ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-02-11 / 6. szám

tán életveszélyessé vált, a mennyiben az esőzés és hóolvadás miatt, lezuhanása mindennap vár­ható. A főszolgabíró sürgős felterjesztésében kéri az alispánt, hogy a sziklatömbnek megyei és városi szakértőkkel leendő megvizsgálását ren­delje el. Mi erről az ügyről annak idején cikket is irtunk, mert előrelátható volt, hogy a kapzsi kőbányászat ezen régi és történelmet látott em­léket elpusztítja s ime most komoly intelmeinket a hatóság későn fogja fontolóra venni. * Böjti rendelet. O Eminentiája a bibornok hercegprímás f. évill-ik számú körlevelében kiadott böjti rendelet kisebb könyvalakban, 4 oldal terje­t delemben magyar, német és tót nyelven megjelent Buzárovits Gusztáv körfyvkiadóhivatalában. Kivá­lóan alkalmas a hivek közt való terjesztésre. Meg­rendelhető ugyanott. Száz példány ára 2 korona 50 fillér, 50 pld. 1 korona 50 fillér. Ajánljuk a ft. plébános urak figyelmébe. * Az esztergomi kath. földműves ifjú­sági egyesület f. hó 11-én saját helyiségében (Csillag-utca 380. sz.) házalapja javára tánccal egybekötött színielőadást rendez, melyen színre kerül: »Az anyaföld.« Népszínmű három felvo­násban. Irta: Géczy István. Kezdete 7 órakor. Belépődíj: I. sor 2 kor., II—V. 1 kor., Vl-tól végig 60 fillér. Állóhely 40 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. * Csendörőrs Bátorkeszin. A kerületi csend­őrparancsnokság azon javaslatát, mely szerint a megyebeli Bátorkesz községben állandó csendőr­őrs létesíttessék, a belügyminiszter elfogadta. A megvalósítás azonban még a jövő zenéje, mert mint a miniszter leiratában jelzi, erre a célra még nincs költségfedezet. * A pálosok elboesáttatása. Amit tavaly megjósoltunk, bekövetkezett. A szentkereszti zárda ismét megüresedett. Az utolsó két pálos is — miután a rend életképtelennek bizonyult, elbocsát­tatott. Igy a második visszatelepítés sem sikerült. Hiába I a kihaló gyökér nem képes életerős vesszőt hajtani. Ne is sajnáljuk! Van elég élet­képes és szabályaihoz hű rend az egyházban. * A dob. Egy nagy megyei birtok fölött ütik meg a dobot f. hó 12-én. Az ebedi Koditek­féle birtok ez, melynek utolsó tulajdonosa kiváló tudattal kezdett gazdálkodni, de kis idő múlva a nagy vagyon nem jövedelmezett annyit, mint a mennyit a gazda el tudott költeni. A vége az lett a dolognak, hogy a hitelezők egyszerre érvé­nyesítették régtől húzódó követeléseiket s most a szép ebedi birtok nyilvános árverés utján, mint azt a bírósági hirdetményből is látják olvasóink, a legtöbbet ígérőknek el fog adatni. * Az udvardi egyesületi élet köréből. Alig két éve alakult meg Udvardon a kath. olvasókör szerény igényekkel, több csüggedést, mint reményt ébresztve a bizalmatlan lelkekben. De az elmúlt két esztendő megmutatta, hogy a csendes kezdet nem a veleszületett gyengeség következtében beállott haldoklás volt, hanem a kath. ügy iránt való lelkesedésnek lassú ébredése, a tespedésnek hosszú, fárasztó álma után. Nem volt könnyű feladat életre kelteni a tetszhalottat, mert a helyett, hogy a néhány jótékony kéz se­gítő munkáját támogatták volna, akárhányan a gúnyolódás, a lekicsinylés, sőt utóbb a fenyegetés alakjában mutatkozó fojtogatás szerepére is ké­szek voltak vállalkozni a még nagyon gyenge, vagyontalan körrel szemben. A jóakarat azonban, hála a Mindenhatónak, nem hátrált meg, felvette a küzdelmet az elégg-é tekintélyes ellentáborral szemben és harcolt nem szóval, hanem tettekkel. Megalakította mindenekelőtt az olvasókör kebe­lében a magtárat, a mai szociális világ emez egyik elsőrangú követelményét, amely máris nem megvetendő gabonakészlettel és készpénzzel is rendelkezik. A kör vagyonának szaporítására pedig színielőadásokat rendezett húsvétkor első izben és a jelen farsangban másodízben, mind a két alkalommal fényes erkölcsi és anyagi sikerrel. Nemes büszkeséggel tekinthet vissza tehát az udvardi kath. olvasókör két éves múltjára, de nem feledkezik meg ez alkalommal önzetlen elő­harcosáról és lelkes vezetőjéről, Szabó János fő­tanitóról, akivel szemben az őszinte hála adóját itt a nyilvánosság előtt rója le. Az ő odaadó szeretete, amellyel kath. vallása, az egyháznak szent ügye iránt férfias lelkének osztatlan ragasz­kodásával viseltetik, leleményessége, amellyel a hasznosat egybe tudja kötni a kellemessel, fárad­ságot nem ismerő buzgalma, amellyel előbbre viszi a körnek ügyeit, nem szorulnak méltatásra, mert önmagukat dicsérik. A február 2-i, 3-i és 4-i szinielőadás is, amely kizárólag a kör tagjai­nak közreműködésével ment végbe, ugy a szín­padi kiállítás dolgában, mint a szereplők játékára nézve az érdemes kör-igazgató kiváló tehetségé­nek vonásait viselte magán. A sikernek orosz­lánrészében vele Estéli András osztálytanító osz­tozik, aki a betanítás, rendezés fárasztó munkáját igazi szakértelemmel végezte. * A Belvárosi Kath. Olvasókör folyó hó 18-iki estélye iránt — melynek műsora igen mulatságosnak ígérkezik — na gy az érdeklődés. A jótékonycélu estélyre a rendezőség az alábbi meghívót bocsájtotta ki : Az Esztergomi Bel­városi Kath. Olvasókör idősebb tagjai részére saját helyiségeiben (Csillag-utca 380. sz.) folyó évi február hó 18-án a villamos világítás bevezeté­sének költségei fedezésére tánccal egybekötött humoros estélyt ad, melyre kivül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Az előadás pont 7 órakor kezdődik, utána tánc. Belépő-díj az I—IV. sorban 2 korona, a többi sorokban 1 kor. 20 fill. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula, Leitgeb János és Brenner József urak üzletében és este a pénztárnál. A zenét a helyben állomásozó 76. gy.-ezred zenekara szol­gáltatja. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és, hirlapilag nyugtáztatnak. * Kegyelmet Bártfaynak ! Aki Esztergom társadalmán végig gázolt és orgiát ült a meg­gyalázott egyéni becsület fölött, aki a családok szentélyét az utca sarába fordította és a város polgármesterén kezdve a papi, az orvosi, az ügy­védi és politikai testületekből szedte áldozatait, hónapokra terjedő közönséges fogházat kapott ezért. A törvény a becsület védelmében ig azsá­gos sújtó kezét tette rá s hogy most a börtön levegőjét elkerülje, szolgálatába szegődött annak az irányzatnak, mely a nemzeti felbuzdulás letö­résére ilyen természetű emberek működésének ad bő teret. És kérem ! — ennek ma Esztergom tár­sadalma kegyelmet kér, királyi kegyelmet! De nem akarjuk megsérteni ez ősi várost és azt mondjuk, nem e város társadalma kéri ezt a ke­gyelmet, hanem ennek a társadalomnak azon ré­tege, melynek éltető eleme az a gőz, mely az emberiességre, a tisztességre, a tekintélyre és egye­sek legszentebb érzelmeire fojtogató súlyával még ma is ugy nehezedik, mintegy kloáka ten­ger mérges lehelete. A kegyelmi kérvényt e hé­ten körözték. Csak olyanokhoz vitték, akik embe­rüket szeretik vagy akiket valamelyes jelszóval kényszeríteni lehetett az aláírásra. Azok, akik várnak valamit és azok, akik már semmit sem várhatnak, de akik meggyőződésük ellenére, talán egy baráti kötelezettség, talán egy hirtelen előrántott argumentum behatása alatt írták alá ezt a kérvényt, no azokat igazán csak sajnálni lehet. Kik azok és kik ezek, nem lehet tudni. A papiros csak neveiket viszi a király elé, a lelkiismeretüket ők maguk hordozzák Ez ^az ügy még nincs ezzel befejezve, mert mint halljuk, egy nagy társadalmi mozgalom van készülőben. Az emberek izgatottan tárgyalják az esetet és lesz belőle még talán egy népgyűlés is. Pedig kár az egész felháborodás, mikor onnan felülről bizgatják a dolgot és oly annyira becézik az emberüket. A kegyelmi kér­vényt, — mint azok, kik látták, beszélik, — körül­belül 200-an írták alá és ezek túlnyomó része izraelita polgártársaink közül került ki. Igazán szép a testvériesség és az egyenlőségnek ezen bizonyítványa. Az aláirottak között vannak az ügyvédi karból: Horn Károly, Goldner Fülöp, Zwillinger Ferenc ; a városi tisztikarból: Hoffmann Ferenc, Áldori Mór, Székely Henrik; a főispáni karból Szabó Mihály; a megyei tisztikarból Seyler Emil; magánzók közül Sternfeld Rezső ; a megyei jegyzői karból Ivanits István. A névsort, ha mó­dunkban lesz, folytatjuk, azonban, ha a megneve­zettek közül bárki is lapunk utján kijelenti, hogy nem irta alá a kegyelmi kérvényt, attól e sorok irója a legalázatosabban bocsánatot fog kérni nyilvánosan. * A katona gyilkosa. Emlékeznek rá ol­vasóink, hogy karácsony hetében mily rémes gyilkosságnak esett áldozatul Ripták 26. gy. ezredbeli katona, ki Győrből iparkodott haza szü­lői látogatására. Riptákot a párkány-nánai útvo­nalon vérében fagyva holtan találták s rá né­hány napra elfogták eg^yik bajtársát, ki vele jött el Győrből. Minden jel odamutatott, hogy a gyil­kosságot az elfogott katona követte el, bár az folyton tagadta. Az ügy most ujabb fordulatot vett. A komáromi törvényszék vizsgálóbirája a napokban ismét Párkányban időzött és a nyo­mozást folytatja, sőt több irányban ki is terjeszti, I mert mint mondja, a tettes még nincs meg s az eddigi vizsgálat során az elfogott katona ellen semmi alapos gyanuokot nem találni. A vizs­gálóbíró szerint a nyomokat teljesen elvesztették. * Kkreólatok. Sasvári Jakab megkérte sze­relme tárgyának kezét, kinek bankár papája fel­háborodva kidobja. Sasvári megáll az ajtó előtt, fejét vállaiba huzza, tenyereit kétségbeesve szét­veti és az elvesztett paradicsomot sirató hangon mondja: — És most én itt állok — megförödve . . . * Ó Furcsa. Egy uj házaspárnál az első nagy­mosás volt e héten s a fiatal asszony a költség­vetést adja elő a férjnek: — Végül pedig még három forint ára kötél kell ehhez a mulatsághoz . . . A férj kissé savanyu arcot vág: — Furcsa! Hisz egy egész életet is be­végeztek már három krajcárt érő spagáttal . . . * A komáromi kath. legényegylet műked­velő csoportja a házépítési költségek fedezésére f. hó 11-én (vasárnap) saját helyiségében tánccal egybekötött színielőadást rendez. Műsor: I. »A kakasülőn,« monológ. Irta Rudnyánszky Gyula, előadja: Tamásék Antal e. r. t. II. Bál királyné. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Bérezik Árpád. III. »A vándorlegény,« szavalat. Irta Petőfi Sándor, előadja: Kozics József e. r. t. IV. A párbaj. Színmű 1 felvonásban. Irta Porzsolt Kálmán. — Felül­fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyesület. * A negyedi kath. kör f. hó n-én a kath. kör összes helyiségeiben saját házalapja javára zártkörű táncestélyt rendez. Beléptidij szemé­lyenként 2 kor. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak. * A szentendrei róm. kath. legényegyesti­let házépítési költségeinek fedezésére f. hó 17-én a Beheim-féle vendéglő összes helyiségeiben, zártkörű táncmulatsággal egybekötött színielő­adást rendez, melyen színre kerül: »Csizmadia mint kisértet.« Eredeti népszínmű 3 felvonásban, népdalokkal. Irta: Szigeti József. A színdarabot az egylet iránti szívességből Nyéky János rendezi. Kezdete este fél 8 órakor. Beléptidij: I. hely 2 kor. II. hely 1 kor. * A szempei kath. ifjúsági egyesület színi­előadással egybekötött táncmulatságot rendez, özv. Jungkönig Rezsőné.vendéglőjében f. hó 18-án. Szinre kerül: Mátyás diák. Garde-dame. Virág­lakadás. Kezdete este 7 órakor. * Köhögés nem betegség. Gyakran hallani ezen megjegyzést. De mily káros tévedés. Igaz, vannak emberek, akik köhögnek s mégis meg­öregednek. De mily gyakran támadnak a köhö­gés elhanyagolása folytán súlyos betegségek, nevezetesen tüdőbetegség, holott kellő időben annak keletkezése és terjesztése meggátolható. A köhögés tehát sohasem hanyagolandó el, hanem vegyük azonnal az ismert »Sirolin-Roche« hatásos szert, mely nemcsak a köhögést szünteti, de az étvágyat is előmozdítja és a testerőt fokozza. Kapható gyógyszertárakban. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. február hó 4—11-ig: Születtek: Muzsik László r. k. kádármester fia, — Kiss János r. k. földm. fia, — Erős András r. k. földm. fia, — Hogyelka Julianna Erzsébet r. k. szabósegéd leánya, — Rothnágel Emília Mária r. k. hentesmester leánya, — Mészáros Anna Erzsébet ev. ref. kocsigyártómester leánya, — Burány Sándor és József r. k. földm. iker­születésü fiai, -- Ollé Julianna r. k. csizmadia leánya, — Kertész Anna r. k. földmives leánya, — Mojzes Borbála r. k. mészégető leánya, — Zsigó Margit r. k. vasesztergályossegéd leánya, — Huray László r. k. városi számvevő fia. Házasságot kötöttek: Seidl János r. k. kovács­segéd Erzsébetfalva és Uhrik Cecília r. k. Esz­tergom, — Ortner János róm. kath. földmives és Kugyelka Erzsébet r. k. Esztergom, — Paál János r. k. fogházőr Sopron és Galgóczy Erzsé­bet r. k. varrónő Esztergom, — Szuroviak György r. k. szabó és özv. Kovácsik Mátyásné szül. Szörszön Erzsébet r. kath. Esztergom, — Ispán János r. k. földmives és Baják Julianna r. kath. Esztergom. Meghaltak: Özv. Tóth Albertné szül. Máté Zsófia r. k. 82 éves, — Meszes János r. k. 66 éves napszámos, — Boboczky Katalin r. k. 56 éves napszámosné, — Simó János r. k. 11 napos, — Csókás Imréné szül. Kálmán Mária r. k. 53

Next

/
Thumbnails
Contents