ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-19 / 12. szám

Az „Esztergom—Párkány—Nána h. é. villamos vasút" várható forgalmának megállapítása. — Az >Emlékirat- második része. — III. B) Személyforgalom. 1. A helyközi városi forgalomból egyelőre a fejletlen kereskedelem miatt kevés várható. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy Párkány községnek 3,000 és Esztergom városának 17,000 lélekszáma, összesen tehát 20,000 lélekszám szoros összeköttetésben áll egymással, ugy minden lélekre évente legalább 4 menettérti utazást, összesen tehát 160,000 utazást számithatunk. Természetes, hogy ezen viszonylatban olcsó menetdij alkalmazandó, melyet 12 fillérrel irányozunk elő. Az ezen viszonylatokban való utazások száma még növekedni fog a látogatott heti és országos vásárok, valamint a templomi ünnepségek folytán, továbbá a bányatelepek közelsége miatt, melyek tekintélyes idegen-forgalomra engednek következtetni. E címeken legalább is további 10,000 utast számitva, a melyek egy-egy oda és visszautazás alapul-vétele mellett, 20,000 utazást fognak eredményezni. Tehát az előbbivel együtt a helyközi városi forgalomból összesen 180,000 utazás á 12 fillér = 21,600 korona évi bevételre számithatunk. 2. Esztergom állomásban évente 120,000 menetjegy adatik ki és adatik le, ha ezen összeghez io°/o-ot a kísérők miatt hozzáadunk, továbbá azon személyeket, akik üzleti szempontból az állomást hétköznapon felkeresik csak 10 személyre becsüljük, tehát erre évenkint 3,000 személyt számítunk, ugy ez összesen 135,000 személyt eredményez. Feltételezzük azonban, hogy ezen utasszámnak csupán a fele veendi a villamos vasutat igénybe, vagyis kerek 70,000 utazása 12 fillér = 8,400 korona bevétel várható ezen utazások után. 3. Párkány-Nána állomáson évente 138,000 utas érkezik és indul el, a mihez az állomás távol eső fekvése miatt csak 5%-ot számítunk a kísérőkre, vagyis 6,900 személy á 2 utazás ez összesen 13,800 utas és az állomáslátogatást hétköznaponkint 6 utassal, kerek összegben 2,000 utast számításba véve, összesen 163,800 utazást eredményez, a melyből ismét csupán 50%-ot számitva a villamos vasút javára, vagyis kerek 77,000 utazást. Ezen utazásokból a lélekszámmal arányosan Párkányra esik 15% — 11,550 utazás; Esztergomra pedig esik 85% = 65,450 utazás á 30 és 40 fillérei számitva eredményez 3,465 kor., illetve 26,180 kor., összesen 29,645 kor. évi bevételt. 4. A pályaudvarok közti átmeneti személyforgalomnak kiderítése tekintetében nem rendelkezünk adatokkal. E forgalom fejlődése oly sok körülménytől függ — kedvező menetrend kedvező csatlakozásokkal, gyors közlekedés stb. — hogy ennek megítélésére minden kombináció megbizhatlan volna; ezért ezen forgalomból a h. é. vasút javára mindössze csak ezer utast á 50 fillér vagyis 5,000 koronát veszünk számításba. Az előadottak után a személyforgalomból eredő bevételek : 1 21,600 koronára 2. . 8,400 * 3- • • • • • • "• '29,645 * 4. ........ 5,000 » mindössze: 64,645 » rúgnak. ehhez a podgyászforgalomból mintegy 5°/o 3,355 * összesen: 68,000 » A várható összbevétel tehát: A) Teheráraforgalom után 292,000 » B) Személyforgalom után 68,000 » összesen: 360,000 » Végül megjegyezzük még, hogy a díjtételek — a szén díjtételek kivételével, melyek a fontos bánhidai viszonylat miatt fel nem emelhetők — még felemelhetők is anélkül, hogy ezen forgalom fejlődése hátránnyal járna, miáltal nagyobb bevételekre lehetne szert tenni. A díjtételek egyébiránt a virtuális hosszak számításba vétele által is emelkednének. Azon viszonylatokat, a melyekben a h. é. vasút csak utröviditő, de egyúttal nem dijképző, számításba nem vettük. Ezen viszonylatok azonban számosak és az útrövidités, sok esetben igen tetemes; hogyha tehát a forgalom lebonyolítása a villamos helyi érdekű vasúton illetve a vasúttól a villamos h. é. vasútra való átmenetnél különös nehézséggel és költséggel nem fog járni, ugy a h. é. vasút azon viszonylatban, amelyekben 30 vagy több kilométerrel utröviditő leend, teljes biztonsággal számithat arra, hogy az átvontatás megfelelő pályahasználati dij ellenében saját vonalán fog eszközöltetni, miáltal a bevételek jelentékenyen fognak szaporodni. A főbb adatok reasumálása. A teheráruforgalom kerek 24,000 waggont képvisel és ezután 292,000 K. bevétel áll elő. Ha e bevételből mintegy 92,000 koronát kihasítunk és rendes díjszabás helyett pótilleték — surtaxe — alakjában szedjük be, úgy ez waggononként kerek 4 korona (vagyis métermázsánként 4 fillér) pótilletéket képvisel. Ez esetben a rendes díjszabási bevételre fennmarad 200,000 K. a teherforgalomból és a 68,000 K. személyforgalmi bevétellel együtt 268,000 K. Ennek fele járna az üzletkezelő magyar királyi államvasutaknak és a fennmaradó 134,000 K. volna az alakítandó részvénytársaság tiszta bevétele. Ebből 38,000 koronát az igazgatási költségekre és tandemekre számitva marad 96,000 korona, ami az 1.200,000 K. részvénytőke után 8°/o osztaléknak felel meg. Tehát az összes címletek, úgy az elsőbbségi részvények, mint a törzsrészvények 8°/o osztalékban részesülnének. Hogyha a surtaxe transactio elmarad, úgy a fenti csonkitatlan 292,000 K. a teherforgalom után és 68,000 K. a személyforgalomból, vagyis összesen 350,000 K. bevétel fele vagyis 175,000 K. áll tiszta felesleg gyanánt a részvénytársaság rendelkezésére. Ebből 55.000 koronát számitva igazgatási költségek és tantiémekre, a fennmaradó 120,000 K. az összes részvénytőkére io°/o osztalékot jelent. Nyugdíjintézetünk. Az érdekelt papság némi megütközéssel értesült az esztergomi fm. papi nyugdíjintézet középponti bizottságának 1905. jan. 12-én hozott azon elvi határozatáról, hogy a lelkész-kanonokát, — kik a lelkészi kongrua-összeirás alapján, rájuk kirótt nyugdíjjárulékokkal hátralékban maradtak, •—• a fizetés alól fölmentve, a nyugdijintézeti tagok sorából törülte azon indokolással, hogy »miután a nevezettjavadalmasok megadóztatásának jogi alapja legalább is kétes, a bizottság nem érzi magát följogosítva bárkivel szemben is kétes alapon való követelésre.« Per analogiam maga ezen .tény úgy tűnik föl, mintha a virilistákat fölmentenék az állami adók fizetése alól, hogy azután az adózó misera plebs önmagára maradjon. Eltekintve attól, hogy minden kivétel és kiváltság sebet ejt a törvényen, a fentjelzett határozat egyenesen beleütközik a nyugdijintézeti alapszabályokba. A hivatkozott 1. §-ban kivett javadalmas apátok, prépostok és kanonokok sorába egyátalán nem tartoznak a lelkész-kanonokok, mert azoknak jövedelmét, mint lelkészeket a 32. §. kategorice minden kivétel nélkül a hivatalos lelkészi kongruaösszeirás alapján, mint kanonokokét pedig a 40. §. a kinevezés alapján rendeli megadóztatni. A jogi alap tehát nem képes, hanem az alapszabályokban kétségtelenül van meghatározva és mindaddig, mig a 32. §. közgyülésileg nem lesz módosítva, a kp. bizottság — mely a vágujhelyi prépost-plébános e tárgyú fellebbezését 1904. aug. 31-én »saját hatáskörében nem vélte elintézhetőnek« — nem lehet illetékes ily nagy horderejű és a nyugdíjintézetet megkárosító elvi határozat meghozatalára s illetve végrehajtására. Távol legyen tőlem még a gondolata is annak, mintha ezen felszólalással a 4 érdekelt javadalmasnak — kik önkéntes nagylelkű adományaikkal lelkészi kongruájukat meghaladólag járultak már a nyugdíjintézet vagyonának gyarapításához — tiszteletreméltó személyét akarnám érinteni; ámde a jogegyenlőség és osztóigazság elve és az intézet jövő sorsa, sürgősen követelik a jövedelem alapszabályszerű fokozását. Mert a 61. §. értelmében már a közeledő 1906. évben a fölemelt nyugdijak fognak kiszolgáltatni, például az 50 évig szolgált nyugdíjasok 2000 kor. nyugdijat kapnak (46. §.) vagyis 800 koronával többet, mint az eddigiek! Kérdem, honnét veszi majd az intézet — ha csak az 56. §. proHónapos szobában lakott egy öreg házaspárnál; jó barátok, akik vigasztalták mig pénze volt, mind elmaradtak és igy egész egyedül élt. Az idei nedves ősz betegessé tette, köhög'ött sokat, szállásadói szánalommal hallgatták éjről-éjre, jó népek voltak. Az öreg asszony napról-napra biztatta, hogy utazzék a fővárosba és gyógyíttassa magát. — Majd elmúl tavaszra, volt a férfi válasza. Azonban a ködös esték rosszabbították baját és igy mégis nagynehezen rászánta magát Smidt, hogy elutazzék. Ismét január volt, mikor megérkezett a fővárosba. Kocsiba ült, meghagyva a kocsisnak, hogy egy ismert specialistához hajtson. Edér doktor egy elegáns nagy ház első emeletén lakott. Smidt becsengetett, mire az inas ajtót nyitva, bevezette a váróterembe. — A doktor úr egy félóra múlva haza jön, méltóztassék helyet foglalni; mondotta udvariasan és odatolt egy kopottas karosszéket, azután kiment. Smidt állva maradt, nézte a karosszéket. .. különös, mintha látott volna ehhez hasonlót valamikor régen, —- majd a szomszéd-szobából áthalatszó hangos beszélgetés vonta el figyelmét. — Dezsőké fogadjon már szót, haza jön a nagyságos asszony és mi még mindig nem mentünk el sétálni. — Én nem akarok, — volt a dacos felelet. — Majd felöltöztetem, hallatszott erélyesen. — Nem. Ezen kis vitát több ajtócsapás követte, majd a váróterem ajtaja nyilt fel és halkan beosont egy elragadó szépségű fiúcska, az egyik lábán félig felhúzott bokavédője lógott le és a blúza is rendetlenül lógott vállacskáján. — Egy bácsi! mondotta kedves hangon, apuskát várod ? Smidt meglepetve nézte a szép fiút és ennek gyönyörű kék szemeit. — Igen pubi, a doktor úrra várok, hogy hívják magácskát? i

— Dezsőkének, és téged? -r— Valamikor én is pubi voltam, de most már öreg bácsi vagyok. — Azért olyan ráncos az arcod •— felelte ártatlan gyermekes őszinteséggel Dezsőké. Smidt nevetni kezdett, mi köhögésbe fúlt. — Bácsi te köhögsz ! ülj ide, ne arra a régi karosszékre, papus mindig ki akarja dobni, de anyuska nem engedi és tovább lökte a megvetett bútort. — Jó kényelmes hely, inkább ide ülök, mondotta és összehúzva szemeit, nézte a széket — majd egyszerre, mintha varázsütés volna, maga előtt látta "az ő régi lakását, a melyben egy ilyen szék volt. Reszkető hangon kérdezte a kis fiút: — ÍTogy hívják az édes anyuskádat ? — Leona a neve, ép oly szeme van, mint nekem. Mondotta büszkén Dezsőké. Jobban tudta azt már Smidt, ismerte ezeket a csodás kék szemeket. Az ajtó újra felnyilt és a szobalány elvitte a szép kis fiúcskát, Smidt elvált felesége gyermekét. A férfi leborult az ő régi kedves karosszékére és keservesen sirt — már tudott. Elment, mielőtt a doktor haza jött és kitámolygott az utcára. Sirolin 5> voSSÄÄ^«^; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut lábbadozőknál influenza után i— ajánltatik. — > ugy mint Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc).