ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-01-28 / 4. szám

1906. Januar 28. ESZTERGOM 5 ben; Mayer Károly székesfejérvári kanonok, Havranek József polgármester, aki lelkes szavakkal ünnepelve a püspököt, kijelentette, hogy annak minden, de kivált szociális törekvését ő és vele az egész város minden erővel támogatni fogja, és végül Nyiri Sándor altábornagy, aki talpraesett, hatalmas mondataival nagy hatást keltett. Az altábornagy szavait idézve igy beszélt: Annak az erőnek a nevében üdvözlöm Méltóságodat, melynek kötelessége az ellenségtől megvédeni a hazát. Méltóságodnak szavaiból egy másik erő és hatalom nyilatkozik meg: a szeretet hatalma. Ezen szeretet felénk árad Méltóságod szavaiból. Lehetetlennek tartom, hogy bárki is legyen, aki elzárkózzék is ez előtt. Lehetetlen, hogy aki ezeket veszi szivébe, ne viszonozza ezen érzelmeket. Azért is legnagyobb bizalommal tekintek Méltóságod működése elé. (Éljen.) Ami minket katonákat különösen érint, az a lángoló lelkesedés heve, mely Méltóságodat hivatásában vezeti, mert minket is csak az hevit. Ahogy mi képzeljük a bátor és önfeláldozó harcost, ép oly bátor és önfeláldozó harcosnak látjuk Méltóságodat hivatásában. S amint az ily bátor harcos bizik a győzelemben, ép ez biztat, hogy Méltóságod is győzelmet fog aratni. Amint tegnap a tiszti karral tisztelegtem, szokott szép hasonlattal rámutatott arra, hogy a lelkészi és katonai pálya, ha útjában, eszközeiben különbözik is, de végcélja ugyanaz: Isten, király és haza! Lelkünkből beszélt Méltóságod, ezen jelszavakkal akarunk győzni a haza ellenségei felett. A győzelem pedig mindkét hivatás közös célja, de az eszközök persze különbözők, mert mig mi katonák az öldöklő fegyverek tökéletesbitésén dolgozunk, hogy ezekkel ellenségeinket minél alaposabban el tudjuk pusztítani, addig Méltóságod bölcs, szent és ellenállhatatlan fegyverekkel azokat nem elpusztítani,' hanem meghódítani törekszik. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Ép ezért ugy a magam, mint az itteni helyőrség nevében kívánom, hogy Méltóságod mindenkor győzedelmeskedjék. Hogy egyházmegyéjében terjedjen és állandó legyen a szeretet és a béke, de terjedjen az egész hazánkra, amelynek ezekre nagy szüksége van. Kívánom, hogy Méltóságodat, mint a szeretet és béke apostoli utjain haladó vezérünket, az Isten soká éltesse ! (kitörő éljenzés.) Asztalbontás után a püspök még sokáig elbeszélgetett a társasággal. A beiktatás alkalmából az új püspök számtalan üdvözlő táviratot kapott. Elsőnek érkezett Vaszary Kolos bibornok herceg következő távirata: »Székfoglalása alkalmából őszinte szívből üdvözlöm. Vaszary, bíboros.« Táviratot küldtek még Városy kalocsai érsek, Csáky gróf váci, Balázs rozsnyói, Radnai besztercebányai, Párvy szepesi, Kohl Medárd, Wolalka Nándor püspökök, Vencell Antal prael. kanonok, Andor György, Zichy Nándor gróf, Szapáry Béláné grófné, Esztergom város nevében Vimmer polgármester, Horváth Béla és mások. — A hercegprímás köszönete. Esztergom vármegye újévi üdvözletére Vaszary Kolos bibornok hercegprímás levélben válaszolt. A leiratot teljes szövegében a megye csütörtöki rendkívüli közgyűlésében olvasták fel. A bibornok levele, mely a válsággal is élénken foglalkozik, a következő: Tekintetes h. Főjegyző Ur! Fogadja és közölje őszinte köszönetemet Esztergom vármegye közönsége nevében az uj év alkalmából tolmácsolt fenkölt, stílszerű üdvözletéért és üdvkivánatokért. Nagyon megörvendeztetett azon kegyeletes tisztelet nyilvánítása, mely az esztergomi érsekségnek Esztergom vármegyével fennálló, elődeinktől átöröklött régi viszonyaiból fakadt. Legfőbb óhajom, hogy ezen vármegye zavartalan maradjon. Ápoljuk ezt melegen közös javunkra. Végül természetesnek találom, hogy tekintetességed a mostani politikai válságos helyzetben hazánk egyik legnagyobb kincsére, a magyar nemzet önálló fennállásának egyik legfőbb biztositékára : az ország ősi alkotmányára gondol. Legyen meggyőződve a vármegye t. közönsége, hogy állásomnál fogva megtettem, ami kötelességem. Fohászkodjunk a Mindenhatóhoz, valamint Magyarország pátronájához. Bízzunk Felséges Urunk, koronás királyunk bölcsességében és királyi példás kötelesség-érzetében, nemkülönben politikai vezérférfiaink bölcsességében és hazafiságában. Adja a Mindenható, hogy a király és nemzet között kifejlődött félreértések mihamarább eloszlódjanak és a rendes közviszonyok helyreálljanak legfőbb kivánságunk szerint. Fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapest, 1906. évi január hó 3-án. Vaszary Kolos, bibornok, hercegprímás és érsek. A levelet a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. 11. Jó fog és kitűnő emésztés nélkül hosszú élet nem gondolható: hasonló két feltétele van a hitelszövetkezetek hosszú és áldásos működésének is és ezek: a hitelszövetkezeti könyvvitel és a hitelszövetkezeti ügyvitel; e kettő a hitelszövetkezetek foga és gyomra. Aki ezért az ország gazda- és iparos-osztályát, hazánk társadalmi boldogságának, haladásának, emelkedésének e két sas-szárnyát a hitelszövetkezetek ózondús és konzerváló régióiba felszállani segíti, iparkodjék a könyvvitel és ügyvitel minden csínját-bínját megismerni, hogy előbb ő maga saját lábain járjon és ismerje az uj ösvényt. Gazdagítsa magát az ilyen a hitelszövetkezeti eszmékkel; a szivében lakozó társadalmi szeretete tegye könnyűvé számára ezt a száraz, de szükséges ismeret-szerzést. A társadalom boldogságának vasútja kisiklott vágányából és felborult. Miért ? Mert a gazda- és iparos-osztályt elhagyták : másfelé irányitották mozdonyvezetőik. Vissza a vágányra! A társadalom vasutjának mi legyünk mozdonyvezetői. De ehhez szakértői képesítés kell és a hitelszövetkezeti vívmányokkal való megismerkedés, elméleti és gyakorlati előképzés. Ez a tudat édesítse és fűszerezze meg a hitelszövetkezeti önképzést. Részemről ez ismereteket elméletileg Onody Zsigmond, az Országos központi hitelszövetkezet ellenőri osztálya főnökének »Az 1898 : XXIII. t.-c. alapján alakult hitelszövetkezetek kezikönyve« I. kötet, »Hitelszövetkezeti könyvvitel« (Budapest, 1901. Pátria-nyomda. Ára 4 korona) és II. kötet »Hitelszövetkezeti ügyvitel« (Budapest, 1901. Pátria-nyomda. Ára 4 korona) könyveiből és gyakorlatilag SchifTerdecker Ferenc pálosnagymezői hitelszövetkezeti elnök oldala mellett szereztem meg. Az ipari hitelszövetkezetek gyakorlati megismerésében pedig »A Selmecbányái és bélabányai iparosok hitelszövetkezete« szolgál útmutatóul. Ehhez jönnek a többi hitelszövetkezeti irodalmi iratok : igy »Országos központi, hitelszövetkezeti értesítő,« továbbá füzetes iratok Onody Zsigmondtól, a magyar gazdaszövetség kiadványaiban ; alapszabály-minták gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre külön minden iparághoz. Továbbá ott van a »Magyar Ipar« 'az országos iparegyesület heti közlönye. Minden iparszövetkezeti akció az Országos Iparegyesületből indul ki s igy lapja e mozgalmakról időről-időre beszámol. Lássuk már most a hitelszövetkezeti könyvvitelt ! A könyvvezetés célja: a tagok közös vagyonának és terheinek és a nyereségnek szabályszerű nyilvántartása. Ennek fontossága az, hogy az igy vezetett könyvek peres esetekben bizonyító erővel birnak. Azonban itt vigyázni kell, hogy a könyvvezetés tiszta és minden tekintetben szabályszerű legyen. Megkülönbözteteudők a főkönyvek (a pénztárkönyv, napló, főkönyv) a segédkönyvektől (a váltó-másolat, váltó-kötelezvény-lejárat, váltó-kötelezvény-nyilvántartás, üzletrészek és bevételek nyilvántartása). Hivatalos órákban a könyvvelő minden tételt a pénztárkönyvbe vezet, azután készit váltómásolatot, kötelezvény-lejaratot s betét-főkönyvet. A többi tételek az üzleti nap után rögtön a megfelelő (a naplóba, üzletrész-befizetési könyvbe, váltó-lejáratba, hitelkönyvbe) főkönyvbe vezettetnek. Pénztárkönyvbe jön a bevétel balról, a kiadás jobbról. Ez a könyvelés alapja. »A. megnevezes« rovatába jön év, hó, nap. Ezután egyenlegi áthozatal. Ezután pedig az egyes tételek. Az üzleti idő végén a bevétel és kiadás összeadatik; a különbség a pénztári maradvány, mely a. kiadással együtt adja a bevételi összeg nagyságát. Hitelesiti a könyvvelő, napibiztos, pénztárnok. Ebben áll a pénztárkönyv megnyitása és lezárása. A könyvvitel összes részleteiben elég bonyodalmas. Könnyebb azt praktice megmutatni, mint igy írásban szárazon felsorolni. Minden embernek külön számlája van a betét-főkönyvben. A megtelt számla után uj számlára folytatjuk az irást. Kamatot tőkésítünk az uj évvel. Ehhez betüsoros névmutatót is csinálunk. Ennek megfelel a betét-könyvecske a félnél. Az üzletrész-befizetési könyv heti vagy havi rovatokból áll. A heti rovatokat hetenkint, a haviakat havonkint adjuk össze. Megjegyzésbe jön a kilépés, vagy többlet, vagy hátralék. Uj évvel átviszszük az üzletrészeket uj ivekre. Ennek megfelel a tagsági könyvecske a félnél. Jó előiskola volna e könyvvitel elsajátítására, ha minden pap, tanitó, jegyző napi, havi, évi bevételeit és kiadásait pontosan külön füzetben vezetné ; havonként összegezné és a hasonló tételeket összeadná : és e végösszegeket megint külön füzetbe, vagy a rendes füzet utolsó lapjára irná. Ilyen módon bejönne egy szükséges, de sajnos, ma alig található könyvviteli gyakorlatba, amely neki jövedelmet is biztositana. Jó volna, ha már a szemináriumban is erről egy pár gyakorlati előadás volna, hisz az egyházi számadások készítéséhez szintén kell »bevételi« és »kiadási« könyvvitel, amely nélkül az egyházi számadás alappal alig bir. A társadalom bajai iránt érdeklődő, rokon szellemű, nemesen érző szívvel bíró emberek adják magukat ezen előképzésre, azután könnyű lesz a munka megkezdése, folytatása s ami fő, a szociális önvédelmi harc, mert a tudás e téren is : hatalom. Hermann József. A gyermekbálok elleni tilalom. Régóta vannak már miniszteri rendeletek és megyei szabályrendeletek a természetellenes és erkölcsrontó gyermekbálok ellen. De sajnos, nem mindenütt hajtják végre az illetékes tényezők ez üdvös rendszabályokat. . Tavalyi évfolyamunk 50-ik számában közöltük a muzslai tantestületnek Lett József tanitó által szerkesztett feliratát a főegyházmegyei főtanfelügyelőséghez, melyben kérik, hogy a főtanfelügyelőség saját hatáskörében intézkedjék ez egészségtelen szokás kiirtására, esetleg a szorgalmi időnek kiterjesztése és templomi ájtatosságok elrendelése által. A felelet a főegyházmegyei hatóság nevében az idei első körlevélben érkezett meg és következőkép hangzik: A farsang utolsó napjaiban sokhelyütt táncmulatságok rendeztetnek az iskolás-gyermekek számára. E célra gyakran az iskolának helyiségei használtatnak fel. Nem szükséges bővebben fejtegetnem, mily kártékony hatásúak ugy egészségi, mint pedagógiai ^szempontból a két nemű gyermekeknek ezen együttes táncmulatságai. Csak arra alkalmasak azok, hogy a túlzsúfolt s porral telt helyiségekben felhevülő gyermekek szervezetébe a legkülönbözőbb betegségek csiráit oltsák, és hogy a józan nevelés ártalmára a gyermeki lélek friss üdeséget és természetességét hervasszák el. Az iskolaigazgatóknak, a tanítóknak jelenléte és ellenőrzése sem képes megakadályozni azt a romlást, melyet e táncmulatságok a fogékony gyermeki lélek benső világában végeznek. A katholikus iskola szellemével és feladatával pedig Siroh 0 W Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást* 99 Roche F. HofFmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).