ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-16 / 50. szám

bank — Kaán János által; a Budapest—Esztergom—füzitői vasút — dr. Okolicsányi Zoltán által; az esztergomi székes-főkáptalan — dr. Walter Gyula által; a szentgyörgymezői közbirtokosság — Gere Mihály által; özv. Kamenszky Elek né — dr. Kamenszky Gyula által kívánják gyakorolni. A vadászbérlővel kötendő felbontási szerződést névszerint, de egyhangúlag megszavazta a közgyűlés, két földmegvételi ügyet pedig, miután erre nem volt határozatképes, dec. 31-ére halasztottak. Ezeken kivül még vagy 3—4 jelentéktelen ügyet tárgyalt a közgyűlés és — 11 órakor már be is volt zárva a gyűlés. * Előadások a keresztény munkásegyesületben. Minthogy az épitési munkálatok mindenfelé beszüntek már, ma, 16-án (s ezután minden vasárnapon) este 6 órakor előadások lesznek az egyesület szigeti helyiségében a téli idény alatt. Az előadások főtárgya az idén: a vallásnélküli szocializmus alaptévedései lesznek, félbeszakítva néha-néha más érdekes tárgyakkal. Az egyleti tagok b. családját is ezúttal meghívja az előadásokra az elnökség. * Sorore Giovanna. Ily cimen irt az »Esztergomi Lapok« legutóbbi számába valami Kállay Kornélia nevü urleány vagy úrasszony — nem ismerjük -- egy tárcát. Aki azt figyelmesen elolvasta, mindjárt az első pillanatra észrevehette, hogy az az Uránia szinház »Rendnek muszáj lenni« cimü inkviziciós darabja után Íratott. Hasonlít is hozzá és pedig annyiban, amennyiben nem a férfi — hanem a női szerzeteseket, vagyis más szóval az apácákat vádolja a történelmileg amúgy is százszor megcáfolt buta inkvizícióval és még sok másféle dologgal. Kifigurázza egyébként a gyónást is s egy szerelmes apáca históriáját állítja szemünk elé. No de elég ebből ennyi. Hosszasabban nem kívánunk e tárcával foglalkozni. A »A Nap«, a »Budapesti Napló«, meg a többi bouleward laptól már megszoktuk a pikáns történeteket s elbeszéléseket, hanem az »Esztergomi Lapok«-tól a vallásosságot ily mélyen sértő tárca közlését igazán nem vártuk. Bizonyára nem olvasták át azt figyelmesen, mert különben* ily erkölcssértő, pikáns tárcát nem tálaltak volna fel Esztergom város kényes közönségének. Más mentséget nem találunk, ha csak épenséggel rossz akaratot nem tételezünk fel, pedig ezt igazán nem akarjuk feltételezni az »Esztergomi Lapok« szer k esztősé géről. * Beküldetett. Nagyon jól értesültem én Vida János, egerszegi plébánosnak a »Nyitramegyei Ellenor« és a »Nagyszombati Hirlap« cimü zsidó lapokban megjelent és ellenem intézett támadásairól, melyekre fölöslegesnek tartottam felelni ; és hogy most e sorokat közzéteszem, azt az »Esztergom«-nak dec. 8-iki számában megjelent és reám vonatkozó cikkéből kifolyólag teszem. 1895. évtől kezdve, hogy mint néppárti lapszerkesztő szemet kezdtem szúrni a szabadkőmives és zsidó sajtónak, bőven kijutott nekem a gyanúsításból, becsmérlésből, rágalmazásból és politikai üldözésből is. Hiszen a néppártirtás korszakában voltam én az akkor nagyon félelmetes »Krestan »-nak a szerkesztője éveken át. Már akkor megtanultam nem törődni a zsidó lapok véleményével. Hiszen sajnálatraméltó volna az én keresztény meggyőződésem, csehül állana az én papi jellemem, ha a zsidó lapok dicséretére volnék méltó. A zsidó lapokat nyűnek tekintem, mely csak a valamire való gyümölcsöt szokta rágni. Ha az én multam és a mostani papi és politikai szereplésem nem volna szálka a szabadkőműves és zsidó sajtó szemében, nem foglalkoznék velem, mint nem foglalkozik sok száz pappal. Hogyan került Vida János, a volt »néppárti« képviselőjelölt a nevezett zsidó lapokkal barátságba, azt ő tudná megmondani. A reám való neheztelése azonban onnan ered, hogy a májusi választás alkalmával nem melléje, hanem a hivatalos néppárti jelölt, dr. gróf Hunyady László, a kipróbált kathollcitásu főúr mellé álltam, azon oknál fogva, mert ugy az anyaszentegyház java, mint a haza üdvének a szempontjából sokkal több reményt fűztem utóbbihoz, mint Vidához. Vida mindjárt akkor kijelentette, hogy támadni fog az »Ellenor«, és mint látjuk, kijelentését be is váltotta. Én azonban nem félvén a zsidó sajtó támadásaitól, tovább is csak az önzetlen néppártlság porondján akarok küzdeni. Dr. janda József, esperes-plébános. * Nagylelkű emberbarát. Sátori Miksa, a nyergesujfalusi cementgyár izr. vallású tulajdonosa, évenkint nagylelkűségének szép jelét adja. A mult évben 14, ez évben 8 bajóthi szegény gyermeket ruház föl karácsonykor. A bajóthi gyári munkások iránti szeretetből, emberbaráti tekintetből. Méltán megérdemli tehát, hogy ezúttal is mondjanak neki hálás köszönetet a bajóthi munkások, és a szegény felruházott gyermekek. Isten áldja e nemeslelkü emberbarátot. Bárcsak minden izr. munkaadó igy gondoskodnék szegény munkásairól. * Az év utolsó közgyűlése. Esztergom sz. kir. város ugy látszik Magyarország városait mind lefőzi ügybuzgóság tekintetében, mert ez év utolsó napját is arra használja fel, hogy közgyűlést tartson. A város polgármestere a város ez évi utolsó közgyűlését dec. 31-ére tűzte ki. A képviselőtestület elmondhatja majd, hogy : munkával zártuk le az évet. * A vásárúti templom felszentelése. Tölgy esy Jenő plébános, az ő buzgó hivei, s mecaenásuk, a pozsonyi káptalan, mint kegyuraság bőkezű adományai és lelkes fáradozásai folytán, f. hó 8-án a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatása ünnepén, szentelték fel a vásárúti bővített, fényesen ékesisett s nagy részben uj templomot. A hivek felszaporodott számarányához mérten, a régi templom már szük- és kicsinek bizonyult. Ezen akart a plébános, a kegyuraság, s a hivek tömege segíteni. A templom tetemes kibővitése, s díszítése elvileg elfogadtatván, annak végrehajtására, felépítésére, Halczl József cég bízatott meg. A tornyon és szentélyen kivül, a többi épület, két mellék hajóval, egészen ujonan épült. Az építkezés 35.000 koronába került, melyhez a templom pénztára 8000, a hivek 5500 koronával járultak, a többit a pozsonyi káptalan, mint kegyuraság pótolta. A benső felszerelés és feldiszités«' hez, a következők járultak adományaikkal, ugymint: a főoltárt 1500 koronáért boldogult Santhó pozsonyi prelátus kanonok ; Jézus sz. Szive oltárát 600 koronáért Halnczl urnő ; lourdesi sz. Mária oltárát pedig Bognár Ignác és neje csináltatták. A kereszthajóban levő hármas festett ablakot, melyeken sz. István és sz. Imre herceg felajánlja a magyar koronát a Bold. Szűznek, 700 korona költségen dr. Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost; a kereszt hajó másik oldalán levő hármas festett ablakot pedig mely sz, Márton püspök, sz. Kunigunda és sz. Jolántát ábrázolja, 700 korona értékben, néhai Rózsa József és Kereszty Vikor dr. pozsonyi kanonokok készíttették. A szentélyben levő sz. László ablakot 400 koronáért, Schiffer Ferenc még akkori pozsonyi kanonok ; a szent Erzsébet ablakot pedig szintén 400 koronáért Berger Márk kanonok csináltatta. A szentély homlokzatán díszelgő »Isten szeme« festett ablakot 100 koronáért Matus János és neje adományozták. A templom költségeihez adományaikkal hozzájárultak még: Kazics Borbála kisasszony 400; Konkolyt Ignácné 200 s többen apróbb adományaikkal 400 korona összegben. Végül Popper uradalmi bérlő, a torony órához 100 koronával. Az uj templom megáldását, nagy néptömeg részvéte mellett, dr. Komlóssy pozsonyi prépost végezte. Végezetül szükségesnek tartjuk megemlíteni még, hogy a régi templom gróf Batthányi József pozsonyi prépost-kanonok bőkezűségéből 1757-ik évben épült. * Kaesoh Pongrác nagy sikert aratott »Rakoczy« dalművének beszélő gépeken való kizárólagos felvételi jogát az »Odeon-Társaság« szerezte meg. A felvételek a legkiválóbb művészek közreműködésével most folynak. Az uj lemezek 4 hét múlva megjelennek. Az »OdeonTarsasag« és a világhírű »Fonotipia« művész hanglemezek magyarországi vezérképviselői Schiff és Társa Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 24, fióküzlet Budapest, IV., Egyetem-u. 5. Odeonés Fonotipia-lemezek mindkét oldalon játszhatók. Árjegyzék beszélőgépek és lemezekről ingyen és bérmentve. * Simon Miklós gyilkosát elitélték. Hübner Lajos szociáldemokrata kőmüvestanoncot, ki Simon Miklós keresztény szociálita épitőmunkást megölte, elitélték. A komáromi törvényszék csütörtökön tárgyalta ezen bűnügyet, és Hübnert halált okozó súlyos testi sértésért 5 hónapi fogházra itélte. * A sárga veszedelem. Most már egész biztos, hogy az arató sztrájk esetére 30000 kinai kulit hoznak Magyarországba. Egyik fővárosi napilap hitelt érdemlően irja, hogy a békésmegyei gazdák élükön Venckheim gróffal, már szerződést is kötöttek kinai munkásokkal. A 30000 kinai ember előreláthatólag teljesen kinai módon fog élni és ép ugy, mint a japán az ő marék rizskásáját, a kuli is megköveteli a maga csésze teáját. Ez tehát maga a sárga veszedelem városunkra, mert az egész országból Esztergomba tódul majd a sok kuli, hogy itt elkapkodhassák a kinai szent István missiótelepről küldött friss aratásu teát. A sárga veszedelmet csakis úgy lehet elkerülni, ha mindenki Brutsy Gyula üzletébe menekül és ott még jókor megveszi a teaszükségletét. A valódi, hamisítatlan, jó teának, melyet a lazarista atyák termelnek az emiitett kinai telepen, kilója 16 korona, V2 kiló 8 kor,, 1 deka 20 fillér. Gavora és Hausner Templomberendező és oltárepitő vállalat. Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. = Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szám. i FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZj