ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-29 / 30. szám

öröklés — egyúttal erős testi fejlettségűek is és szervezetük elviselni képes a nehéz terheket, me­lyeket magasra törő szellemük reájuk ró. De hogyan néznek ki legtöbb esetben az »iskolai zsenik« ? Vézna, halvány alakok, akikből kihalt a gyermeki frisseség, a hajlam tréfára, já­tékra, kik negélyezett komolysággal megvetik társaik apró örömeit s szivesebben a nagyok kö­zelébe húzódnak, hogy ellessék az emberek gon­dolkodásait, szokásait. Ezek a zsenik legtöbb eset­ben betegek s szomorú csalódást szereznek a szü­lőknek, mert éppen amikor nagy sikereket, világ­renditő tetteket várnának tőlük, az ifju kor delén pusztulnak el. Ha egy még éretlen pirinyó almát valamely féreg pusztít, az lassanként pirosodni kezd, majd elsárgul s egészen azt a külszint mu­tatja, mint az őszre rendesen megérett nagy alma. Ez az állapot hasonló a fiatal zseniben mutat­kozó jelenségekhez. Rendesen valamely szerzett, gyakrabban örökölt baj rágódik lassanként szer­vezetükön, legtöbb esetben lappangó tüdővész, skrofulózis, a nagy városok e két borzasztóan pusz­tító nyavalyája. Nemcsak orvosi megfigyelés, de a nagyközönség előtt elismert dolog, hogy a görvélyes, nagyfejű, vézna testalkatú gyermekek mily rendkívül gyors felfogásúak, általában szel­lemileg túlérettek. A természet a beteg szerve­zetben is igyekszik lejátszódni a maga szerepét s mint a korán érett fényes gyümölcsnél, az érett kor külszinét adja a beteg gyermekeknek. Az ily gyermekek szellemi tulérettsége máskülönben ís érthető. Az egészséges gyermeket a bennelakó élet­erő izmainak használatára, játékra, futásra, bir­kózásra, szóval testi munkára ösztönzi: ez élet­szükséglete az egészséges szervezetnek, mint akár a táplálék, mig ellenkezőleg a beteg szer­vezet a testi nyugalmat óhajtja. Ezért húzódnak az ily gyermekek minden játéktól s más foglal­kozásra, olvasásra, az érettek társaságára vannak szorítva. Természetesen érthető ebből szellemi képességeinek egyoldalú tulfejlődése. De legyen bár ez egyoldalúság, a szülői hiúság által vezérelt nevelés vagy hamis ambició szüleménye egyfor­mán veszélyes. Az iskolának lélekben, testben egészséges embereket kell nevelnie a társada­lomnak, nem tudósokat. Csak ilyen emberek lesz­nek képesek a magasabb tudományok s az élet terheivel győzedelmesen megbirkózni, mig az egyoldalulag nevelt csodagyermekek degenerál­nak, elpusztulnak. A ma gyar anyákra alig foghatná reá valaki, hogy jó nevelők. Gyermekeink testi fejlesztését illetőleg követik elfc legnagyobb hibákat. Hiúsá­guknak tetszeleg, ha fiaiknak iskolai sikereiről hallanak, de vajmi keveset törődnek a fiatalok magasabb életérdekeivel. Ezt a tapasztalatot sze­reztem ez iskolai év bezárásánál is. Kívánom, hogy tévedtem legyen. Doetus. Bágyadtság , Aki*— ^-J— AV« KAJk— {*#j J~**~*T ­A— ü--•»*• es rugékon ysag hiánya fé* mtm* • —<> ellen mindenkor a mas­;r^^^J^'" sa §­e (gyuró-kenő k u r a) íirtftrt ha ahhoz a székely havasi INDASZESZ (gyógy fü-sósborszeszt) lesz használva, feltétlen beválik. —• Rendbehozza az ellankadt idegeket, üdit, frissít, eltünteti a fejfájást, nát­hát és már rövid használat után tete­mesen enyhiti a csúz, köszvény, tag­szaggatás és minden meghűlésből eredő fájdalmakat. Kapható minde­nütt 2 és 1 koronás üvegekben. Ké­szíti Balázsovich Sándor Korona­gyógyszertára Sepsiszentgyörgy. Irodalom és művészet. A „Magyar Szemle" (szerkeszti Szemere György) XVIII. évfolyamának 30. száma ízléses külsővel s a következő tartalmas és figyelemre­méltó közleményekkel jelent meg: Hetes, Jó ma­gyarság. — Kosztolányi Dezső, A játékról. — Dutka Ákos, Nasó szonettjei. — Szemere György, Spevola Jankó milliói., — Harsányi Kálmán, Stanzák. — Cholnoky László, Az élő szobrok. — Regény: Handel-Mazzetti Enrica, Jesse és Mária. (26. folyt. Ford. Auer István.) — Marcus, A hét­ről. (Kürthy György rajzaival.) — Irodalom : Gyulay Ágost, Legendák könyve. — Bárdos Jó­zsef, a magláji hős. — Elek Alfréd, Költemé­nyek. — Porlepett Írásokból: Komjáthy Jenő, Gondolatok. — A szerkesztő üzenetei. — Hirde­tések. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Esterházy-utca 15. Fokozzuk a föld jövedelmét! A mai kiadások mellett a gazda-osztály sze­gényedik napról-napra; a gazda-osztály válsága nagyobbodik, mert földje nem terem fokozatosan többet a kiadások és terhek fokozatos nagyobbo­dásával. Ezért a gazda-osztály válságának leküz­désére valamit tenni kell. Az eszközök minden­félék : egyesek mélyebb szántáshoz fognak, gőz­eke társulatokat alapítanak. Mások megint a föld­ben növényi tápláló anyagot kellőképen nem talál­nak : a sok termés miatt a termő erő fogy, a föld kiélt. Az istálló-trágyával iparkodtak és iparkod­nak a földbe a növényi tápláló anyagot bevinni, de ezen természetes trágyázás is sok helyen sze­gény, de ahol megfelelően is van használatban, kimutatható, hogy a föld ezzel nem kap megfe­lelő arányban tápláló anyagot; hogy a növény­zet nagyobb tápanyagot kivan, a kor kívánta sok és nagy termés elnyerése érdekében. Ezért a mező­gazdaság pótlék-trágyázást talált fel, a mester­séges műtrágyázást. Ezzel az istálló-trágyázás nem lesz felesleges, csak ennek hiányát pótolja; a:ja azt, ami még a földnek € természetes trá­gyázás után is hiányzik, de amit a növényzet kivan, hogy jövedelmező legyen fokozatosan a földmivelés. A növény ezen tápláléka foszforsav, nitro­gén, kálium, és ezt adja a műtrágya, mely lehet vagy tisztán egy tápanyagot tartalmazó, vagy két tápanyagot: keverékműtrágya; vagy három tápanyagot foglaló : műtrágyakompozició. Az emberek igy imádkoznak : »mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma«, amivel a kenyér fontos szerepét emlegetjük, ha a növények is imádkoznának, akkor ezek igy imádkoznának: »mindennapi foszforsavat, nátriumot, káliumot add meg nekünk ma« az ember és a növények fent­emlitett tápanyagai ennyire fontosak. A foszforsav a vetés előtt a földdel jól összekeverve, aláforgatva, a vetőszántással be­szántva a nővényzetet erőteljes fejlődésbe viszi és nagyobb termésbe; a gyümölcs-mag jobb minő­ségű és nagyobb. A foszforsav azonban tisztán szét nem szóratik, de mindig más anyaggal, amely­ben °/ 0 szerint foglaltatik. Ilyen foszforsavat ma­gában foglaló anyag: szuperfoszfát, csontliszt, tho­mas-salak stb. Ha a növényzet gyenge, esetleg elkéstünk vetéssel-ültetéssel; ha ritka, a nátrium segit rajta. Ezt be nem szántjuk, de a már fejlődő növény­zetre szórjuk, de száraz harmat- és esőmentes időben. De ezen nátrium sem jön tisztán a földre, de benfoglaltatik pl. chilisalétromban, kénsavas ammoriákban. Van kálitrágya is, ilyen a kova­savas káli, mely a dohány minőségét emeli, job­ban ég, többet termel, ize kitűnőbb, levele finomabb. A műtrágya haszonnal használható: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, dohány, repce, kender, len, szőlő, gyü­mölcsfák, zöldségfélék termelésénél. Legjobb volna, ha minden város, illetve község próbát tenne, két darab földet megművelne s elvetne, egyiket ter­mészetes trágyázással csupán, a másikat a termé­szetes trágyázáson kivül műtrágyázással művelné. A két föld termésének különbözete a műtrágyá­zás haszna; ez kifizeti a műtrágyát, jobbá tette a földet, a termés jobb lett. A próba után a nép bemenne a követésbe : a nép látni akar, akkor már praktikus esze a theo­riát megérti. Aki többet akar e téren tudni, for­duljon »a Hungária műtrágya-, kénsav- és vegy­ipar részvénytársasághoz« (Bpest). Hermann József jut). Szerkesztői üzenetek. J. I. Dágh, M. J. Komárom. Üdvözöljük előfizetőink so­rában s kérjük támogatásukat. — V. H. Budapest. Mint több­ször megirluk. ő méltósága szerdán és csütörtök délelőtt fogad. Szerdán tessék a főispáni titkárnál jelentkezni. — T. J. Püspöky Grácián országos levéltár. Budapest. Meg­kapja. — Kadosa, Győr. Semmi összefüggés nincs benne — K. Pál, Cegléd. Igen is ir, de mint püspök, ritkán hasz­nálja előbbi jeleit. —L Főszerkesztő és kiadó: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. N y i 1 t-t é r. Hitelleveleket minden külföldi városra, gyógy- és üdülő­helyrelegelőnyösebb feltételek mellett kiállít a Pesti Magyar Kereskedelmi­= Bank Budapesten. = Az intézet a banküzletet és vagyonkezelést illető minden felvilágosítást készséggel nyújt. Nyilatkozat. Mely szerint alulirost ezennel kijelentem, hogy Bajcs György bajóthi jegyző útról a tvhatósági bizottsági tag vá­lasztása, ellen benyújtott felebbezésemben használt kifejezé­seim visszavonása mellett tőle bocsánatot kérek. Folt hi. Tavaszi és nyári idény 1906. évre. VALÓDIBRÜNNI SZÖVETEK Egy szelvény ára 3.10 mtr. , K 7—, 8—, 10.— jó i ._-ö hosszú, teljes férfiül- I K 12—, 14 — jobb ( ]| tönyre elegendő (kabát, 1 K 16—, 18 — finom I « g­nadrág és mellény) csak I K 21.— legfinomabb 1 g; Egy szelvény fekete szalon öltönyre K 20'—, valamint felöltő szövetek, turista-loden, selyem-kamgarn stb. gyári árban az elismert szolid posztógyári raktár által SIEGEL-IMHOF, BRÜNN. Minták ingyen és bérmentve. Mintaszerinti szállításért felelősséget vállalok. A magánvevöre óriási előnyök hárulnak, hogy szöveteit fenti cégnél közvetlen gyári piacon rendelheti. , ., í .S IKOMLOS SÁNDOR BUDAPEST. Andrássy-út 7. jx angol úri divatkülönlegességek raktára $ ÚRI KELENGYÉK KÉSZÍTÉSE SAJÁT MŰHELYEMBEN. Angol és olasz kalap-raktár. 5 Angol női blousok raktáron jjf és mérték szerint. fi w

Next

/
Thumbnails
Contents