, kik a keresztény megújhodásnak a nyomortól és ellenségtől tépett bajnokainak emlékeit kőbe vésik, hogy tanuljanak meg vérezni az igazságért az utódok is. Aki igy érez és gondolkozik: adjon Petrássevich Géza siremlékére valamit, hálával fogjuk nyugtázni. * Glattfelder Gyula dr. Aradon. Egyik aradi előfizetőnktől s lapunk szorgalmas olvasó­jától kaptuk a következő sorokat: Az aradi Ol­táregyesület felolvasó estéket tart. Az elsőt f. hó 25-én tartotta az Ipartestület nagy termében. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt előkelő közön­séggel, amely nagyrészt hölgyekből állott. Az előadást Lakatos Ottó dr. minorita rendfőnök, az egylet igazgatója, nyitotta meg magasan szárnyaló beszéddel. A bevezető beszéd után Glattfelder Gyula dr. egyet. m. tanár lépett az emelvényre és az egyháznak társadalmat átalakító erejéről tartott hatalmas szónoki erővel szabad előadást. Beszédében mindenekelőtt a vallás lényegét ma­gyarázta . . . majd a katholicizmusra tért át és azt fejtegette, hogy a kereszténység egyik fő­rugója a tekintély elve. A másik sarkalatos alapja a katholicizmusnak a törvény tisztelete. Ha ez a két alap megvan, akkor önként következik a katholicizmusnak harmadik sarkalatos pontja : a szabadság, amely arra jogosítja az embert, hogy olyan nagy legyen, amilyen akar. Gyönyörű be­szédét e megható mondattal fejezte be: Higyjünk a kereszténység társadalmat átalakító és meg­javító missziójában ! — Percekig tartó taps után Farkas Edith alapítványi hölgy szellemes szabad­előadása következett: a nő helyzetéről a modern társadalomban. Előadását zajos taps követte. * A középponti nyugdij-bizottság folyó hó 24-én tartott ülésében javaslatba hozta, hogy: 1. Boltizár Boldizsár, volt kopcsányi plébános, f. é. november hó i-től kezdődő hatállyal évi 1550 koronával; Chmela József, volt vágmedencei alesperes-plébános, f. é. július hó i-től kezdődőleg évi 2020 koronával; 3. Dovorányl Berchtold Ferenc, volt vagyóci h. plébános, f. évi június hó i-től kezdődőleg évi 1400 koronával; 4. Feli­ner Ferenc, volt vámosi alesperes, f. é. szeptem­ber hó i-től kezdődőleg évi 1780 koronával; 5. Paulovics József, volt hodrusbányai plébános, f. é. szeptember hó i-től kezdődőleg 1660 koro­nával ; Sztopka Modeszt Mihály, volt felsőszőllősi adminisztrátor, f. é. augusztus hó i-étől kezdődő­leg évi 1420 koronával nyugdijaztassék. Saláta Károly garamkövesdi káplán felvétetvén a főegy­házmegye kötelékébe, a papi nyugdíjintézet tag­jai közé soroztatott s a kegyes tanitó-rendben eltöltött szolgálati évei a ny. sz. 40. §-ának fel­tételei szerint nyugdíjigényébe betudattak. Tár­gyaltatott Ronchettl Antal rohói h. plébánosnak felebbezése a közp. bizottság f. évi aug. hó io-én, 268. sz. a. kelt azon határozata ellen, mely szerint a bizottság javasolja, hogy Ronchetti Antal rohói h. plébános a főegyházmegye kötelékében 1890. évben történt felvételétől a főegyházmegye köte­lékében megszakítás nélkül folyó Összes szolgála­tának beszámitásával nyugdijaztassék. S mivel nevezett h. plébános 1865. jul. 25-étől 1890. évig a szent Ferenc rendjében eltöltött szolgálatának a ny. sz. 40. §-a rendelkezése szerint való beszá­mítására az igényt megszerezni elmulasztotta, ezen szolgálatok részére be nem számithatók. A középponti bizottság Ronchetti Antal h. plé­bános f. évi szeptember hó 19-én kelt felebbezési kérvényét, mint tárgytalant, elutasította, azt a közgyűlés elé nem vezérlendi, miután a bizottság előtt levő okmányokból kitűnik, hogy az egyházi hatóság a felebbező h. plébános nyugdíjazását már szeptember 9-én — arra való tekintettel, hogy nevezett h. plébános a plébániát elhagyni és tényleg nyugalomba vonulni nem akart s igy munkaképességét kimutatta — visszavonta, őt a lelkészkedő papság sorába visszahelyezte; nem lehet tehát már többé szó ebben az esetben nyugdijösszegről, annak nagyságáról, a nyugdíj­összeg megállapításának helyes, vagy nem helyes voltáról. A folyó ügyek elintézése után az alap­kezelőség tett jelentést a pénztár állapotáról s az intézet vagyonáról. Tagdíjfizetési kötelezett­ségnek folyó évi október hó 31-ig 140-en nem tettek eleget, kiket az alapkezelőség a nyugdij­szabályzat 33. §-a értelmében fizetésre felszólított. * Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a jóakaróimnak és jó barátaimnak, akik megye­bizottsági taggá való választásomat támogatni és elősegíteni méltóztattak, mély tisztelettel mondok hálás köszönetet. Esztergom, 1908. november 28. Guzsvenitz Vilmos igazgató. * A kath. egyetemi ifjúság mozgalma. Az »Egyetemi Szent Imre Kör« pénteki köz­gyűlésén Glattfelder Gyula dr. tb. elnök elnöklete alatt a következő fontos indítványt fogadta el : »Mondja ki a kör, miszerint a kath. diákkongresz­szus határozatának értelmében megindítja a moz­galmat, hogy a Tudományegyetemen a keresztény filozófia tanszéke felállíttass ék. Ezen határozatról értesiti a Kör az egyetemi kath. egyesületeket, egyszersmind bizottságot küld ki, mely bevonja az egész kath. egyetemi Ifjúságot s megindítsa a legszélesebb körű akeiot.« Kívánjuk, hogy a »Szent Imre Kör« e mozgalmát siker koronázza. Mert az már csak mégsem járja, hogy Pázmány egyetemén, a keresztény Magyarország fővárosában atheista, pantheista és materialista tanárok hir­dessék hamis filozófiai elveiket a keresztény ifjú­ságnak. Keresztény filozófiai tanszéket követelünk ! * Egy érdemes ember halála. Régi ér­demes polgára volt Párkánynak Bitter Imre. Az egész község tisztelte, becsülte és éppen ebben a nemes és önzetlen lelkű emberben igazolódott be, hogy a becsület útján tisztesség vár az em­berre s nem igaz, hogy manapság már nincs értéke a becsületnek. Sőt éppen: igen is van értéke, mert most van rá leginkább szükség. Bitter Imre egyszerű földmives ember volt Pár­kányban és már legénykorában kitűnt ritka becsü­letessége és jelleme miatt. Már 20 éves korában szerepet játszott községe közéletében. A derék ember 70 éves korában halt meg s életének ide­jéből mintegy 50 évet közszolgálatban töltött. Mintegy 30 esztendeig volt több bizottságban tag és Párkány község birói pálcáját közel 20 évig viselte egyfolytában. Értsük meg: 20 évig biró volt Párkányban. Valóságos legendákat mesélnek az ő biróságáról. Szigorú ember volt, de mindig igazságos és méltányos. Teljes életé­ben a meggyőződése irányította és meggyőződé­sét soha áruba nem bocsátotta. Két keze mun­kájával szép kis vagyonkára tett szert, melyből gyermekeinek is jutott. Politikai elvei az ellenzéki zászlókhoz állították s bár mint bírónak sok kellemetlenséget kellett eltűrnie: nyíltan meg­Reggelizés előtt fél pohár I fT! 11 ??:T!TÍ H kpwrííviz az elrontott gyomrot 2 3 óra schmidthauer-féie radio-activ fi iT ^•liáiJ^iiiiLiirtJI ^uuölUilZí a j a ^ teljesen rendbe hozza. Hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására, úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajokban, továbbá ellcöyéredés, szivelhájasodás és az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vér­bőségnél s egyéb belszervezeti bajokhan. — Föszétkűidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Kapható minden jobb gyógyszertár és füszerüzletben kis üveg 30 fillér, nagy üveg 50 fillér. ­vizekkel. Vásárlásnál figyeljünk Schmidthauer névre! Össze nem tévesztendő más fajta keserű Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Koehe" F. Hoffmann-La Boche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents