ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-19 / 29. szám

elfogy, megszűnik. Igaz, hogy a Newtonisták a mozgás megszüntet az akadályok kontójára irják, de ez közönséges petitio principii. Mert épen ezt kellene bizonyítani, hogy a mozgás önmagától nem véges, nem szűnik meg; s ők ezt a bizonyí­tásban már feltételezik, b) Az ész elveiből pedig pláne nem következik, hogy véges erőimpulzus hatása végnélküli mozgás lehetne. Ez ellenkezik először is magának Newton törvényének első felével. Mert ha a fizikai test önmagának moz­gást kölcsönözni képtelen, következik, hogy csak annyit mozog, amennyit a belefektetett mozgás­energia ér. A végnélküli mozgás továbbá egye­nesen beleütközik az okság elvébe, mely szerint véges oknak csak véges okozata lehet. Minden lökés (mozgásimpulzus) véges mennyiségű moz­gató energiát képvisel. Mindezen véges mennyi­ségű mozgató energiáknak pedig csak véges meny­nyiségű mozgás lehet eredménye, nem pedig vég­nélküli, örök mozgás. S itt beletorkolunk Sebesta első s legnagyobb nehézségébe. 1. A mozgásmennyiség képlete a modern fizikában mv, a tömeg és a sebesség szorzata. Sebesta és a középiskolai fizikatanárok átlaga szerint az időnek semmi köze a mozgásmennyiség­hez. Következőleg, ha a test mozgásmennyisége örökké mv marad, e mennyiség örökké véges. Newton első törvénye tehát nem ütközik az okság elvébe. Mindenekelőtt mejegyzem, hogy itt illúzió­val játszik a t. tanár úr. Mert mv az egyes pil­lanatokban ugyan véges, de mivel a végtelen számú pillanatok mv-jét összegezni kell, 6 ha arról van szó, hogy mint eredményt az okkal összemérjük, azért végtelen pillanatokig tartó ma is végtelen lesz végeredményében! De a fődolog az, hogy ez az egyik pont, hol alapfogaknak és alapjogahnak közti különbség forog fenn. Hiába citálja nekem tehát a modern fizika idevonatkozó megjegyzéseit, hiába kiált ki járatlannak az alapfogalmakban (nagyon jól tudom, mit ért a modern fizika mozgásmennyiség alatt), itt ép az a kérdés, vájjon ez alapfogalom helyes-e, vájjon csakugyan mv-e az igazi mozgásmeny­nyiség ? A modern fizika maga tanítja s igy S. is elismeri, hogy az erő méréséül csakis az idő­egységben végzett (tehát igenis az időhöz viszo­nyított) mozgásmennyiség ~ szolgálhat egységül. Tehát két-három stb. időegységben végzet mozgás­mennyiség két-három stb. erőegységet tételez fel ok gyanánt. Mivel pedig egy lökés vagy egy métermázsa szén mozgató ereje nagyon is véges számú mozgatóerő-egységet képvisel, az okozat nyilván felülmúlná az okot, ha véges számú erőegység végtelen időegységü mozgásmennyisé­get létesíthetne. Tehát mv nem is igazi mozgás­menayiség! Ez csak a mozgás minősége. Amint­6 A mi életünk is egyes pillanatokban véges ugyebár, és mégis örök életűek leszünk, mert az életet mint egészet kell venni, ha mennyiségét akarjuk mérni. Épen azért a folyóról vett hasonlat is teljes érvényű. mellett terül el ama gyászemlékű mező, melyen oroszlánként küzdött a magyar nemzet minden kato­nája, lelkesítve a honszeretet s azon tudat által, hogy szabadságért küzd a jogtalan zsarnok ellen. Elszorult a szivem, mikor végig révedezett tekintetem e mezőn, melynek minden fűszálát egy-egy vércsepp táplálja. Szelid, nyári langyos szellő suhant át épen e réten s ilyenkor mintha hallani lehetne az elesett hősöknek dísztelen hantok alól kitörő zokogását, mellyel egy hős nemzetnek önállóságát, egy szabadnak született nemzet szabadságának vesztét siratják. Petőfi is e téren esett el. Szobra ott dísze­leg a város egyik szép terén, messziről látja már az utas szabadságunk e dicső alakjának szép emlékét s ugy érzi, mintha túldörögve még a tomboló vihart is, e szót kiáltaná a messzeségbe a nagy költő: Feltámadunk ! A harctéren egy orosz tábornok síremléke is látható. Nevét nem tudom, csak annyit hallot­tam róla, hogy ő is e mezőn esett el és most az orosz kormány gondozza sírját. Csendesen siklik el a vonat e téren, mintha tisztelni akarná a hősök álmait. Homoród, Kőha­lom, Agostonfalva stb. vidékében gyönyörködve, végre Erdély legszebb, legregényesebb városát, Brassót pillantottam meg. Az ország határát övező Kárpátok, és pedig egy minden'oldalról hatalmas erdőkkel borított he­gyek által képezett völgyben fekszik, melyet egy­felől a magas Czenk meredek oldala, másfelől a Bácsél magas láncolata övez. A völgy torkolatát a Fellegvár nevű hegy zárja el a sikság felől. Csinosan épült utcái vannak, azonkívül több hogy akkor, midőn pl. ki akarjuk számítani, hogy 10—20 métermázsa kőszénnel egy vasúti mozdony mennyi mozgást (mozgásmennyiség) képes végezni, nem elég azt tudnom, hogy mekkora a mozdony tömege, s minő sebességgel fog mozogni, hanem a fődolog az, hogy mennyi ideig ? ! Tehát ez már igazán alaptévedés, amit a modern energetika tanít: hogy a mozgásmennyiség független az időtől. (Newton »szent« törvénye persze igy kívánná!) Oly alaptévedés, mely ellenkezik a) minden mechanikai praxissal. Mert a mozgásmennyisé­gek kiszámításánál a tömeget adottnak tekintjük, s a mennyiséget a mozgás gyorsasága és az idő­tartama szerint mérjük. 7 b) De ellenkezik e téves alapfogalom magának a teoretikus fizikának ké­sőbbi tételeivel is. Mert midőn az erőegység megállapításáról van szó, maga a fizika — mint az imént láttuk — sutba dobja azt és az időhöz viszonyított mozgásmennyiséget veszi alapul. Ép ugy mikor a munka praktikus egységét akarja megállapítani (ami teljesen analog dolog) felállítja a munkasiker fogalmát, mely az időegységben végzett (tehát az időhöz viszonyított) munka. Az igazi mozgásmennyiség tehát bizonyos tömegnek bizonyos sebességgel bizonyos ideig tartó mozgása. 2. A második alapfogalom és alapfogalom közti különbség a munka körül forog. ^Elmozdulás nélkül munkáról szó sincs« mondja S. Tehát helyesli a modern fizikai tan­könyvek azon képtelen állítását: miszerint egy munkás, ki egy álló napig is tartana egy méter­mázsa terhet, munkát nem végez, ha ki nem mozdul helyéből. Viszont kijelenti, hogy aho akadályok leküzdése nem fordul elő, ott se lehet szó munkáról. Ezzel szemben Chwolson 8 háromféle fajtáját különbözteti meg a munkának: a) az első faja mozgást létesít akadály ellen, b) a második faj­tája mozgást létesít aakdály nélkül!* c) a har­madik e kettőnek egyesitóse. Mi tehát a munka igazi definíciója, ha azt nem Newton tarthatatlan rendszerének támogatá­sára akarjuk megalkotni, hanem a józan ész és a praktikus mechanika világánál ?! A munka nem egyéb, mint az erő működése, erőfogyasztása. Itt azután egészen mindegy, mint Chwolson is a sorok közt mondja, akár tisztán valamely akadály (ellenállás) ellensúlyozására fordittatik az erő, akár tisztán mozgatásra, akár mindkettőre egy­szerre. Tehát munkát végez (mert erőt fogyaszt) 7 A kettő viszonya bizonyos elasticitást enged. Ugyan­azt a mozgásmennyiséget fejtheti ki a 10 métermázsával megetetett gép pl. egy óra alatt 10 m. másodpercenkénti sebességgel, vagy pedig két óra alatt 5 m.-i sebességgel. Ezt jelenti a >záros határidőn belüli tágasság* »értelmetlen* kifejezése. 8 Ki itt-ott már rést üt Newton rendszerén (anélkül, hogy azt megdönteni akarná), mert természetes logikájának szűk a mathematikai harisnya, melyet Newton a fizika számára készített. 9 Hogy a test természetes tehetetlensége volna ez esetben akadály, ezt maga S. tudományellenes nézetnek bélyegzi. Chwolson is e helyen csak quasi akadálynak nevezi, s elismerj, hogy az merő indifferencia a mozgással szemben. kényelmes piaccal is rendelkezik, melyek közül első pillanatra a nagypiac ragadja meg az idegen figyelmét. E piacon épült ugyanis a nagy városi tanácsház, melyben Brassó gazdag okmánytára I van elhelyezve. A nagypiactól nem messze áll barnult falai­val Brassónak háromhajós góth izlésű szép ev. temploma, mely egykor a katholikusok tulajdonát képezte. Igen szép és tiszta a kath. templom is. Maga a félköralakú hegyen épült Fellegvár négy­szög alakú erőd, melynek minden szögletén egy bástya s ezen erkélytornyok vannak alkalmazva. Brassót — miként ez az egyik kőbe illesztett táblán olvasható — 1848-ban 200 honvéd védte 2 napig 28,000 orosz ellen. Brassónak szereplése az 1848—49-iki sza­badságharcban sokkal szomorúbb és ismertebb, semhogy szükségesnek látnám azt megemlíteni. Borítsunk fátyolt a múltra s bízzunk inkább a jobb, a szebb jövőben. Kellemes kirándulási helyei is vannak Bras­sónak. Városi parkját és a Czenk ormán tündöklő gyönyörű Árpád-szobrot én is megtekintettem. A lakosság (40,000) nagyobbrészt szász, van azon­ban elég magyar is; vallásra nézve pedig több­nyire ág. ev., bár a legutóbbi időben jóval emel­kedett a róm. katholikusok száma is. Jó benyomásokkal eltelve és gazdag tapasz­talatokat* szerezve, végre nagy nehezen elváltam I Brassó városától is. * Mindenről egy-két tárca keretében említést tenni úgysem lehet, hiszen akkor egész könyvet kellene irni e remek, szép vidékről. Csak a legfontosabbakra és legérde­kesebbekre terjeszkedem ki rövid útleírásom folyamán. az is, ki valamely súlyt a nehézség-erő ellen pusztán a levegőben tart ; 10 munkát végez az is, ki az Atvood gép egyik súlyát (mely a gravi­táció ellen ellensúlyozva van) meglöki; az pedig, aki akadályok ellen mozgat egy testet, dupla munkát végez. Erejének egy része mozgatásra fordittatik, egy része ez akadályok legyőzésére. Hogy a mozgás elején igy oszlik meg az erő, azt a Newtonisták is elismerik, hogy a mozgás egész tartama alatt igy van, azt látni fogjuk a vonat és a felemelt kő konkrét példájában. A munka fogalma tehát nem csak határozat­lan a modern energetikában, hanem egyes köny­vek értelmezésében egyenesen téves. Kitűnik ez S. elszólásaiból is, melyeket ezen téves munka­fogalom szellemében tesz. »Ha nincs semmi ellen­hatás, a mozgó test nem fejt ki akciot.« (69. old.) Eszerint az égitestek (melyek a legnagyobb moz­gási energiákat képviselik) — mivel Newton rendszerében az aethernek nem szabad súrlódás­sal s ellenállással birnía 11 — nem fejtenek ki semmi akciót. Ámde a mozgás a fő-fő akció a természetben, tehát hamis a kiindulási pont, a munkafogalom. »Ha a követ a levegőben tartom, nincs semmi akadály legyőzéséről szó.« (82. old.) Ámde annak, hogy a kő magától lebeghessen a levegőben a nehézség-erő a jozitiv akadálya, s aki a követ a levegőben tartja ez akadály ellen küzd s azt legyőzi. Kiterjesztett karral egy negyed­óráig se »gyozne« e hatalmas akadályt. Tehát hamis a kiinduló pont, melyből ily képtelen álli­tások erednek, hamis az energetika munkafogalma. S itt aztán ismét remekel S. a logikában szavaim értelmezésénél. »Ha ily akadály, azaz (ellen-)erő-hatás a munkavégzéshez nem volna szükséges, akkor ez azt jelentené, hogy munka végezhető erőhatás nélkül is. Ez épen az a pont, mely a füzetke alaptévedése, és amely jóformán gyökere az abban levő összes fizikai csodabogár­nak. Nem kell erő a munkavégzéshez, ez az »uj fizika« alapelve.« A szavak igazi értelme ez: azon esetben, midőn nincs mozgási akadály (ellen­erő) az akadály legyőzésére természetesen nem kell erő; de igenis kell erő a mozgás létesítésére. Mert az uj fizika főprincipiuma, 12 mely Newton mozgási tehetetlensége ellen van szegezve, épen az : hogy a mozgás (még pedig már az egyenletes mozgás) létesítésére kell folyton vagy legalább successive működő erő. S az uj fizika ép az erő­fogyasztásban látja a munka lényegét. 3. A súlyemelés és a mozgó vonat példája, melyekre S. is kitér, legkonkrétebben bizonyítja Newton I. törvényének abszurditását, és az »új fizikának« a természet tényállásaival való töké­letes egybehangzását. 10 Felmenthetjük tehát a mázsát tartó munkást a >munkátlanság* vádjától, mellyel a modern fizika megbélye­gezte. S gondolom az ilyen megkövetelné bérét is. 11 Különben az egyszeri impulzussal megindított bolygók és csillagok már rég megállottak volna. 12 Ebből azután láthatja az olvasó, hogy azok a »csodabogarak*, melyektől hemzseg S. füzete, voltaképen hol motoszkálnak. Éjjel meglehetősen lehűlt a levegő és esett is az eső. Korán reggel Gyulafehérváron keresz­tül Arad felé tartottam. Az erdélyi érchegység és a hunyadi havasok völgyén át halad a vasút. A gyulafehérvári állomáson ott sétált éppen egyik udvari papjával a mi szeretett erdélyi püspökünk, Majláth gróf. Ugyanis még Seges­váron felszállt vonatunkba egy főpap, s ennek fogadására hajtatott ki az állomáshoz a lánglelkű főpásztor. Gyulafehérvár városának legszebb épületét kétségkívül a régi három hajós, hatalmas román stilű székesegyház képezi, melynek restaurálását nemrég határozták el. Az ujjáalakitási munkála­tok különben már megindultak. Maga Majláth püspök 50,000 koronát ado­mányozott e célra, a többiről a vallás és köz­oktatásügyi kormány fog gondoskodni. Piskit, (itt harcolt Bem apó) továbbá a Maros gyorsan csergedező habjai mellett épült Déva városát jól szemügyre véve és a vasút mentén levő szép kéttornyú Mária-radnai temp­lomot bámulva rövid idő múlva Aradon (60,000) termettem. Szép, modern város, (villamos vasútja ugyan még nincs, de nemsokára lesz) elegáns palotákkal. Említésre méltó különösen a város­háza és a minoriták fenséges bazilikája. A főtéren látható a 13 aradi vértanú tiszteletére emelt szobor, a várostól félórányira pedig maga a vesztchely. 1849. október 6-ika ! Nemde sokról tudnál te beszélni! . . . Mély megilletődéssel tekintettem a vesztő­helyre, miközben folyton e gondolat járta át

Next

/
Thumbnails
Contents