ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-01-14 / 2. szám

aki lehetőségét mégis állítja, az csak amit, lég­várakat épit, délibábot kerget és ugy tesz, mint a szent Ágoston által emiitett gyerek: aki egy bögrével akarta kimeríteni a tenger vizét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy e kér­déssel szemben semmi teendőnk sem volna. Igenis van és pedig nagyon sok. A társadalomnak magának, az erkölcsi és világrend két leghatalmasabb tényezőjének, az egyháznak és az államnak azon kell lennie, hogy az emberek természetéből folyó különbözet, a mennyire lehetséges, kiegyenlittessék. Ne váljék a szegényre elviselhetetlenné sze­génysége ; ne maradjon a beteg ápolás, gondozás nélkül; ne az elhagyatott árva pártfogó, nevelő nélkül. Biztosittassék a munkásnak oly kereset, amelyből családját eltarthassa és ha munkaereje megtört akár baleset, akár aggkora folytán, akkor is legyen tisztességes megélhetési módja. Erre ép ugy érdemes, mint az, aki értelmisége alapján kereste mindennapi kenyerét és kinek öreg nap­jairól manap kevés kivétellel majdnem minden pályán gondoskodva van — nyugdij által. De viszont a munkás legyen becsületes, szorgalmas és az olyan munkakerülő ne számitson dologtalanságában másoknak verítékkel szerzett keresményére, hogy abból élősködjék, mert szt. Pál azt mondja: »aki nem dolgozik, ne is egyék.« Ily és hasonló intézményekkel^ melyek Európa több államában már életbe vannak lép­tetve — és igy nem utópiák — lehet a fennálló ellentétek kiegyenlítésén munkálkodni, habár tel­jesen sohasem fogjuk megszüntethetni. Hogy azonban mindezekhez nem szükséges, hogy a szocializmus ellentétes álláspontra helyez­kedjék az Istennel, a vallással, az egész jelenlegi társadalommal, az világos, de még annál is vilá­gosabb, hogy e nagy társadalmi kérdés meg­oldásánál elsősorban igénybe vegyük az elsorolt tényezőket. Mert hiszen Isten maga szerzője a természet törvényeinek, amelyen elsősorban alapszik a tár­sadalom ; a kereszténység pedig az ő tanaival, különösen a felebaráti szeretetnek nagy paran­csával, legalkalmasabb arra, hogy a társadalmi ellentéteket kiegyenlítse; csak az szükséges, hogy e társadalmi fenntartó elveket alkalmazzuk és kövessük. Alkalmazza mindenekelőtt mindenki a saját hatáskörében, azután tegyen meg mindent, hogy a felebaráti szeretetnek hullámgyürüje átjárván az összes társadalmi rétegeket, felhasson egészen azon tényezőkig, akik a Teremtő helyett — hivatva vannak itt e földön az emberek sorsát, jólétét in­tézni ; különösen pedig szükséges, hogy a keresz­ténység elvei a törvényhozásban is érvényesül­jenek, mert ha igazságot, a kis ember "érdekeit is védő törvényeink lesznek, már a társadalmi bajok orvoslásának helyes utján leszünk. E tanokat vallja a szocializmusnak az az iránya, amely magát keresztény szocializmusnak nevezi. Nem az Isten és vallás ellen, nem is Isten és vallás nélkül; hanem Istennel és a vallással akarja a mindinkább fenyegetőbb alakot öltő kérdéseket megoldani. És e téren körünknek mindenegyes tagja tehet szolgálatot a hazának, ha a maga hatás­körében, a mindent fölforgató vörös szocializmussal szemben, szolgálatába áll a keresztény szociális elveknek és azokat szóval terjeszti, tettel pedig tehetsége szerint pártfogolja, támogatja. A szóvali- terjesztésnek egyik leghatalma­sabb eszköze a sajtó. A kath. irányú lapok mind jóindulatulag foglalkoznak a keresztény szocializ­mussal, melynek bevallott közlönye az »Igaz Szó« és állandó rovatot szentel a munkás-ügynek, — a kath. egyesületek országos szövetségének tu­lajdonát képező »Uj Lap.« Ez a lap most részvénytársaság által akarja elérni, hogy bővebb tartalommal, nagyobb terje­delemmel jelenvén meg, annál biztosabb sikerrel vehesse fel a versenyt a romboló irányú sajtóval szemben. Részvényei olcsók, csák husz korona, ennek jegyzésével nagyban támogatnák a kör m. t. tagjai a lapnak terjeszkedését, biztosítanák annak fennállását és a katholikus irányzatú jó célt elő­mozdítanák. Midőn a kör m. t. tagjainak ezeket jóakaratú megszívlelésre ajánlanám, szívből üdvözölve, az esztergomi kath. kör XIV-ik rendes közgyűlését ezennel megnyitom. Az elnök megnyitó beszédét a jelenvolt tagok éljenzéssel fogadták. Ezután Bárdos Rémig, a kör I. titkára a következőkben adta elő az egyesület évi történetét: Mélyen Tisztelt Közgyűlés ! Körünk lefolyt évéről beszámolóra készülve, önként tolul kath. életünk teréről lelkem elé egy mess7.evágó mozzanat. Az isteni Gondviselés köz­életünk nem csekély, sorvasztó bajainak közepette örök bölcsességével a magyar katholikus egyház élére uj fejedelmeket hivott meg, fejedelmeket, akiket hivatásuk fenséges magaslatára mély tudo­mány, lelki nagyság és nemesség, törhetetlen s sz. munkaerő érdemesit, hogy jó példával járván elől jó pásztorként a nyájnak, a ker. megújhodást az oly rég várva-várt s kívánatos megvalósulásra vezessék. Közülük egy különösen a szivünkhöz van nőve. Odaforrasztotta őt az a lángoló, apostoli lelkesedés, mely szivének gyöngyeit felolvasztva, a mi lelkünk kincsévé óhajtotta tenni. Aki jósá­gával annyi könnyet felszárított, aki bölcsességé­vel városunk lakosainak, kicsinyeknek és nagyok­nak, oly csodás buzgalommal s annyiszor erősítő lelki táplálékot nyújtott, Prohászka Ottokár püs­pök, fejedelmi trónra emelt tagtársunk felé száll­jon őszinte hálaszózatunk s Istenünkhöz könyör­gésünk, hogy áldja meg őt. Indítványozom, üdvözöljük őt közgyűlésünk­ből a következő távirattal: » Az Eszt. Kath. Kör közgyűlésén Méltóságod kegyességére hálásan emlékezve, méltó fölemelé­sén őszinte szívvel lelkesedve, hódolattal üdvözli, főpapi áldásos működéséhez Isten bőséges kegyel­mét kéri.« A tagok száma a mult évben 275 volt, közülük 125 rendes, 50 vidéki. Az előző évben is 275 tagunk volt. Sajnos azonban, tagdíj nem fizetése miatt most is több tagot kellett törülnünk s nem csekély hátralékukat behajthatatlansága miatt leírnunk. Egyesek ellen pedig ügyészünk lesz kénytelen pört indítani a fizetségért. Belépett a lefolyt évben 24 uj tag. Rendes és vidéki tagjainkon kivül van még 4 tiszteletbeli, 14 örö­kös és 73 alapító tagunk. Örvendetes jelenség, hogy tagjaink ujabban elég pontosan fizetik a tagdijakat, ugy, hogy a lefolyt évben a kamatokkal együtt 2800 koronát törleszthettünk s azonkívül a jövő évi törlesztésre még mintegy 500 korona maradék' mutatkozik. Fischer-Colbrie püspök ur pedig hálára kötelezte körünket azzal, hogy szénjárulékát ez évben is körünknek adományozta. A villamos világítás az előző évi petróleum s gyertya-világításhoz képest, nagyobb fényerőt nyújtva, 36 koronával olcsóbb. Világitásunk tehát, még ha a szükséghez képest fokozzuk is a fény­erőt, kellő s megengedhető takarékosság mellett nem fog többe kerülni a petróleum-világításnál. Tagjaink sorát a kérlelhetetlen halál is erősen kisebbítette. Az áldott Boltizár József püs­pök, volt buzgó titkárunk Csajka Ernő, közéletünk s körünk nagyrabecsült alakjai: Hamar Árpád, Palkovics Jenő, Szlávy István váratlanul hagytak itt bennünket, sajgó ürt támasztva a szivekben. Isten irgalma nyugtassa haló porukat. A gyász mellett az öröm napja is fényt árasztott körünkre. Kegyelmes atyánk s fővédőnk, a bíboros hercegprímás ülte a mult évben arany­miséjének ünnepét, ismert szerénységének meg­felelően visszavonultan, de azért a feléje hálásan dobogó szivek megemlékező áldásaival. Ehhez képest mi is csak feliratban tolmácsoltuk előtte őszinte érzelmeinket. A választmány 9 ülésben intézte el a kör folyó és fontosabb ügyeit. Ez ülések elég láto­gatottak voltak, csak 5 tag nem érdeklődött soha a kör ügyei iránt. Nemcsak körünket, hanem az egész várost erkölcsileg s anyagilag érdeklő határozata a választmánynak, hogy egyik leg­közelebbi országos kath. nagygyűlés helyéül ősi városunkat fogja kérni. A keddi hölgyestélyeket látogatottság hiján ujabban sajnosán nélkülözzük. Annál büszkébbek lehetünk egyéb estélyeinkre, mert látogatottságuk, sőt olykor zsúfoltságuk annak bizonysága, hogy a nyújtott szellemi és egyéb szórakozás tagjaink­nak s b. családjuknak igényeit kielégíti, sőt el­ismerését vívja ki. Mindez fokozni fogja a rende­zőség törekvését s remélhetőleg kedvet ébreszt a közreműködésre azokban is, akik eddig húzódtak tőle. Zongoránk is ujjá van alakítva; hihetőleg ez sem fog már — eleddig érthető— okul szolgálni a vonakodásra. Rendeztünk 12 estélyt s csak el nem hárít­ható nehézségek miatt nem többet. Ezeken volt 9 felolvasás és előadás, 1 szinelőadás, 23 ének, szavalat és zeneszám. 4 estélyünkön tánc is volt. Tartottunk 2 közvacsorát. Hiszem, hogy a M. T. Közgyűlés együtt­érez velem, midőn névszerint is felsorolva nagyra­becsült közreműködőinket, nekik igaz, hálás köszö­netünket itt is tolmácsolom. Prohászka Ottokár püspök ur ez évben is kegyes volt férfi-konfe­renciákat tartani a szép számmal hallgatók oku­lására, lelki épülésére s hitbeli megerősítésére. Dreyshock Sándor ur két estén át remek képek­kel kisért útleírásával felejthetetlen élvezetet nyúj­tott. Kersch, Csárszky és Babura urak tanulságos és gyönyörködtető előadásai érdekfeszítően bilin­cselték le a hallgatók figyelmét s keltettek osz­tatlan elismerést. Igazi műélvezetbe ringattak pompás zene-, ének- és szavaló-előadásukkal s színjátékukkal: Brenner Ferencné és Juliska, Csukás Erzsike és Etelka, Varjasné Ecseri Piroska, Szilárdné Fáy Rózsika, Farkas Mártika, Reviczky Erzsike, Szecs­kay Valika, Táky Gyuláné s Vimmer Marianna úrhölgyek, Borovitska Adolf és fia, Einczinger Ferenc, Csernák Béla, Farkas Ferenc, Janser István, Neményi Károly, Sebők Ferenc urak. Különös hálával kell kiemelnem Kersch Ferenc, Nemesszeghy István s Táky Gyula urakat, akik részint maguk, részint tanítványaik karával ismé­telten gyönyörködtettek s fáradozásaikkal leköte­leztek bennünket. Hálánk s köszönetünk kifejezése mellett arra kérjük kedves mindnyájukat, hogy jövőre se fosszanak meg művészetük élvezésétől. Helyiségeink mindennapi látogatottsága, estélyeink nagyszámú látogatásával nem volt egé­szen arányos. Időnként meg-megcsappant a láto­gatók száma, noha kétségtelen, hogy vagyoni állapotunk minden erejével igyekeztünk a tagok­nak kellemes otthont, elegendő s megfelelő olvas­mányt s szórakozó eszközt nyújtani. Bárcsak mielőbb abba a kellemes helyzetbe juthatnánk, hogy saját erőnkből s áldozatra kész jótevőink kegyes támogatásával emeleti nagy termet épít­hetnénk tagjaink nagyobb kényelmére. Hiszem azonban, hogy akik körünket nap­nap után látogatják, jól érzik itt magukat; a helyiségeinkben, érintkezésünkben uralkodó csa­ládias, barátságos, nemes szellem, kölcsönös meg­becsülés, uri és keresztényien fenkölt hang egy­részt senkit érzelmeiben nem sérthet, másrészt előmozdító eszköze a szellemi és érzelmi, a ker. társadalmi összetartás fokozásának, amire szoci­ális korunk külünös, forrongó viszonyai közt égető szükség van. Nem a társulás hiányzik; ez talán nagyobb is, mint kellene; mert a társadalmi hullámcsapásoknak s így, a sülyeclés lehetőségé­nek jobban kitett kis szigeteket alkotnak a meg­osztó egyletek épen oly időben, amidőn a keresz­tény magyarságnak nem lehet sürgősebb s nagyobb kötelessége, mint a vallásosság ápolta szoros nemzeti összetartás. Hanem meggyengült a szilárd alapul szolgáló egységes szellem, sebeitől meg­bénult az igazi, tevékenységre serkentő keresz­tény kath. világnézet. Ámde nem attól van e seb, hogy a kath. világnézet maradi, középkori, nem korszerű. Az igazság és szeretet ugyanis egyaz a régmúltban s ma is s nem fejlődhetik elleneink óhajtására vallástalansággá s istentelenséggé. Ily értelemben maradinak, nem modernnak lenni nem szégyen, hanem jellemesség és tisztesség. f> ÁTJTTTTVr Már a régiek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. * Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- I n |\/| A M R I |/Qoanu\/Í7han tiltatott s igy érthető a vele elérhető meglepő győgyeredmény. Mái­dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVIMIMUI KuoulUVIZUull félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá eikövéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban, minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszét­küldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.

Next

/
Thumbnails
Contents