ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-10-14 / 41. szám

Galíciából ide jöttünk, Ott kidobtak, itt megleszünk , . . . Előbb csak >handlétc kiabálunk, Majd gyújtóval kereskedünk! . . . Svindlizni, csalni tudunk régen . . . Ez már bent van a mojse vérben, Vágyink zenitje az újság , . . . Dolgozni nem kell s bő a sáp!« Oh magyar sajtó hová lettél, De elvesztetted hirnevedl S ki ennyire a sárba rántott, A sok cudar most kinevet! Könnyen fütyülnek tele zsebbel, A sok firkonc mily sok pénzt tett el! De most oda a »smir,< a sáp, »Oj wehgeschrien, oj wi schád!* Szemére végre megsokalta E sok förtelmes orgiát. Alaposan megtapogatta A firkonc urak oldalát! . . . Hadd vesszen ez a cifra gárda, Mely minket is beránt a sárba. Brávó Szemere, üsd tovább. Vesszen a rebach, smir, a sáp! . . . Tulipánfi. Törvényszéket Esztergomnak. Holnap, hétfőn d. -e. 9 órakor Gyapay Pál főispán elnöklete alatt értekezlet lesz a vármegyeházán az esztergomi törvényszék visszaállítása érdekében. Az értekezletet Gyapay Pál főispán hivta egybe és igy hinnünk kell, hogy neki, mint a mostani kormány bizalmasának kilátásai is vannak, hogy Esztergom régi, hő óhajtása most teljesülhet. Ezen akció mellett a muzslai járásbiróság székhelykérdése, hogy azt Esztergomba hozzák-e vagy nem? teljesen eltörpül. A törvényszékhez Esztergom városának joga van és igazságos, méltányos azon kívánság, hogy Esztergom ne legyen kénytelen más városban keresni igazságát. A járásbirósági székhelyegyesités, mint teljesen illetékes helyről értesülünk, csupán kombináció, mig a törvényszék visszaállítására az igazságügyminiszter határozott kijelentéseket tett a főispán előtt, ki a vármegye integritásának megóvása céljából most nagyobb társadalmi akciót fog indítani a törvényszék visszaállítása érdekében. Üdvözöljük e téren Gyapay Pál főispánt, mert látjuk, hogy megyénk és városunk érdekét szivén viseli. A járási székhelyeket nem lehet összevonni a vármegye érdekeinek veszélyeztetése nélkül s ha ez megtörténne, Esztergom város is örökre eltemethetné vágyainak netovábbját : a törvényszéket. Bizva bizunk a mozgalom sikerében. Gyapay Pált politikai múltjában és főispáni hivatalában is a vasakarat, az egyenes, nyilt őszinteség jellemezte s ezért reménykedünk, hogy kezébe vette Esztergom jövőjének zászlaját. Vannak egyesek, kik e mozgalom ellen iparkodnak hangulatot teremteni a helyi sajtó" azon részében, mely legkevésbbé talál komoly hitelre. Gyapay Pál főispán mint értesülünk, oly kijelentést tett, mely szerint ő Esztergom város érdekét kívánja előmozdítani, de másrészt vármegyéje érdekeit is védi. A törvényszék visszahozatalára az igazságügyminiszter a főispánnak olyan kijelentést tett, mely szerint a főispán a mozgalmat minél szélesebb mederbe terelni és határozottá tenni, lelkifurdalás nélkül el nem mulaszthatta. Ezt a kijelentést pedig, mint tudomásunkra adták, a főispán a nagy nyilvánosságnak szánta s ebből is látszik, hogy most, vagy soha! hozzá kell látnunk, hogy városunk jogának érvényt szerezzünk, mert ha azt most elmulasztjuk, ugy befellegzett az esztergomi törvényszéknek. A korai birák, a fogadatlan kritikusok tehát ne fojtsák bele a gyermeket a fürdővízbe. Várjanak még a kritikával és ne helyezzék előbbre a járásbiróság kérdését a törvényszéknél csak azért, hogy ez utóbbit kockáztassák. Ha nem sikerül Gyapay Pál főispán terve, ám akkor is fontoljuk meg, mit csinálunk a muzslai járásbiróság idehelyezésével. Tehát holnap d. e. 9 órakor a vármegye székházában ! Adja Isten, hogy a főispán terve sikerüljön és mi a jövő számunkban már eredményekről számolhassunk be. * Magyarok Nagyasszonya. Ismét elérkeztünk a szép, a kedves ünnephez: a Magyarok Nagyasszonyának ünnepéhez. Elég a történelem könyvein lapozgatni, mindjárt megtudjuk, kicsoda volt a magyar nemzet oltalmazója, védő szelleme a jó és balsorsban egyaránt. Bárcsak elismerné minden hű magyar, hogy a szent Szűz hatalma most is ép oly uagy, mint a kedves Máriás időkben. Most eme általános zűrzavarban, eme általános romlottságban, amikor a vallás, az egyház szenved legtöbbet, midőn az Isten kivonta mármár sújtó pallosát hüvelyéből, csakis ez menthet meg: hogy az ország apraja-nagyja, a király ép ugy, mint a koldus az irgalmas Anya, a magyar nemzet Nagyasszonyának pártfogásába ajánlja magát. Az ő legkedvesebb imájával, a rózsafüzérrel üdvözöljük különösen ebben a hónapban a Szűzanyát, kérjük őt, ne feledkezzék meg rólunk, szegény magyarokról, akik csak az ő pártfogása mellett lehetünk boldogok e földön. — A főszékesegyházban e napon az ünnepélyes szent misét Pór Antal prelátus-kanonok fogja mondani, a szent mise után pedig Eszterházy Pál herceg és nádor imája mondatik a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. * Kegyes adományok. Walter Gyula dr. prelátus-kanonok az Esztergomban épitendő kath. tanitói árvaház céljaira 2000 koronát adományozott. — Metternlch-Sándor Paula hercegaszszony ujabb jelét adta jószívűségének, amennyiben arra a célra, hogy a szegénysorsu iskolás gyermekek részére (első sorban Puszta-Gyarmaton) uj katekizmusokat lehessen szerezni, 40 koronát adományozott. Fogadja O Főméltósága ez uton is az érdekeltek legmélyebb köszönetét. * Előléptetések és uj kanonoki kinevezés az esztergomi főkáptalanban. Mint értesülünk O Felsége a király már jóváhagyta az esztergomi fökáptalan tagjainak fokozatos előléptetését és a boldogult Sujánszky Antal nagyprépost halálával megüresedett stallumra is kinevezett egy érdemes férfiút. A fokozatos emelkedés folytán Blümelhuber Ferenc dr. olvasókanonok nagyprépost lett, Szilányi Ferenc éneklőkanonok olvasó, Rajner Lajos dr. püspök, általános érseki helynök s őrkanonok éneklő, Csernoch János dr. főszékesegyházi főesperes pedig őrkanonokká lépett elő. Graeffel János barsi főesperes főszékesegyházi főesperes lett, a barsi főesperességet pedig Bogisich Mihály első mesterkanonok kapta. Az utolsó mesterkanonoki stallumot — mindnyájunk örömére — a köztisztelet és szeretetben álló Andor György dr. hercegprimási irodaigazgatónak adományozta a király. Az ünnepélyes installációk napja eddig még bizonytalan. Az uj kanonok életrajzát röviden a következőkben adjuk: Született Budapesten, 1867. július 14-én. Philosophiai s theologiai tanulmányait Rómában, mint a »Kollegium Germanicum Hungaricum« növendéke végezte, hol is a bölcsészeinek s hittudományok tudorává avattatott. 1891. október 28-án pappá szenteltetett fel. A hazába visszatérvén, az esztergomi papnevelő-intézetben mint a bölcseletnek tanára s egyúttal ugyanazon intézetnek tanulmányi felügyelője nyert alkalmazást. Időközben a budapesti kir. egyetem hittudományi kara kollegiált doktorává választotta. 1897. érseki szertartó, majd érseki főszentszéki jegyzővé, 1902-ben a hercegprímás magántitkárává és 1905. augusztus havában hercegprimási irodaigazgatóvá és főegyházmegyei főtanfelügyelővé neveztetett ki. 1906. nagyfokú elfoglaltsága miatt O Eminenciája felmentette őt a főtanfelügyelői teendők alól és helyébe Schiffer Ferenc prelátus-kanonokot nevezte ki. Andorban a fökáptalan bár fiatal, de annál képzettebb és munkabíróbb tagot nyert. Ad multos annos ! * Főegyházmegyei hirek. Hollady Jenő nagytapolcsányi és Petrik Ferenc nagysenkvici plébánosokká neveztettek ki. Helyettes plébánosok lettek: Bielek Kletus József Pozsony-Hosszúfalun és Vozák Ferenc Ürmincen. Toller Károly Vágujhelyre küldetett segédlelkésznek. , * A hercegprímás ajándéka Kemencének. O Eminenciája a hercegprímás a kath. jellegű iskolamentés terén ismételten ^fejedelmi bőkezűséget tanúsító ténnyel szerepel. Kemencén az érsekuradalom tulajdonát képező 7000 korona értékű régi korcsmaépületet kath. iskola-célra, a legkegyelmesebben odaajándékozta a hitközségnek. Az ajándékozási szerződésbe O Eminenciája oly szigorú biztosítékokat vétetett fel, hogy a hivek soha sem fognak álmodozni az iskola államosításáról. Akár a hivek akaratából, vagy mu* lasztásából, akár törvényhozási uton fosztatnék meg a kemencéi iskola róm. kath. jellegétől, az épület a meglevő állapotban száll vissza az érsekuradalom tulajdonába. Az idei kath. nagygyűlés a hitvallásos iskola megmentését tűzte ki célul és a katholikusság zömének áldozatkészségére számit, mivel sok helyen a kath. hivek az önmegadóztatás véghatáráig jutottak. Kövessék a katholikusok nagyjai a hercegprímás ezen példáját és a hitvallásos iskola biztositva lesz, a hivek lankadó lelkesedése a hitvallásos iskola mellett felbuzog és r. kath. iskolák nagy fejlődést mutatnak. A kemencéi hivek most tágas, szép tantermekben elhelyezhetik gyermekeiket. Az ifjúsági egyletnek és a többi szövetkezetnek is jut hely kegyelmes főpásztorunk jóságából. A kicsinyek és nagyok hálaimát mondanak és kérik Istent, hogy kegyelmes főpásztorukat és jó kegyurukat még sokáig éltesse, hogy számos községben oly sikeresen biztosithassa a kath. iskola jövőjét, mint Kemencén. * Prohászka püspök a munkások között. Hiába^ Prohászka marad a régi. Mint esztergomi theologiai tanár és lelkiigazgató örömmel felkereste a szegények hajlékát, szivesen elegyedett szóba a szegény, földhözragadt néppel s fogott kezet a kérgestenyerü munkással. Mint egyetemi tanár hasonlóképen járt el. Szívvel, lélekkel támogatta a szegény munkásnépet, szellemileg és anyagilag egyaránt gondoskodott róla ; minden munkásban, minden szegény emberben testvérét látta. S most, mikor a Gondviselés kegyelméből oly magas polcra jutott, hogy az apostolok utódjává avattatott s egy egész egyházmegyét kormányoz -— Prohászka mégis csak a régi maradt. A rang, a méltóság nem csinált belőle más embert. Akiket mint spirituális s mint egyetemi tanár szeretett, azokról most mint püspök sem feledkezik meg.. Mutatja az a sok szebbnél-szebb s fontosabbnál-fontosabb beszéd, melyet különösen a szegény munkásnép érdekében mondott, az a lelkesedés és hév, mellyel a keresztény szocializmus magasztos elveit hirdeti. Mikor egész csendben bevonult székhelyére Székesfehérvárra, az ottani munkások mindjárt felkeresték őt, mert jóbarátot, lelkes vezért, hatalmas pártfogót láttak személyében. Meg is igérte nekik annak idején Prohászka, hogy érdekeiket mindenkor szivén fogja viselni. S ugy is van. A mikor csak teheti s ideje engedi, ellátogat a munkások műhelyébe, a szegények kunyhójába is. A minap is megfordult a székesfehérvári déli-vasuti műhely munkásai között, akik épen szüreti mulatságot rendeztek az u. n. »Lövöldé«-ben. Udvari papja, Viszota Alajos dr. kíséretében jelent meg közöttük és pedig egész váratlanul. A munkások rendkívül nagy örömmel fogadták a népszerű püspököt, a munkások eme őszinte jóbarátját, s valami Barsch Ferenc nevü munkás szívélyesen üdvözölte is őt. Prohászka püspök rövid, talpraesett beszéddel felelt a szívből jövő üdvözletre, megköszönte a szívélyes fogadtatást s továbbra is biztositotta a munkásokat jóindulatáról, szeretetéről. Azután még jó sokáig beszélgettek egymással, a végén pedig szívélyesen elbúcsúztak a munkások boldogságát valóban szivén viselő nemeslelkü főpásztortól. I Siroiin Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche fi F. HoffmannLa Koche & Co. Basel (Svájc).