ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-02-04 / 5. szám

sása/ a műkedvelői színdarab stb. A bál a »Fürdo« nagytermében lesz e hó 11-én a helybeli katonazenekar és Jónás Pali bandájának közreműködése mellett. * Megürült jegyzőség. Párkány község adóügyi jegyzősége a napokban megüresedett. Nevezett állásra a megyéből több tehetséges fiatal oki. jegyző pályázik. Győzzön a legjobb! * A sikOS járda. A havas és fagyos időjárás természetes következménye a sikos járda. Csak hogy ezen segíteni lehetne és a háztulajdonosok figyelmetlenségét szigorúan büntetni kellene, ha a járdák gondozását, illetve felhintését elmulasztják. Mert sehol sincsenek talán oly elhanyagolt járdák, mint Esztergomban. A kocsiutaink aszfaltosak és jól kikövezettek már, de a gyalogjárdáink olyanok, hogy a legjobb nyári időben is lábcsuklást kap az, aki nem szokta meg az egyik kőről a másikra való ugrálást. Oly síkosak mostanában a járdáink, mint a jégpálya s az emberek sorra esnek az utcán. Egy ilyen elcuszás pénteken majdnem életébe került Vörös István megyei hajdúnak, ki a Jókai-utcában oly szerencsétlenül esett el, hogy koponyáját bezúzta. A hanyatt esett erős ember mozdulatlanul feküdt a járdán, s a hozzá sietők rémülve látták, hogy elveszítette eszméletét. Többen a megyeházára vitték, hol Seyler Emil tiszti főorvos részesítette első segélyben. A sikos járda áldozata csak nehezen tért magához. Fejének hátsó részéről a hajat rögtön eltávolították, nehogy a bezúzott sebben valami komplikációt okozzon. Igy is kérdés, nem kapott-e a szerencsétlen agyrázkódást. A rendőrség éber figyelmét hívjuk fel ezen ügyre. * Az esztergom-szentgyörgymezői kath. olvasókör házalapja javára február hó 11-én, este 7 órakor saját helyiségében tánccal egybekötött színi-előadást rendez. Szinre kerül: Agyimesi vadvirág. 1000 forintos díjjal kitüntetett népszínmű 3 felvonásban. Irta: Géczy István. Személyek: Balánka János: Erős András. Örzse, felesége: Hübl Katica. Imre, fiók: Ifj. Trexler Antal. Mária, leányok: Császár Rózsika k. a. Özv. Fábián né Julis: Szántai Juliska k. a. Gyurka, fia Gálicz János. Rab Prezsmer Péter: Szántai Mihály. Magdolna, leánya: Erős Juliska. Plébános: Ifj. Kaszner János. Törpe Csura, harangozó: Palotai János. Csuráné: Trexler Annuska. Marci, fiók: Czvik István. Bigyó, kisbíró: Ifj. Erős Sándor. Bigyóné: Krieschneider Erzsike. Csörgő István, fiatal gazda : Langsammer Ferenc. Egy gazda : Czvik Márton. Belépő-dij: I. sor 2 kor.; II—

III. sor 1 kor. 60 fill.; a többi ülőhely 1 kor. 20 fill.; állóhely 80 fill. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. * Jeruzsálemi zarándoklat. A f. évi febr. hó 2-ára tervezett szentföldi zarándoklat a jelentkezők kevés száma miatt f. évi április 17-ére halasztatott el, a midőn minden körülmények között el fog indulni. A résztvenni szándékozók — az előbbi programm szerint — jelentkezzenek április i-ig az ebedi plébánia-hivatalnál. * Tanulmányút. A város tudvalevőleg az uj vágóhíd építése ügyében egy bizottságot küldött ki, mely hivatva van a terveket felülbírálva a közgyűlés elé terjeszteni. Ezen bizottság a vágóhíd létesítése előtt jónak látta oly városokba ellátogatni, hol már modern vágóhidak vannak. Ehhez a város tanácsa is hozzájárult s kiküldte a bizottságból Unger Hugó rendőrkapitányt, Tiefenthal Gyula városi mérnököt, Székely városi állatorvost, Schalkhász Ferenc és Weichsler Vilmos mészáros mestereket a tanulmányútra azon utasítással, hogy tapasztalataikról 30 nap alatt tegyenek jelentést. * Szinészet. Szálkai 'Lajos színigazgató 50 tagu színtársulatával április és május hónapokban városunkban fog működni. Az engedélyt a város tanácsa Szálkáinak megadta. * Táncmulatság. Az esztergomi kath. földmivelő ifjúság egyesülete f. hó 11-én, vasárnap a kör helyiségében táncmulatságot rendez. Már előre látható a szép siker. * Uj függetlenségi kör. Nagysáp község polgársága mult hó 31-én függetlenségi kört alakított. Az erősen ellenzéki község polgárai már évek óta gyűjtenek egy Kossuth emlékre s a farsang alatt is több mulatságot rendeznek s a tiszta jövedelmet az emlékalap javára fordítják. A most megalakult kör címe: »48-as függetlenségi kör.« Elnöknek az alakuló gyűlés egyhangúlag Balassa Antalt, a község jegyzőjét választotta meg, diszelnöknek pedig, mint nekünk irják, Zlinszky Istvánt, a kerület képviselőjét fogják felkérni. * Jóváhagyás. A. katonai lövölde meghoszszabbitása és a szentgyörgymezei házhelyek eladására vonatkozó városi képviselőtestületi határozatokat a belügyminiszter jóváhagyta. A város tanácsa ennek folytán utasította a váVosi mérnököt és a gazdasági tanácsost, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. * Figyelmeztetés. A szociáldemokraták eddig rendszerint ugy írtak magukat alá, mint ahogy való. Kiírták, hogy ők szociáldemokraták, most azonban egyre sűrűbben ugy szerepelnek, mint az építő iparosok szakszervezete. Legutóbb egy mulatságra szóló meghívón pedig egyszerűen igy irják magukat: ^Esztergomi építő-iparosok.« Nehogy a közönség azt higyje, hogy ezen cim ben a vasárnap szervezkedett hazafias keresztény munkások is bent vannak, figyelmeztetünk mindenkit, hogy ez alatt a cim alatt csakis a nemzetközi Bokányi és Veltner féle elemek húzódnak meg. Nagyon csodáljuk^ hogy ezek az alakok Esztergomban, a hazafiságtól át és átizmosodott városban lézenghetnek. Elkövetkezik legközelebb az idő, mikor a társadalom és a nemzet leszámol szemérmetlen ellenségeivel. ( * Különválás. A helybeli kereskedő-segédek önképző körében, mint hírlik, komoly válság forrong. Az egyesület több tagja kilépett az egyesületből s hogy különállóságukat élesebben körvonalazzák, keresztényi jelleggel külön alakítottak egy kört, hová az egyesület keresztény ifjait várják. A rend ugy bomlott meg, hogy állítólag az egyesület tisztelt zsidó-tagjai több keresztény családot nem akartak meghívni mulatságukra. A keresztények erre kijelentették, hogy tudnak zsidók nélkül is mulatságot rendezni s nyomban meghívókat is bocsátottak ki, mely szerint f. hó 18-án este 8 órakor a Fürdő-szálló nagytermében zártkörű táncestélyt rendeznek. Személy-jegy 1 kor., család-jegy 2 korona. A tiszta jövedelem a szegényházé. A rendezők névsora igazán a legjobb ajánló-levél a meghívottaknak, mert azon Esztergom legtáncosabb leventéi szerepelnek. * Esztergom mint egérlyuk. A hírhedt honti megyefőnök és gyászos táborkara Esztergomot használja egérlyuknak. Selmeei szereplései után is ide jött s innen operált ebből a fészekből, melyet bemocskolt s most, hogy Ipolyságon hallatlan erőszakkal és praktikával installáltatta magát, ismét Esztergomba jött. Minden jóérzésű esztergomi polgár pirulva szégyenli, hogy ezt a várost becsteleniti meg a Szabó-Bártfay-Kutassy Béla hármas szövetség, Horváth Béla legújabb remeke. Tetteiket nem kell még egyszer leírnunk. A napilapok elég bőven ismertették e háromlevelű lóhere szereplését, de sajnáljuk mélyen, hogy Esztergom ad búvhelyet ezen emberi lényeknek. 150000 élestöltéssel és szurony-erdővel mert csak Szabó Mihály és két társa Ipolyságon megjelenni, de vájjon miiyen erővel fognak mégjelenni a nemzeteket védő igaz Isten előtt? Akinek karja súlyosabb mint 150000 ólomdarap, büntetése pedig rettenetes. Nem hisszük, hogy Szabó Mihály Esztergomban nyugodtan tudjon aludni, mert ha a polgárság megvetéssel kerüli is a házát, a saját lelkiismerete nagyobb zajt csap, mint ezen macskazene. Es még egyet. Szabó Mihályt is ép ugy, mint Horváth Bélát városi rendőrök őrzik. Esztergom város fizetett rendőreivel őrizteti Kristóffy főispánjait! Miért ? Hisz senki sem nyúl hozzájuk, senki nem bántja őket. Esztergomban élhetnek boldogan, Iám Szabó Mihályt még a kaszinó is választmányi tagnak választotta. Bizony itt békességes helyük van az uraknak és kár volt azt a szegény rendőrt 20 koronára megbüntetni, hogy egyszer a főispánt nem őrizte. Mert ez is megtörtént Esztergomban. * Asó-Szemeréd. Kis falunkat szegény nép lakja, de igénytelensége dacára a szellemi művelődés ambicióját képezi. Egy éve mult, hogy megalakult a »kath. olvasókör.« Január 28-án tartotta a kör egyéves közgyűlését, Viszolajszky Károly plébános elnöklete alatt. Az elnöki beszéd után felállt Ficstír István, az igazgató-bizottság elnöke ecsetelve, a kör egyéves történetét. Rámutatott azon indokokra, melyek néhány tagnak kizárását parancsolták s inti társait, hogy bár egyszerű földmivesék vagyunk, de azért legyünk tisztességes emberek necsak itt a körben, de körön kivül is, hogy láthassa a község zsenge egyletünk gyümölcsét. Végül igy szól : hulljon le a lepel a képről, mely vezérünk s egyben legnagyobb jóltevőnk arczképét fedi, hogy kinek atyai szeretete velünk van, annak képe legyen intőjel köztünk mindig, az önművelődésre s tisztességes viselkedésünkre. A lepel Viszolajszky Károly plébános 70 cmt. magas arcképét födte le szép aranyozott keretben. Igy a plébános tudta s hozzájárulása nélkül gondoskodott a kör a kép megszerzéséről s ünnepélyes leleplezéséről. Hol a nép igy tud érezni igy tud lelkesedni, ott kell az önmivelődési köröknek virulni. * Szerencsétlenség a kútnál. Farnadon január 29-én a plébánia első udvarán a déli órákban nagy szerencsétlenség történt. A harangozó vízért jött s a széles peremű felhuzó-kutnál a nehéz veder után behajolt, lába a jeges talajon megcsúszott és a 10 öl mélységű kútba fejjel lebukott. Egy akkor jövő koldus hallotta meg a szerencsétlen ember elhaló kiáltását és kihívta a plébánost. Annyi ereje még volt a szegénynek, hogy a kötélbe kapaszkodhatott, a cselédek pedig lassan felfelé húzták. A kut közepén lehetett, midőn felkiáltott: »jaj Istenem! nem bírom tovább tartani!« Erre dr. Kun. István plébános biztatta, hogy még csak egy pillanatig tartsa magát s intett a cselédeknek, hogy gyorsan húzzák fel; ő pedig félkézzel a kut peremére kapaszkodva, behajolt a kútba s amint gallérján a kabátot megkaphatta, kinyújtott félkézzel emelte ki a kútból az akkor már elalélt embert, kinek tátongó fejsebeiből patakzott a vér. Azonnal erős kötést alkalmaztak reája, hogy el ne vérezzék; NagySallóból pedig rögtön elhozták dr. Dudits hírneves orvost. A doktor a szerencsétlennek fejsebeit bevarrta és az egész község örömére konstatálta, hogy Isten csodát müveit; mert az idős ember halálos ugrást tett ugyan, de ha sebláz közbe nem jön, sebeiből kiépül. A két éve restaurált impraktikus ósdi szerkezetű kut már sok panaszra adott okot; Isten csodája, hogy a sokat használt kútnál eddig több szerencsétlenség nem történt. E szerencsétlenség után indokolt a kérelem, hogy a veszélyes kutat alakítsák át, mig több emberáldozatot nem követel. * Iskolai alapítványokról kiállított alapitó oklevelek kellékei. 1. Az alapítvány keletkezésének történeti leírása, az alapitó végrendeletének, vagy másnemű Írásbeli rendelkezésének szószerinti idézésével. 2. Az alapítvány címe, melyből az alapitó neve és az alapítvány rendeltetése is megismerhető legyen. 3. Az alapítvány céljának tüzetes körülírása. 4. Az alapitványi vagyon mennyiségének, minőségének, hol és mikénti kezelésének s mi módon eszközölt biztosításának kimutatása. 5. Az alapítványban részesülők személyes kellékeinek, tanulmányi és magaviseleti feltételeinek, esetleg annak is megismertetése, hogy több jelentkező közül elsőbbségre ki tarthat igényt. 6. Az adományozásra jogosított személy, vagy testület megnevezése és az adományozás körüli eljárásnak szabatos meghatározása. 7. A kezelő személy vagy hatóság részéről az alapítványra nézve a vagyoni felelőség elvállalásának elismerése. 8. Kijelentése annak, hogy az alapítványt peres és perenkivüli jogügyekben ki lesz hivatva képviselni, amenynyiben az nem maga a kezelő személy vagy hatóság volna. 9. Felemlítése annak, hogy az alapitó levél (legalább négy) hány példányban állíttatott ki és hogy a kiállított példányok megőrzés végett kinek adattak át. Az aláírások két tanúval előttemezendők és az alapitó levelet, ha nem az alapitó maga állítja ki, az iskolaszéki elnök és gondnok irják alá. Megjegyzendő, hogy alapitó oklevél egyik példánya az alapitót, másik példánya az iskolaszéket, a plébánia levéltárban való elhelyezés végett, a harmadik az egyházhatóságot, a negyedik a kultuszminisztériumot illetik. * A szeszgyártás. Az 1899. évi XX. t.-c.

r amely Ausztriával való közös szeszadózási rendszerünket szabályozza, 1907-ben lejár. A mezőgazdasági szesztermelők országos egyesülete,országos akciót indított, hogy Magyarország és Ausztria között 1907-től a fogyasztási adóvonal felállittassék,. és a szeszeontingens mennyisége a jövőben létesítendő magyar mezőgazdasági szeszgyárak részére nagyobb mennyiségben szaporittassék. * Iparosok állami támogatása. A kereskedelemügyi miniszter 1899. óta az arra érdemes iparosokat gépek adományozásával támogatja. Ez idő alatt 610 iparosnak 1,700.000 korona értékű gépet osztottak ki. Ily módon a tőkével nem rendelkező kisiparosok termelőképessége és versenyképessége fokozódott. * Uj szövetkezet a Karesaszélen. A napokban alakult meg Egyházkarcsa központtal a karcsaszéli hitel- és fogyasztási szövetkezet. Mind a kettő erős lendülettel indul s mindkettőnek igazgató-elnöke Deák Antal plébános, tiszteletbeli elnöke és védnöke pedig Bartal Ferenc földbirtokos, országgyűlési képviselő.