ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-05-06 / 18. szám

godva, uj feladatok és uj kötelességek várnak minden intézményre, melynek áz lehet hivatása, hogy alkotmányunk védő bástyája legyen. Ez a feladat az ország törvényhozás vitán első sorban a törvényhatóságokra és a független bíróságokra vár. Ebben a hazafias munkában Méltóságod lesz hivatott vezére törvényhatóságunknak ; és bizton reméljük, sőt most már tudjuk, hogy ugy ebben, mint a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben a közszabadság, a szabad intézmények szeretete, a polgári jogok tijfctelete és a közjólét előmozdítása fogja Méltóságod kormányzati működését vezetni, minek az óhajtott eredmény s vármegyénk szabadságszerető hazafias közönségének elismerő ragaszkodása lesz megérdemelt, elmaradhatatlan íutalma. Ily gondolatoktól és érzelmektől áthatva, arra kérem fel Önöket, mélyen tisztelt Uraim, hogy midőn Esztergom vármegye törvényhatósága részéről, melynek nevében ez ünnepi alkalommal szólhatnom kiváló szerencse és tisztesség nekem, méltóságos Gyapay Pál főispán ur egészségére köszöntöm ez áldomáspoharat, ürítsék azt velem együtt azzal a hő kívánsággal, hogy ő méltóságának a haza, vármegyénk és városunk közjavának előmozdítására célzó hazafias működését a Mindénható bő áldása kisérje, siker és elismerés koszorúzza, melynek élvezetében sokáig és boldogul éljen! Zajos éljenzés kisérte a lelkes beszédet s azután Hulényi Győző tiszti főügyész a következő pohárköszöntőt mondta a megyei tisztikar nevében: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Azt szeretném, ha gyönge beszédem olyan lehetne, mint egy fénytörő prisma, amelyen a nap egyetlen sugara megtörve ezer szines kévében érinti a látó szemet. Szeretném és óhajtanám, hogy amikor Esztergom vármegye tisztikarának mai érzelmeit tolmácsolni szerencsém van, az üveghasábon megtört sugárból Ő Méltósága és a mélyen tisztelt ünneplő közönség azt láthassa, hogy az egész tisztikar egy és ugyanazon egységes érzelemtől hevül, mint ahogy a prisma szines fényözöne is a nap egyetlen sugarából származik. Ez az egységes érzelem : a mindent betöltő hazafias öröm érzésének izzó fehér napsugara! És ez igen természetes és indokolt is! Mert bár épen Esztergom vármegye főispáni installációi, különösen a XIX. században a modern magyar állam kialakulása és fejlődésének egyes mozzanataival mindig szoros kapcsolatban állottak és majdnem mindegyik egy-egy államfejlődési fok mérő pontja volt, mégis oly fontos, örvendetes és oly korszakalkotó egy sem volt, mint a mai. Ha egy futó pillantást vetünk a történelem lapjaira, azt látjuk, hogy a királyi hatalom erősítésére szolgáló főispáni állások közt ez a főispáni szék volt az első és legrégibb, amely azáltal, hogy az esztergomi érsek székével egyesittetett, örökös főispánsággá lett. Nemzeti történetünkben pedig azért játszott kiváló szerepet, mert örökös főispánjaink kiemelkedő közjogi állásuknál fogva a történelem hullámzása közben, hol a túltengő királyi hatalom dagályának, hol a nemesség túlkapásainak megtörő szikla-szirtjei voltak. Erről a hosszú korról elmondhatjuk : hogy ez volt a király főispánjainak kora. A modern Magyarország szaporodó állami feladatai, a fejlődés kívánalmai és a nemzeti munka széttagolásának szüksége folytán az előtérbe toluló állami hatalom képviseletét külön kezekre bizni levén, kénytelen, az 1870. évi törvénnyel megalkotta az örökös főispáni cim tiszteletben tartása mellett az állam végrehajtó hatalmától függő külön főispánok állását. És bár vármegyénk akkori uj , főispánja még s zintén az egyházi rendhez tartozott, a törvény már egyedül az állam-hatalom bizalmasának tekintette. Az állam-hatalom feszitő-erejének és kizárólagosságra való irányzatának mérföldmutatója volt az az installáció, amely 1881-ben, gróf Majláth György személyében megyénkbep legelőször ültetett világi férfiút a főispáni székbe. És itt kezdődik az az idő, amelyet az állami főispánok korának nevezhetünk! A nemzeti állam kiépítésének jelszava alatt lázasan folyó munka ez idejében a modern állam napról-napra több hatalommal ruházta fel a főispáni méltóságot, sokszor szem elől tévesztve, hogy az apró hatalmak összesége szertelenséggé fajulhat, mint ahogy a célja felé rohanó folyamnak nem jut eszébe, hogy a magával sodort szikladarabok és föld árja futásának medrét sekélyitik. És e hatalom szertelenségéből támadt a legújabb korban egy tévhit: hogy a magyar állam végrehajtó hatalmának képviselője nem kell, hogy egyszersmind a magyar nemzet vágyainak képviselője is legyen. Sőt mi több, — amint a legutóbb lefolyt nemzeti küzdelemben láttuk, — e tévhitből meg akart élni egy átmeneti állapot, amikor a magyar állam hatalmával szembe került: a magyar nemzettel! De a miként a folyam partján magasra törő nádbuzogányok szélhordta magvaiból szaporodó uj ,és uj nádtelepek csak addig szűkítik a medret, mig a rohanó ár erejének súlyával elsöpri az alattomosan szövődő akadályt, úgy a magyar nemzet csodálatos ezredéves alkotmányának ősereje vei átzúdult a torlaszon, maga alá temetve a nemzeti élet lüktető hullámainak akadályait. Hála a Gondviselés és a magyar nemzet szívósságának, hogy ime Méltóságod mai beiktatási ünnepélye fényes bizonyítéka annak, hogy ez a tévhit elfoszlott, hogy ez az állapot megszűnt, — s hogy ma már a magyar állam hatalmának képviselője csak az lehet, a ki a nemzet vágyainak igaz képviselője is, — és hogy így elkövetkezett a nemzeti főispánok korszaka. Mert Méltóságod politikai múltjának paizsán emelkedett e főispáni székbe és ez a paizs zálog és biztosíték nekünk arra, hogy ez után csak nemzeti főispánjaink lehetnek. És éppen ez az, a mi ennek az installációnak t korszakalkotó jellegét és fontosságát megadja. És azért sugárzik az egész tisztikar a hazafias örömtől, mert Méltóságod székfoglalása azt is jelenti, hogy lemultak végleg az idők, a mikor a magyar vármegyei tisztviselőnek vagy a koldusbotra kötött tulipán, vagy a szuronyra tűzött kenyér közt kellett választania. De mert egy tévhit lerombolása és kipusztítása a hatalmas Könyves Kálmán király törvényének sem sikerült egyszerre, és mert az uj tudat megtartása kitartó küzdelem nélkül nem lehetséges, tudjuk : erős munka és fogcsikorgató önmegtagadás idői következhetnek még. Tudjuk, most következik a kettőzött anyagi és szellemi munka ideje, a mikor a nemzet szellemi kincseinek visszahóditása mellett, az elhanyagolt, elkallódott, elszármazott anyagi kincseket felkeresni, ápolni, visszaszerezni és megtartani kell s hogy mint a törvényhatóság és közönség kiválasztott szolgáinak kettőzött erővel kell munkára állanunk. De mi nyugodtan bizzuk magunkat Méltóságod vezetésére, mert Móltóságod politikai és szakbeli múltja biztosit arról, hogy a magyar nemzet igéretföldjének útjáról le nem térhetünk ! Ebben a munkában és küzdelemben örömmel állunk Méltóságod rendelkezésére, agyunk minden sejtjével, testünk minden izmával s a mikor Méltóságodat tisztelettel és örömtelt kebellel üdvözöljük, kívánom magyar hazánknak, hogy a nemzeti főispánok sora »örökös« maradjon, Méltóságodnak, hogy az Isten lelki és testi erővel jövendő munkájára, áldja meg, és mi tisztviselők ígérjük, hogy Méltóságod vezetése alatt úgy fogunk dolgozni és munkálkodni a mi kis körünkben, hogy ha majd egyszer hosszú idő múlva visszatekintünk a küzdelem járta úton a mai kiinduló pontra s ha majd valósulni látjuk azokat az eszméket, a melyeket ma még csak millió és millió tulipán jelképez a kebleken, elmondhassa rólunk Méltóságod: Emberül dolgoztatok ! . . . Isten éltesse sokáig Esztergom vármegye első »nemzeti főispánját.« Dr. Hulényi után ismét a főispán mondott fölköszöntőt. Ezúttal Vaszary Kolost, az esztergomi bibornok hercegprímást éltette. Az egész közönség állva hallgatta meg a fölköszöntőt. Felköszöntőt mondtak még Tarafás Béla vaali tb. főbíró, a régi megyei lakosra, Földváry István dr. Esztergom város nevében, Csernoch János dr. a papság nevében a főispánra. A közönség nagy türelmetlenséggel hivta szólásra Fehér Gyulát, ki végre is beszélt. Frappáns hatást keltő tüzes beszéde az emlékezetes nap egyik legszebb mozzanata. Beszéltek még Ziskay Antal, Lengyel Zoltán és dr. Kmety Károly. A nagy társaság a Kossuth-nóta hangjai mellett oszlott el. * Este a kaszinó dísztermében a helybeli színtársulat díszelőadást rendezett. Az előadáson a főispán is jelen volt nagy kíséretével. — Néppárti kerületek. Mint megjósoltuk, a néppárt megerősödve tért vissza a parlamentbe. 26 tagja 32-re szaporodott, mely szám a pótválasztások s esetleges belépések folytán bizonyára 35-re fog emelkedni. Hogy a nép lelkében legmélyebben gyökeredző 10 éves párt ezúttal nem szaporodott nagyobb arányban, az két körülménynek tulajdonitható. Az első: a koalizált pártok közötti paktumnak. A néppárt e paktum értelmében legalább 25 kerületben nem állított jelöltet, hol pedig a szövetséges párt ellenében sikerrel vehette volna fel a küzdelmet. Igy most csak 40 kerületben állított a párt jelöltet. A másik körülmény: a tótok elszakadása a néppárttól. Ha Juriga nincs, akkor a néppárt most 40—45 képviselőt számlálhatna. E hóbortos és durva módon megcsinált schisma katholikus szempontból soha sem lesz igazolható, mert mint többször kifejtettük : a katholicizmus érdeke a nyelvi érdekek fölé helyezendő. Sőt vájjon a tót nép jogos nemzeti érdekeinek használt-e, azt is kétségbe merjük vonni. Mert a józanul gondolkodó politikusok szerint többet lendíthetne a tótok sorsán egy 50—60 főnyi néppárt, melynek kivivott, szilárd politikai pozíciója van a parlamentben, mint 8 —10 tót nemzetiségi képviselő, kik alig fognak szóhoz jutni a parlamentben. A legközelebbi választásnál sok tisztán katholikus kerület felszabadul a paktumban vállalt kötelezettségétől. Addigra, reméljük a tót nép is kiábrándul a fanatizálok ábrándjaiból, miszerint »nem kell többé magyar könyvből tanulni az iskolában.« Ehhez hozzávéve a községenkinti titkos szavazás előnyeit, a néppárt megháromszorozva a magyar parlament centrumává fog fejlődni. Választások. Érsekújvár. Dicsőséges és tanulságos napja volt az érsekújvári kerületnek május 2-a. Ismét megválasztották nagy többséggel és óriási lelkesedéssel a néppárti Kovács Pál dr.-t, kinek ellenfele ezúttal a függetlenségi önjelölt, Druga József városi ügyvéd volt. Kovács dr. kapott 1438 szavazatot, Druga pedig 693-at. Kovács Pál dr. 1901-ben választatott először a kerület képviselőjévé. A liberálisok, a zsidók és az ál-függetlenségiek, kiknek a derék és rendkívül népszerű képviselő személye és tiszta elvei ellen természetesen sok kifogásuk volt, a mult évben azt akarták elhitetni a választókkal, hogy Kovács Pál dr.-nak többé nincs talaja Érsekujvárott. Tettek is kísérletet egy gyűlésen, melyet azonban a néppárti választók, kik Kovács dr.-on kivül más jelöltről hallani sem akartak, annyira meghiusiBées, III/L, Hauptstrasse 120. Magy. kir. szab. Kronsteiner Károly Cs. k. osztr. szab. omlokzat-f estékek. Viharmentes. Mészben oldható, épületek mázolására. 49 árnyalatban, kilója 24 fillértől feljebb. 1 kiló elegendő 10 négyszögméternek kétszeri mázolására. mázolások, úgymint zománc, homlokzatfestók, száraz és lapidonfesték, pépnemü, 50 árnyalatban, vizben mosható, egyszeri bevonásra fed, szinót nem hagyja. Költségár négyszögméterenkint 5 fillér. Meglepő siker. Kimerítő prospektusok és mintalapok ingyen és bérmentve. Főraktár: VÖRÖS JÓZSEF, Esztergom.