ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-05-31 / 22. szám

hogy itt a fájdalmas sz. Anya kegyképe előtt imádkozzam. Fájdalommal telt szivvel, bizalom­teljes lélekkel rogytam térdre: Szűz Anyám, kiáltottam, én mindig hű gyermeked voltam, Neked meg kell hallgatnod kérésemet. Tiz Miatyánk s ugyanannyi Üdvözlégy elimádkozásába kezdtem. Öreg térdeim már nem bírták, végig estem az oltáron, de befejeztem imámat s megenyhült sziv­vel mentem haza. S a fájdalmas Anya segített, nőm meggyógyult. Még ugyanazon a napon teljes jóétvággyal evett s azóta egészséges, jól érzi magát.« A fönnebb emiitett három orvos újra megvizsgálta a beteget s egyben csodálatosnak, érthetetlennek találta a hirtelen gyógyulást. Az eset az egész nagytapolesányi környék intelli­genciájánál élénk megbeszélés tárgyát képezi. * A rendőrség" ügye. A főispán Unger Hugó rendőrkapitányt és Csernák Béla fogalma­zót szerdán felfüggesztette hivataluktól. A vizs­gálat a rendőrtisztviselők ellen tovább folyik. A felfüggesztő határozat indokolása szerint a két rendőrtisztviselő a hivatalos álláshoz nem illő és határozottan a morálisba ütköző cselekedetet köve­tett el. A vád ellen a két tisztviselő védekezik s igy mindenki kíváncsian várja a vizsgálat befejezését. A rendőrkapitány helyetteséül a főis­pán Reviczky Elemér tb. főszolgabírót nevezte ki. A tegnapi városi rendkívüli közgyűlés pedig a rendőralkapitány helyettesítésével Magyar Endre számtisztet, a fogalmazó helyettesítésével Pálfi rendőrirnokot, a rendőrirnok helyettesítésével Giber rendőrbiztost bizta meg. * Az Országos Pázmány-Egyesület báró Hornig Károly veszpémi püspök védnöksége és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök elnök­lete alatt ma, vasárnap délután 5 órakor Veszprém­ben, a vármegyeház dísztermében tartja ez évi vándorgyűlését. Délelőtt V2 12 órakor szent mise lesz a kegyesrendiek templomában. Délután 4 órakor pedig a Veszprém vármegyei Múzeumot tekintik meg. Este 8 órakor társasvacsora lesz a Kath. Körben. A gyűlés tárgysorozata : 1. Meg­nyitó bedszéd. Mondja dr. Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök, az O. P. E. elnöke. — 2. Rodomont és Izabella. Részlet Ariosto: Orlando furioso-jából. Fordította és felolvassa Jánosi Gusz­táv, c. püspök, a Kisfaludy-Társaság tagja. — 3. Stella Maris Abbáziában. Költemény, irta Szepessy László, szavalja Csapó Micike. — 4. A veszprémi káptalan a XVI. században. Irta és felolvassa dr. Lukcsics József, a budapesti egyetemi könyvtár őre. — 5. Költemény. Irta és előadja dr. Sziklay János, hirlapiró, az O. P. E. főtitkára. — 6. Záró­beszéd. Mondja dr. Rédey Gyula, apátkanonok. Kovács József f. I S ?°™ oru K í^ r j eck 61 pénteken délelőtt varo­sunkban : Meghalt a köztiszteletben és közszere­tetben álló Kovács József nyug. kisgyarmati esp.­plebános. Aki ismerte, csak tisztelni, becsülni tudta. Egyenes jelleme, nyájas, mindenkihez leereszkedni tudó kedves modora miatt nagyon sokan szeret­ték, szinte felejthetlen volt előttük a jó »Joska bácsi.« De ime a halál kaszája őt sem kímélte meg. Pénteken délelőtt adta vissza nemes lelkét a hű szolga Teremtőjének. A boldogult életrajzá­ból a következőket emeljük ki: Született Garam­Páldon (Hont m.) 1838. január 4-én. Pappá szen­teltetett 1861. július 28-án. Mint fiatal ujmisés Tardoskeddre került, ahol egy évig káplánkodott, majd karkáplán lett a helybeli főszékesegyházban s miután 9 évet töltött városunkban mint kar­káplán, Kisgyarmatra (Hont m.) neveztetett ki plébánosnak. Itt működött a boldogult teljes 33 esztendőn át serényen, a legnagyobb buzgósággal. Teljes életében rendkívül szorgalmas, lelkes, agilis lelkipásztor és kitűnő szónok volt. Szerette hiveit s hivei őt. Mint plébánosnak egyik hő óhaja volt, hogy Kisgyarmatnak szép temploma legyen. Meg is tett mindent a templom ügyében. Megnagyob­bította, kifestette, jórészt az ő költségén. Szülő­falujának templomát is ő hozatta rendbe. Azon­kívül igen adakozó lélek volt. Nem volt iskola, árvaház, kórház, melyre ne adakozott volna. Kis­gyarmaton az ő fáradságának és áldozatkészsé­gének köszöni létét a szegényház és a kisdedóvó­intézet. Környezete soha sem tudta, mit és mennyit fordított a jótékony célokra. A jó »Joska bácsi«­nak mindig az volt az elve: ne tudja meg a bal kezed, mit adott a jobb. Az örökimádás tem­plomára legutóbb 2000 koronát adományozott. Számos egyesületnek és körnek volt tagja, a kath. sajtónak pedig lelkes barátja. A helybeli kath. körben igen szivesen szeretett tartózkodni, itt ismerte meg városunk kath. intelligenciája a jólelkű papot. Csakhogy az asthma betegség lassan-lassan sorvasztotta. Már két éve, hogy nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, az utóbbi két hónapban pedig annyira megtámadta szervezetét az asthmá­val párosult sziv- és vesebaj, hogy kénytelen volt ágyát őrizni. Szeptember havában misézett utol­jára, azóta többször voltak ájulási rohamai, mig pénteken egy asthmaroham végleg megfojtotta. 1903-ban lépett nyugdíjba s mindjárt tagja lett a sz. Adalbertről nevezett nyugdijegyesületnek. Nyugdíjaztatása óta állandóan Esztergomban tar­tózkodott, hol egy kis házikót is vett magának. Vagyonát még életében fordította jótékony és kulturális célokra, nem csoda tehát, hogy halála után semmiféle összeggel nem rendelkezik. Teme­tése ma, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a gyász­házból a belvárosi temetőben. R. i. p.! Halála alkalmából a megtört rokonság a következő gyász­jelentést bocsátotta ki: Méry Ferencné szül. Kovács Antónia maga, gyermekei és unokái nevében a legmélyebb fájdalommal, de egyúttal Isten akaratában meg­nyugodva jelenti, hogy szeretett testvére, a leg­jobb rokon idősb Kovács József ny. esperes-plé­bános, a szt. Adalbert intézet tagja folyó évi május hó 29-én, életének 71-ik, áldozárságának 47-ik évében, a szentségek többszöri ájtatos fel­fétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult hült teteme f. hó 31-én d. u. 4 órakor fog a gyászházban ünnepélyesen beszenteltetni és az Esztergom sz. kir. városi temető Jó Pásztor kápolnájának sírboltjában a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat pedig június hó i-én reggel 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban bemutatva. Esz­tergom, 1908. május hó 29 én. Nyugodjék Krisz­tusban ! * A munkás sorsa. Hudecz József 23 éves csévi legény a tinnyei kőbányában dolgozott és f. hó 25-én a bánya sziklafalán, 40 méter magas­ságban, egy roobantáshoz szükséges fúrást végzett. Munkaközben a sziklafal kiálló része, melyen ülve Hudecz dolgozott, hirtelen levált és a szeren­csétlen munkás az óriási mélységbe zuhant és néhány percnyi rettenetes kínlódás után meghalt. * Gyengélkedésnél első orvosi tekintélyek szerint legjobbnak bizonyult a »Sirolin-Roche«, mely méregtelen, Íztelen és a szervezetre semmi káros befolyással nem bir. Már rövid használat után előmozdítja az étvágyat és emeli a test ere­jét, ugy, hogy rekonvalescens, sápadt leányok s gyermekek az étvágy gerjesztése céljából okvet­len használják. A szer minden gyógyszertárban kapható. * ítélet a dánosi bünpörben. Nincs halá­los ítélet irja a fővárosi sajtó. A dánosi rabló­gyilkosoknak megkegyelmeztek, nem vár rájuk az akasztófa, hanem csak életfogytiglani fegyház. A bíróság szigorúan alkalmazkodott az egyes sza­kaszokhoz, és mivel tényleg a felmerült adatok­ból nem talált határozott és minden tekintetben biztos támpontot arra, hogy a haramiák szemé­lyenkint milyen részt vettek a gyilkosságban és a rablásban, mellőzte a halálos Ítéletet. Hár­mat elitélt életfogytiglan tartó fegyházra, a töb­bieket pedig 1—15 évi fegyházra, illetve bör­tönre. Lakatos Rózát pedig teljesen felmentette. Az ítélet kihirdetését a közönség nagy éljenzés­sel fogadta. A cigányok szive is megkönyeb­bült: nem lesz akasztófa ! * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1908. május 24-től 31-ig. Születtek: Makkos Julianna r. kath. földm. leánya, — Könyv János r. k. földm. fia, — Meszes Borbáia r. k. földm. leánya, — Olasz Teréz r. k. házi cseléd leánya, — Kotra Klára Julianna r. k. városi pénztárnok leánya, — Mihalovics Gizella r. k. cipész leánya, — Szaller Julianna r. k. földm. leánya, — Nóvák István és Ferenc r. k. földm. ikerszül. fiai, — Fischer István izr. cipész fia. Házasságot kötöttek: Baják József r. kath. földm. és Szabórácz Erzsébet r. k. Esztergom, — Viszolai János r. k. cserepesmester és Kiss Erzsé­bet r. k. Esztergom. Meghaltak: Gerendás János r. k. 71 éves városi erdőőr (id. veselob), — özv. Mihalics Jakabné Andréka Klára r. k. 80 éves (aggkór), — Kriskó Gyula r. k. 10 napos (szül. gyenge), — Kratz Ferenc r. k. 8 éves (heveny vesegyulladás vör­heny után), — Sál József ref. 2 hónapos (gyer­mekaszály), — Gelle József r. k. 91 éves napszámos (aggkori kimerülés), — Ormándi Sándor r. k. 20 éves földm. (lőtt seb a lágyék táján), — Nemes István r. k. 38 éves vendéglős (id. veselob), — Petróczi László ref. 55 éves földm. (gerincoszlop törése), — Kovács József 70 éves nyug. esperes (szervi szivbaj). „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műre" c. egyesület alapszabályai. 5. A tagok jogai és kötelességei. A) Jogai: Minden tag részesül a szent mű kiváltságaiban és lelki javaiban, igényt tarthat az esetleg kiadandó folyóirat egy példányára. A pártoló tagok azonban az egyesület folyóiratára igényt nem tarthatnak és az egyesület vezetésé­ben részt nem vehetnek. B) Kötelességei: A rendes és pártoló tagok tartoznak a két, illetőleg egy koronában meg­állapított tagdijat előzetes félévi részletekben meg fizetni. A tagok továbbá kötelezik magukat az egyesületi célt erejükhöz képest előmozdítani, az egyesület vezetőségét tehetségükhöz mérten segi­teni s az esetleg kiadandó egyesületi nyomtatvá­nyokat terjeszteni. 6. Az egyesület szervezete. Az egyesület ügyeit a közgyűlés, a köz­ponti bizottság, az egyházmegyei igazgatók és a helyi csoportvezetőség intézik. a) A Közgyűlés. A közgyűlés tagjai: a tiszteletbeli és alapító tagok, a központi bizottság tagjai, az egyház­megyei igazgatók és a helyi csoportvezetők. A közgyűlés miuden évben megtartandó a nyári hónapok idején. Rendkívüli közgyűlést a bizottság bármikor összehívhat, ha az egyesület érdekei kívánják. A közgyűlést az elnök hivja össze. A közgyűlés határozatképességéhez legalább 15 közgyűlési tag jelenléte szükséges. A jelen­levők közgyűlési tagságukat igazolni tartoznak. A határozatok hozatalánál jelenlevő köz­gyűlési tagok általános többsége, szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás történhetik közfelkiáltással, véle­mény eltérés esetén vagy ha öt tag írásban kéri, névszerinti szavazással. Választások mindenkor névszerinti titkos szavazással történnek. A közgyűlés tárgyai: 1. A központi bizottság jelentése az egye­sület évi működéséről. 2. A pénztáros jelentése az elmúlt év vagyoni állapotáról a számvizsgálók jelentésével kapcso­latban. 3. A két számvizsgáló választása. 4. A tisztikar s a 24 választott tagnak megválasztása a 3 évre terjedő megbízatás letelte után. 5. Tiszteletbeli tagok ajánlása az elnök részéről és ezeknek ezen ajánlat alapján való megválasztása. 6. Uj intézetek szervezése, felállítása, egye­sületi vagyon szerzése, megterhelése és eladása. 7. Építkezések, javítások, átalakítások, melyek 3000 koronát meghaladnak. 8. Rendszeresített fizetések megállapítása. 9. Alapszabály-módosítások. 10. Ügyviteli szabályok megállapítása. 11. Indítványok. A közgyűlés elé csak olyan indítványok juthatnak, melyeket szerzőjük legalább 8 nappal előbb a titkárnál írásban bejelentett. Irodalom és művészet. Dr. Prohászka Ottokár konferencia-beszédei, melyeket f. é. április 6—n-éig az egyetemi temp­lomban tartott urak számára, igen csinos kiállítású füzetben megjelentek és kaphatók Buzárovits Gusz­táv könyvkereskedésében. Ugyanitt a mult évi beszédeket is megrendelhetik az érdeklődők. Az uj eljegyzési és házassági törvény magyarázata. A folyó év Húsvét ünnepe neve­zetes fordulópont az eljegyzés és házasság rend­jének történetébem Ekkor lépett ugyanis életbe a X. Pius pápa O Szentségének »Ne fernere« kezdetű bullája által szabályozott uj rend. Világ­szerte hozzászólásokat s magyarázatokat provo­kált ez a bulla. Magának a Szentatyának pa­rancsa értelmében az egyházfők bőséges kommen­tárokkal hozták azt papságuk s a hivek tudo­rnására, de megszólaltak mindenfelé a tudósok is. A bullának egyik legbecsesebb magyarázatát dr. Leitner Márton német theologus és lyceumi ta­nár irta, kinek művét Körmöczy Ernő kalocsai egyházmegyei lelkész most magyarul is kiadta. E munka a dekrétum szövegének pontos közlése mellett sorra veszi annak valamennyi rendelke­zését, megmagyarázza az újítások okát és pon-

Next

/
Thumbnails
Contents