ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-01-21 / 3. szám

nek s inkább jótékony célra forditandónak vélte az ilyen költséget, mégis sok koszorú gyűlt egybe. Temetésére a vármegye széléről is bejöttek tisz­telői, ugy, hogy midőn megindult a menet, még akkor is érkeztek kocsin. A város, mondhatni impozánsan gyászolt. Egész délelőtt fekete ruhás népcsoportok jártak az utcákon, szomorú képet adván a kissé szokatlan forgalomnak. Mindenki sajnálta, mindenki megsiratta Vimmer Ferenc halálát. Mint nekünk Szobról irják, ott is nagy szomorúságot okozott. Ottani tudósítónk igy ir: Néhai Vimmer Ferenc halálhire a hontme­gyei Szobon is nagyon mélyen meghatotta az embereket; mert a boldogult nemcsak akkor, mikor még Szobon lakott és Luczenbacher Pál teljhatalmazott tiszte volt, igen sok jót tett a szobi népnek ugy egyenként mint a közügynek is; mert több éven át ő volt Szobnak a pénz­tárnoka, igen jó befolyást gyakorolt a községi ügyekre, és sokban előmozdítója volt akkor a községi jólétnek, de midőn Szobról távozott, ak­kor is jótevője maradt a szobiaknak. Nagyon sajnálták a szobiak, midőn a boldogult Szobról elköltözött. 0 azonban akkor is a szobiak érde­kében fáradt mindig. Számtalanszor fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, tan ácskéréssel és százféle ügygyei, és ő ahol csak lehetett, se­gített, vagy legalább jót tanácsolt, és sokszor a tárcájába is nyúlt és ugy enyhített bút-bajt, sze­génységet. A boldogultért szóltak a szobi haran­gok is, és temetése napján ünnepélyes gyászmise volt a szobi templomban a boldogult lelki üdvéért, amelyen számtalan hálás lekötelezettjei imádkoz­tak az ő lelki üdveért, kivánva neki az Eg bő jutalmát, és az örök boldogságot. * Az esztergomi Oltáregylet dr. Prohászka Ottokár püspök látogatását bucsútisztelgésre használta fel. Az egyesület buzgó elnöknőjének, Vaszary Lászlóné felhívására szép számban gyü­lekeztek a tisztelgők a papneveldébe, ahol a püs­pök szállva volt. Az elnöknőn kivül megje­lentek : özv. Zubcsek Mihályné, Reviczky Gáborné, JLaczkó Pálné, Marosi Józsefné, Bleszl Ferencné, Tónay Pálné, Magurányi Józsefné, Mattyasóvszky Lajosné, Nedeczky Miklósné, Tillmann Fanny, Sr. Csáky Amália, Benedikovich Jusztin, Laczkó Vilma. A diszes küldöttséget dr. Walter Gyula praelatus-kanonok, az oltáregylet igazgatójának betegség miatti távollétében dr. Babura László, az oltáregylet titkára vezette a püspök elé s következőképen üdvözölte a püspököt: »Midon a szerény vezetésünk alatt álló esztergomi oltár­egylet képviseletében Méltóságod kegyes színe előtt megjelentünk, hogy a bucsúzásunkban úgy a magunk, mint az egész oltáregylet összes tag­jainak mélyen érzett háláját, forró köszönetét tol­mácsoljuk ama elsorolhatlan, sok-sok jóért, mely­ben minket Méltóságod hosszú éveken át része­síteni kegyes volt, — egy kép tűnik fel lelki szemeim előtt, melyet a szentírás ecsetel, kevés de megragadó vonásokkal szent Pál, a nemzetek apostola búcsúzik az efezusi hívektől. (Ap. csel. 20, 17.) Sirás és zokogás hangzik fel a hívek csoportjában. S nem csoda! Tudták ők, ki távo­zik körükből s kit veszítenek ők a távozóban. Az a Pál atyja volt a szegényeknek, tanítója a tu­datlanoknak, orvosa a betegeknek, védelmezője az árvák és özvegyeknek, vigasztalója a szomor­kodóknak s röviden : apostol volt a szó legszen­tebb értelmében, mindeneknek mindene! Méltó­ságos Püspök Ur! Amit az efezusi hivek éreztek sz. Pál távozásakor, azt érezzük mi is mindnyá­jan ez ünnepélyes pillanatban, midőn Méltóságod­tól elbúcsúzunk. Méltóságod is atyja volt a sze­gényeknek, kiknek szeretettel tört kenyeret a test és a lélek táplálására egyaránt. Mesterünk, tanítónk volt mindnyájunknak, ki isteni ihlettel, fáradhatatlan buzgósággal szórta-vetette lelkünkbe az Isten igéjének aranymagvait. Méltóságod is orvosa volt a beteg lelkeknek, ki gyengéd, ola­jos kézzel, szerető, nagylelkűen elnéző szívvel kötözte-gyógyitgatta lelkünk sebeit. S akiknek szivét a fájdalom angyala érintette vagy tövissel is koronázta, a szomorúakat is Méltóságod vi­gasztalta résztvevő lelkének balzsamos igéivel; röviden : apostol volt Méltóságod is szerény kö­rünkben, apostol a szó legszentebb értelmében, mindnyájunknak édes mindene ! Ugyebár érthető szomorúságunk, megilletődöttségünk távozása fe­lett. Csak az az örvendetes tény, hogy a jó Isten Méltóságodat apostolutóddá kente fel és a hivő kegyelet legmagasabb piedesztál]ára emelte Méltó­ságodat, csak ez enyhiti távozása felett érzett fájdalmunkat. De enyhiti másrészt az az édesen jóleső remény is, hogy Méltóságod a távolban sem fog rólunk megfeledkezni, hanem néha ma­gas látogatásával is ki fog tüntetni. Ilyképen fájdal­munk is örömmé válik, mely buzgó imában kéri az eucharistikus Ur Jézust: Tartsa-éltesse Méltó­ságodat rnég igen-igen soká egyházunk és ha­zánk igaz javára és fizesse meg ezerszeres áldá­sával apostolszivének azt a sok-sok szeretet-aján­dékát, melylyel minket és az egész oltáregyletet elárasztotta. Adjon az Ur Jézus Méltóságodnak kitartó erőt-egészséget, hogy uj híveinek is az lehessen, ami nekünk volt: lánglelkü apostola, szerető atyja, Isten kegyelemajándékainak ked­ves közvetítője! Ad multos aunosl A püspök a nála megszokott ékesszólással köszönte meg a bucsú-szavakat. »Meghat engem — monda —• szeretetük és ragaszkodásuk, melynek szives meg­jelenésükkel újból tanújelét adták. Köszönetet mondanak nekem, pedig m. t. Hölgyeim ! Higy­jék meg nekem, nem mondok frázist, ha azt mondom, hogy én tartozom kegyeteknek ezzel a köszönettel azért, hogy felfogták intencióimat, megértettek és lánggá nevelték szivükben a szik­rát, melyet én oda belevetettem. A szónok bú­csúzást emiitett, de én nem búcsúzom Eszter­gomtól végleg. Apostolnak mondott, nos az apos­tolnak útjai körülfutják az egész világot és nin­csenek egy város szük határaira összeszorítva. Hogyan kerülhetném el akkor Esztergomot, a hová annyi édes emlék füz engem ? Szeretem a Dunát és szeretem az erdőt, mert az Isten lehe­letét érzem arcomon, ha benne járok. De nem a Duna és nem is az erdő az, mi engem ide vonz, mi édes emlékekkel tölti el lelkemet, hanem az a lelki világ, melyet én kegyetekben és az egész oltáregyesületben feltaláltam. Ezek, az Ur Jézus­hoz meleg érzéssel, erős hittel, áldozatos szere­tettel vonzódó lelkek, az ő buzgóságuk, nemes törekvéseik, ezek töltik el édes emlékekkel az én lelkemet. Szerintem a nő hivatásának szín­helye nem a piac és nem az utca, hanem a csa­ládi tűzhely. Vigyenek az oltárról oda tüzet és terjesszék éltető melegét mindazoknak szivében, kik környezetükben vannak. En megígérem, hogy imáimba foglalom ezután is és amennyire körül­ményeim engedni fogják, be-be fogok köszönteni a kedves oltáregyletnél, miután erre O Eminen­ciája, az egyházmegye főpásztora szeretettel en­gedélyt adott!« O Méltóságának utolsó szavai látható felvidulást szereztek. Miután a püspök még néhány szót intézett a küldöttség minden egyes tagjához, a titkár kérésére rájuk adá püs­pöki áldását, mivel a tisztelgés véget ért. * Kitüntetett esztergomi gyáros. A bécsi nemzetközi kiállitáson a legutóbbi napokban hir­dette ki a jury ítéletét, mely szerint Schrank Béla helybeli likőrgyárosnak gyártmányai ki­válóságáért a »Grand Prix« aranyérmet és a nagy diszoklevelet ítélte oda. * Rendkívüli közgyűlés. Mint már meg­írtuk, Esztergom vármegye törvényhatósága f. hó" 25-én rendkivüli közgyűlést tart. A szövet­kezett ellenzék-központi bizottsága ma, vasárnap d. u. 5 órakor, a megyebizottsági tagok pedig a gyűlés előtt 9 órakor értekezletet tartanak a »Magyar Király«-ban. * Szinházügy a városnál. Esztergom szab. kir. város tanácsa csütörtökön tartott üléséből kifolyólag elhatározta, miszerint a város belép a székesfehér vári-veszprémi szinikerületbe s e rész­ben kikéri gróf Fesztetics Andornak, az országos szinibizottság elnökének támogatását. A játszási engedélyt igy csakis a Szalkai-íé\e szinitársulat­nak fogja megadni a város, mert Szálkai ezen kerület színigazgatója. Mezei Béla színigazgatót, — ki koncessziót kért a várostól és hogy ezt másnak, mint ne"ki ne is adják meg, 200 korona óvadékot is tett le, — egyszersmindenkorra eluta­sította a város tanácsa. * A selmeei eskütétel. B. Szabó Mihály honti megyefőnök, mint a fővárosi napilapokban is olvastuk, a törvényes esküt Selmecbányán letette. Az esetről három tudósitást is kaptunk, melyeket ha közölnénk, igazán csak a kedélyeket izgatnánk s alkalmat adnánk olvasóinknak olyan botránkozásra, melyben ugy is elég része van, ha figyelemmel kiséri a kormány erőszakos tör­vénytiprásainak sorozatát. Esztergom sajnálatos szerepet játszik most a honti eseményekben, s nem hisszük, hogy van ebben a városban három ember, ki nem itélné el Szabó Mihály vállalko­zását és azt, hogy még mindég Esztergomot használja a honti megyefőnökség székének. Csúnya madár! Mint legutóbb megírtuk, Szabó Mihály a mindenki által ismert Bártfay Gézát vitte el magával s kinevezte, nem mint irtuk, rendőrkapitánynak, hanem gazdasági tanácsosnak. Ezért nem neheztel senki Szabó Mihályra Esz­tergomban, csak az baj, hogy a viharedzett ta­nácsos ur, kit a fogház szellőjétől a mostani kormány halasztgatása óv, — ugy mint méltó­ságos főnöke, Esztergomot használja rókalyuknak és innen gazdálkodik majd Selmecre. A megye­főnök és társai ugyanis pénteken már Eszter­gomba érkeztek s a korzón sétáltak. A városban azon elterjedt hir, hogy Szabó Mihály az őt ért nagy gyászeset miatt elodázza bevonulását, nem bizonyult valónak. Az installáció napján Eszter­gom közönsége élénken érdeklődött Szabó Mihály vállalkozása iránt s igazán nem tudjuk meghatá­rozni, hogy mi keltett volna nagyobb örömet a város népében: az-e, ha az installáció nem sikerül, vagy ha az illetők teljes biztonságban Selmec­bányán maradnak ? Egyik sem történt meg s Esztergom hazafias közönsége tovább kénytelen tűrni, hogy pátriája tovább szerepeljen e gyászos ügyben. * Farsangi élet. Az esztergomi katholikus kör saját helyiségében január 24-én felolvasó- és zene-estélyt, február 24-én tréfás farsangi-estélyt tart. Kezdetük 7 órakor. Az előadások után tánc. Vacsoráról gondoskodik a kör szolgája. — Az Esz­tergom-Szenttamás- és Vizivárosi Kath. Polgári Kör jan. 28-án a Nemes-féle ujonan átalakított és villám ­világítással berendezett szigeti helyiségben táncmu­latságot rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépti-díj : személy-jegy 80 fill., család-jegy (három személyre) 1 kor. 20 fill. A tiszta jövedelem a kör alaptőké­jének gyarapítására fordittatik. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a kör el­nöksége. A tagok által bevezetett vendégek szí­vesen láttatnak. — Az »Esztergomi Iparosok Dal­kör e«. február 1 i-én tartja farsangi mulatságát a »Magyar Király« szállodában. — Az ebedi ol­vasó- és társalgó-kör folyó hó 28-án Hirschberg Vilmos vendéglőjében könyvtára javára zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete este 6 órakor. Belépti-díj páronként 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. * Közgyűlés. Az Esztergom-Szent-Tamás­Vizivárosi Kath. Polgári Kör mult vasárnap tar­totta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a tagok nagy számmal vettek részt és megjelent azon a kör diszelnöke: lovag Matyasóvszky Lajos is. Guzsvenitz Vilmos elnök tanulságos szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, miután Dvihally Géza titkár terjedelmes jelentésben számolt be a kör évi történetével, melynek keretében felolvasta a hercegprímás levelét, melyben az a hozzáintézett üdvözlésre melegszívű köszönetet mond, továbbá kegyeletes szavakban emlékezett meg a kör ha­lottairól, köztük a város nagy fájdalmára legutóbb elhunyt Vimmer Ferencről is, ki bőkezű pártoló tagja volt az egyesületnek. A titkári jelentés végül felemiitette, hogy ezen kör Esztergom legideáli­sabb társasköre, mert tagjai sorában a papság, a szellemi, a kereskedő, az iparos és földmives osz­tály egyformán képviselve van, s ezeket mind a katholicizmus jelszava hozta egy közös otthonba. I Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roehe" F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents