ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-11-22 / 47. szám

HIREK. Krónika. Már azt hittük, karácsonyig Másról sem szól a Fáma, Minthogy kinek hány voksa lesz, Vagy mi van Szerbiába ? És ime uj szenzáció Derült ki Esztergomba 1 : Hogy egy kabátzsebből elő Került két szörnyű bomba! Mint bors, — a bomba is kicsiny, De eró's — ám a hangja : S a rendőrségen szerteszét Repült vón 1 minden akta, Ha, tudniillik, explodál A szörnyű jószág ottan; Hja ! töltényekre mindenütt Vigyázni kell, ha robban! De hát a Sors szelid keze Benyúlt a zsebbe szépen És a két töltény megkerült Felrobbantlan, épen I S alább, a hirek közt leled Kedves jó olvasóm ! a Történetet, amilyen itt Nem volt Nie Carter óta. Tanulság is van benne, — (már Persze a hir re értem :) Sohsem tudhatni biztosan. Mi van másnak zsebében. Ezért azt jól jegyezze meg Minden honpolgár végre : Legjobb, ha a zsebe üres — S igy megy — a rendőrségre 1 ' (-) * A katonaság- köréből. Bellmond Károly, a 76-ik gyalogezred ezredese a hadügyminiszté­rium elnöki ügyosztályába vezényeltetett át, — Mráz Sándor 26-os kapitány pedig, kit tavaly Győrbe helyeztek át, ismét visszahelyeztetett vá­rosunkba. * Főegyházmegyei hirek. Bubnlcs Mihály vágmedencei adminisztrátor ugyanott plébános lett. — A hidaskürthi plébánia ideiglenes veze­tésével Polczer Jenő ottani káplán bízatott meg. — Áthelyeztettek: Bokor Ernő tótmegyeri káp­lán Zsitvaapátiba és Szili Vince udvardi káplán Tótmegyerre. — Ifj. Horváth János óbarsi káp­lán megrongált egészségének helyreállítása cél­jából két havi szabadságot nyert. * Esküvő. Suchter István, a helybeli 26. gyalogezred rokonszenves hadnagya, kedden dél­ben vezette oltárhoz aráját, Márffy Helént, özv. Steiszkal Károlyné őrnagyné kedves leányát. Az esketési szertartást a belvárosi plébániai tem­plomban Mátéffy Viktor plébános végezte. * Szent Erzsébet hamvainak feltalálása. Az örömhír érkezik Nyugatról, hogy árpádházi szent Erzsébet ereklyéit, melyeknek a reformáció vandalizmusa óta nyoma veszett, Wienben felta­lálták az Erzsébet-apácák kriptájában. A német népnek is oly kedves magyar szentünk drága ereklyéit a protestáns Fülöp őrgróf távolitotta el 1539-ben a marburgi székesegyházból. De 1548­ban a német lovagrend fogságába kerülvén, kény­ételen volt újra visszahelyezni azokat. Mint a ne­ezett wien-i Erzsébet-kolostor levéltárában fel­talált régi okmány bizonyítja : Miksa osztrák fő­herceg 1588-ban nővére, Erzsébet főhercegnő kérésére a szent ereklyéket Marburgból Korne­lius a Latere nevü alamizsnása által a wien-i Klarissza-zárdába hozatta át. Innen pedig II. József császár a zárdát feloszlatván az Erzsébet­apácák kolostorába vitette át a szentnek földi maradványait. * Plebánosi eskütételek. Laub Lajos vámosi, Novotny János barstaszári és Mlschák István bo­zóki plébánosok e hét folyamán tették le Rajner Lajos dr. püspök és ált. érseki helytartó előtt a plebánosi esküt. Az eskütétel szertartásánál ez alkalommal Csársr^ István dr. érseki titkár segéd­kezett a vikáriusait. * Decernb lseje. December elseje neve­zetes dátum lesz az ország összes katholikusaira nézve. E napon jelenik meg ugyanis 6 oldalas terjedelemben, illusztrációval az »Uj Lap«, az »Alkotmany« pedig szintén állandóan négy oldal­lal bővítve fogja teljesíteni fontos misszióját. E két kath. lapunk felkarolására buzdítunk minden katholikus férfiút. Kezet kézbe! Vesszenek a zsidó-liberális újságok, támogassuk, járassuk a kath. sajtót, hirdessünk a kath. sajtóban ! Külö­nösen kath. intelligenciánk lépjen sorompóba és adjon jó példát. Városunkban is — sajnos — az uri házakban Budapesti Hírlapok, Pesti Hírlapok, Pesti Naplók, Az Újságok, A Napok, Egyetértések stb. járnak, amelyek egyrészt színtelenek és kö­pönyegforgatók, másrészt olyan ujságirók által szerkesztetnek, akiknek ugyancsak nincs kereszt­levelük. Rajta tehát, a kath. sajtóegyesület fárad­ságát becsüljük meg, és juttassuk diadalra a kath sajtót! A szegényebb családoknál ott legyen ezen­túl az »Uj Lap«, a tehetségesebbeknél pedig az »Alkotmany.« * Pápai Ünnepség. A helybeli tanintézetek közül az érseki kisdedóvónő-képzőintézet ülte meg elsőnek nov. hó 16-án X. Pius Ö Szentsé­gének áldozópapi jubileumát éppen abban az órá­ban, midőn Szentséges Atyánk aranymiséjét bemu­tatta. Az ünnepség sorrendje nagyon ügyesen volt összeállítva a következő számokból: 1. Pápai himnusz. Énekli az intézeti énekkar. — 2. Szent atyánkért. Udvardy Józseftől. Szavalja: Balu­gyánszky Margit. — Nagyasszonyunk. Énekli: Machay Anna. — 4. Krisztus tölgye. Pannontól. Szavalja: Munka Jolán. — 5. Hová mégy Uram ? Jakab Ferenctől. Szavalja: Rácz Ilona. — 6. Ave Mária. Énekli harmónium és hegedűkisérettel: Schurmann Margit. — 7. A vatikán. Pály Edé­től. Szavalja: Beró Kornélia. — 8. Szózat. Énekli az intézet énekkara. — 9. Beszéd. Tartja: Számord Ignác igazgató. •—- A programm minden egyes számát szép sikerrel adták elő a növendékek, Számord Ignác igazgató pedig beszédében lel­kesen vázolta X. Pius életét, majd a pápaság áldásos hatását az emberiségre, különösen hazánkra, s ennek kapcsán a növendékeket a Szentséges Atya iránt való hű ragaszkodásra, szeretetre buz­dította. Hogy a lelkesités nem szűkölködött eredmény nélkül, tanúsítja az, hogy a tanári kar és a növendékek 25 kor. péterfillért ajánlottak fel. * Hivatalvizsgálat a városházán. Gyapay Pál főispán dr. Perényi Kálmán alispánnal pén­teken megkezdte a szokásos évi hivatalvizsgá­latot a városházán. Pénteken az emeleten lévő hivatalokat, szombaton pedig a földszinti hiva­talokat, illetve pénztárakat szemlélték. Különö­sebb észrevételeket egy hivatalban" sem tettek. * Köszönetnyilvánitás. Az esztergomi fő­káptalan a helybeli sz. Erzsébet jótékony nőegylet népkonyhájának 400 koronát adományozott, mely adományért ez uton is hálás köszönetet mond az elnökség. — Itt emiitjük meg, hogy a népkonyha f. hó 29-én, azaz Advent első vasárnapján nyílik meg és megkezdi szegényeket istápoló munkáját. Kéretnek az irgalmas szivek, hogy a népkonyhát, az irgalmasság testi cselekedeteinek egyik leg­szebbikében — éhezőknek ételt adni — filléreik­kel támogatni szíveskedjenek. * Rakovszky István a Népszövetségről. Rendkívül lelkes beszédet mondott Rakovszky István a Népszövetségről a soproni népszövetségi értekezleten. Ez a beszéd bizonyára nem marad hatás nélkül, hanem kinyitja még azok szemét is, akik különböző okok, főleg pedig az 1 kor. tagsági dij sokallása (?) miatt még most is tar­tózkodó álláspontot foglalnak el a Kath. Nép­szövetséggel szemben. Mit is mondott Rakovszky? ». . . A bekövetkezendő harcokban nem tisztán politikai kérdésekről lesz szó. Bele fognak azok nyúlni mélyen a vallási és gazdasági életbe. A A harcba uj tömegek fognak beleszólni, melyek inklinálnak a szélsőségekre, amelyek részben máris tele vannak forradalmi eszmékkel. Elsősorban természetesen minket katholikusokat fognak kikezdeni. De ha velünk sikerül végezniök, legyen meggyőződve minden vallásfelekezet, hogy a mi sorsunkat el nem kerüli. Mi szervezkedünk a védelemre, tegye meg más is. 140,000 tag nekünk nem 140,000 korona, hanem 140,000 sziv, amely úgy r ez, mint mi. És ez kell nekünk. Ennek az uj k: th. szervezetnek az érdekében sokat dolgo­zunk s nem lettünk gazdagabbak, csak betegebbek. Palotákat nan épitettünk (mint a szociáldemokrata szájhősök és agitátorok Szerk.) és nem fogunk épittetni magunknak. Önzetlenül dolgozunk s ezért igazságunk előbb-utóbb utat fog törni magának százezrek szivében.^ — E szavakhoz nem kell kommentár. * Megnyilik a katonai barakktábor. A régen vajúdó katonai barakktábor, mely az eddigi üveggyár helyén épül, mint biztos forrásból értesülünk, a tavasz folyamán feltétlenül megnyi­lik s a határ benépesül nyalka hadfiakkal, kik bizony sok jó cs. és kir. lénungot fognak váro­sunkban elkölteni. A tavasz folyamán már meg is kezdik a kijelelt napokon a lőgyakorlatokat, melyek azonban a tavaszi külső munkákban semmi esetre sem fogják akadályozni a munkás­népet. * Eljegyzés. Mult lapunk zártakor kaptuk a következő eljegyzési hirt: Laiszky Bertike és Szatzlauer Gyula jegyesek. Esztergom, 1908. november hó. * Nagy mecénások. A kath. sajtóegyesü­letnek e hét folyamán két nagy mecénása támadt herceg Eszterházy Miklós és gróf Csáky Károly váci megyéspüspök személyében. Az előbbi 10.000, az utóbbi 20.000 koronás adományával járult a kath. sajtóegyesület felvirágoztatásához. Bárcsak akadna még sok ily lelkes apostol ugy a világi intelligencia, mint a főpapság sorában. Különösen világi főurainknak kellene megnyitni erszényei­ket, az ő soraikból eddig vajmi kevesen szere­pelnek az adakozók között. Mindent nem lehet kívánni az egyházi férfiaktól, ezek úgyis eleget tettek már kötelességüknek s bizonyára nem szűn­nek meg ezentúl sem támogatni az egyesületet adományaikkal. Lesznek még Csákyak, Zichyek, Csernochok, Prohászkák és Várossyak, csak legye­nek Eszterházyak is! * Katalin estély a „Fürdő"-ben. Vasárnap este a »Fürdo« vendéglő nagytermében szépszámú közönség részvétele mellett, mulattató előadások­kal és színjátékkal fűszerezve tartotta Katalin estélyét az esztergom-vizivárosi és szenttamási kath. polgári kör. Már az első pont megterem­tette a vig hangulatot. A jeles előadó-tehetségéről és gyönyörű hangjáról általában ismert Umhöhné Eötvös Emma és Székely Imre adtak elő a mézes hetek idejéből mulatságos páros jelenetet. A kö­vetkező egyfelvonásos színdarabnál — irta dr. Kerekes — az általános jókedv csak emelkedett s az ügyes szereplők sok tapsot arattak, különö­sen Derka József mint főszereplő. Gerley Dénes, Szalva Ferenc és Székely Imre gyakorlott színé­szekre valló alakitással vették ki részüket a kö­zönség zajos elismeréséből. A műsort Umhöhné Eötvös Emma magyar dalai zárták be a közönség tapsvihara közt. Előadás után vig táncra perdült az ifjúság, melyből az idősebbek is kivették részüket. * A pécsiek apostola. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök ujabb fejedelmi bőkezűségé­ről értesültünk a fővárosi sajtó hasábjain. Egy-két hét előtt 100,000 koronával vetette meg Pécsett az u. n. Pius-internátus alapját, e napokban pedig a Pálffy Sándor gróf és Giesswein Sándor dr. győri kanonok, orsz. képv. vezetése alatt álló budapesti Katholikus Férpi Patronázs-Egyletnek egyházmegyei kormányzása idejére átengedte nádas dl kastélyát 40 hold földterülettel együtt. E püspöki kastélyban, melynek fullaneum lesz a neve, erkölcsi, pedagógiai missiót végző, kultu­rális, hazafias célt szolgáló intézmény létesül tehát az iskolatestvérek vezetése mellett. A Julia­neum megalapítására s fentartására tett püspöki rendelkezések 250,000 koronás alapítványnak felelnek meg. Gróf Zichy Gyula püspök e nagy­lelkűsége és áldozatkészsége örökké feledhetetlen marad a pécsiek előtt. * A nagyszombati jubileumi ünnepségek. A nagyszombati plébánia-templomban levő Szűz Mária csodálatos kegyképe tudvalevőleg 1708-ban könnyezett. E megható és nevezetes esemény 200-ik évfordulóját nagy ünnepségek keretében ülik meg a nagyszombati katholikusok. Az ünnep­ségeket megelőzőleg f. hó 10—18-ig missiók tar­tattak, a tulajdonképpeni jubileumi ünnepségek azonban pénteken kezdődtek és folyó hó 23-ig, hétfőig tartanak. A részletes programm a követ­kező: November 20-án, pénteken. Este 6 órakor »Veni Sancte«, utána bevezető szentbeszéd és

Next

/
Thumbnails
Contents