ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-09-30 / 39. szám

* Kereskedelmi és iparkamarai tag-válasz­tás volt Esztergomban szeptomber hó 26-án. A városház nagytermében dr. Földváry István városi főügyész elnökölt a választáson. Rendes tagokul választattak meg: Frey Ferenc, Födi Félix, Schrank Béla, póttagokul: Brutsy János, Rudolf Mihály és Marosi József kereskedők. Az iparosok részé­ről rendes tagok lettek : Draxler Alajos, Magyary László, Kitzinger József, póttagok: Dóczy Ferenc, Iványi Géza és Mészáros József. Megemlitjük, hogy a kereskedők részéről a korteskedésnek nem épen a legtisztább fegyvereit tapasztaltuk. Egyesek ugyanis, csakhogy bejussanak, azzal moz­gósították hitsorsosaikat, hogy a keresztény ke­reskedők kimondották, hogy zsidókat nem fog­nak beválasztani. Kirukkolt hát az ő népük és megválasztotta őket. Ez nem baj, csak jól szolgálják a közügyet, az már azonban hiba, hogy olyan meséket költenek, mely éppen nem fér meg a zsidóság által hangoztatott felekezeti türelemmel. * A takarékpénztár uj igazgatója. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság f. hó 23-án tartott közgyűlésében, — mint azt már jó előre jeleztük, — Bleszl Ferencet, az intézetet már is vezető derék titkárát választotta meg. A közgyűlés egyhangú választása élénk dokumen­tuma annak az elismerésnek, mellyel a részvény­társaság a fáradhatatlan és lelkiismeretes tiszt­viselő munkásságát honorálja. Bleszl meghatóan mondott köszönetet a közgyűlés bizalmáért. Az uj igazgató előtt a választás után az egész tiszt­viselői kar tisztelgett. A tisztelgők nevében Mattyasóvszky Kálmán intézeti jogtanácsos üdvö­zölte az uj igazgatót, ki viszont meleg szavakban kérte a tisztikart, hogy az intézet javát mindég szem előtt tartva ezentúl oly ügybuzgalommal támogassák őt munkájában, mint annakelőtte. Bleszl megválasztása, — mely előre látható volt, —• közmegnyugvást keltett az összes pénzügyi körökben. * Érettségit tett magánúton. Bérczy Béla városi számtiszt, ki hivatalának egyik legszorgal­masabb tisztviselője, e héten magánszorgalmának eredményekép letette a kereskedelmi érettségit. * A régi rendőrség szennyese. Mint előre jeleztük, e héten tárgyalta a komáromi kir. tör­vényszék Békássy Rezső felfüggesztett rendőr­biztos ügyét. Az ítélet meglepően kemény. Bé­kássy t a törvényszék egy évi fogházra, három évi hivatalvesztésre és viselt hivatalának elvesztésére itélte. Békássy bűnös, ezt a tanuk világosan iga­zolták, de bűnös volt más is, kit annak idején simán és akit rögtön lemondattak hivataláról. Békássy, ki igy az egész rendőrség bűneért bűn­hődik, a büntetés ellen felebbezéssel élt. * Megszűnt hajójárat. A Budapest-Wien között közlekedő hajójárat október elsejével a téli idény tartamára megszűnik. * A Zsuffka-heee. Évek óca letűnt a napi­rendről, de ismét felszínre vetődött. A nemrég még haladó, most szociáldemokrata haladó és a becsület-rablásért rabkoszton élt helyi sajtó-hatal­masság vulkánszerüen ocsmánykodik. Egy női és papi becsületet gyalázó cikkben eresztette fel mérgét a megyebeli »pánszlávizmus« ellen. Tette ezt azért, mert Zsuffka Emilia tanitónőt, ki egy­szer Kesztölcön már állásban volt, az ottani is­kolaszék ismét megválasztotta tanítónőnek. Ezen alapon aztán a keresztényi fogalmakkal kevésbbé ismerős másik helyilap is nekiugrott a .»pán­szlávizmusának, Zsuffka Emiliának, no és kinek másnak, mint a kesztölci papnak. Mert Kesztöl­cön akarják megmenteni a hazafiságot, ugy mint ezelőtt. Az esztergommegyei pánszlávizmus fő­fészkének mondják Kesztölcöt és ezen a cimen évek óta nyargalnak Srobár József plébánoson. Zsuffka Emilia atyja vagy bátyja 1902. évben vált meg kesztölci tanitói állásától. Ez alkalommal Andrássy János kir. tanácsos akkori alispán és Vargyas Endre kir. tanácsos tanfelügyelő akkor Zsuftkát a magyar nyelv sikeres terjesztéseért di­csérő oklevéllel tüntette ki. Utóbb azonban két kesztölci tót atyafi vádaskodása alapján a me­gyei törvényhatóság 1902. év január havi köz­gyűlésén a diszoklevelet visszatartotta, mert a két atyafi a vármegye illetékes két főtisztviselő­jének elismerését lerontotta azzal, hogy megeskü­dött, miszerint Zsuffka egyszer magyarellenes kifejezést használt. Miért tüntették akkor ki a magyarság terjesztéseért, mellékes. Zsuffka Emilia és nővére tovább is Kesztölcön ma­radt, de nem volt nyugta, mert a papok és kath. iskolák ellen tajtékot ontó »sajtó« folyton üldözte s utóbb a papot is pánszláv izgatással vádolta. Zsuffka Emilia elment, de a pap meg­maradt pánszláv izgatónak, mert szerencsétlensé­gére a bátyja tényleg részt vett a felvidéki pán­szláv agitációban. Srobár József a »pánszláv« pap azonban két izben hozta be Doroghra egy szálig hiveit 48-as fehér zászló alatt Zlinszky István táborába. Tehát mégsem oly fekete az ördög, mint festik. Hogy Kesztölcön a plébánián és kunyhóban tótul beszélnek? — hát hogy értsék meg egymást, ha máskép nem tudnak ? Elhiszünk annyit, hogy az a falu ragaszkodik nyelvéhez, mint ahogy Dágh ragaszkodik a német nyelvhez, de még sem lehetnek ott oly bősz pánszlávok, ha magyarosításért kitüntetik őket és az egész falu kiáll a 48-as zászló alá. Hisz ha annyira pánszláv az a pap, legföljebb egy lépést sem tesz a 48 érdekében és szélnek ereszti hiveit. A lapocs­kák szörnyen fölfujták magukat ebben az ügyben. Szörnyen kiabálnak, apellálnak főispánhoz, alis­pánhoz, sőt az egyik — a kis hamis, — a hazát menti meg a 48-as főispán elől. No no! Lassan a testtel atyafiak! Gyapay Pál van olyan magyar, mint Horváth Béla volt és kötelességére nem kell figyelmeztetni, mert mint tudjuk, hivatalos jelentéseket kért illetékes tényezőktől s ha látni fogja, hogy Kesztölc rombadönti a magyar állam­eszmét, majd megbünteti az izgatókat. Es büntesse is keményen, ha vannak ilyenek Esztergomme­gyében. Ha pap, ha tanitó, ha lapszerkesztő, bün­tetést érdemel, ha izgat a magyar államegység ellen, azonban tisztelt új hazafiak, ne faljuk fel rögtön a tótot, — mert ki hordja aztán — a dró­tot? mely köztünk legyen mondva, előbb-utóbb úgy is demokrata-haladó sajtó nyakán fog meg­szorulni. * Vasút Tokod és Bia között. Megkezdik már az előmunkálatokat az általunk már két hó­nap előtt jelzett uj helyiérdekű vasútra a buda­pesti Fried és Adorján-cég. A vasút Bia-Torbágy állomástól kiindulólag Páty, Telky, Jenő, Zsám­bék, Gyermely, Szomor, Bajna községek mellett fog elhaladni és hivatva lesz egyrészt a nevezett vidék helyi érdekű forgalmát megteremteni, más­részt Esztergom megye számára megnyitni a Du­nántúl közlekedési életereit. E célra ugyan rövi­debb ut lett vokia Tinnye-Bicske, vagy Tokod­Bicske közt összeköttetést létesíteni, minthogy Bicske Fehérvárral, a Dunántúl központjával van összekötve, de a nagy cél a Bia-Tokodi vasúttal is — bár kerülő uton — el lesz érve, s remél­jük, hogy ez uj vicinális megadja a döntő lökést az Esztergom-Párkány-Nánai összekötő vasút meg­valósulásához. * Mászt Ünnepe. Ünnepe van a pozsony­megy ei kis Mászt községnek, mely a kis kárpá­tok tövében fekszik. Ma vasárnap szenteli fel ugyanis renovált templomát valamint a templom bejárata előtt levő csinos barlangban álló lourdesi Mária-szobrot Jedlicska Pál nagyszombati érseki helynök. A roskadozó félben levő templomnak, eddig nagyon szegényes, hagymaalakú tornya volt, belseje is nagyon el volt hanyagolva, mert a jómódú gazdákból álló község mit sem törő­dött vele ; mig végre Gond Ignác, stomfai espe­res-plébánosnak sikerült a községet a templom javítására rávennie. A templom restaurálásához bizonyos összeggel hozzájárult a kegyúr Károlyi Lajos stomfai gróf is s most örülnek a másztiak, hogy csinos s minden tekintetben megfelelő szép templomuk lesz. A templom homlokát két ember­nagyságú szobor: szt. Rókus és szt. Sebestyén szobra díszíti, a lourdesi barlang is fenséges benyomást tesz az emberre, főleg mikor a mária­völgyi kegyhelyre menő ezer meg ezer ájtatos lélek állapodik meg a .Szűzanyánál, hogy ott is kérje oltalmát, pártfogását. S mindez azon dom­bon van, mely valaha római váracs s rejtekhely volt — s most gyönyörű templom, kedves lour­desi Mária-szobor vonzza oda az ájtatoskodókat. Hála a.jótevőknek, köszönet az esperesnek, akinek a legtöbb érdeme van abban, hogy filiálisa szép templommal rendelkezik. * A nemzetközi elvtársak városából. Katánia olasz város arról nevezetes, hogy telje­sen a nemzetközi szocialisták vezetik. E párthoz tartozik ott mindenki, aki a közigazgatást vezeti. Csak nem régen egyik tekintélyes olasz lap meg­írta e városról, hogy annak vezetősége milyen vakmerő pressziót fejt ki a községi választásoknál s most ujabb leleplezésekkel szolgál az elvtársak városáról. Az ujabb adat is bizonyítja, hogy a nemzetköziek birodalmától el sem választható a korrupció és az erkölcstelen léhaság. Az emiitett lap irja, hogy négy év előtt az ottani elvtársak a kenyéruzsora miatt Katániában városi pék­műhelyt alapitotttak. A pékek, kik mig a kenyér­uzsorát folytathatták, mind hithű hitetlenek vol­tak és nemzetköziek, de a pékműhely létesítésekor egyszerre hazafiak lettek és katholikusok. Panasz­kodtak a kormánynak, hogy az elvtársak az olasz sütő-ipart bénítják és odaszegődtek azokhoz, kik ellenségei az elvtársaknak. Mindezt azért, mert a városi kenyérsütő-műhely monopóliumszerűén kezdett a munkához és ők ezáltal tönkre mentek. Azonban ez a nemzetközi kenyér-monopolium is megteremtette a maga rendes panamáját. A sütő­műhelyben ugyanis ezen évben 400,000 lira deficit mutatkozott. Ezt kölcsönből akarták fedezni, mit a város vagyonára vettek volna fel. Ezt azonban a kormány nem engedélyezte s igy. a pékség legközelebb megszűnik. De Felice, hogy a pék­ségbe lelket öntsön, elsőrendű kenyeret ad most az elvtársaknak másodrendű áron, a munkásokat pedig sztrájkba szólította a kormány ellen, hogy annak ne dolgozzanak, se adót ne fizessenek. A községit azonban tüzzel-vassal szedeti. Igy bosz­szulván meg azt, hogy a jövedelmező pékséget puffra nem lehet folytatni. A katániai pékek most újra feleszméltek s újra megnyitották üzleteiket. A városi hivatalnokok üldözni kezdték őket és volt eset, hogy kegyetlen bírságot róttak arra, kinek kenyeréből 10 gramm hiányzott. Üzleteiket katonák őrizték, hogy a sztrájkoló munkások ki ne rabolják. Azonban észre tértek a pékek s újra beléptek a nemzetközi táborba, a polgár­mestert azzal vádolják, hogy a 400,000 koronát elkezelte és hogy ők csak azért voltak elejétől a városi pékműhely ellen, mert nem nézhették, hogy elvtársaikat hogy becsapják. Az elvtársak vezérei most a pékek lesznek, kik majd adnak III. oszt. kenyeret I. oszt. áron és nem deficitet, de hasznot mutatnak majd fel, mert az elvtársak mindig jobban ellenségei lesznek a városi pék­műhelynek. Egyébként Olaszország több városá­ban vannak már városi pékműhelyek, melyek kitűnően működnek s valóságos áldást hoztak a népre. Természetesen ezeket nem az elvtársak kezelik. * Kossuth-rumnak nincsen párja, magyar issza, magyar gyártja. Eredeti 1 literes, V2 és-1 /4 literes palackokban kizárólag kapható Esztergom­ban : Leitgeb Jánosnál. * A tüdővész és a lakásviszonyok. A belügyi költségvetés tárgyalása során ismét szóba került az az emberirtó, pusztító veszedelem, me­lyet a tüdővész terjedése okoz Magyarországon. A tudósok a nedves és piszkos lakásokban lát­ják a betegség terjedésének egyik főokát. A lakásviszonyok javítására kellene törekednie tehát többek között az egészségügyi kormánynak. Ha a népnek brosürákkal, fölolvasásokkal való föl vi­lágosi tása nem vezetne célhoz, törvénnyel kellene a népet egészséges lakások építésére kötelezni. A falusi nép lakóházainak fölépítése, beosztása hatósági ellenőrzés alatt álljon, hogy az épített lakás legalább némikép megfeleljen a higiéné követelményeinek. Szükséges volna továbbá a lakások tisztaságának a lehetőség határán belül leendő gyakori ellenőrzése, s a mulasztást elkö­vetők megfenyitése. Különösen olyan vidékeken kellene életbeléptetni a legszigorúbb egészség­ügyi rendszabályokat, hol az áldatlan betegség' már erősebben pusztít. * Jó, szép és olcsó viaszgyertya, valamint kifogástalan öröklámpa-olaj kapható Dokufltl I.a.]os viaszgyertya-öntőnél Nagyié várdon. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban , az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. szeptember 23—30-ig. Születtek: Pifkó Ferenc és Pifkó Teréz r. k. földm. ikerszül. gyermekei, — Páva Borbála r. k. földm. leánya, — Kishonti Pál r. k. szijgyártó­mester fia, — Sánta Mihály r. k. napszámos fia, — Molnár János r. k. földm. fia, — Smuczár Mária r. k. zenész leánya, — Mekler János r. k. földm. fia. Meghaltak: Sánta Mihály r. k. 1 napos (atelectasis), —- Sveiczer Sándor r. k. 2 hónapos (gyermekaszály), — Smuczár Mária r. k. 2 napos (veleszül. gyengeség), —- Kovács Julia r. k. 25 éves betegápoló nővér (tüdővész). * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban Bangó Lajos állan­dóan szerződtetett jól szervezett teljes zenekara Budapestről naponkint este 8 órától hangversenyez. Vasár- és ünnepnapokon, valamint minden csütörtök délután 5 órától 7-ig ozsonna zene. Palackolt Porter gyógysör.

Next

/
Thumbnails
Contents