ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-02-25 / 8. szám
XI. évfolyam. Esztergom, 1906, február 25. 8. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Mi lesz? Esztergom, február 24. O Ez a kérdés foglalkoztat jelenleg minden magyar politikust. De nemcsak magyart, hanem a külföldit is, mert hallatlan dolog, hogy katonai hatalommal oszlassanak szét egy nemzeti képviseletet, a mely a törvény alapján állott és a melynek esze ágában sem volt forradalmat csinálni. Hallatlan dolog, hogy akkor, a mikor Oroszországban behozzák az alkotmányt, magában Ausztriában nyújtanak be törvényjavaslatot az általános választói jogról, nálunk, Európa közepén, csupa müveit nemzetek között, a huszadik században katonasággal szállják meg az országházát. Készek puskatussal szétverni azokat, akiket a nemzet, hogy képviseljék, oda küldött. A kik ily rendkívüli dolgot cselekedtek, azoknak bizonyára rendkívüli céljaik vannak ; mert azt, amit eddig a folytonos elnapolással tehetetlenségre kárhoztatott országgyűlés mellett tettek, ezentúl is tehették volna. Semmi szükség nem volt reá, az amugyis összebonyolódott-helyzetet még jobban összekuszálni. Választani akarnak? Lehet, hogy valamikor igen, de most a törvényes határidőn belül, bizonyára nem. Ennek ellentmond maga a Fabriczius ezredes által, szuronyok között, üres ház előtt, fölolvasott királyi kézirat. Ez nem azt mondja, hogy a választások a törvényes határidőn belül el fognak rendeltetni, hanem fentartja a választásoknak »lehetöleg« »mielöbbi«. kiírását, az uj országgyűlés összehívását. Ezek a kifejezések »lehetöleg« »mielöbbi« pedig olyanok, mint a gnmmi lepedő, a melyet összevissza lehet húzni és tágítani. Lehet e szerint az időt kihúzni egészen jövő évi júniusig, a mikor a kúriai bíráskodásról szóló törvény lejár. Akkor pedig pénzzel, katonákkal, BánfTy-féle választási elnökökkel s egyéb ismert eszközökkel lehet oly választásokat csinálni, a melyek túltesznek Bánffy-választásain. Lehet különben, hogy Bánffy maga számit reá, hogy ö fogja a választásokat csinálni; mert különben, mit memorandumozott volna annyit s miért késett volna el annyiszor, a legkritikusabb pillanatokban, mint a feloszlatás napján is, csak akkor jött, a vezérek ülésén, a mikor azok már megállapították az az napi taktikát. De mit is akarnának a választásokkal elérni? Talán megváltoztatják a pártoknak számbeli arányát? Igen meg, de nem ugy, amint azt ők gondolják és megváltoztatni szeretnék. Tisza István gróf már a mult évi választások után, mikor pártjából egyesek biztatták, hogy legjobb volna az országgyűlés feloszlatni és uj választásokat rendelni el, azt mondotta, hogy föl kellene kötni azt, a ki most választani akarna. Annyira meg volt győződve róla, hogy pártja a választásoknál teljesen megsemmisülne. És azóta megváltozott a helyzet? Igenis meg, de csak a vak nem látja, hogy most még erösebb az ellenzéki szellem, mint volt az 1905. évi választások alatt és után. Hiszen maguk az időközi választások is megmutatták, minő az országnak hangulata. S ugyanaz a Tisza István gróf a pártjához intézett utolsó beszédjében egyenesen kimondja, hogy nem tudja mi nagyobb bün, a törvényes határidőn belül ki nem irni a választásokat, vagy egyhamar és azon belül ujakat elrendelni? Ez utóbbit valóságos merényletnek és bűnténynek nevezi, mert szerinte ez • csak megerősítené a szélsők hatalmát. S igy van. Ezt nagyon jól tudja a kormány is. Nem választani akar, hanem absolutizmussal akarja az országot kormányozni. Eddig is azzal kormányzott, ámbár eljárását a meglevő törvények elcsavarásával födni iparkodott. Most azonban teljesen levetette az álarcot. Már magának a közjogunkban teljesen ismeretlen királyi biztosnak kiküldetése, az a bizonyos »teljhatalom«, a minőt törvényeink szintén nem ismernek, világos jelei a nyilt absolutizmusnak. Ilyenek: a németországi kereskedelmi szerződésnek megkötése és életbeléptetése, a kormánybiztosok kiküldetése, a gyülekezési jog korlátozása s hasonlók, mind jelei a nyilt absolutizmusnak. De váljon mindezekkel a kormány eléri-e célját? A fő, a miután leginkább áhítoznak, az adó meg az újonc. Annyi bizonyos s eddig maguk sem tagadták, hogy exlexben adót senki sem köteles fizetni, újoncnak senki sem köteles menni. , Az önként befizetett adókat lefoglalhatják, az önként jelentkező újoncokat sorozhatják, de ennél többet nem tehetnek. Lehet, sőt valószínű, hogy ezt is meg fogják erőszakkal kisérni, de eredmény nélkül. Hiszen, hogy katonai hatalommal szedjék országszerte az adót és az újoncokat, AZ „ESZTERGOM " TÁRCÁJA. Nefelejts-szálak — szűz Anyánknak. »Örök díszében A Szűz ragyog, Körötte lengnek Az angyalok, Bűnös, remélve Kérd Máriát S beteljesíti Forró imád. Midőn fejünkre A vész lecsap, Ki volt Fiánál Irgalmasabb ? S Ő Máriára Mindég figyel, Ahányszor értünk Hőn esdekel.* (Suján'szky A) A költő szavai Máriáról mennyire igazak, tanuja e megtörtént két esemény, melyeket nefelejts-szálakként ajánlok fel a szent Szűznek. Egy család otthonába vezetem mélyen tisztelt hallgatóimat, hol a szülői és gyermeki szeretet megaranyozta e földi életet. Boldogan, nyugodtan és csendesen folytak napjaik, mert az igazi mély vallásosság honolt e kis család otthonában. A szerető szülők ily szellemben nevelték gyermekeiket is és a szűz Anya tiszteletét már a legelső években belecsepegtették gyermekeik szivébe. Számtalanszor ismételték előttük, hogy az egek királynéja, az Ur Jézus anyja — az ő édes anyjuk is ! De mi lehet e mulandó világban változatlan, örökké tartó ? Itt, hol nincs egy nap, de egy óra sem, amely teljesen egyforma lenne ; ahol a virulást nemsokára hervadás, a derült napot borús idő váltja fel, — senki se számítson zavartalan boldogságra. Akkor jön a fájdalom, a különféle szomorúság és csapás, amikor legkevésbé gondolja az ember. És bölcsen intézte igy az Isten, mert máskép az emberi természet kicsapongó lenne s elfelejtené, hogy mi csak vándorok vagyunk e világon, hogy most a siralom völgyében élünk, örökös hazánk a túlvilágon van. Ezen boldog család derűs egére is felhők tornyosultak. Az lett beteg, akit mindnyájan legjobban szerettek, — a gondos, önfeláldozó, szerető édes anya. Oly súlyossá fejlődött a baj, hogy a nehéz, életveszélyes orvosi műtét elkerülhetetlen volt. Csak az édes anya tudja azt az érzést felfogni, amelyet az orvos szavai felébresztettek az anya szivében. Bucsut venni férjétől, gyermekeitől; mert ki tudja, viszontlátja-e őket! Az Istenben való erős hit fentartotta ugyan, de azért a könnyek árja borította szeretetet sugárzó szemét, midőn férje kíséretében gyermekeitől elvált. Ezek, miután édes anyjuk eltávozott, sírva mentek a közel fekvő kápolnába ; nefelejts-csokrot vittek a szent Szűz képéhez emlékeztetőül, hogy el ne feledkezzék hozzá buzgón könyörgő gyermekeiről. Leborulva az oltár lépcsőjére, nagy bizalommal imádkoztak, segítse meg jó anyjukat s könyörögjön az Ur Jézusnál, adja vissza minél előbb nekik egészségben azt, kit annyira szeretnek. Aggodalmas, de bizó szívvel rebegték a szent éneket: ^»Bús kebelből száll Te hozzád Isten, hő imánk, Tartsd életben betegséggel Küzködő anyánk !< (Sujánszky A) Azt mondják, a gyermekek ártatlan imája égbe tör; ez most ís beteljesedett. Mintha a szent Szűz vezette volna gyermekei buzgó kérésére a műtő-orvos kezét, minden a legjobban sikerült, a minden pillanatban fenyegető veszély elhárult s a jó anya nemsokára visszanyerte egészségét. A segitő Mária nem hagyta el, megsegítette. Hazatérve, első utja férjével és gyermekeivel együtt a szent Szűz kápolnájába vezetett s ott a csodálatos kegy-kép előtt hálát rebegtek túláradó szivük bőségéből szűz Máriának, — a mi jó anyánknak. # * * Az idő gyorsröptü szárnyán évek multak el az előbb emiitett gyógyulás óta. A kis gyermekek felnőttek. A kis madár is kiröpül fészkéből, ha szárnya megnő, a. féltve és gondosan nevelt ifjút is a nagy világba szólította hivatása. Szerető édes anyja fájó és aggódó szívvel vett tőle bucsut, de belenyugodott az Isten rendelésébe. Tudta, hogy az Ur és a szűz Anya mindenhol vigyáz gyermekeire. Nem is csalódott bizalmában. Felsőbb tanulmányait fényes sikerrel végezte szeretett fia s a