ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-19 / 12. szám

intézetünk hazánk határain túlra is kiterjeszti működését és terjeszti a nemzeti szellemet a messze idegenben is. A Szent-László-Társulat nagyfontosságú választásában nagy kitüntetés érte az esztergomi tanitóképzőt is. * Értekezlet. Az Országos Nemzeti Szövetség által Sz. István király nagy emlékezetének az eddiginél nagyobb mérvű megünneplése érdekében kibocsátott hazafias felhívás alapján a város értelmiségét a városház tanácskozó nagytermében március hó 20-án délután 4 órakor előkészítő értekezletre hivta meg Vimmer Imre, polgármester. * Zlinszky István új lapja. Zlinszky István, a doroghi kerület képviselője, ki tudvalevőleg az Aradon megjelenő «Függetlenseg» cimű nagy politikai lap tulajdonosa is, most a fővárosban is élére állott egy sajtóvállalatnak. Ugyanis Budapesten március 15-én «Független Hirlap» címen politikai napilapot indított. Az új lap első számába Bari ha Miklós irta a vezércikket; összeállítása, érdekes tartalma szép jövőt ígér. A lap programmja: az önállóság minden kellékeivel felruházott nemzeti állam felépítése. Vezércikkírói Bartha Miklóson kivül Holló Lajos, Lovászy Márton, Kaas Ivor báró, Batthyányi Tivadar gróf, Kufler Béla és még több a magyar hírlapíró világ jelesei közül. A felelős szerkesztő Zlinszky István régi kipróbált hírlapíró, ki mint a «Magyarorszag» beimunkatársa annak idején az aradi napilapon kivül megalapította "a magyar sport-irodalmat és a fővárosi Uránia szinház nagyhírű és sok előadást ért «Sport» cimű darabját is megírta. Az élénken szerkesztett «Független Hirlap» olcsósága által (2 fillér) fogva is remélhetőleg gyorsan fog terjedni s reméljük jó ellenhatással lesz a nép erkölcsi érzékét megmételyező zsidó liberális krajcáros újságokra. * Arany-mise. Március 14-én tartotta Fábián János c. kanonok, apát, s érsekújvári plébános felszentelésének 50-ik évfordulóját Gyerk (Hont m.) kis községben, hol 50 év előtt első szent miséjét végezte. A nép az egész környékről ide sereglett, hogy tanúja legyen az Urnák Mózeshez intézett e szavai: »Szenteld meg az ötvenedik évet« betartásánál. Kikerülte a világi ünnepeltetést, mintha csak füleiben zengettek volna Rafael angyalnak ifjú Tóbiáshoz intézett szózata : Áldjátok az Istent, ki irgalmasságot cselekedett veletek. Reggel g órakor érkezett meg kocsin Vlszola/szky Károly szemerédi plébánossal, ki ez alkalommal a szónoki lisztet is végezte s gyönyörű új ornatusban, metyet ez alkalommal ő hozott, ő áldott meg s emlékül a gyerki templomnak ajándékozott, elvégezvén hálaadó áldozatát, a zsoltáros szép szavaival ráadta a megjelent hívekre a jubiláns áldását s rövid reggeli után meglátogatta az ottani temetőben primitíalis manuductorja sírját, ugyancsak a szemerédi plébános társaságában Felső-Szemerédre, a gróf IVit-czek-család kastélyába sietett, hol tiszteletére ebédet adtak. Szép volt, épületes volt, midőn az arany-mise előtt az ájtatos nép közt megjelentek gróf Chorinszkyné s gróf Wilczek Mária is, hogy csatlakozva régi lelkipásztoruk hálaimájához, a néppel egybeolvadva térden állva kérték az Urat: vegye kedvesen e jubiláns áldozat illatát, mint kedvesen vette az öreg Noé hálaáldozatát. Gyöngéd érzelmeket árult el Czobor Gyula bajcsai uradalmi intéző is, ki éppen ezen szent misére jött ide fivérével Lászlóval, Hont-megye alispánjával, mint a jubiláns egykori ministránsai s mise után a sekrestyében tisztelegve az ősz papnak, haza sietettek. Euge serve bone et fidelis! * Megjöttek a szinészek. Szalkay Lajos jóhírű színigazgató tegnap, szombaton este kezdte meg előadásai sorát a «János vitézzel.» A társulatot igen jó ajánlás előzte meg s igy hisszük, hogy Esztergom műértő közönsége a jó színészeket pártolni fogja. Bárcsak ezzel az idénnyel feltámadna Esztergom régi jó színházlátogató kedve. * A párkányjárási főszolgabíró székhelyének ügye. Érdekes azon herce-hurca, mely ezen kérdésben folyik. A párkányjárási főszolgabiróság székhelye tekintetében ugyanis Párkány magának vindikálta a székhelyhez való jogot, de már évek óta Párkány község mit sem tesz, hogy ezen ügy dűlőre jusson. E hó elején a párkányi járás most még Muzslán székelő főbírája hivatal áthelyezés ügyében jelentést tett az alispánnak, melyben irja, hogy az áthelyezés dolgában, bár sokszor tanácskoztak erről Párkányban, még mindig nincs végleges döntés, mert Párkányban csak egy-két ember kívánja az áthelyezést. Párkány most, mint a főbiró jelenti, mindig új és új terveket állit fel csak azért, hogy ez ügyet elodázzák. Mig ez a se itt se ott állapot tart, természetes a muzslai megyeházát se renoválják s a főbiró most azt kéri, hogy az épület helyreállítása oly sürgős, hogy érméikül a főbírói hivatal sikeresen működni és kötelességének megfelelni képtelen. Az alispán erre felhívta Párkány község képviselőtestületét, hogy a tényleges áthelyezés dolgában rövid időn belül határozzon, mert ellenkező esetben a folytonos hallogatást a mostani állapot fentartására irányuló törekvésnek veszi s a törvényhatóság határozatát fogja kérni, hogy a székhely Muzslán maradjon. Ennek a leírásnak talán meg lesz a döntő eredménye. De igazán ideje volna már. * Közgyűlés. Az esztergomi ipartestületi betegsegélyző pénztár rendes évi közgyűlését ma, vasárnap d. u. 3 órakor tartja a város székházának tanácstermében. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Igazgatósági jelentés az igo4. évi működésről. 3. A felügyelő-bizottságjelentése. 4. Az 1904. évi számadás és mérleg bemutatása. 5. Az 1905. évi költségvetés megállapítása. 6. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és választott bíróság választása. 7. Orvos jelentése a tagok családtagjainak ingyenes gyógykezeléséről. 8. Egyéb indítványok. !: Baleset egy bányában. Mayer Ferenc bányamunkást az annavölgyi kőszéríbányában egy leszakadt szénréteg oly szerencsétlenül ütötte el, hogy ballábán súlyosan megsérült. * Gyermekbetegségek. Mint mogyorósi tudósitónk irja, ott a gyermekek között fellépett hökhurut nagy mérvben való terjedése miatt az iskolát bezárták. — Piszkéről is jelenti levelezőnk, hogy ott meg a kanyaró miatt vált szükségessé az iskolák bezárása. * Hajójegyek Amerikába. Fiúméból NewYorkba legközelebb március 30-án a »Karpathia« és április 13-án az »Ultonia« gyorsgőzösök indulnak. A nagy kényelemmel berendezett oceánjárókon a hajóstársaság különös gondot fordit az utasok élelmezésére. A hajójegy árában benfogj laltatik két napi ellátás Fiúméban és teljes ellá' tás a hajón. Az -»Adrian személyszállító osztálya (Budapest, Vigadó-tér 1.) a belügyminiszter rendelete értelmében az útlevéllel ellátott kivándorlónak Fiúmén kivül a többi európai kikötő bármelyike felé is adhat hajójegyet, ennélfogva a külföldre előleget küldeni nemcsak felesleges, hanem kockáztatott is, mert az onnét érkező hajójegyet, levelet és nyomtatványt, a megfelelő belügyminiszteri rendelet értelmében, a hatóságok minden egyes esetben elkobozzák. * Tüz. Szerdán éjjel a szentgyörgymezői templom harangja tüzet jelzett. Mündt Lőrinc háza gyulladt ki nem messze a leányárvaháztól s egész teteje leégett. A lakosság gyors segítségének és az árvaházban levő vízvezetéki csapnak köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt. A tűz oka valószínűleg gyújtogatás. * Korcsmából a kútba. Czitil Albert leányvári lakosnak gyógyíthatatlan betegsége volt a korcsmalátogatás. A falu korhelye volt a szó szoros értelmében addig, mig f. hó 11-én bele nem halt ezen nem is ritka betegség'be. A jeles legény ugyanis a mondott napon ismét berúgott s ily állapotban ballagott a csorda után, hogy azokat is megitassa, a teheneit. Persze a józan állatok csak vizet szoktak inni s ezért Czitilnek a kútból kellett merni. A vizhuzás közben a részeg ember elveszítette az egyensúlyt s a kútban az ivóvíztől megfúlt. A faluban beszélik, hogy Czitil nem tudta sehogy sem szívelni a vizet. Ez a részeg ember sorsa. * Az eltűnt ember. Még az elmúlt esztendőben Pilisszentkeresztről eltűnt egy Bácsik György nevű földmives ember. A hatóság is körözte, hozzátartozói is keresték, de nem akadtak nyomára sehol, mig f. hó 13-án a pilisi hegyek közt dolgozó erdei munkások egy már feloszlott és a dúvadak által szétszedett hullára bukkantak s csak a ruhájáról és zsebórájáról ismerték fel benne az eltűnt Bácsikot. A hatóság a vizsgálatot megindította, mert nem lehetetlen, hogy valamely bűntény áldozata. Irodalom és művészet. „A modern keresztény politika érvényesülésének akadálya." Irta Keményfy K. Dániel. Ára 2 kor. 50 fillér. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A válság idejében felvirult politikai röpirodalomban méltán feltűnést fog kelteni e 100 és egynehány oldalra terjedő publicistikai tanulmány. A keresztény politika lehetőségével és esélyeivel számol immár jóbarát és ellenség egyaránt. Azért Keményfy érdekes tanulmányát olvasni fogják széles körökben. Biztos beletekintést nyerhetnek a múltba s fontos irányeszméket a jövőbe e műből újságírók, politikusok és a nép vezérei. Mivel az egész tanulmány a legújabb idő politikai fejleményeiből leszürődött tanulság akar lenni, legyen elég «a ker. politika jövoje» cimű utolsó fejezet irányelveiből egy-kettőt kiemelni, igy a könyv legjobban fogja önönmagát és irányát ismertetni. Ne csak imázva — úgymond, — hanem dolgozva s a politikai mozgalmakba beleelegyedve kell a katholikusoknak ledönteni a gátokat, melyek a ker. szellem érvényesülését akadályozzák. A papságnak e téren a hivek élén kell haladni, s igénybe kell vennie minden erkölcsileg megengedett eszközt az államok keresztény reorganizációjára

r (Öntudatlan, vagy jól irányított válasz a győri körlevélre!) Az egyháznak a társadalommal kell szövetkeznie az egyesületek szervezése révén, miután az állam elhagyja, üldözőbe veszi. A magyar papság eddig instrumentum regis volt s igy a liberális uralom vak eszköze is; térjen vissza régi szövetségeseihez, a néphez! Nemzeti érzülettől hevülő kuruc katholicizmusra van szükségünk a liberalizmus labanc uralma ellen. Találó és lapunk által is rég hangsúlyozott elvet hirdet, midőn azt mondja, hogy a magyar pártalakulás akkor kapja meg igazi tengelyét, ha a kereszténység nagy világeszméje szerint válik két ellentáborba s ha a maguktól nivellálódó közjogi kérdések helyett erkölcsi és szociális tartalommal lesz telítve a parlament atmosférája. Csak a néppárt közjogi álláspontjára vonatkozó kijelentések lehetnének óvatosabbak. A múltra nézve a néppárt közjogi álláspontja igazolva lett, hisz azért nyert a válság idején oly döntő súlyt, a jövőre nézve pedig bármiféle állásfoglalás következményeit előre látni nem lehet. Kategorice tehát itt nem lehet beszélni. A mű mindvégig nyilt, bátor,- puritán érzelmű. Terjedése elő fogja mozdítani a keresztény politikai akciót, melyet nemrég egyházi részről is agyon akartak ütni. Főszerkesztő: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. N y i 1 t-t é r. I

Köszönetnyilvánítás. Felejthetlen nőm és drága jó anyánk halála alkalmából a legbensöbbb részvét . annyi oldalról, s oly meghatóan nyilatkozott meg; hogy lehetetlen külön-külön legmélyebb köszönetünket kifejeznünk. Esztergom város mélyen tisztelt közönsége, felekezeti és osztálykülönbség nélkül vett részt mély gyászunkban, élén a főtiszt, papság, a cs. és kir. hadsereg, az értelmiség és a polgárság legkiválóbb tagjaival. Fogadják tehát ez úton ismételten legmelegebb és legodaadóbb köszönetünket. Schmidt Nándor és családja. A vidéken lakó családoknak gg: mellőzhetetlen 51 a hygienikus és teljesen szagtalan csász. és kir. szabadalmazott szobakloset, mely mint elegáns bútordarab, bármilyen lakásban elhelyezhető. Setentoló kocsik == = Hyg. köpcseszé! Oidettek és irrigatorok ^osd

ó- és fürdőkádak. Ml jflpy^y ^t^pes árjegyzéket ingyen és bérJH» GÜTTMANN L ^aJjl^L Budapest, IV., Városház-utca 2. szám. gKjljj&EsEE» (Kossuth Lajos-utca sarkán.)