ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-07-29 / 30. szám
* Az uj pozsonyi kanonok installációja. Bcrger Márk pápai tb. káplán és hercegprimási levéltárost tudvalevőleg ő Felsége a király pozsonyi kanonoknak nevezte ki. Mint értesülünk, az uj kanonoknak ünnepélyes installációja tegnap, szombaton ment végbe a pozsonyi székesegyházban. * A Ludovika akadémia növendékei a mult vasárnap d. u. 5 órakor távoztak városunkból. A hajóállomásnál nagyszámú közönség várta az ifju akadémistákat, kik vidám katonazeneszó mellett hagyták el Esztergomot. Az elutazás előtti napon, szombaton a Fürdőben hangversennyel egybekötött táncmulatságot is rendeztek. * Előlépés. Müller Gyulát, a helybeli kereskedelmi és iparbank hivatalnokát a Pesti Hazai első takarékpénztár rendes tisztviselőjévé választotta. * Nyilt levél — a szepesi püspökhöz. Párvy Sándor szepesi megyés-püspökhöz intézett a minap több szepes-egyházmegyei pap egy nyilt levelet, amelyben arra kérik az egyházfőt, hogy a nemzetiségi izgatással vádolt Hlinka András rózsahegyi plébánost helyezze vissza hivatalába s vonja vissza a plébános felfüggesztéséről szóló rendeletét. A nyilt levelet fogalmazó papok ugyanis arra figyelmeztetik a püspököt, hogy vegye tekintetbe a rózsahegyi tót nép lelkiállapotát, mivel már vagy 4000-en szándékoznak kath. hitüket elhagyni az esetre, ha Hlinka továbbra is eltiltatik a misézéstől s egyéb egyházi ténykedéstől. * Ajándék a város könyvtárának. Néhai Farkas Károly volt törvényszéki elnök fia, atyja hagyatékából 209 darab nagybecsű müvet adományozott a városi nyilvános könyvtárnak. Az ajándékozó figyelmét Farkas Gyula megyei árvaszéki irattárnok hivta fel a városi könyvtárra. A nyilvánosság nevében mi is elismerésünket nyilvánítjuk ezen nemesszivü tettért. * A szerkesztőségből. Dvihally Géza, lapunk felelős szerkesztője két hétre elutazott. Cime : BarsKereszhír. Utolsó posta: Kistapolcsány. * Szabadságolások. Vimmer Imre polgármester szabadságidejét Lydon tölti. Dr. Földváry István főügyész 2 heti szabadságidejét ma kezdette meg. Rothnagel F'erenc városi főjegyző szabadságideje leteltével városunkba visszaérkezett. * Változás a megyei irodákban. Perényi Kálmán vármegyénk alispánja, Kégly Béla rendes dijnokot, ki a muzslai főszolgabirói hivatalban volt szolgálattételre beosztva, több rendbeli hivatali mulasztások és szabálytalanságok miatt állásától elmozdította s helyébe a központból Csapka János dijnokot előléptetve helyezte Muzslára. Csapka helyébe Keiner János dijnokot rendelte be az árvaszéktől, Keiner helyét pedig Zboril ingyenes irodagyakornokkal töltötte be. * Drogueria Esztergomban. A legutóbbi városi közgyűlés Dobos Gyulának megadta az engedélyt egy drogueria (gyógyszeráru-üzlet) megnyitására. A drogueria a Széchenyi-téren a posta mellett készül s valószínűleg augusztus i-én már megnyílik. * A villamos vasút ügye. Eldőlt ? Nem! F'elfordult ? Nem egészen . . . csütörtök délelőtt közgyűlés volt a városházán, ép azon időben, mikor a nap égető heve legjobban süti a Széchényi-tér asztaliját s mikor — a képviselő urak az uszodában vannak. A közgyűlésre 25 képviselő jött fel a tanácsterembe, úgy hogy hamarjában gondolkozni kellett: vajon a lelkiismeretlenség, vagy a hőség nagyobb manapság? A közgyűlésen ugyanis a városi villamos vasút ügyét kellett volna dűlőre juttatni, de többek indítványára levették napirendről, mert a 25 képviselő nem akart a többi elmaradt 6-szor 25 képviselő nevében dönteni. Elhalasztották hát a határozatot akkorra, ha a polgármester és a városi mérnök hazaérkeznek szabadságukról s mikor a hőségtől visszatartott képviselő urak érdeklődése felbuzdul. Sokáig várni azonban nem lehet az elintézéssel, mert Török Emil vállalkozó októberig kapott halasztást a kereskedelmi minisztertől a képviseleti határozat kieszközlésére. Ha addig érdemileg el nem intézi a város ezen kilenc év óta húzódó ügyet, úgy ez a kis csütörtöki napszúrás fogja a villamosvasút tervének halálát okozni s Török mérnök, ki ugyanoly nagy pénzt mint időáldozatot hozott már ez ügyben, méltán arra a gondolatra jön, hogy Esztergomnak csiga vasutat és nem villamost kell ajánlani. A 25 képviselő azonban mégis egy gondolattal segített a dolgon. T. i. elhatározta, hogy a villamvasút főbb aktáit kinyomatja s a határozat előtt a városi képviselőknek tanulmányozás végett megküldi. A közgyűlésen ezen kivül apróbb tárgyak kerültek elintézés alá. * Eljegyzés. Raiter Sándor salgó bányatelepi társulati tanitó eljegyezte nyéki Mihályffy Olga kisasszonyt Esztergom-Bajnán. * Tanulmányi kirándulás. Kedden tizenhat polgáriskolai tanár és igazgató, kik a polgári iskola szünidei kurzusán résztvettek, Lovcsányi Gyula pedagogiumi tanár vezetésével Esztergomba tanulmányi kirándulást tettek. A nagy társaság a közeli trachit és mészhegyeket nézte meg', városunkban pedig az összes nevezetességeket. A főszékesegyházban és a kincstárban Bogisich Mihály v. püspök, praelátus kanonok kalauzolta a tanárokat s az ott lévő történelmi és egyházi nagy jelentőségű műkincseket szakszerű előadásban ismertette. A kirándulók a szt. István kápolnát is megnézték, majd a nagy sírboltot, délután pedig a főegyházmegyei könyvtárt és a primási palotában levő képtárt. A tanárok az 5 órai hajóval hagyták el Esztergomot. * Halálozások. Özvegy Szilárd Jánosné szül. Vimmer Antónia, hosszas szenvedés után f. hó 26-án, 79-ik életévében Szölgyén-Hidegvölgyön meghalt. Temetése f. hó 28-án ment végbe Nagyölveden. Az elhunytban Vantsó Gyula primási gazd. intéző neje szül. Szilárd Anna édes anyját gyászolja. — Obermayer Györgyné szül. Deininger Anna f. hó 25-én életének 71-ik évében Esztergomban meghalt. Temetése pénteken délután volt nagy részvéttel. — Özv. Ottó Gusztávné szül. Králik Franciska, nyitrai hitelbanki volt vezérigazgató özvegye, f. hó 28-án 71 éves korában meghalt Esztergomban. Temetése f. hó 30-án délután lesz. Az elhunytban Janits Imre helybeli kir. közjegyző anyósát gyászolja. * A várhegyből rózsáskert. Vaszary Mihály agilis primási intéző egyik feladatául tűzte a várhegyet, melyen az ország első temploma áll, Esztergom legszebb sétányává varázsolni. Már dolgoznak a kertészek. Az utak mentén húzódó vadrózsa-bokrokat mind beoltják. A sekrestye előtti körönd válogatott rózsák kertje lesz. Tavasszal pedig megkezdik az unalmas, árnyékot nem adó, vén akácfák pótlását uj fákkal. Miután a hársfa is az egész várhegyen kudarcot vallott, 100 közül kettő sem ver gyökeret, (a káptalan előtti hársfasor most is csak oly silány, mint akár 20 év előtt) a vidékünkön legjobban beváló s legkorábban, legnagyobb árnyat vető vadgesztenyével és juharfával fogják a várhegyet beültetni. * A nappali villamosáram. A nappali villamosáram, mely kétségtelenül nagy lendületet adna a városi iparnak, a legutóbbi értekezletek, tanácskozások és bizottságosdik dacára még mindég nem hozatott be a városi villám telepet kezelő Ganz-cég által, mely pedig szerződésszerül eg köteles volna azt már most behozni. Unalomig hosszú hirlapi cikkek, a magánpanaszoknak légiója és a tehetetlen sopátikodások özöne sem tudta kimozdítani ez ügyet a maradiság kátyújából, mig most reményünk alvó lángja ismét felcsillant. A nappali villamosáram ügyét ugyanis most Gyapay Pál főispán vette kezébe s igy, ha az tényleg létesíthető, rövid idő alatt meg is lesz. E részből a helybeli üzemvezetőség folyó hó 31-ére egy nagy értekezletet hiv egybe az érdeklődőkből, mely alkalommal a nappali áramszolgáltatás megkezdésének feltételei fognak tárgyaltatni. Az értekezleten Gyapay Pál főispán fog elnökölni. Az értekezletre az üzemvezetőség, mivel a nappali áramot legelőször és azóta többször sürgettük, lapunk utján meghívja az érdeklődő közönséget s ezenkívül külön meghívókat is bocsájtott ki. Az értekezlet tehát július 31-én cl. u. 4 órakor tartatik meg a városház tanácstermében. A Ganz-gyárat Tóbiás mérnök fogja képviselni, az érdekelteket pedig Gerenday József helybeli nyomdatulajdonos és lapszerkesztő, kit, mint a nappali áram egyik legbuzgóbb hivét, több iparos, vállalkozó kért fel erre. * Cipészek vizsgája. Az államilag segélyezett cipész szaktanfolyam 20 hallgatója előirt tananyagát befejezvén, f. hó 29-én délelőtt 10 órakor kiállítással kapcsolatos vizsgálatot tart a helybeli reáliskola rajztermében. A vizsgálat meghallgatása s a kiállítás megtekintésére kérjük a nagyközönség szives látogatását. * A városok jövedelmének emelése. Általános az a panasz az összes városokban: kevés a jövedelem, sok a kiadás. Az állampolgárokon elég nagy az egyenes adóteher, van rájuk kivetve magas városi pótadó is, ezt emelni többé nem szabad. Ezért nagyon is égető kérdés, hogy valami uj jövedelmi forrásra tegyenek szert, mert különben nem tudnak a városok szükségleteik fedezéséről kellőleg gondoskodni. A polgármesterek idei kassai kongresszusának éppen leglényegesebb tárgya lesz, hogy a polgármesterek megvitassák a módot, miként lehetne az uj jövedelmi források által a városok jövedelmét kibővíteni. Két érdekes indítvány van erre vonatkozólag, melyeknek mindegyike érdemes a megvitatásra. Az egyik arról szól, hogy a törvényhozás léptesse életbe a községi értékemelési illetéket. Ha tehát valamely kedvező konjunktúra pld. nagyobbszabásu közmunka létesitése, utcanyitás stb. által egy ingatlan értéke emelkedik, ebből bizonyos szazalék a várost illesse. Ezen illetékkel találkozunk Angiiában s kétségtelen, hogy annak számos előnye is van. A másik indítvány a tőkejövedelem megadóztatását javasolja. A város ugyanis pótadót vet ki mindenféle állami adó után, csak éppen a takarékpénztárban elhelyezett tőkék adója után nem, holott ezek leginkább elbírnák a magasabb adót, mert ez a tőke van legkevesebb veszélynek kitéve. Ez az adó tényleg igazságos lenne, mert nem méltányos épen a tőkének mentessége a városi adó alól, mikor az ingatlan és rongálható vagyon után kivetik a városi adót, továbbá a tőke a vagyonosok kezében van, tehát ez inkább elbírja a terhet. Érdeklődéssel várjuk a javaslatok eldöntését, mert kétségtelennek tartjuk, hogy a törvényhozás is meg fogja szívlelni a polgármesterek határozatát. * Az esztergomi üveggyár sorsa. A már 9 éve pangó esztergomi üveggyár szebb napok reményében tekint a jövőbe. Alapos kilátásai vannak arra nézve, hogy nemcsak tartós üzem áll be falai között, de speciális hírnévre is fog vergődni. »Az időben« történt, midőn az üveggyárat valami jövedelmező vállalatnak hitték, hogy Puchcr István budapesti műépítész a legtöbb részvényt megszerezte a maga számára, természetesen azon reményben, hogy azután rajtuk jó áron túladhasson. Most vevőre talált. G. Schade van Vestruin hollandi gyáros, kinek Wienben és Romániában pornélküli utak (!) készítésére alkalmas üvegprizmákat előállító gyárai Gavora és Hausner Templomberendezö és oltárepitő vállalat. Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. = Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szám. = p Á T1TTT1VT Már a ré § iek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. XVIXl/J.KJ J. ^ z j gazi o k ot dZonDan csa k a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- I p y h M n I |/QOQPM\/Í 7hün talaltatott s *8Y érthető a vele elérhető meglepő gyógyerepmény. Máidig egyedül a Schmidthauer-féle lulVIMIMUI Küoul UVIZUuil félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkövéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszétküidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.
