ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-07-15 / 28. szám
elkeseredés, mert ők voltak ott is azok, kik a hatalommal tartottak, hogy az elnyomott népet jobban uralhassák. Kémszolgálatokat teljesítettek és előjárókat vesztegettek, vagy más eljárásukkal tették magukat ellenszenvesekké. Lássuk csak, hogy ir Kolozenkó: Az urnapi vérengzés történetéről a következőket mondja: Mikor a kormenet Rakitisz Jankhel háza elé ért, hirtelen elől hatalmas tolongás, tülekedés támadt, rögtön utánna fölhangzott a kiáltás: Bomba! Bomba ! aztán megkezdődött a lövöldözés. Az utcáról belőttek Rakitisz házába, a ház ablakaiból pedig kifelé lőttek a szorongó, tülekedő tömegre. A katonák a szolgálati fegyverükkel, a polgárok browning pisztolyokból lövöldöztek. Hogy a zsidók kezdték-e vagy a rendőrök, azt nagyon nehezen lehetne megállapítani, annál kevésbbé, mert a tömeg éneke — az orosz teljes tüdőből, szinte ordítva énekel — elnyomta a zavargók lármáját. A rendőrök sanyarú és kétségbeejtő helyzetét vázolja ezután és kijelenti, hogy bár nem hibátlanok, de nemcsak ők felelősek a vérengzésért. Csikágóban egy csomagoló munkásnak jobb dolga van, mint Bialisztokban vagy más valamely lengyel-zsidó városkában a rendőrnek. A zsidók az urak, a duma egybehivása óta pedig egyenesen a végrehajtó hatalom eszközeinek tekintik magukat. Bialisztokban a zsidók polgárőrséget alakítottak a saját kebelükben. A polgárőrség hétezer emberből áll, föl van fegyverezve, őrjáratokat tart és kigúnyolja a rendőröket. Amikor a pogrom kitört, a zsidók tömegesen menekültek a lóvasutra, hogy kijussanak a pogromból, de a kocsivezetők visszalökték őket, mert a kocsik már ugy megteltek, hogy minden pillanatban fölfordulással fenyegettek. Erze a polgárőrség rálőtt a lóvasúti kocsivezetőkre. Azok pisztolyokat szereztek és visszalőttek a tömegre. A következő napon azzal feleltek a zsidó kereskedők az elmúlt napon történtekért, hogy nem szolgálták ki a keresztényeket. Minthogy azonban nálunk mindent, a legszükségesebbtől, a legcsekélyebb portékáig a zsidóknál kell vásárolni, mindjárt az első napon nagy volt a hiány élelmiszerekben ; a katonaság éhezett, a nép dühe pedig egy második pogromban tört ki. Most minden csendes és a nép elfojtott haraggal nézi a vizsgáló-bizottságok működését. A dumaképviselők, akik között két zsidó is van, a német szállóban laknak és az 5. számú szobát alakították át törvényszékitárgyalóteremmé. Mellettük egy Kreuter nevű újságíró ül, az egyesült amerikai sajtó képviselője. Kreuter szintén zsidó. Aztán megkezdődik a kihallgatás. Rakásra halmozzák a tanúvallomásokat, melyekre természetesen senki se tesz esküt. A folyosón, a lépcsőn, a ház előtt, ember ember hátán szorong. Mindenki a maga veszteségét jön elpanaszolni és még a legnyomorultabb szabónak is ezreket érő holmiját pusztították el. Egy zsidóleány jelenik meg a bizottság előtt és vall: — Hallottam, amikor a zászlóaljparancsnok azt mondta, hogy dobálják meg kővel a zsidók házait! A vizsgáló-bizottság egyik tagja lediktálja a jegyzőnek a vallomást! — Egy lovastiszt Rakitisz Jankhel háza ellen sortüzet vezényelt! És igy veszik jegyzőkönyvbe. Ha ráakadnak egy bűnösre, akár rendőr, akár polgár, szigorúan megbüntetik. De ezzel nem akadályozzák meg azt, hogy ne maradjunk továbbra is a pogrom jegyében. Nem is lesz vége a harcnak mindaddig, amig kölcsönösen ki nem pusztították egymást: a hatalom birtokosai és a hatalom bitorlói. Innen is látni, hogy a roppant nagy zsidóüldözés tulajdonképen nem más, mint a vérig zaklatott népnek kétségbeesett bosszúja mindenkin, aki nem forradalmár. Piszkálják, sértegetik, rugdalják a népet Oroszországban s ha panaszra megy, ott a zsidó, ki ellene bizonyít. Minden rosszat a zsidótól származtat az orosz nép s épen azért kiáltja: Bej sidov! — és üt, vág, zúz, szúr mindenkit, akit ér s hogy a mindenki között három-négy zsidó is van, az természetes, mert — mind nem tud időben megszökni a forradalom elől. Szegény pár zsidó az ezernyi áldozat között! — nyugodtan alhattok. A magyar parlament őszintén fájlalja korai sirbahullástokat! De hát miért nem vagytok oly okosak, mint Magyarországban lakó testvéreitek ? Lám ezek látták, hogy az utca forradalmi csőcseléke nekik mily drága anyag és mily jövedelmezővé lehet tenni egy pártvezérséget, hogy lehet a nyers erők rombolását a zsidók fejéről elhárítani. Ha ti! — kedves orosz zsidók a csőcseléket ugy uralnátok, mint testvéreitek Magyarország szemetjét, ti is a nemzeti jogok ellen vezethetnétek ott az utcát, mint nálunk nemrégen Izraelek. A mieink ártalmatlanná tették a népet, mielőtt a bej sidov! — felhangzott volna . . . Heródián. Tűzoltó egyletünkről. Lapunk legutóbbi számában a tüzoltó-egyleti titkári jelentést anyaghalmaz miatt nem közölhettük le teljesen. Az érdekes jelentés végét itt közöljük: Mig ezen aggályok foglalkoztatnak és kétkedő szemmel nézek a bizonytalan jövő felé, a helyzet siralmas volta dacára sem takarhatom el egyesületünk jóltevőinek és tagjainak szemei elől egy jelentős ünnep közeledésének tényét. Egyesületünk újjászületésének kétségtelenül előmozdítója, hosszú negyedfél-évtizeden keresztül bátor vezetője, szívós kitartásu, az emberbaráti célt mindig védelmező, ápoló és terjesztő főparancsnoka, Dóczy Ferenc ur az esztergomi önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Ebben az évben 36-ik éve annak, hogy teljes lelkesedéssel áldozta fel egész egyéniségét ügyünknek és ugyancsak ez évben tölti be főparancsnoki tisztének 25-ik küzdelmes esztendejét. Amint fejlődik és halad a kor, azonképen rövidül azon átlagos idő, mely az ember számára kiméretett és hogyha valaki férfikorának három évtizedét áldozza fel a közcéloknak önzetlen és becsületes szolgálatára, az valóban jól töltötte be emberi rendeltetését! Dóczy Ferenc ur azon igen kevesek közé tartozik, akiket méltán megillet polgártársainak lélekben átérzett őszinte elismerése, mert^tagadhatatlanul ideálokért küzdött és olyan ideálokat sikerült megvalósítania, amelyek ma Esztergom város közönségének erkölcsi diadalát méltán hirdethetik. Nem célom az ő érdemeit e helyütt felsorolni, méltassa azokat hivatottabb elme, ékesebb szólás és ne egyszerű, szürke toll; azonban megállapítani a fordulópontnál és reámutatni annak jelentőségére, egyesületünk részéről az én kötelességem. A mai kor közfelfogása az ideálokért lelkesedő embert nem érti, vagy mondjuk: nem akarja megérteni. E miatt egy emberöltőnek kell elviharzania, vagy a küzdőknek elporladnia, mig testet öltenek a nemes gondolatok és gyakorlati érvényesüléshez jutnak a közjó érdekeit célzó tervek. Dóczy Ferenc ur e tekintetben annyiban kivétel, hogy gondolatainak nagyobb része régen testet öltött és terveinek sokasága vált mindnyájunk tulajdonává, az elismerés tehát már most és méltán illetheti, hogy méltón aranyozhassa meg munkás életének alkonyát! Küzdött sokat, szenvedett méltatlanságot, megdobálták a szószátyárkodás sarával, szerették volna megbénítani benne a jóra való ügyekezetet, kétségbevonták azt, hogy tetteit önzetlen ügyszeretet sarkalja, őt azonban nem risztották viszsza sem a küzdelem nagysága, sem a méltatlan támadások sokasága. Haladt azon tövises uton, amelyre a köz javáért oly kevesen lépnek. Mint aki Őt ismeri s a benne rejlő igaz gyöngyöket felfedezte, méltóztassék megengedni nekem, hogy javasoljam, hogy szeretett főparancsnokunk 25 éves főparancsnoki jubileuma ez év folyamán egyesületünk kebelében ünnepeltessék! Ezek után méltóztassék tudomásul venni, hogy egyesületünk az elmúlt évben 3 választmányi és 8 tisztiszéki ülést tartott. A válaszmányi üléseken különös tárgyak nem merültek fel és a hozott határozatok voltaképen az egyesület beligazgatásának körébe tartoztak. Az 1905. évi tagmozgalomról a következő adatok nyújtanak felvilágosítást: Volt 50 működő tag; a fizetéses alkalmazottak száma pedig 5 volt; 50 működő tag közül kilépett 11, felvétetett 18 és elhalt 3. Az önkéntes csapat 13 gyakorlatot tartott az összes szerelvényekkel; a cs. és kir. 26. és 76-ik gy. ezredtől kivezényelt 96 emberrel és altiszttel pedig 8 gyakorlat tartatott. Testületünk az elmúlt évben 28 tűzesetnél vett tevékeny részt; az esetek minőség szerint igy oszolnak meg : tetőtűz 10, szalmatűz 7, gabonatüz 2, mennyezet égés 1, hajó-égés (kabin- és raktár) 1, trágya 1, istáló 1, kémény 2 volt, mig vaklármára 1 esetben vonult ki a készenlét és a csapat. Színhely tekintetében volt: helybeli tűzeset 18, vidéki 9. Nevezetesebb tüzeink: a hercegprimási palota belsejében levő kép- és régiségtár, továbbá a ss. és kir. Dunagőzhajózási társaság Tegethoff nevű hajójának kigyulladása. A hercegprimási palotának igen veszedelmes tüzét hivatásos tűzoltóink és csapatunk önfeláldozó bátorsága tette lehetetlenné, megmentvén ez által az ott levő milliókat érő országos közkincseket. Az önkéntes tűzoltó egyesület emberbaráti cselekvéséért nem vár jutalmat, mert a felebaráti beavatkozás elengedhetlen kötelesség, azonban nagy buzdítást nyer az erkölcsi elismerésben. Sajnos, a hercegprimási palota védelmében kifejtett tevékenységéért egyetlen elismerő szót sem érdemelt egyesületünk. A cs. és kir. Dunaggzhajózási társaság hajójának megmentéséért egyesületünk pénztárának, egyidejű köszönetének nyilvánítása mellett 100 koronát adományozott. Az egyesület az elmúlt évben a következő beszerzéseket foganatosította: 30 működő tag. számára nyári egyenruhát, 4 drb. egykarú mászólétrát, 4 drb. vízmentes kabátot, 1 pár gummi keztyűt, 100 m. egységes tömlőt, 3 pár csavart és 2 drb. mászókötelet stb. Szereink, eszközeink és szerelvényeink teljesen rendben vannak s állandóan tisztán és használható állapotban tartatnak. Jelentésemnek végére érve s annak hosszadalmas voltáért a t. közgyűlés elnézését kérve, méltóztassanak megengedni, hogy immár tiz év óta viselt titkári tisztemről lemondjak. Nem irnoka voltam én az esztergomi tűzoltó egyesületnek, hanem büszkén mondhatom, lelkes tisztviselője a szervezésben és működő tisztje a veszedelmek idején. — A nemes célzatú intézmény szolgálata önzetlen és fáradhatatlan tevékenységet igényel. Igyekeztem minden irányban azon, hogy intézményünk állandó tisztelet és becsülés tárgya legyen. Ha támadták, védelmeztem szóval, tollal, ha bajban volt, elsőnek álltam védelmére. De hiszen ez is csak kötelesség. Nem fáradtam én el t. közgyűlés, azonban át akarom adni a teret nálamnál még hivatottabbnak, de semmiesetre sem olyannak, aki megalkudni képes. — Én nem alkudtam meg egyesületünk rovására soha. — Ne alkudjék az utódom sem, hanem igyekezzék megismerni egyesületünk szervi bajait, törekedjék azoknak gyógyítására orvosszereket tf^i JV^M TT Templomberendezö és oltárepitő vállalat. ITH,VOr3j L^TJLSIAÜI/ Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. '^^^^^^^ = Budapest, IV. ker.. Váci-utca 41. szám. = "O A T|TTT"lVr ^ r a r ^' e k se J tette ^ némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. íVilj / A%J ^ z jg az | 0 k 0( . azon k ari csa [- a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumát fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- I P |\/| Á |\| R I |/noaPM\/Í7han ta l^ tatott s 1 %Y érthető a vele elérhető meglepő gyógyerepmény. Már dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVInlNUI KuűCI U V IZUüll félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkövéredés. szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszétküidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.
