ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-05-06 / 18. szám

* Májusi Mária-tisztelet. Az előző évek szokásaihoz hiven ápr. 30-án ezen évben is megkezdődtek a vizivárosi zárdatemplomban a májusi Mária-ájtatosságok, az egész város közönségének meleg érdeklődése mellett. A bevezető szentbeszédet Vezinger Károly praelatus-kanonok tartotta az ünnepi lytániával együtt. Ez évben különösen kedvessé teszi ezt a villamvilágitás, valóságos fényárban áll az Istenanya szobra a tavasz legszebb virágai között. Az ájtatosság naponkint V27 órakor szentbeszéddel kezdődik, a legjelesebb szónokok hirdetik dicsőségét a vidékről is. * Uj plébános. Hinffner Bélának zsemléri plébánossá történt kinevezése folytán megüresedett alsó-rakoncai plébániát a fökáptalan mint kegyúr m. hó 27-én tartott rendes tanácsülésében Zelinka Rezső dághi plébánosnak adományozta. * Felmentett főkáptalani uradalmi orvos. Dr.' Feichtinger Sándor kir. tanácsost, főkáptalani uradalmi orvost, tekintettel öreg korával járó gyengeségére, a fökáptalan folyó évi június hó végével, viselt uradalmi orvosi állásától felmentette. * Szinház. Szalkay Lajos színtársulata e héten érdekes és szép színházi estéket szerzett Esztergom közönségének. Több előadáson való vendégszereplésre megnyerte gróf Festeticsné Dömjén Rózát, a fővárosi nemzeti szinház művésznőjét. A közönség szép számmal gyülekezett ezen előadásokra. Zsúfolt házakat ugyan nem hozott ez a vendégszereplés, de ennek oka a felemelt helyárak voltak. A társulat különben teljesen kielégíti városunk szinműkedvelőinek magas igényeit és bátran ajánlhatjuk Szalkay Lajos társulatát a közönségnek ismételten is figyelmébe. * Halálozás. Idősb Hegedűs József városi képviselő május hó 5-én, 75-ik évében hirtelen meghalt. Az elhunytban ifj. Hegedűs József városi képviselő édesapját gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a szerető férj "és legjobb atya, nagyatya és dédapa id. Hegedűs József városi képviselő folyó évi május hó 5-én reggel 3 órakor, rövid szenvedés és húsvéti szent gyónása- és áldozásának ájtatos elvégzése után, életének 75-ik, boldog házasságának 54-ik évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Hült tetemét tolyó évi május hó 6-án délután 5 órakor fogjuk saját házából a szentgyörgymezői sírkertben örök nyugalomra helyezni. Lelki üdveért az engesztelő szent-mise május hó 7-én reggel V28 órakor fog a szentgyörgy mezői templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1906. május hó 5-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki! * Közgyűlések. A párkányi alesperesi kerület tanitói egyesületének folyó hó 10-én tartandó rendes tavaszi közgyűlésének tárgysorozata. 1. Szentmise d. e. 9 órakor. 2. Az egyházmegyei elnök megnyitó beszéde. 3. A világi elnök bemutatkozó beszéde. 4. A mult évi jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 5. Kara Ferenc nagyölvedi tanitó felolvasása. 6. Pénztárnok mult évi zárszámadása és annak hitelesitése. 7. Esetleges indítványok. 8. Elnöki zárszó. 9. Himnusz. — Az ér sekujv ár-vidéki róm. kath. népnevelők egyesületének udvardi köre folyó évi május hó 28-án Szentpéteren a kath. iskolában tartja rendes közgyűlését. Tárgysorozat: D. e. 9 órakor szentmise. 1. Himnusz. 2. Elnöki megnyitó és jelentés. 3. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, hitelesitése. 4. A népiskolai nevelés feladata a kivándorlás megszüntetésére. Előadó: Virsik János. 5. Elemi népiskolai tankönyvek és az uj püspöki tanterv. Előadó : Estéli András. 6. A tagok névjegyzékének kiigazítása. Tagsági dijak beszedése. A pénztárnok jelentése. 7. A kath. tanitó a keresztény-szociális tevékenység terén. Előadó: Szabó János. 8. A kath. tanitók segélyalapja és árvaháza. 9. A tanitók terménybeli járandósága. 10. Indítványok. 11. Szózat. * Ismét fogház. Bártfay Gézát, — ki most tölti ki felelős szerkesztőnk ellen elkövetett becsületsértésért ránehezült fogházbüntetését, — mult hó 26-án börtönőr kisérte fel egy törvényszéki tárgyalásra, amelyen ismét 1 hónapi fogházra ítélték. Ezt az ujabb egy hónapot a többi hónapokhoz kapta pedig az »Esztergomi Lapok« felelős szerkesztőjének, Gerenday Józsefnek megrágalmazásáért. * Az 'erdélyi katholikusok szaporodása. Most jelent meg az erdélyi egyházmegye uj névtára és statisztikája, melyből a katholikusok számának örvendetes szaporodását konstatálhatjuk a vallásilag és nemzetiségileg annyira kevert szép Erdélyben. Immár 9 év óta, hogy Majláth püspök misszionáriuskodik ott s csak a legutóbbi 3 év alatt 23.000-el szaporodott a katholikus hivők száma. Hogy ez nem csupán születések utján való szaporodás, azt gondolhatjuk. Megtörténik, hogy végleg elhanyagolt protestáns vagy szakadárhitü falucskák jelentkeznek megtérésre, csak templomot kapjanak. * Nini a tulipán ! Nem pártpolitika jelvénye a tulipán, hanem a magyar polgári társadalom szimbóluma. Célja, jelentősége főleg abban áll, hogy lendületet adjon a hazai, a magyar ipar előbbrevitelének. Aki tehát tulipánt tűz a keblére, az nyiltan vallja, hogy ő is a magyar ipar meghonositását s pártolását célzó üdvös mozgalomnak a hive. A magyar iparosok legnagyobb része máris e kedves virággal disziti ipartermékeit, igen sok kirakatban ott díszeleg a tulipán annak jeléül, hogy az illető ipartermék tényleg magyar földön látott napvilágot. Esztergomban is meghonosították e szép jelvényt, a kirakatokban s üzletekben ott találjuk a magyar ipar pártolására serkentő szép tulipánt. Nem kételkedünk e tulipánnal feldíszített magyar ipartermékek valódiságában, elhisszük, hogy hazánk földjén készültek. Csak a korzó két oldalán van két feltűnő cipőraktár. Az egyik azelőtt »karlsbadi cipőraktár« cimü feliratot viselt, a másik pedig ybécsi«-t; s nini, most egyszerre mind a kettő átvedlett. Az egyik a »tulipán«-hoz, a másik a »Kaiman«-hoz van címezve. Lám, mit mivel a tulipán! ? Nem volna-e érdekes megtudni, vájjon a feliratok megváltozásával megváltozott-e a raktárak tartalma is? Mert már csak »tulipanos« s »Kalmanos« raktárban nem veszünk karlsbadi vagy bécsi cipőt? * Az érsekújvári róm. kath. tanitói kör közgyűlése Bánkeszin ápril hó 28-án tartatott meg. A népes tankerületből, melynek létszáma 80, alighogy fele jelent meg. A lelkészkedő papság között a ker. esperese Seylcr Károly baj esi alesperes és egyúttal tanfelügyelője, Vargha János nagykéri, Horváth József komjáti és Biringer János helybeli plébános valamint Petresak Gusztáv komjáti káplán jelentek meg. Vendégek voltak a helybeli jegyző, biró, templomgondnok és Bertalan Vince. Tanitó tehát csak 25 volt jelen, holott a létszám 61. Feltűnt nekem az érsekújvári tanitók távolléte, jóllehet kellemes sétával is eljöhettek volna az alig 7—8 kilométer távolságra fekvő Bánkeszire. Ha pedig épenséggel nincs kedvük sétálni, urasán a Il-ik osztályra váltva jegyet, 30 fillérért átrándulhattak volna. Hogy ezt a jelen alkalommal felhozom, teszem azért, mivel úgy látom a régi földvárral biró újvári tanitók nem igen érzik át az együvétartozandóság nemes érzetét, mely nem ismer mulasztást, mikor önmagunkat oly közelről érdeklő munkáról van szó. Vegyék ezt tudomásul a többi távolmaradt tanitó urak is, hacsak a megjelenésben akadályozva nem voltak. A gyűlés a palotaszerű iskolában folyt le. Palotaszerü, melyre büszke lehet Bánkeszi vallásos érzelmű és hitéhez hű közönsége. A jó Isten áldása szálljon annak minden egyes lakójára, mert oly áldozatkészséget, oly rendithetlen hitvallást kevés község tanusit, mint amilyent tanúsított Bánkeszi, amely a törvény követelményeinek megfelelő oly diszes csarnokot emelt a róm. kath. népnevelésnek, mely díszére válna akármely kulturális haladást felölelő városnak. És ebben nagy része van a község plébánosának, ki magasztos hivatásában Vasakaratulag fegyelmezett s nem tér ki semmi fáradság elől. Atyja a népnek, melynek élére a Gondviselés helyezte. Törődik a nép bajával. Menti anyagi érdekeit s fáradhatlanul buzgólkodik jólétének emelésén. Igy van a községben hitelszövetkezet, gazda-kör, amelynek lelke, irányitója ő maga s követője a nép, a mely tót anyanyelve dacára hazafias magyar és mélyen vallásos érzelmű. A Juriga és Jéhlicska fanatikus pánszláv existentiák sokat, nagyon sokat tanulhatnának Biringer János plébánostól, kinek szivében a magyar kath. egyház jövője egy és ugyanaz a magyar nemzeti eszme megvalósítása iránti lelkes törekvésével. De térjünk a közgyűlésre. A ker. tanfelügyelő rövid és velős szavakkal nyitotta meg a közgyűlést. Szavaiban buzdította a tanitói kart, hogy legfőbb kötelességüknek ismerjék a népet az édes hazai földhöz való ragaszkodásra nevelni és képezni. Majd a kör ügyvivő elnöke Vanek Gáspár lajosmüvei tanitó tartott egy tartalmas megnyitót, melyben elragadtatással szólt azon diadalról, melynek eredménye Apponyi Albert grófnak közoktatásügyi miniszterré való kineveztetése. Hittel, reménynyel van a jövő iránt, mikor a nemzeti küzdelemnek oly nagy alakja veszi át a magyar nemzeti népnevelést. Azután bővebben vitatták meg a kivándorlás megakadályoztatására és a fajszeretet ápolására vonatkozó tételeket. Az elsőhöz nagy körültekintéssel és adatgyűjtéssel szólt a kör elnöke. A dolog érdeméhez hozzászóltak még Petrasek Gusztáv komjáthi káplán, ki hévvel bizonyította a szövetkezetek nagy horderejét, amelyek a megélhetést, a föld rögéhez való hűséget biztosithatják népünk között. Majd Bánkeszi ifju tanitója, Mohácsy István fejtette ki vitájában a szocializmus lényegét. A rövid és tartalmas vita után az ottani jegyző kérte magát a kör tagjai közé való felvételét, mert örömmel győződött meg a kör élénk munkásságáról. 50 koronás pályadijat tűzött ki a népnevelés köréből vett tételre. Délután egy órára járt már az idő, mikor az istentisztelettel megkezdett közgyűlés befejezést nyert és a jelenlevők a kath. gazda-kör helyiségébe vonultak közös ebédre. Igen érdekesnek tartom felemlíteni, hogy a magyarosítás eredményére nézve a kisváradi tanítónőt is meginterjuholván, feleletül kaptam, hogy náluk a magyarosításban nagy szerepe van a Roszival-családnak, kinek, mint tudjuk, egyik illustris tagja a helybeli káptalan kanonokja. De tapasztaltam azt Bánkeszin is a népnél, mely okos előrelátással iparkodik gyermekeit a tanitók munkálkodásának révén a magyar nyelv elsajátítására bírni. A tannyelv az iskolában magyar s bárha nehezen is, de lassanként mégis el lesz érve a cél, amit az ottani állami óvoda nagyon megkönnyithet, mert tudvalevő, hol az iskola mellett óvoda van, ott már az I. és Il-ik osztályban a magyar nyelven való tanítás nem ütközik nehézségekbe! — Pajzánul szökdécselő nyulak és pacsirta-dal között jöttem vissza egy szép emlékkel, melynek keretében a bánkeszii róm. kath. iskola tekint felém azzal a sóhajjal: Istenem, miért nincs mindenütt ily alkotása a magyar kath. népnevelés-ügynek ?! B. V. * Siketnémák felvétele. A siketnémák áll. s. kecskeméti intézetébe az 1906/1907. tanévre nem- és valláskülönbség nélkül felvétetnek olyan 7 —10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek siketségen kivül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak, mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülők gyermekei is bejussanak az intézetbe. Az iskoláztatás ideje 8 év. Felhívjuk még a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amely valószínűleg már a f. év őszén megkezdi működését s amelyben intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. A folyamodványok f. évi május hó 25-ig nyújtandók be az intézet felügyelő-bizottságához. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. április 29-től május 6-ig: Születtek: Bádi József r. k. földm. fia, — Mekler József r. k. földm. fia, — Bóna Vilma ev. ref. kocsis leánya, — Eitler Géza Vitái Béla r. k. karénekes fia, — Heizinger Katalin Hermin r. k. vasöntősegéd leánya. Házasságot kötöttek: Szeidl József r. kath. cipész és Fischer Mária r. k. Esztergom, — Fejes Lukács r. k. napszámos és Simon Mária r. k. szakácsnő Esztergom, — Oravecz (alias Moravik) Mihály r. k. városi rendőr és Bricska Hona r. k. szakácsnő Esztergom, — Vajkónyi Péter r. k. vadőr Perőcsény bányatelep és Pálmai Johanna r. k. Esztergom. Meghaltak: Özv. Jörgy Lászlóné szül. Weszeli Emma r. k. 56 éves magánzónő (agyhűdés — haladó hüdéses butaság miatt), — özv. Tomory Imréné szül. Streiner Karolina r. kath. 64 éves (szivbaj), — özv. Kövér Imréné szül. Pozsár Anna r. kath. 79 éves napszámosnő (aggaszály miatti kimerülés), — Holop Imre r. kath. 80 éves kisbirtokos (aggkór), — Krebsz István r. k. 30 éves bádogossegéd (tüdőgümősödés), — Dorna Lajos r. kath. 26 éves hajóslegény (kimerülés — hasihagymáz miatt), — özv. Rozzon Mátyásné szül. Muzsikus Erzsébet r. k. 79 éves (szivhüdés), — Hofbauer István r. k. 31 éves bolti szolga (hasihagymáz), — Stichert Gyula ág. hitv. ev. 41 éves napszámos (kimerülés — tüdőgümőkór miatt), — Szatzker Ferenc r. k. 1 hónapos (bélhurut), — Hegedűs József r. kath. 75 éves magánzó (szívszélhűdés). * Üdvös intézkedés. Pozsony megye, nagyszombati járás főszolgabirája dr. Perger Kálmán, az iskolai rend védelme céljából járása körjegy-