ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-22 / 29. szám

6 ESZTERGOM I906. július 2 2. * Személyi hirek. Miedia Lázár skutari-i érsek mult héten városunkban időzött. — Szilányi Ferenc prelátus-kanonok több hétig tartó karlsbadi kúrájáról f. hó 20-án visszatért Esztergomba. — Gyapay Pál, Esztergom vármegye főispánja kedden délelőtt az Országházban több megyénket érdeklő ügyben értekezett a kormány tagjaival s még aznap délután érkezett meg székhelyére. Esztergomból csütörtök délután utazott el fehérmegyei birtokára. * A főszékesegyházi kanonoki installációk. Tegnap, szombaton tartattak meg a helybeli főszékesegyházban a kanonoki installációk. Komlósi Ferenc dr. ugyanis pozsonyi préposttá kineveztetvén, az ekként megüresedett sasvári főesperességet fokozatos előléptetés utján Walter Gyula dr. legidősebb mester-kanonok kapta. Az utolsó mester-kanonoki stallumot pedig Schiffer Ferenc pozsonyi prépost-kanonoknak adományozta a király. Címzetes kanonokokká kineveztettek Brühl József papnevelő-intézei alkormányzó és Miksó István dr. szomori esperes-plébános. A nevezettek installációja d. e. 9 órakor vette kezdetét. Megelőzőleg az installálandók a kanonoki kápolnában letették az esküt, azután kimenvén a főszékesegyház szentélyébe, Blümelhuber Ferenc dr. prelátus-kanonok, nagyrépost-helyettes rövid klasszikus latin beszédben tudtul adta a jelenlevőknek a királyi jóváhagyás illetve kinevezés tényét, majd kiemelte az installálandók érdemeit, mire Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató felolvasta a királyi kinevező okiratokat, melyek mindegyike után Blümelhuber Ferenc prelátus rövid beszéd kíséretében beiktatta az illető kanonokot. Minden egyes installáció után egy szívből jövő »vivat« hangzott el, melyet a főszékesegyházi énekkar is szépen elénekelt, a végén pedig Te Deummal zárták be az ünnepélyes beiktatásokat s az ünnepi szent misét az uj mester-kanonok, Schiffer Ferenc mutatta be a Mindenhatónak. * Szabadságon. Pongrácz Kázmér vármemegyei főjegyző aug. 15-től •— szept. 26-ig terjedő szabadságot, dr. Mihály Imre tb. aljegyző, közigazgatási gyakornok jul. 15-től — aug. 15-ig terjedő szabadságot kapott. — Major Ödön árvaszéki ülnök 6 heti szabadságidejét megkezdette. * A főispán az adókivetésnél. Gyapay Pál, .vármegyénk főispánja élénk figyelmet tanúsít minden, a közönség érdekeit érintő hivatalos vagy közügyek iránt. A szerdai napokon sok azoknak száma, kik panaszos ügyükre gyógyszert keresnek nála, és mind megnyugvással, reménységgel hagyják el a főispáni hivatalt. A főispán igazságosságát tanúsítja az is, hogy midőn az adókivető bizottság elleni panaszokról hallott, személyesen ment titkárja társaságában a bizottság helyiségébe, hogy személyes meggyőződést szerezzen annak működéséről. Installációja alkalmával hangoztatott programmját különben is minden téren érvényre iparkodik juttatni s feltűnést nem kereső munkálkodásának eredményét már is tapasztalni lehet. Mint tudjuk, a főispán az adókivetésnél mutatkozó panaszokok megszüntetése végett is sürgős felterjesztést tett a pénzügyminiszterhez. * Halálozás. Városunk egyik közszeretetben álló polgárát ragadta el a halál f. hó 17-én Vörös József kereskedő személyében. Péter és Pál estéjén érte részleges szélhűdés és azóta haláláig mozdulatlanul feküdt kórágyán. Az egész város közönsége részvéttel viseltetett iránta betegsége alatt, de a haláltól sem orvosainak tudománya, sem családjának fáradhatatlan gondozása nem birta megmenteni. A fiatalon elhunyt derék ember halálának hírére a kath. kör, a kaszinó és pénzintézeteink, melyeknek tevékeny tagja volt az elhunyt, kitűzték a gyászlobogót. Temetése szerdán délután ment végbe nagy részvét mellett. A megrendítő gyászesetről a következő jelentést vettük : Özv. Vörös Józsefné szül. Einczinger Anna, ugy a maga, mint gyermekei, valamint a nagyszámú rokonság nevében is, mélyen szomorodott és fájdalomtelt szívvel tudatja, hogy a felejthetetlen, hőn szeretett jó férj, apa, testvér, vő és sógor Vörös József fűszerkeresedő f. hó 17-én éjjel 1 órakor, életének 38-ik, boldog és fellegtelen házasságának 13-ik évében, keresztényi türelemmel viselt szenvedés, és a haldoklók szentségének felvétele után az Úrban csendesen elhunyt. A boldogultnak hült teteme folyó hó 18-án d. u. 6 órakor fog a szab. kir. városi róm. kath. temető halottas kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 19-én d. e. 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1906. július hó 17-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki! Özv. Vörös Józsefné neje. Vörös Margit, Vörös Józsi, Vörös Kálmán gyermekei. Mikos Nándorné szül. Vörös Emma testvére. Özv. Einczinger Józseíné anyósa. Paulovits Gézáné szül. Einczinger Etel, Einczinger Józsefné szül. Giszer Emma sógornői. Mikos Nándor, Paulovits Géza, Einczinger József sógorai. * Plebánosi eskütétel. Jernei János dághi és Stampay Ferenc kisgyarmati ujonan kinevezett plébánosok f. hó 19-én tették le Vezinger Károly prelátus-kanonok, mint az általános érseki helynök helyettese előtt a plebánosi esküt. * Névváltoztatások. A belügyminiszter megengedte, hogy Hotbauer Antal helybeli borbélymester nevét Halmos-xdL, Sipka István párkányi lakos Horvát-ra., Král Károly segédtelekkönyvvezető Keszthelyi-re változtathassa. * Zlinszky Istvánról, a dorogiak népszerű követéről sok hir keringett mostanában. Nem is említve, hogy a visszavert rablótámadás mily gyakran volt említve a sajtóban, — a fővárosi lapok Zlinszky Istvánnak főispánná leendő kinevezéséről beszéltek. Ez a hir eddig nyilvánosan megcáfolva nem lett s igy érthető izgalmat keltett a képviselő kerületében és élénk szóbeszéd tárgyát képezte az esztergomi körökben. Kerületéből többen lapunkhoz fordultak kérdezősködéseikkel s kezdettől fogva lehetetlennek mondtuk e hirt s most teljes hitelességgel nyilvánítjuk is, hogy Zlinszky Istvánnak eszeágában sincs Szaczelláry örökéről a főispáni székért lemondani. A dorogi kerület pogárai teljes bizalommal lehetnek hozzá. Nem hagyja el őket. Hű marad kerületéhez, mely a legnehezebb alkotmányos küzdelmek idején oly fényesen kitartott mellette. A képviselőt különben sokan keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, kiknek ügyeiben fáradtságot nem ismerő buzgalommal fárad s ezenkívül az országgyűlés különböző bizottságaiba is be lévén választva, ott is működik. Zlinszky István mint eddig sem, ezentúl sem hanyagolja el kerületét és a mezei munkák elvégzése után, ősz felé, mikor választóinak is több ideje lesz, ismét beutazza kerületét. Meglátogatja minden községét, hogy a politika menetéről beszámoljon és hogy azok, kik a fővárosba nem jöhetnek, ott a saját tűzhelyük mellett személyesen érintkezhessenek képviselőjükkel. * Segítség a póttartalékosoknak. Wekerle Sándor miniszterelnök pénzügyminiszteri hivatalából kifolyólag felhívta dr. Perényi Kálmán alispánt, hogy a két utóbbi évben elmaradt újoncozás folytán behívott és tényleges katonai szolgálatot teljesített vagyontalan, vagy családjukat fenntartó póttartalékosok névjegyzékét terjessze fel. A névjegyzék összeállításánál nem jöhetnek figyelembe olyan póttartalékosok, kik vagyoni állapotuk miatt a családfenntartásból eredő kedvezményre igényt nem tarthatnak. Ezeknek be kell érniök a két évi fegyvergyakorlat elengedésével. Az utalványozás megtörténte után a segélyt az alispáni hivatalnál folyósítják. * Vásárváltozás. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter megadta az engedélyt, hogy Esztergom sz. kir. városban a f. év október hó 29., 30. és 3 i-ére eső országos vásár ezen évben kivételesen f. évi november hó 5., 6. és 7-én tartassék meg. * Rajz-verseny. A helybeli ipartestület felügyelete alatt megnyílt noszabászati tanfolyam 59 hallgatója hétfőn d. u. 4 órakor rajz-versenyt tart az óvoda helyiségében. A verseny megtekintésére a vezetőség felhívja a hölgyközönség szives figyelmét és egyben résztvételét kéri. A versenyen résztvevő tanulók közül a négy elsőt a tanfolyam vezetői jutalomban részesitik. * BÚCSÚ. A helybeli Szent-Anna-templomban jövő csütörtökön, július 26-án, tartatik a búcsú. A nyolc napi ájtatosság szerdán d. u. 6 órakor litániával kezdődik; csütörtökön reggel 6 órakor szent beszéd, ezt követi énekes sz. mise ; a fő istentiszteleten kivül 8, 9/ 10* és 11 órakor lesz csendes sz. mise. A litániák nyolc napon át d. u. 6 órakor tartatnak. * A Dunáról. A mi öreg Dunánk újra ijesztget. E hét elején hirtelen áradni kezdett és elérte már a legmagasabb pontot, mely még nem veszedelmes városunkra. A párkányi rétek azonban rendes szokásuk szerint már elmerültek. Tegnap örömmel vettük észre, hogy a fenyegető habok újra visszatérnek rendes medrükbe. * Tanitók Baján. A kultuszminiszter Baján, Budapesten, Szabadkán, Kolozsvártt és Sárospatakon július hónap folyamán tanitók és tanitónők részére három hétre terjedő tanfolyamokat rendeztetett. E tanfolyamok rendkívül élénkek és látogatottak, mert a magyar tanítóság az ország legkülönbözőbb és legtávolabb eső vidékeiről vesz azokon részt. A bajai (Bácsbodrogh vm.) áll. tanítóképzőben rendezett tanfolyamon pl. 45 hallgató vett részt s igy képviselve voltak a többek közt Marostorda, Besztercenaszód, Arad, Bihar, Krassószörény, Brassó, Vas, Tolna, Heves, Veszprém, Árva, Torontál, Somogy, Fogaras, Pest stb. vármegyék és Románia. Esztergom megyéből Mucsi Vince párkányi és Szabó Endre szölgyémi tanitók vettek részt Baján. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a párkányi róm. kath. népiskolánál hét év óta működő Mucsi Vince tanítót folyó hó 5-én 48261. sz. rendeletével a 16 tanitós állami elemi népiskolához rendes állami tanitónak kinevezte Horgosra (Csongrád vármegye.) * Az „öreg-templom" toronyórája. Tudnivaló dolog, hogy a belvárosi plébánia templom aljától egészen a keresztje hegyéig renoválódott. Végre eltűntek az utolsó állványok is az elejéről s a templom most egészen úgy fest, mintha új volna. Csak az idők változandóságát nem hirdeti még a torony órája. Pedig pesti ember csinálja, kinek tudnia kellene, hogy Esztergomban semminek sem hisznek úgy, mint a toronyórának, mivel innen minden r Pestre induló jármű a toronyóra ütésre indul. És mit csinál a pesti mester, midőn idehaza nyakrafőre sürgetik ? Elküldi a számlapokat, meg a mutatókat. Ezek már díszlenek is a tornyon. Hanem a mutatók merevek. Mozdulatlanok. — Egy óraművész nem tudja, hogy az óra ütni is szokott ?! * Az adókivető bizottság. Városunk adózó polgárságára vonatkozó harmadosztályú kereseti adó tárgyalások szerdán kezdődtek. Holnap, azaz jul. hó 23-án: vendéglősök, szállodák, kávésok, 24-én: hentesek, mészárosok csizmadiák, 25-én: cipészek, szabók, borbélyok, 26-án : pékek, mézesbábosok, cukrászok, molnárok, halászok, órások, ékszerészek,bádogosok, lakatosok, kovácsok, 27-én: kéményseprők, kosár-, szita-, kefekötők, kötélgyártók, kalaposok, szűcs, kárpitosok, szíjgyártók, nyergesek, kádárok, bognárok, asztalosok, kályhások, kékfestők, szobafestők, cimfestők, mázolok, kocsifényezők, bérkocsi tulajdonosok, szállítók, 28-án: mosóintézetek, ablaktisztítók, szülésznők, cselédszerzők, piacozók, zsibárusok, kertészek, 30-án : az 1906. évben keletkezett üzletek és iparágak, 31-én: földbérlők és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kerülnek sorra. * Uj omnibusz. Végre kevesebbek lesznek a bérkocsi mizériák. Végre van omnibusz Párkány-Nánára is. Bizonyára örömmel vesznek róla tudomást az Esztergomból vagy Esztergomba utazó emberek. A várva-várt omnibusz a »városi (Zsiga-féle) gyógyszertári« bérkocsi állomásról indul el naponta négyszer. Menetrendje a következő: D. e. 7 óra 15 p., 10 óra 30 p., d. u. 2 óra 30 p. és 4 órakor indul Esztergomból. Párkány-Nánáról d. e. 8 óra 18 p., 11 óra 25 p., d. u. 3 óra 30' p. és 5 órakor indul. A viteldíj személyenként 50 fillér. Mindazáltal kifogásunk is van ellene. A legtöbb bérkocsi mizéria az éjjeli és reggeli vonatoknál szokott történni. Az omnibusz pedig éjjel és kora reggel nem közlekedik. Ha már meg van ez a nagy vívmány — a tulsóparttali omnibuszközlekedés, nem lehetne tökéletes mindjárt kezdetben ? * Ismét egy följegyzésre méltó nyilatkozat. A mult számunkban megjegyeztük, hogy a nagy kormány igazságügyminisztere Polónyi Géza a pénzügyi bizottság július 5-iki ülésében kijelentette, miszerint- gondoskodni fog, hogy az ügyészi kar szabadkőműves páholy ne legyen. F. hó 16-án pedig Apponyi kultuszminiszter tett a parlamentben szintén egy feljegyzésre igen méltó nyilatkozatot, még pedig a néptanítók sorsának javítása ügyében. A nemzet eme igazi napszámosai óriási munka fejében nagyobbrészt nyomorult 800 korona évi jövedelemben részesülnek, ugy hogy voltaképen még a kiadásaikat sem tudják fedezni. Apponyi kultuszminiszter most kijelentette, hogy sorsuk javításáról legközelebb gondoskodni fog, annyival is inkább, mert tárcájának ügykörében — úgymond — alig van dolog, amely inkább feküdne szivén és amelyet előmozdítani oly szoros kötelességének tartaná, mint épen a s zegény tanítóság ügye. Apponyi eme legújabb, igazán sokatmondó nyilatkozatának