ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-12 / 11. szám

A munkából az oroszlánrész a katholikus sajtóra esik, mely nem paktál senkivel; az igazságot bátran kimondja; a sebeket erős lélekkel orvosolja; mely nem keresi sem fent sem alant az emberek tetszését, hanem csak az Istennek és a közügynek szolgál. — Kapaszkodás. Az ébredő Olaszországban vannak heves vérű italianissimik a keresztény táborban is, kik, csakhogy már elérkezzék az általános ker. politikai szervezkedés, készek feladni a pápa szuverenitásának dogmáját, és azt hirdetik, hogy a pápának nemcsak világi hatalomra, hanem egy talpalatnyi földterületre sincs szüksége függetlenségének megóvására. Ezen türelmetlen keresztény demokratákat fenyegeti meg X. Pius pápa Svampa bibornokhoz irt, márc. i-ről kelt levelében. Mi köze az olasz belpolitika e privát ügyének a külföldi politikához, , hol a püspököknek nincs konkrét utasitásuk és megbizatásuk a Szentszéktől, mint az olasz püspököknek az olasz népies akcióra nézve. Mi köze pláne az új brevének Széchenyi püspök bojkottált körleveléhez ?! A »M. Á.« azonban mégis belekapaszkodik e levélbe, s abban a győri körlevél és a maga »dogmatikai tételeinek« megerősítését látja! Most végre az »Alkotmány« is megmozdult, és sommás nagymosást tartott a félévi tartozás fejében. De mivel a »M. Á.« voltaképen az »Esztergomnak« adresszálta pénteki cikkét, mi sem hagyhatjuk szó nélkül. E cikk az eddigieknél is jobban bizonyítja, hogy az »Idok tanuja« már teljesen irányt vesztett, s azért teljesen fölösleges, sőt veszélyes lett. Mivel érzi, hogy régi pozícióját teljesen elvesztette, kapaszkodik, kapkod a szalmaszál után, s nem veszi észre, hogy e közben még jobban sülyed. Legutóbbi cikkével úgy akarja feltüntetni magát, mint a püspöki tekintély egyedüli védelmezőjét! Oly járatlanságot tételez fel a főpapi körökben, hogy az egyház politikai jogait feladni hajlandó és lakáj-dogmákat gyártani kész, tehát a dogmatikai téren laikus önkéntes pártfogóra ráhederit ? ! »A pap hivcinek lelki vezére, de e vezéri hatalmát a szeretet, a türelem, a jó példa erejével kell szolgálnia . . . és nem kortes verekedésekkel.« Ohó! a gondolatjel helyén szántszáudékos hamissággal ki van hagyva a fődolog ! A pap jó példája és a korteskedés között állnak az aktiv politikai jog legfontosabb 'ténykedései: a jelölt üdvözlése, elkísérése, a jelölt érdekében mondott beszéd, a választók összetartása, urnához való "vezetése — mit a győri püspök el akart tiltani! Nyilt kártyákat követelünk! Képes-e a »M. Á.« oly árulásra, hogy a papság e jogait tisztességtelen eszközöknek bélyegezze s azt elkobzandóknak ítélje, mint a győri körlevél ?! Akkor majd meglátjuk, mit szólnak ezen állásfoglaláshoz előfizetői ? ! Ha pedig a győri körlevél sorsát akarja tudni, noha patrónusának jobb szolgálatot tesz, a pártok féltékenysége következtében békés, szilárd kormányzati rendszerre még gondolni sem lehetett. Ilyen forradalmi viszonyok és általános elégedetlenség közepette a szociális eszmék is termékeny talajra találtak s a döntésre hivatott | párt már körülbelül sejtette hatalmának s uralkodásának tetőpontját. — De ime . . . kiütött a háború s egy csapásra megváltoztatta a helyzetet. Abban a pillanatban, a mint hire járt, hogy Japán kész harcba szállni az orosszal, mintha valami nagy elektromos szikrát akartak volna kicsalni a nemzetből, ugy rázkódott meg az a maga egész valójában. Egy gondolat uralkodott mostantól kezdve az egész országban, mintegy egységessé téve annak minden porcikáját: t. i. a háború gondolata. Megüzenésére mindjárt fel is ébredt a régi japán szellem, mely addig csak amolyan alamuszinak, szunnyadozónak és betegnek tünt fel mindnyájuk előtt. Ez a 40 millióból álló nép e pillanattól kezdve csak egy célt ismert: a haza becsületét, s csak egy tervnek a kivitelére határozta el magát: győzelemre, vagy pedig halálra. Az újonnan megválasztott kamara csakhamar el is felejtette a régi egyenetlenségeket és ellenvéleményeket s három napig tartott ülésében minden ellenvetés nélkül eleget is tett a kormány követelményeinek. Mindenekelőtt a hazáért s annak javáért, boldogságáért kell fáradozni! Ez volt a jelszó. Az egész nép tudatában volt ebbeli szigorú kötelességének. Minden felesleges kiadástól tartózkodtak; a gazdag megtagadta magától azt, amit nem épen látott szükségesnek a maga számára; a szegény ha agyonhallgatja, tudja meg, hogy az a lehető legnagyobb kudarccal végződött, nemcsak itthon, hanem a Vatikánban is. Az ország hercegprímása is elitélte azt, elitélték a püspöki kar legkimagaslóbb alakjai, s a Vatikánt soha ilyféle liberális és egyházellenes levelekkel többé lépre nem vezetik. A szentszék is politikai téren a tapasztalatok útjára van utalva. A kath. hirlapirói nyugdij-intézet igazgatója már pártfogásába vette az »Idok tanujat.« Vezesse azt szerencsésen penzióba ! A politikai viszonyok előhaladott kialakulása között annak már se tere, se célja, nincs; csak konfúziót és egyenetlenséget okoz. A kifejlődött és széles körökre terjedő keresztény politikai mozgalomban finomabb, biztosabb és mindenekelőtt megbízhatóbb dogmatikai érzékre van szüksége egy katholikus sajtó-orgánumnak, hogy a vezetésre, irányadásra igényt tarthasson. Brúnó. Az „Esztergom—Párkány—Nána h. é. villamos Yasut" Yárható forgalmának megállapítása. — Az >Emlékirat* második része. — II. A) Teheráruforgalom. I. Jelenlegi vasúti helyiforgalom. Esztergom állomás teheráruforgalma az utolsó években körülbelül 10,000 tonnára, Párkány-Nána állomásé körülbelül 20,000 tonnára rúgott évenként ; ha ezen mennyiségből Esztergomnál a tengelyversenyre mintegy Vä-ad részt, vagyis 3,000 tonnát és Párkány-Nánánál az átrovatolásokkal együtt 8,000 tonnát levonásba hozunk, ugy ezen vasútnak helyiforgalmát az Esztergom város és pályaudvar viszonylatokban 7,000 tonnával és Párkányról és Esztergomról a párkány-nánai állomáshoz és megfordítva 12,000 tonnával megfelelő biztonsággal számithatjuk. A tengelyfuvar az első viszonylatban 16 fillér 100 kilogrammonként, a második viszonylatban 20, illetve 24 fillér 100 kilogrammonként; ha tehát a h. é vasút díjtételeit 14, 16, illetve 20 fillérrel számítjuk, a vasút bevételez ezen szállítmányok után : acl 1. 800 waggon á 14 kor. — 11,200 kor. ad 2. a) 500 waggon á 20 » === 10,000 » b) 700 waggon á 16 » = 11,200 » Összesen 2,000 waggon 32,400 kor. 77. Atmeneti forgalom. A tranzito díjtételeket az »esztergom—párkány-nánai« viszonylatban tekintettel a tengelyfuvarra és az uj h. é. vasút szállítóképességére következőleg vettük föl: 100 kg.-ként A) osztályba tartozó áruk . . . . . 16 fillér 1. külön!. díjszabásba tartozó áruk . 14 » 2. különl. díjszabásba és viszont még a legutolsó megtakarított fillérét is a háború céljaira fordította. S nemcsak a pénz, hanem a véradót is minden panasz nélkül fizette meg a nép. Csakhamar behívták a chinai háborúban már kipróbált, öreg, harcedzett katonákat, mint a kik igazi magvát és támaszát képezték a fiatal legénységnek. Ezek a katonák feleségeiket, gyermekeiket, háztartásukat stb. . . . mind otthon hagyják, s csak akkor, mikor már útnak indulnak és elbúcsúznak öveiktől, kisérik el őket a következő állomásig. Nem sírnak, nem jajgatnak a búcsúzás szomorú pillanatában, mert tudják, hogyha egyszer a haza javáról s boldogságáról van szó, akkor semmiféle érzékenykedésnek többé már nincs helye s azért ép olyan bátorságot és áldozatkészséget tanúsítanak mint azok, a kik a harctérre menve, elbúcsúznak tőlük tán örökre. A hazáért minden áldozatra készek. Ilyen néppel azután természetesen minden célt el lehet érni és épen azért, mert ilyen szilárd az érzülete és tántorithatlan a jelleme, nem csoda, ha egykor, mikor egy életveszélyes mérkőzésről volt szó és a vezér ama kérdést intézte a harcias néphez, hogy kicsoda kész már az esetleges halálra, a mérkőzéshez szükséges 20 férfiú helyett azonnal 2000 ajánlkozott késznek szolgálatára és azon veszekedett, hogy hát melyikük méltóbb a hősi halálra. I Mindenesetre Japánban is megköveteli a természet a maga jogait, s azért az itteni családi körökben is fájdalmat és szomorúságot okoz a harcban elesettek hire. De az érzékenykedésen csakhamar erőt vesz a bátorság. Részvéttel viB) és C) osztályba tartozó áruk ... 12 fillér 3. különl. díjszabásba és I. kivételes díjszabásba tartozó áruk 10 » E díjtételek valamivel olcsóbbak, mint az úgynevezett zogoriai baréme, melynek alkalmazásánál a m. kir. államvasutak a csatlakozási forgalomban rendszerint egy fél kezelési illetéket röviditenek, minek folytán a tervezett vasút ugyanezen kedvezményre, különösen közvetlen díjtételek képzésénél okvetlenül számithat: Az átmeneti forgalomban a következő szállítmányok veendők figyelembe: a) A szénszállítás. Ezt a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következőkben ismertetjük : A szénbányák közül: Annavölgy-Sárisáp, Bánhida, Dorog, Ebszőny és Tokod a legutóbbi években a legforgalmasabb viszonylatokban pl. Diószeg, Érsekújvár, Galánta, Nagy-Surány, Nyitra, Oroszka és egyéb állomások 41,240 tonna szenet szállítottak. Ezen állomásokra ugyanezen időben más belföldi szénbányákból (többnyire Salgó-Tarján) 39,505 és sziléziai szénbányákból 81,037 tonna érkezett, összesen tehát 161782 tonna szén küldetett; e mennyiségből 80,745 tonna magyar szénre esik. Az előbb emiitett 5 szénbányának szénszállításai, illetve termelő képessége tavaly 611,615 tonna volt (főleg Budapestre) tehát oly nagy, hogy azok a dunabalparti szükségletet bőven fedezhették volna. Minőségileg az esztergomi szénbányák termékei a Salgó-tarjániéhoz hasonlók, tehát biztosan arra lehet számítani, hogy a nevezett szénbányáknak sikerülni fog azáltal, hogy az uj vonalon a szállítási díj a tokodvölgyi díjtétellel szemben 17 — 24 fillérrel és a salgó-tarjáni díjtétellel szemben 27—34 fillérrel, a bánhidainál 6—-12 illetve 13—19 fillérrel csekélyebb, a magyar szenet teljesen sőt a sziléziai szenet is részben kiszorítani. Ezt a szállítást, messzemenő óvatossággal az egyéb magyarországi szénbányákból eddig szállított mennyiségnek nem egészen 3

/4-ed részével vesszük fel, a sziléziai bányákból eredő szállításokat egészen figyelmen kivül hagyva. A szénszállítmányokat ez alapon 70,000 tonnára == 7,000 waggon-ra becsüljük. Feljegyezzük itt, hogy az » esztergomi—szászvári« szénbánya r.-t. Csolnokon 40—50 millió métermázsa szénmennyiséget képviselő kitűnő minőségű széntelepet talált és annak kiaknázására az előkészületek már folyamatba tétettek, a menynyiben a legutóbbi közgyűlésen 1.000,000 K szavaztatott meg a-kiaknázás berendezésére. b) A budapest—esztergom—füzitői vasút mentén fekvő cementgyárak 4,000 waggonnál többet szállítanak évente, és az uj összeköttetés folytán forgalmuk tetemesen emelkedni fog; ezért a tervezett vasútra onnan legalább 2,000 waggon vehető számításba. c) A budapest—esztergom—füzitői vasút mentén fekvő kőbányák és mészművek legkevesebb évi 2,000 waggonnál volnának számításba veendők; ennek is csupán felét vesszük itt számításba. seltetnek egymás iránt, főleg a hazáért hősiesen kiszenvedett ifjak szülei és folyton csak azzal vigasztalják magukat, hogy hiszen úgyis meg kellett (azoknak) volna valamikor halniok, hanem az ilyen hősi halál mégis sokkal szebb és dicsőbb, mint a természetes kimúlás. Minden faluban talál az ember özvegyeket és árvákat támogató egyleteket. Az a rettenetes nagy teher, melyet a háború a nép vállára nyom, valóban nyomasztólag hat mindenkire, de azért a hazafias gondolkodásmód szegényt, gazdagot; gyermeket, férfit, nőt, aggot egyaránt felbátorít olyannyira, hogy a csüggedésre még gondolni sem mer többé. Egy hires tudós azt állította egyszer, hogy az emberi szellem nagysága arányban vau az áldozatkészség nagyságával. Minél nagyobb mérveket ölt valakinek az áldozatkészsége, annál magasabban áll az ő szellemi nívója. S ha most tekintetbe vesszük azt az álláspontot, melyet a japán nép a háborúval szemben már eddig is elfoglalt, önként arra a meggyőződésre jutunk, hogy Japán e tekintetben az összes népek között a legmagasabb polcon áll, s már a lehető legnagyobb rangra tett szert. De hát tényleg hatalmás népnek kell a japánokat tartanunk? Még nem egészen, mert fejlődésük tökéletes stádiumát tulajdonképen még nem érték el, amin nem is lehet csodálkozni, mert hiszen Japán az összes nrűvelt nemzetek között a legfiatalabb. Kultúrája csak 30 éves, következőleg még jó hosszú ideig kell várnia, mig oly műveltségi fokra tesz szert, mint a többi európai művelt államok. Egyelőre csak olyan enfant ter-