ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-04-22 / 16. szám

az irigység lelkében a gazdagabbak pénzes-zsákjai iránt. Innét a forrongás a vagyonosabb osztály ellen. A korszellem tervszerűen megtörte a nép szivében a legfőbb tekintély elvét és igy nincs, ki mérsékelné haragját. Zajongnak a nagyok ; remegnek a kishitűek ; glace-keztyűvel nyúlnak e társadalmi kérdéshez a féltékenyek, mert tényleg recseg a mai társadalom rozoga épülete. Az oltár és trón veszélyben forognak. Munkába állanak egyesek, de sikert elérni nem fognak, mert ott keresik a kibontakozást, ahol az feltalálható nem lesz soha. Isten nélkül nincs kibontakozás. O rakta le az egészséges társadalom pillérjeit, csak az O szellemében lehet azokat feltartani. Minden más vállalkozás csak kísérletezés lehet, vagy foltozgatás, de gyökeres javulást teremteni nem fog soha. A munka terhét csak az Isten könnyítheti meg; csak az ő szeretete szüntetheti meg az iszonyt, mellyel a hitetlen tömeg a munkát megutálta. Kísérletezhetnek a »világ fiai'« amennyit tetszik, de csak a jó Isten eszméi segithet a hitetlen tömeg nyomorán. Ennek belátására kell felsegitni az elégedetlen tömeget. Nagy baj keletkezhetnék abból, ha a nép igazi > vezérei még ma sem lépnének ki a komoly munka terére. Fel kell tehát keresni a hitétől megfosztott, •elveszett tömeget saját otthonában; fel kell vértezni őt az igazság vértjével, hogy a modern világ kísértéseivel szemben férfiasan megállhassák helyöket, mert tagadhatatlan, hogy eddig mi is elhanyagoltuk a népet s hogyha mi a népet magára hagyjuk továbbra is, elveszítjük reá összes befolyásunkat. A jövő társadalom munkás-társadalom lesz. A munkásosztályon mint érclábakon fog nyugodni az állam, kivált az általános szavazati jog korszakában. A munkások szak szerint való szervezkedése minden irányban megindult. Sok függ tehát attól, vájjon e szakszervezetek a természetes társadalmi fejlődés és a minden érdeket kiegyenlítő keresztény szellem elveit fogadják-e, avagy a forradalom és kommunizmus önmagát felfaló, a munkásokra és a többi társadalmi osztályokra egyaránt örökös nyomort és bizonytalanságot hozó rögeszméit. Franciaország eleven példaképen álljon előttünk. Fel a munkára, mig be nem esteledik. K. L. HIREK. Krónika. Tisztogatnak, tisztogatnak . . . sok salak volt nálunk, Megengedte a tisztitást felséges királyunk; Azt is mondta, azt Ígérte, hogy ha minden rendben . . . Saját maga jelen lesz a magyar parlamentben. — Maga mondja a nemzetnek: »En kedvelt hű Népem! Látom, hogy már nincs hiány a teljes egészségben . . . Csináld most már okos ésszel amit jónak láthatsz, De — azzal a vezényszóval egy kevésség várhatsz . . . Egy kevésség . . . egypár évig . . . ugy is sok a gondom És majd én is — és majd én is fordítok a dolgon . . . . . . Eljövök csak egy szép napon fényes Budavárba S megújul az ősi pompa Mátyás udvarába' . . . Meglesz a már rég hiányzott udvartartás szépen . . . Tudom, hogy sok borsot törnek a magyarnak Bécsben, Hát ezentúl magyar ember lészen oldalamnál . . . Bizony . . . eddig rosszabb dolgom volt bárminő rabnál 1 — Akaratom nyögött láncon, csúfos bécsi láncon, — Sokszor fejem szinte szédült sok bolond tanácson ! De ezután, kedvelt Népem ! értek a jó szóból: Nem- állok jót nemsokára — német vezényszóról . . . Egy kevésség . . . egypár évig . . . Majd csak meglesz minden : Én hiszem azt. hogy a magyart megáldja az isten ! Felviritja országomat, ha salaktól tiszta . . .« Pusztuljon hát minden salak! Máskülönben megy a felség — vissza t * Kis-Komárom, Nagy-Komárom, 5 kis hétig csak kiállóm; Bár 5 hétig csak kiállóm: Oda van a — Szabadságom! Kis-Komárom, Nagy-Komárom, Oda van a Szabadságom És ha nincs is, — szánhat bárki, Nem lehetek kormánypárti! Kis-Komárom, Nagy-Komárom. Hogyha lesz is szabadságom, Hogyan vagyok mostan elvhű : Bekasztlizott — szabad-elvű ! ? Hans Sachs. * Gróf Apponyi Albert üdvözlése. Az esztergomjárási róm. káth. tanitói egyesület választmánya f. hó n-én tartott ülésén a következő távirattal üdvözölte az uj minisztert: »Nagyméltóságodnak a magyar tanügy élére történt legmagasabb meghivatása élénk örömmel tölti el az esztergomjárási róm. kath. tanitó-egyesület tagjainak szivét. A magyar nemzeti tanü gy lánglelkű apostolt nyert Nagyméltóságodban, a mely alkalommal lelkesen üdvözöljük Nagyméltóságodat. Bertalan Vince elnök. Vitái István titkar.« — A táviratra f. hó 18-án a következő válasz érkezett: »Budapesten 1906. április hó 13-án. Esztergomjárási róm. kath. Tanitó-egyesületnek Esztergom. Vallás- és közoktatásügyi miniszterré történt legkegyelmesebb kineveztetésem alkalmából kifejezett jókivánataikért fogadják hálás köszönetemet. Számitok buzgó közreműködésükre a nemzeti kultúra szent ügyének előmozdításában, melyet a magam részéről szeretettel és odaadással akarok szolgálni. Hazafias üdvözlettel Apponyi.« * Az Oltáregyesület kegyelete. Holnap, hétfőn reggeli V28 órakor a helybeli zárdatemplomban az Oltáregyesület volt igazgatójának, dr. Csajka Ernő lelki üdvéért szent mise fog szolgáltatni, mire az Oltáregyleti tagok figyelmét ez uton is felhívjuk. * Elhunyt kanonok. A »Zamolyi« írói nevén közismert pozsonyi kanonok, Varga Mihály hunyt el a héten, ki sok évi zámolyi lelkipásztorkodása után esztergom-vízi városi plébános is volt 8 évig s egy pedagógiai nagyobb művön kivül több apróbb művecskét irt. Vettük az alábbi gyászjelentést : A pozsonyi társas káptalan a maga és a rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja kartársának, Nagyságos és Főtisztelendő Varga Mihály úrnak, c. prépostnak, őrkanonoknak, a szent István társ. tud. és irod. oszt. tagjának folyó évi április hó 17-én reggeli 4 órakor, rövid szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után, életének .7 2-ik, áldozárságának 49-ik évében történt gyászos elhunytát. Az ünnepélyes gyászmisét f. évi április hó 19-én délelőtt 10 órakor fogják a helybeli főtemplomban a Mindenhatónak bemutatni. A boldogult földi maradványait pedig folyó évi április hó 19-én délelőtt 11 órakor fogják a szent András-temető kápolnájában beszentelni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra elhelyezni. Adj Uram örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki! * Tanügyi hirek. Szabó Géza alsó-nyárasdi kántortanító, Jakubéczy Pál Árpád nagysenkvici tanitó és Porzsolt Irén pozsonyligetfalui tanítónő állásukban véglegesítve lettek. Soltész Ignác ratkóczi kántortanító öt kiskorú árva hátrahagyásával elhunyt. — Matovits István fenyvesi tanitó fizetéskiegészitése és Glósz János béli tanitó korpótléka államsegélylyel fedeztetett. — Alsó-szemerédi, bátorkeszi, budajenői, felső-szemerédi, garamlöki, helembai, madari, nagykálnai, palásti és telki iskolaszékek egyházhatóságilag megerősítve lettek. — Klinda Károly az esztergomi tanítóképző tanára, Bécsy Kerubina és Császik Gizella a budapesti Ranolder-féle tanitónőképző-intézet szerzetes tanárnői a f. tanévben tartandó slöjdszaktanfolyamra való felvételüket kérelmezték. — Léva város tanácsa az általa fentartott róm. kath. iskolában működő tanitók fizetését évi 1600 koronára és lakbérüket 360 koronára emelte fel. Ezenkivül az igazgató-tanitó részére igazgatói cimen évi 200 kor. állapított meg. * Búcsúzás. Az újonnan kinevezett párkányi plébános, Majer Imre pápai kamarás, volt leányvári plébános folyó hó 16-án búcsúzott el leányvári hiveitől, kik között őszinte szeretettől körülvéve, buzgó s áldásos működést fejtett ki 13 éven keresztül. Megemlékezett e napon a buzgó plébánosról Leányvár község képviselő-testülete is s buzgó szeretetének jelét adva, rendkivüli ülést tartott, melyre a távozó plébánost küldöttséggel hivta meg. A gyűlésen id. Benedek József körjegyző indítványozta, hogy a községi képviselőtestület az érdemdús plébánosnak 13 éven keresztüli példás lelkészi működése, mindenki irányában jóakaró tanácsadása, a szegények támogatása, de kiváltképen a mintaszerű róm. kath. iskolának létesitése s erre hozott anyagi áldozata, fáradozása s jövendőbeni fenntartásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért hálás elismerését és köszönetét szavazza meg s ezen érdemeit jegyzőkönyvben örökítse meg. A gyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Hálával s szeretettel emlékeznek meg a leány vári tanitók is a távozó plébánosról s az iskolaszékkel egyetértve elhatározták, hogy szeretetük s hálájuk jeléül az iskola létesitése és fenntartása körül oly sok érdemet szerzett emlékére az iskola külső homlokzatán egy emlék-táblát fog elhelyezni, melynek leleplezése folyó hó 29-én lesz. * Végre. Nem kell ismertetni Bártfay Géza szereplését Esztergomban. Az egész országban hírhedtté vált, mert kiválasztott embereinek soha békét nem hagyott. Lapjában a »Szabadság«-ban kíméletlenül sértegetett. Nem volt előtte szent sem a tekintély, sem a polgári becsület. Egyesekre és papokra annyi szennyet és piszkot dobált, hogy végre is saját magát temette el benne. Bártfayt végre lecsukták. Lecsukták pedig felelős szerkesztőnk ellen elkövetett becsületsértésért egyelőre két hétre, de valószínű, hogy tovább fogva tartják, mert ezalatt a két hét alatt több heti fogházbüntetése válik jogerőssé. Telik neki ! Részletekben sokak elleni becsületsértéseiért vagy nyolc hónapot mért rá már a biróság. Sajnálatra méltó ember volt, ki mindég másokat akart erkölcsi halottá tenni s ime most maga vált azzá. Csodálatos kitartással tudott táncolni a fogház ajtaja előtt. Huzta-halasztotta az ügyeket és a jogorvoslatnak minden formáját igénybe vejte. Meg akarta mutatni, hogy ő büntetlenül gázolhat bele a tisztességbe és sértetlenül búj ki a paragrafusokból font hurokból. Nem sikerült neki. A régi kormány még tartotta benne a szabad levegőt. Hat hónapi halasztást adtak neki, ezalatt működött installációknál és ütötte lapjában a jó izlést, kínpadra vonszolta és máglyára vetette mindazokat, kikre haragudott. Es pedig ő haragudott mindenkire, pedig csak önmagára kellett volna haragudnia. E héten járt le hathónapi halasztása s e közben kegyelmi kérvényét is elutasították a legfelsőbb helyen. Folyó hó 17-én kellett' volna jelentkeznie a komáromi ügyészségnél, hogy büntetését megkezdje. — Nem jelentkezett az ügyészség berendelő táviratára sem. Még mindég bízott abban, hogy kihúzza magát a fogházból. Elment Seyler Emil megyei főorvoshoz, ki a télen súlyos idegbajában gyógyította és bizonyítványt kért tőle, melynek alapján büntetésének megkezdését akarta elhalasztani. Erről az orvosi «bizonyitványról» különböző hirek keringnek. A megyei főorvos igy adja elő a történetet: Bártfay Géza f. hó 17-én délelőtt V212 órakor — dr. Hulényi főügyész jelenlétében — sántítva s nagy fájdalmakról panaszkodva, megjelent hivatalomban. Ott, a főügyész távozása után, FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.