ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-02-18 / 7. szám

Bártfay végig gázolt, ne kaphassák meg még azon elégtételt sem, amit a büntetőtörvénykönyv száraz paragrafusai nyújtottak azon ember ellen, aki ok nélkül vérig sértette őket. Ettől a szűkmarkú elégtételtől fogja megfosztani a kegyelmi kérvény városunk illető polgárait. Ki jogosította fel erre az aláírókat és micsoda morál az, amely civilizált országban ilyen kétes vállalkozásokat enged meg arra hivatatlan e?nbereknek ? Másutt a társadalom nyújtana elégtételt érdemetlenül lebecsmérelt tag­jainak, nálunk még az elé is gátat vet, hogy a legminimálisabb elégtételt megkaphassák.« Meg­jegyzi még az E. L., hogy ezek után a közélet szereplői jól teszik, ha átadják helyüket a meg­mentettnek és dédelgetőinek. Mi ebben nem oszt­juk t. laptársunk nézetét, mert a.200 aláiró nem képviselheti Esztergom társadalmát. Napirendre térni sem lehet az ilyen jelenség fölött. Ha eddig voltak olyanok, kik szembe néztek a tisztesség­fogyasztó szörnyeteggel és kitették magukat a mocskos gyalázkodások nak és a Moloch hi vei otromba röhejének, hogy a helyi társadalom tisztességén ejtett sérelmeket a magukéval együtt megtorolják, ugy most kellenek igazán uj embe­rek, akik újból kezdik a harcot. Az ilyen álla­potokban való megnyugvás erkölcsi érzéketlen­séget és a tisztesség halálát jelentené. * Halálozás. Siposs Menyhért nyug. Máv. tisztviselő, érdemkereszt tulajdonos, 48-as honvéd életének 77-ik, házasságának 40-ik évében f. hó 9-én Szegeden meghalt. Az elhunytban Siposs Antal tanítóképző tanár édesatyját veszítette el. * Köszönetnyilvánítás. A tanítóképző Mária-kongregációjának Mattyasóvszky Lajos lovag 4 koronát, N. N. 10 koronát és dr. Fehér Gyula 5 koronát adományoztak, mely kegyes adomá­nyokért ez uton is hálás köszönetet mond a kongregáció elöljárósága. * Megyei tisztviselők tanácskozása. Be­niczky pestmegyei alispán a vármegyék alispán­jait ma vasárnapra táviratilag a fővárosba kérte, hogy együttes tanácskozáson foglaljanak állást a jövő kétes viszonyaival szemben. Az értekezletet ma délelőtt tartják meg. Megyénk részéről Pe­rényi Kálmán dr. jelenik meg. * A hercegprímás és a gyermekbálok. A gyermekbálok ellen lapunkban megindított és Isten áldásával kisért mozgalomhoz a »Jó egész ­ség« c. orvosilap a következő elismerő sorokat írja : < Vaszary Kolos bíboros hercegprímás legújabb körlevelében foglalkozik többek közt az iskolás­gyermekek táncmulatságaival is, a melyeket gyakran az iskola helyiségeiben rendeznek. A hercegprímás a többi közt ezt mondja: Nem szükséges bővebben fejtegetnem, mily kártékony hatásúak ugy egészségi, mint pedagógiai szem­pontból a kétnemű gyermekeknek ez együttes táncmulatságai. Csak arra alkalmasak azok, hogy a túlzsúfolt s a porral telt helyiségekben felhe­vülő gyermekek szervezetébe a legkülönbözőbb betegségek csiráit oltsák és hogy a józan neve­lés ártalmára a gyermeki lélek friss üdeséget és természetességét hervaszszák el. Az iskolaigaz­gatóknak, a tanítóknak jelenléte és ellenőrzése sem képes megakadályozni azt a romlást, melyet e táncmulatságok a fogékony gyermeki lélek benső világában végeznek. A katholikus iskola szellemével és feladatával pedig mindenképpen ellenkezik, hogy színhelyévé legyen oly mulat­ságoknak, melyek a gyermek erkölcsi akaratá­nak erősítésére irányított fáradságos törekvések eredményét nemcsak kétségessé teszik, hanem egy-két nap alatt meg is semmisíthetik. A her­cegprímás végül legszigorúbban megtiltja az ily­féle táncmulatságoknak katholikus iskolákban való rendezését s általában megtiltja, hogy a tanköteles elemi és ismétlőiskolásgyermekek szá­mára ily mulatságok rendezését megengedjék. Örömmel vesszük e rendelkezést, a mely ő eminenciájának kiváló gondosságáról és nagy higiéniai érzékéről tesz tanusagot.« * A pletyka. A kisvárosok réme, a száz­fejü szörnyeteg, a pletyka szárnyára vesz valakit, megforgatja, aztán odavágja a megvetés szégyen oszlopához. Meghalt! Nincs ! Kivégezte a pletyka. Tegnap még tisztességgel emeltek valakinek ka­lapot, ma becsületétől megfosztva nem mer az utcára menni, mert nyomába az emberek össze­dugják a fejüket. »Azt mondják róla . . .«• Es hányan szenvednek bűntelenül és hányan tolják fel magukat erkölcsbiróknak, kik rosszabbak az elitéltnél. Esztergomban a farsang virága, a pletyka dühöng. Névtelen levelek röpdösnek, ti­tokzatos sugdosások lavinája terjeng s őszintén kérdezhetjük, hogy a farsang mulatság-e vagy boszorkánykonyhája a rágalmaknak. Oly minden­napi dolog ez és mégis oly fájdalmas jelenség, hogy érdemes felemlíteni. Egy iparos leánya pa­naszkodik, hogy őt nem hívták meg egy bálra, mert egy haragos barátnőjének vőlegénye a ren­dező bizottságban van s bosszúból nevét törülte a lisztán. És hogy most a barátnői ujjal muto­gatnak reá s gyalázzák, mondván, hogy ki van zárva az érintkezésből. És hogy most mit csinál­jon ? Ezt tőlünk kérdi a szerencsétlen. Mi igazán nem adhatunk jobb tanácsot, mint azt, hogy nem kell véle törődni, mert meg van ez, sajnos, az uri körökben is. A világon aránylag több becsüle­tet mint főzeléket fogyasztanak az emberek. És ha nekünk minden pletykát ki kellene szerkesz­tenünk, lexikon vastagságban jelennénk meg. * Muzsla vagy Párkány ? Régóta húzó­dik már a kérdés, hogy a muzslai járás székhelye Párkányba tétessék-e, vagy maradjon továbbra is Muzslán. Perényi Kálmán dr. alispánhelyettes szombatra hivta egybe azt a bizottságot, mely hivatva van ugy az áthelyezés, mint a központi megyeház átalakítása ügyében eljárni. A bizott­ság meg is tartotta ülését, melyben az igazságügy­minisztériumot dr. Záborszky István miniszteri titkár képviselte. A kiküldött kijelentette, hogy ha a járásbíróság a székhellyel tényleg Párkányba helyeztetnék s az igazságügyminiszteriumnak kel­lene a bíróság számára épületet emelni, ugy azt előbb, mint 1908-ban nem teheti a minisztérium. Helyesebben volna tehát, mondta a miniszteri titkár, ha Párkány község építene a járásbíró­ságnak házat és ezért az igazságügyminiszterium bizonyos átlagos bérösszeget fizetne a községnek. A bizottság most azt a törvényhatóság elé fogja terjeszteni azon kibővítéssel, hogy tartassék helyszíni szemle Muzslán és állapittassék meg, mily költséggel alakitható át a muzslai megye­háza ugy, hogy továbbra is használható volna. Ha ez fogadtatnék el, a miniszteri titkár szerint az igazságügyminiszterium igy is hozzájárul a megye kiadásaihoz. Most tehát attól iügg a járás­székhely áthelyezése, hogy Párkány község leg­közelebb és sürgősen mily határozatot hoz ezen ügyben, mert ha most nem határoz, a muzslai viszonyok miatt elkerülhetetlen az épületek helyre­hozása. Ha pedig ez megtörténik, ugy a pár­kányi tervek elesnek. A központi megyeház át­alakítására vonatkozólag a bizottság nem dönt­hetett, mert az ide kiküldött tagok nem jelentek meg teljes számmal. Ujabb ülést a jövő héten hív össze az alispánhelyettes. * Műkedvelő előadás és bál. A Szt. Ta­más Vízivárosi Kath. Polgári Kör f. hó 26-án nagyszabású mulatságot rendez a kath. legény­egylet helyiségében. A tulajdonképeni táncmu­latság előtt gazdag műsor kerül előadásra. Első lesz egy monológ, melyet egyik egyleti tag mond el, majd Ötvös Emma kisasszony énekel zene­kisérettel. Ezt követi egy kedélyes egyfelvoná­sos bohózat három szereplővel. A kis színház után Kratz Margitka k. a. zongorajátéka és Rothnagel Etelka k. a. szavallata következik, végül pedig egy tréfás kupié-sorozat zárja be a műsort, melyről különben még bővebben fogunk irni. A mulatság a körnek egyik első nagy lépése a félelmetes nyilvánosság elé. Es mi azt hisszük, hogy .ez sikerülni fog. A beléptidij sze­mélyenkint 1 kor., családjegy 1 kor. 60 fillér. Kezdete fél 8 órakor. * A kereskedő-ifjak mulatsága. A hely­beli kereskedő-ifjak mult vasárnap tartott mulat­sága sikerével csatlakozik az előbbi farsangok jól sikerült kereskedő báljaihoz. A táncmulatságot egy kedvesen összeállított műsor nyitotta meg. Az első szám szavallat volt. Sárkány Sándor szavalta el Szabó Lászlónak »Az együgyű paraszt« cimü versét, majd Szita Irénke kedves cimbalomjátéka következett. A közönség élvezet­tel hallgatta a bús magyar nótákat. A taps bő­ven kijutott a cimbalom ügyes kezelőjének, mire a hallgatókat tüzes csárdásokkal lepte meg. A cimbalom játékot Varjasné-Ecsedy Piroska éneke követte. Szép és csengő hangjával szinte reme­kelt. Énekét Nemesszeghy Gizuska kisérte zon­gorán kiváló figyelemmel, majd mikor a tapsvihar még ráadást is kért, Nemesszeghy István kisérte zongorán. Ezután Rózsa Vitái tanár, az egyesület elnöke tartott humoros felolvasást a farsangról. A közönség élénk figyelemmel hallgatta végig a szellemes gondolatokat. Végül azután Nemes­szeghy István hegedüjátéka ragadta el a közön­séget. Nemesszeghy játékát már előnyösen ismeri a közönség. Kitűnő hegedűsünk ő nekünk és örülhet azon kör,- melynek estélyét emelte játé­kával. Sok tapsot kapott. — Nemesszeghy után Maszlaghy Ferenc »Feltekeny« cimü kis színda­rabját adták elő. A szereplők Szalkay Félike és Nagy Pál ügyes alakításukkal rendkívül nagy sikert arattak. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: Bargel Mihályné, Beck Jánosné, Berger Vilmosné, Bleszl Ferencné, Margitka és Erzsike, Brilly Gyuláné, Brutsy Gyuláné, Deutsch Józsefné, Dóczy Gizike, Draxler Alajosné, Dux Gyuláné, Dvorzsák Ida (Pozsony), Eckstein Mórné és Irénke, Gerenday Józsefné, Grósz Ferencné, Hätz Pálné és Erzsike, Haber Lina (Karva), Haugh Lambertné és Margitka, ifj. Heischmann Ferencné, Heifeld Gyuláné és Hedvig, Hermann Ferencné és Margitka (Budapest), Jedlicska Rezsőné, Kauf­mann Jakabné (Selmecbánya), Kaufman Ferencné, Kardos Dezsőné, Karácsonyi Béláné, Korányi Lipótné és Rózsika, Kemény Lajosné, Klein Gá­borné, Klein Gyuláné, Krausz Sománé, Kottler Lászlóné, Langasser Helén, Leitgeb Jánosné, Ma­gurányi Gíza, Magos Bertike, Metz Sándorné, Neubauer Jánosné, Paulovits Gézáné és Mariska, Perlusz Sománé és Mariska (Szob), Popper Ber­nátné, Reich Zseniké (Budapest), Seyler Vilmosné és Ilonka, Silber Sománé, Surányi Ernőné (Szob), Schwarcz Lajosné, Schwarcz Irénke (Nagy-Sáró), Scheiber Rezsőné, Szántó Gyuláné, Szántó Gé­záné, Schönbeck Mihályné és Stefiké, Steiner Lajosné, Szita Józsefné és Irénke, Schvon Aranka (Bajna), Szalkay Józsefné és Félike, Szvoboda Ilonka, Tábor Adolfné és Ilonka, Varga Jánosné és Mariska, Vezér Mariska, Virág Dezsóné, Var­jas Sándorné, Wermes Ignácné, Weisz Mórné. * Az esztergom-szentgyörgymezői kath. Olvasókör házalapja javára f. hó 1 í-én saját helyi­ségében tánccal egybekötött s minden tekintetben jól sikerült színi-előadást rendezett. Géczy István 1000 forintos díjjal kitüntetett 3 felvonásos remek népszínművét, a »Gyimesi vadvirág«-ot adta elő a derék szentgyörgymezei ifjúság. A szük termet zsúfolásig töltötte meg a néző közönség ; ott láttuk a helybeli papság és a civil notabilitás több tagját is. Mindenki kíváncsi volt a meglehetős nehéz szerkezetű színdarab előadására, s mondhatjuk,, hogy az összes szereplő személyek nagy szor­galmat s fáradtságot nem ismerő buzgalmat fej­tettek ki az egyes szerepek kialakításában. A szín­darab jó betaníttatása, a szereplők kiváló ügyes­sége, a kör fáradhatatlan elnökének, Skoda János főszékesegyházi karkáplánnak az érdeme, kinek a kör titkára s a helybeli kőművesek szakegy­letének buzgó elnöke, Wodicska István is többször volt szives segédkezni. Nem akarunk kritikát irni az egyes szereplő személyekről, mert valamennyit dicsérettel kellene elhalmoznunk s igy igen hosz­szura nyúlnék a referáda ; elég ha azt mondjuk, hogy ugy a női, mint a férfi szerepek viselői tőlük telhetőleg a lehető legjobbat produkáltak. Utána táncra perdültek ifjak, öregek egyaránt, ugy hogy a farsangi hangulatnak s jókedvnek már nem is a hajnal, hanem a reggel vetett véget. — Ezen alkalommal kegyesen adakoztak vagy fölülfizettek a következők : Szilányi F., Venczell A., Vezinger K„ dr. Horváth F. 10 — 10 kor., Bogisich M. 8 kor., Skoda J. 6 kor., dr. Blümelhuber F., dr. Csernoch J., Graeffel J., dr. Komlóssy F., dr. Wal­ter Gy., dr. Klinda Th., lovag Mattyasóvszky L., dr. Csárszky I. 5—5 kor., Sujánszky A., dr. An­dor Gy. 4 — 4 kor., Schlick L, Pauer K. 3—3 kor.; Pór A., dr. koszival L, Guzsvenitz V., dr. Babura L., Mátéffy V., Búzás J., Mácsek J. 2--2 kor., S. F., ifj. Hegedűs J. 1 — 1 kor., Molnár A. 40 fill. — A kegyes adományokért ez uton is hálás köszö­netet mond — az elnökség. * A belvárosi kath. földműves ifjúsági egyesület szinielőadása. F. hó n-én tartotta az esztergomi kath. földműves ifjúsági egyesület tánccal egybekötött szinielőadását. Ez alkalommal Géczy Istvánnak »Az anyaföld« cimü darabját adták elő. A darab iránt oly nagy volt az ér­deklődés, hogy az ifjúsági egyesület elég nagy terme már az előadás megkezdése előtt szűknek bizonyult. De meg is látszott a szereplőkön, hogy telt ház előtt játszanak. Mindegyik szereplő dere­kasan megállotta helyét, de legkivált Vörös Antal Sólyom András szerepében, aki igen jól adta a szocialistát, ugy Patkóczi Julianna Zsuzsanna fele­sége szerepében. Kapa Anna valódi atyjáért és kedveséért aggódó Boriska volt. Kubovics János­ban nyugodt, dolgozni akaró aratógazdát láttunk ; Eszter felesége (Beneczki Julia) szegénységében megnyugvó takaros menyecske volt. Kis fia (Gá­licz Józsika) ugy beletalálta magát a szerepébe, mintha csak odahaza beszélt volna a mamájával. Ifj. Tátus Jánoson az őrmester szerepében meg­látszott, hogy nem először lépett a közönség elé,

Next

/
Thumbnails
Contents