ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-26 / 30. szám

nagyobb hibák vannak e végső menekvésben. Először is az energia definíciója nem a munkavégzés lehetősége, hanem annak képessége.

11 Másodszor a képesség és a lehetőség (potentia és possibilitas) két igen különböző fogalom és dolog, melyeket nem szabad összetéveszteni. Egy fizikai (szervetlen) testben például csak a lehetőség van meg, hogy egy kilométernyire mozogjon ; az emberben ellenben a képesség is megvan. Igy a felemelt ingában is csak a merő lehetőség van meg, hogy visszalengjen ; ellenben a képesség, mely visszaindítja, a földben székel. Korántsem »mellekes« az, hol székel az energia — mint S. szeretné — midőn arról van szó, hogy a helyzeti energia valóban »kepvisel« reális energiát ?

12 Nagy különbség van tehát a lehetőség és képesség közt.

18 Ismételten tapasztaltuk, hogy a fizikai alapfogalmakon kivül még a legprimitívebb logikai alapfogalmak ellen is vétenek a Newtonisták (ilyen volt: a kölcsönös és ellentétes —, a pozitív és negativ —, a föltétel és az ok —, s most a lehetőség és képesség összetévesztése). A közönséges életben és más tudományos kérdéseknél ők is jól meg tudják különböztetni e fogalmakat; de itt a céhbeli tudomány hagyományos szinvakságában szenvednek. E primitív fogalmak éles megkülönböztetéséből ered tehát a sok »értelmetlenül homályos beszéd.« Mert mint sz. Tamás mondja: az elején kis tévedés végén igen nagyra nő; két vonal, mely elején alig tér el egymástól, végre igen messze eláll. 2. A helyzeti »energiáról*, tehát ajánlom, hogy gondolkodjék S. ur, ha hamar gyökeréhez akar jutni az energia-megmaradás tévelyének. Ezen nyugszik a felhajított kő »kiserleti bizonyítéka is.« E körül játszik a »tévedések vigjátéka«, melyet nekem imputál. Mert ezt a) először is tévedésből reális energiának tekintik a Newtonisták, mint az imént láttuk, b) Másodszor öszszetévesztik a potenciális energiával, ugy hogy a modern fizikában potenciális vagy helyzeti energia az mindegy. Már pedig a potentialis (statikai) energia (pl. a kihúzott rugó feszülése, a nyugvó kő-szikla nyomása)

14 valóságos energia, ellenben a helyzet nem energia (még a kedvező helyzet sem). Ha igazi energia volna a felemelkedett kő vagy inga helyzeti »energiaja«, akkor a kulminació pontjában, midőn »legnagyobbnak« mondatik, legnagyobb erővel is hajtaná vissza a testet. A tény azonban az ellenkező : a felemelkedett kő vagy inga a legkisebb-, sőt zérus energiával indul vissza. A minő fikció tehát a helyzeti »energia«, olyan fikció az egész energia-megmaradás. Olvassa el csak S. ur, mit mond a jeles Chwolson

15 — ki öntudatlanul is ki-kikezdi imitt-amott Newton rendszerét — az energetika kiszögellő pontjáról: »Nagyon valószínű, hogy a világban potenciális (helyzeti) energia egyáltalában nem is létezik (!), hanem mindazon esetben, midőn valamely energia a test sajátos helyzetétől látszik nekünk függni, a valóságban valami mozgási energia lappang mögötte, melynek természetét mi még nem ismerjük.« 3. Joule-, Hirn és Rowland kísérletei is egész mást bizonyítanak, mint amit a Newtonisták belőle kihoznak. Bizonyítják t. i. a hő és a mechanikai munka egyenértékét, de nem az energia megmaradását. Bizonyítják azt, hogy zigyanannyi hő visszaváltoztatható ugyanannyi mechanikai munkává, de nem ugyanaz a hő.

16 Hogy azután a Newtonisták merőben az akadályoknak tulajdonítják azt, hogy ugyanazt a hőt már nem lehet egészében visszafordítani, az nem egyéb a már ismert peticio principii-nél (miszerint csak az akadály fogyaszt erőt), mely a logikailag rokkant modern energetikának nélkülözhetlen mankója. Dr. Pécsi Gusztáv. 11 »Energie bedeutet die Arbeiisfähigkeit* (Dressel I. 35.) >Wenn ein körper fähig ist, Arbeit zu leisten, so sagen wir dass es Energie besitzt.« (Chwolson I. 118.) 12 Az ingának a földdel »egy rendszerré* való kapcsolása sem menti meg a rendszeren kivül álló okból származó indító-energiát. 13 Minden fizikusban megvan a lehetőség, hogy Newton rendszernek tarthatatlanságát belássa (s el is jön az idő. melyet ily Sebesta-féle támadások csak siettetnek); de némelyikben nincs meg a képesség azt belátni, mert egynémely logikai alapfogalommal nincs tisztában. 14 Bezzeg érezné energia képességét az, a kinek tartania kellene! is I. 127. 10 Hogy az átvitt vagy átalakult energia mennyiségében az átvitel, vagy az átalakulás pillanatában a mi mérő eszközeinkkel különbséget nem észlelünk, az nem csoda. Bezzeg rohamosan észlelhető a csökkenés minden következő pillanatban. HIREK. Krónika. A városrészek versengése. — Libretto. — NAGY VÁROS (SZ. KIR. VÁROS): Nem engedem jogom I A megyeház enyém, Ott, ott épül fel újra A régi helyén. Ha lesznek tornyai, Engem díszítenek, Hogy itt legyen az uj megyeház, Abból nem engedek 1 VÍZIVÁROS : Az természetes dolog, Hogy én szereztem már jogot Az uj megyeházára . . . És bármi lesz az ára, A megyeháza itt leszen! — Az örömem már végtelen 1 . . . Olyan vigan zengem dalom, — Hiszen lesz forgalom: KAR: Forgalom, forgalom ! Tőled élet az élet 1 Nem dobog másért a szivünk Csak érted, óh teérted! SZENTGYÖRGYMEZŐ: Az egy kissé mégis furcsa lenne, Hogyha az uj megyeháza Nem a Duna partján emelkedne, Nem ott díszelegne! És bár a pótadónk már tenger, — Alig akadna köztünk ember, Ki nem adózna mégis Kész örömmel arra, Hogy a megyeháza előtt A part kővel legyen kirakva ! Ha kell, hát deputációt csinálunk, De minekünk lesz megyeházunk I SZENTTAMÁS: Hogy a púp szép és fess legyen, Az nemcsak nékem érdekem . . . S hol eddig szemét volt, oda Kell diszes, csinos palota. Bárhonnan néznek is felém, A megyeház — diszes helyén, Mint egy korona, — leragyog* És én — én igy király vagyok. Ezért hát, kérem a megyét, Jól válassza meg székhelyét! Mert nem azért vagyok ám itt A város közepén, Hogy elcsúfítsam arcát, de Hogy díszítsem én, S ha háromszor is akkora Lesz majd a megye Akkor is büszkén leszek (Ha leszek !) — székhelye 1 KAR : Forgalom, forgalom, Tőled élet az élet, Nem dobog másért a szivünk Csak érted, óh teérted! Finale. A szereplők g'őr'ógp'nynél táncra kerekednek. A háttérben kiemelkedik az uj megyeháza. — Valahol a Huth telken! (-•) * Az ezidei sz. István napi szónok. Ő Eminenciája Vaszary Kolos bibornok hercegprimás egy átiratban arról értesítette Brühl József prelátus-kanonokot s főszékesegyházi plébánost, hogy az ezidei szent István napi ünnepi sz. beszédet a főszékesegyházban Mátéjfy Viktor esztergombelvárosi plébános fogja tartani. * Papszentelés. Bányász József és Uhlár Béla szerpapokat jövő hó 10-én fogja áldozópapokká szentelni Rajner Lajos püspök és ált. érseki helynök. Az utóbbi, városunk fia, másnap, aug. 11-én d. e. 10 órakor fogja tartani első szent miséjét a Bakács-kápolnában. Manuduktora Graeffel János prelátus-kanonok lesz. * Hálanyilvánitás. Vaszary Kolos bibornokhercegprimás és érsek ur O Eminentiája a községünkben f. é. június 20-án dúlt tűzvész károsultjainak felsegitésére f. hó 19-én 2000 (kettő ezer) koronát méltóztatott küldeni. Fogadja Ő Eminentiája legkegyelmesebb Főpásztorunk és Kegyurunk ezen fejedelmi adományáért a mindenükből kipusztult szegények nevében forró hálánkat! Mindnyájan buzgón esedezünk az irgalom Atyjához ; áldja meg Ö Eminentiáját, a szeretet Apostolát állandó jó egészséggel és tartsa meg drága életét a haza és egyház javára, a szomorúak vigasztalására soká! Naszvad, 1908. július 21-én. Gaal István alesperes-plébános, Fekete András biró, Honffy Lajos főjegyző. * Uj doktor. Marczell Mihály esztergomfőegyházmegyei áldozópap, Frintanista, a wieni tudományegyetemen a theologiai tudományokból doktorátust szerzett. * Főegyházmegyei hirek. Franz József, a pozsonyi polgári kórház lelkésze nagyszombati érseki szentszéki tanácsossá neveztetett ki. — Ernyei Lajos, a bazini esperesi kerület tanfelügyelő-alesperese ugyanezen hivatalában meghagyatván, a bazini kerület rendes alesperesévé neveztetett ki. — Necseszálek Károly bur-sz.-miklósi káplán a burszentmiklósi plébánia-hivatal ideiglenes vezetésével bízatott meg. — Kégly György ujmisés II. segédlelkésznek küldetett Bars-Verebélyre. — Veszély Géza múltkori dispoziciójában változás történt, nevezettet ugyanis a főegyházmegyei hatóság meghagyta előbbi helyén, Modorban, Uninra pedig Uhrik Mihály pudmerici káplánt helyezte. * BÚCSÚ. Ma, vasárnap, július 26-án lesz a helybeli Szent Anna templomban a búcsú. A nyolc napi ájtatosság szombaton este 6 órakor kezdődött, vasárnap reggel 6 órakor körmenet indul a belvárosi plébániatemplomból, melynek odaérkeztével szentbeszéd, utána énekes szentmise tartatik; ezen kivül d. e. 11 óráig minden órában hallgathatnak a hivek szentmisét. A litániák nyolc napon át mindig 6 órakor kezdődnek. Kvassay Károly f A felvidéken rendkívüli vendégszeretetéről, barátságos, kedves, nyájas modoráról általánosan ismert Kvassay Károly magyarfalvi (Pozsony m.) plébános nincs többé az élők között. Tüdő és mellhártyagyulladás vitte sírba az alig 59 éves, erőteljes férfiút. Körülbelül két év előtt, egy, a lábszáron támadt seb következtében majdnem vérmérgezésnek esett áldozatul, de az orvosi segély és a kitűnő dalmáciai levegő szerencsésen kigyógyították súlyos bajából. Az ezidei tél azonban erősen megtámadta szervezetét. Egy izben erősen meghűlvén, tüdő és mellhártyagyulladásba esett, mely kettős betegség teljes három hónapon keresztül ágyhoz szegezte a jólelkű lelkipásztort. Orvosai tanácsára előbb a pozsonyi állami kórházba ment, ahol műtétnek vetette magát alá, majd a liptómegyei Fenyőházán keresett enyhülést bajára, ahol édes öccse: Kvassay Lajos tengerészkapitány ápolta őt. De mindhiába, a jó Istennek másképp tetszett. F. hó 19-én d. e. 10 órakor adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. A megboldogult hült tetemeit szülőfalujába, a nyitramegyei Nagybélic községbe szállították és az ottani családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. Temetése szerdán igen meleg részvét mellett ment végbe. Holttestét előbb a gyászháznál szentelték be, azután plébánia-templomba vitték, ahol Paska István nagybélici plébános mondott lelki üdvéért szent misét. A gyászmise után elindult a szomorú menet a temető felé. A temetési szertartást Kelecsényi János szkacsányi esperes-plébános végezte Paska István nagybélici, Wohland Ignác chinoráni, Tlolka Gyula (Kvassay jóbarátja) mannersdorfi (szomszéd ausztriai község Magyarfalva mellett) plébánosok, Zsák Mihály magyarfalvi subsidiarius és Hlavaty János dimburgi (Magyarfalva filiálisa) növendékpap segédkezése mellett. A szebbnél-szebb koszorúkkal megrakott koporsó mellett ott állott a boldogult plébános áldott lelkű, szintén igen vendégszerető édesanyja, ki magas kora dacára is mindig páratlan szorgalommal és buzgalommal vezette szerető fia háztartását Magyarfalván ; továbbá édes öccse, Kvassay Ágost banyalukai (Bosznia) kerületi előljáró; nagybátyja, Kvassay László volt képviselő, nagybélici földbirtokos és még igen sokan. Megható volt és soknak szeméből könnyeket fakasztott az a látvány, midőn a boldogult plébános hivei közül tizenketten utaztak fel Nagybélicre és állották körül szeretett jó lelkipásztoruk koporsóját. Az előbb emiitetteken kivül részt vettek a deputációban: Pauer Lipót kántor és főtanitó, főszerkesztőnk édesatyja, Regéczy Lajka tanitónő, Kapj Alfréd cukorgyári igazgató, Fuszek Alajos sekrestyés, Bar laiszky Tamás, Pollák Márton, Szurovlcs Mátyás, Fuszek János és Welssmann Flóris gazdák. Főszerkesztőnk, kinek az elhunyt nagy jótevője s kiskorától