ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-19 / 16. szám

* Szentsir látogatás. A régi szép szokás­hoz hiven, ez idén is valóságos népáradatok voltak láthatók nagypénteken Esztergom utcáin. A hivő nép Krisztus sirjához sietett, hogy az ott kitett legméltóságosabb Oltáriszentséget imád­hassa. Szépen diszitett sirok voltak a baziliká­ban, a belvárosi, vizivárosi és szentgyörgymezei plébánia-templomok ban, valamint sz. Anna és a ferenciek templomában is. * A bazilikái énekkar nagyheti működése. Mint minden esztendőben ugy ezidén is valóság­gal remekelt a bazilikái énekkar. Szebbnél-szebb, meghatóbbnál meghatóbb énekrészekben gyönyör­ködött a nagyheti szertartások folyamán az ájtatos közönség.Virágvasárnapján Kersch: »Cum audisset populus«-a keltett fenséges érzést. Nagycsütörtökön Ebner: »de Spiritu Sancto« miséje tetszett és Kersch: »Dextera Domini«-je. Nagypénteken Martini: »In monte oliveti« csalt ki könnyeket a hivők szeméből. E megható éneket ugyanis három szólámú női kar énekelte és psdig akkor, midőn a püspök az asszisztenciával együtt az oltárlépcső legalsóbb fokán siratta az Urat. Ugyan­csak nagypénteken délután került műsorra Seyler egyik legszebb, legmeghatóbb »Miserere«-je, me­lyet az esztergomi Seyler tisztelők mind meghall­gattak. Nagyszombaton a feltámadásnál szintén gyönyörű énekeket hallhatott az ember, melyeket mind a fáradhatatlan karnagy, Kersch Ferenc tanított be. Valóban nagy elismerés illeti őt, de nem csak őt, hanem a kiváló erőkből összeállí­tott énekkarát ís. * Püspöki konferencia. Vaszary Kolos bibornok hercegprimás a püspöki kar tagjait f. év április 23-ára budavári palotájába értekezletre hivta össze. Két fontos tárgya lesz az értekezlet­nek. Először a kongrua-üggyel foglalkozik, ameny­nyiben véglegesen megállapítja a javadalmas egy­házfőknek a kongrua rendezéshez való hozzájáru­lását. Azután a katholikus iskolák fegyelmi és tanítási szabályzatát veszi tárgyalás alá, amelyet egyöntetűvé kivan tenni valamennyi egyház­megyében. * Főegyházmegyei hirek. Horváth János fővárosi hitOKtató naszvadi segédlelkész! állomását elfoglalni nem akarván, engedetlenség vétsége miatt az érseki főszentszék által papi hivatalától (ab ordine et officio) felfüggesztetett. — Chlebovits István magyarfalvi subsidiarius a nagyszombati deficienciába küldetett s helyébe Magyarfalvára Zsák János nádasi káplán disponáltatott. — Kovák József, ki betegsége folytán egy évre szabadsá­goltatott, Nádasra küldetett s. lelkésznek. $PÜ * Lelki gyakorlatok. Az esztergomi főkáp­talan a nagyhét első három napján tartotta lelki­gyakorlatait P. Müller József S. J. insbrucki egyetemi tanár vezetése mellett. A tanár szép latin nyelvezettel előadott elmélkedéseit a főkáp­talan nevében Blümelhuber Ferenc dr. nagy­prépost köszönte meg, ugyancsak klasszikus latin nyelven. — A papnevelő-intézetben P. Biró S. J. kalocsai főgimn. tanár vezette a lelkigyakorlatokat a növendékek nagy lelki épülésére. * Molnár prelátus böjti konferenciái. Molnár János prelátus-kanonok és orsz. képviselő f. hó 12., 13. és 14. napjain esti 6V2 órakor, fér­fiak részére böjti konferenciákat tartott a kath. kör nagytermében. Konferenciáinak témáját a penitenciatartás szentségének praktikus magya­rázata képezte. Beszélt az örökkévalóság és az örök kárhozat felé vezető utakról, a penitencia­tartás szentségének fenségéről és a szentség szükséges kellékeiről. Előadását több eseménnyel, különösen sok példával is illusztrálta. Nem ártott volna, ha Esztergom kath. férfiai közül többen fáradtak volna a körbe ezen előadások meghall­gatására. * Darányi Ignác üdvözlése. A jubiláns földmivelési minisztert az Esztergommegyei Gaz­dasági Egyesület is üdvözölte. Darányi Ignác az Esztergommegyei Gazdasági Egyesület iránti jó­indulatát többször is kimutatta, amennyiben az egyesület sikeres működésének elismeréséül a folyó évben 800 kor. államsegélyt, 800 kor. állat­dijazási jutalmat, továbbá a tenyész-üsző vásár­lásokra kölcsön vett tőke kamatának enyhítésére 1347 koronát utalványozott ki. Az egyesület most, mikor a miniszter áldásos működésének 10 éves jubileumát üli, a következő szövegű táviratban üdvözölte: »Darányi földmivelésügyi miniszter urnák Budapesten. Fogadja Nagyméltóságod hó­dolatteljes jókivánatainkat tiz éves miniszteri mű­ködése alkalmából. Engedje az Isten, hogy még hosszú időn át működhessen hazánk mezőgazda­sága felvirágoztatásának áldásos munkájában, a melyért örök hálával adózik az ország s igaz szívvel kívánja ezt az egész ünneplő gazdatársa­dalom. Az Esztergomi Gazdasági Egyesülete A miniszter az üdvözlést egy meleghangú táviratban köszönte meg. * Bellovits Ferenc siremléke. Az »Eszter­gomi Dal- és Zenekedvelők Egyesületé «-nek közgyűlése néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy kedves mestere, néhai Bellovits Ferencnek az Esztergom sz. kir. város belső temetőjében nyugvó hamvai fölé, részint az egyesület tőkepénz kamatai, részint a közadakozás utján gyűjtendő pénzekből, diszes siremléket állíttat. A végrehajtó bizottság felkérésére Hübschl Kálmán műépítész, Vác váro­sának mérnöke, és Esztergom városának szülöttje, kész örömmel vállalkozott ezen műemlék létesí­tésére, melynek kőrészei a napokban érkeztek meg Vácról, és a jövő napokban már hozzáfognak a felállításhoz. Ezen gyönyörű síremlék most húsvét után, 1908. ápril hónap 26-án (vasárnap) délután 5 órakor nagy ünnepélyességek közt fog beszenteltetni és gondozás végett a családnak átadatni. Felhívjuk a nagyközönséget, hogy ezen kegyeletes ünnepélyen részt venni szíveskedjék. * Közgyűlés a megyénél. Esztergom vár­megye törvényhatósága f. hó 15-én, Gyapay Pál főispán elnöklete alatt, közgyűlést tartott. Napi­rend előtt felszólalt Geiger Ferenc s indítványozta, hogy a törvényhatóság Darányi Ignácot 10 éves miniszteri jubileuma alkalmából üdvözölje. Az in­dítványt nagy lelkesedéssel elfogadta és kimondta, hogy a minisztert feliratilag üdvözli. A tárgyalás további folyamán a megyeház építésével a törvény­hatóság, mint legolcsóbb helybeli ajánlattevőt, Pfalcz József vállalkozót bizta meg. A megyeház építésére szükséges 220,000 korona kölcsönt pedig az Esztergomi Takarékpénztár ajánlatával szem­ben a Pesti Hazai Takarékpénztártól veszi \ fel a törvényhatóság, mert ez évi quotában 280 koro­nával olcsóbb kölcsönt ajánlott fel. A szavazásnál 28-an a Hazaira, 22-en pedig az Esztergomi Takarékpénztárra szavaztak. A Csernoch püspök eltávozásával megüresedett bizottsági helyeket töltötte be ezután választás utján a közgyűlés a következekép: a közigazgatási bizottságba Janits Imrét, a központi választmányba Grósz Ferencet, az egészségügyi bizottságba Rogrün Edét, a tiszti nyugdíj igazoló-választmányba dr. E*ehér Gyulát, a városi igazoló-választmány elnökéül Bleszl Ferencet választván meg. Ezután kimon­dotta a törvényhatóság Magyar- és Németszőgyén egyesítését, azt tartván, hogy e két egybeépült községben csak ezáltal lehet megszüntetni az örökös viszálykodást. Végül több község költ­ségvetését s különböző számadásokat hagyott jóvá a közgyűlés. * Halálozások. Nagy néptömeg kisérte ki utolsó útjára Koksa Kálmán nyug. primási urad. intézőt f. hó 15-én. Koksa Kálmán a szabadság­harc ideje alatt mint honvédtizedes küzdött. Mi­dőn Világosnál letették a diadalmas nemzeti lobo­gót, Koksa bujdosva, számtalan kaland közt ért el Budáig. 75 éves korában, hétfőn délben zárta le örök álomra szemeit. Az elhunytban Koksa Tivadar édesatyját gyászoja. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: »Ozv. Koksa Kálmánné szül. Csáky Ilma úgy a maga, mint gyermekei Tivadar, Izabella és Mariska, valamint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy szere­tett férje, a legjobb apa és rokon, Koksa Kálmán nyugalmazott primási uradalmi intéző, 1848/49-iki honvéd f. évi április hó 13-án déli 12 órakor, életének 75-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után csen­desen elhunyt. A drága halott hült tetemét f. hó 15-én délután 4 órakor fogjuk a kir. városi temető kápolnájából az ugyanottani Jó Pásztor kápolna sírboltjába örök nyugalomra helyezni. Az engesz­telő szent mise-áldozat pedig ugyanazon napon reggel 9 órakor fog a kir. városi plébánia temp­lomban bemutattatni. Esztergom, 1908. évi április hó 13-án. Béke lengjen áldott porai felett!« Ugyancsak f. hó 15-én, Koksa Kálmán temetése után egy órával később temették Mész József nyug. mérnököt, ki hétfőn éjjel hunyt el 78 éves korában. A megboldogult szintén részt vett a szabadságharcban, mint honvédhadnagy. A Bach-korszak alatt Amerikában bujdosott, hol mint mérnök kereste kenyerét'. Béke lengjen a nagy idők e két tanujának emléke felett. * Az „apostolok" megvendégelése. Rajner Lajos dr. püspök, ált. érseki helynök tudvalevő­leg nagycsütörtökön szép szertartás kíséretében, a bazilikában, tizenkét aggastyánnak megmosta a lábát, utánozván Krisztus Urunk alázatos cse­lekedetét. A püspök azután azuap délben saját házába hivatta a tizenkét aggastyánt és igen fényesen megvendégelte őket. Az ebéd alatt ugyancsak ő szolgálta ki az »apostolokat« és nyájas beszélgetés közben hosszabb ideig maradt velük. A tisztes öregek bizonyára nem egy köny­nyen fogják, felejteni e kedves napot, melyen a püspök úr O Méltósága oly nagy kitüntetésben részesítette őket. A főkáptalantól különben előtte való napon teljes öltözék ruhát, továbbá csizmát és kalapot is kaptak. * A kath. kör utolsó böjti estélye f. hó 11-én tartatott meg. A műsor ének és zenepontja — sajnos — elmaradt s igy csupán szavalat és előadás volt. Brutsy Ilonka szavalt ugyanis egy szép tartalmú költeményt, mely után Wiedermami Károly dr. theol. tanár tartott gondolatokban, eszmékben gazdag előadást a szenvedésről. Ki­mutatta, hogy a szenvedés az emberi élet szük­séges tényezője, szenvedés nélkül voltaképen az ember boldog sem lehet, amint ezt a szentek, sőt mi több, Krisztus példájából látjuk. A gyö­nyörű képekben, fenséges, magas stílusban ki­fejtett téma nagy hatást tett a jelenlevőkre. Fe­szült figyelemmel hallgatta végig mindenki a jeles tanár meggyőző szavait és végén valóságos taps­viharban részesítette a kiváló, ügyes előadót. * Kölesönt kér a város. A pénzügyi bizott­ság f. hó 14-én délután ülést tartott, melyen kitűnt, hogy a közigazgatási bizottság legutóbbi döntése, melyen a város és a főkáptalan közti adózáró perben az utóbbinak javára döntött, mintegy 18000 korona jövedelemtől fosztja meg a város pénztárát. Hogy a városi háztartás költ­ségei fedezve legyenek, a pénzügyi bizottság elhatározta, hogy 36000 koronás függő kölcsönt vesz fel 2 évi visszafizetésre különböző alapokból. Ezzel szükségessé vált egy új, pótköltségvetés sürgős elkészítése, melyet f. hó 23-án a képviselő­testület elé terjesztenek. * A népakadémia mult vasárnapi előadása Guzsvenitz Vilmos igazgató távozása miatt elma­radt. Az igazgató, kinek sürgősen el kellett utaz­nia, megígérte, hogy a mult vasárnapra hirdetett előadását a legközelebbi cyklusban tartja meg, mely adventben lesz. * Néppárti gyűlés lesz Nyitrapereszlényen f. évi május hó 3-án, délután 3 órakor a következő programmal: A gyűlést megnyitó elnök: Szmre­csányi György orsz. képviselő: a néppárt műkö­déséről beszél: Fiebig Alajos szerdahelyi plébános ; a néppárt jövőjéről beszél: Babcsan József szol­csányi gazdálkodó; a gyűlést bezáró beszédet tartja: Brestyenszky Kálmán orsz. képviselő. Vidék­szerte óriási az érdeklődés a népgyűlés iránt, a mengjelenendők száma több ezerre fog rúgni; a nagytapolesányi kerületben, sőt az egész Nyitra­völgyben ez az első néppárti népgyűlés. — A Népszövetséget, még a mult hó végén maga dr. Janda József alakitotta meg 59 taggal. Uj tagok folyton jelentkeznek. * Fogyasztási ellenőr választás. A város tanácsa f. hó 15-én tartott ülésén Gerley Dánielt választotta meg az elhunyt Paitly Ágoston helyére fogyasztási adóellenőrnek. * Reáliskolánk VI. osztálya. A reáliskola igazgatósága előterjesztést tett a városnak, hogy a jövő tanévre a VI. osztály engedélyezése iránt tegyen jelentést a közoktatásügyi minisztériumnak. * Az egyházmegyei tanitók államsegé­lyezése. A főegyházmegye területén működő r. k. tanitó személyzet közül eddigelé 200-an része­sülnek az Apponyi-féle törvény fizetés és kor­pótlék kiegészítésében. Nevezetesen : pusztán fize­tés kiegészítésben 44, fizetés kiegészítés és I. éves korpótlék címén 59, fizetés kiegészítés és I. és II. korpótlék címén 45-en, pusztán I. korpót­lék címén 44-en. Szerzetes elemi iskolai tanítónők államsegélyezése: Budapest Cselka-intézet 2100 kor. Simor-intézet 1741 kor. Angolhölgyek inté­zete 4270 kor. Esztergom, Sz. Anna-zárda 1200 kor. Szentgyörgymezei zárda 900 kor. Alsó­szemerédi zárda 300 kor. Lévai zárda 394 kor. Selmecbányái zárda 1500 kor. Széchenyi zárda 1200 kor. Hála ezért Apponyinak és Csernochnak ! * A gyümölcsfa-tenyésztés előmozditása a célja a Magyar Földhitelintézetnek, amikor min­den évben pályadijakat, tűz ki faiskolát kezelő tanitók jutalmazására. Most is 1 drb 600 koronás, 2 drb 400 koronás és 18 drb 200 koronás dij áll a pályázók rendelkezésére. A pályázati kér­vények megbirálásánál kiváló suly lesz fektetve : a) minél kevesebb és leginkább keresett gyű-

Next

/
Thumbnails
Contents