ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-05 / 10. szám

nyösebb elhelyezést nem találtak volna, mint épen Esztergom város területén és vidékén, hogyha a szóban forgó vasutösszeköttetés által nyújtott köz veden bekapcsolás a világforgalomba megvalósult volna. A " szén olcsósága, a viziut és két fővonal közelsége mind oly megbecsülhetien tényezők, a melyekkel együttesen más város hazánkban nem rendelkezik. Bátran állithatjuk tehát, hogy az eddig létesült ipartelepek, hogyha a szóban forgó vasutösszeköttetés fennállott volna, túlnyomó részben Esztergom város területén létesíttettek volna. Elérkezett a tizenkettedik óra, melyben az eddigi mulasztás még pótolható. Küszöbén állunk az önálló vámterület megvalósulásának. Ennek legelső előfutárja az lesz, hogy a bécsi nagyiparosok saját existenciájuk érdekében a magyar fogyasztó-piacot Magyarországban létesitendő fiókipartelepekkel fogják kiszolgálni. Ezért, ha megteremti Esztergom város közönsége minden halogatás nélkül azonnal a szükséges előfeltételeket, ugy kétségtelen, hogy rövid idő múlva magyar Birmingham válik Esztergomból. Sajnos, hogy Esztergom város pénzügyi viszonyai nem engedik meg, hogy a közterhek emelése nélkül megfelelő anyagi áldozattal járuljon hozzá a szóban forgó vasút létesítéséhez. De kérdem, hogyha arról van szó, hogy a jövőbeni gazdagodás biztos alapját lerakják, nem-e kell minden erő megfeszítésével a szükséges terhek elvállalásával — bármi nehezen esik is — a megkívánt anyagi áldozatot meghozni? Kérdem, tekinthető-e anyagi áldozatnak az, ami végeredményben dúsan gyümölcsöztető befektetést képez ? Nem-e veszünk szívesen kölcsön 100 forintot, ha azzal megszerezzük az eszközt arra, hogy ezreket megkeressünk. A szóban forgó vasút tervezője szívesen foglalkozott azzal az eszmével, hogy Esztergom város közönségének minden anyagi áldozat nélkül, sőt közvetlen biztos vagyonosodással biztosítsa a szóban forgó vasúti alkotást. Ide irányul az a javaslat, mely jelenleg a város közönségének elhatározása elé terjesztetett és mely röviden a következő: A vasút várható üzleti bevételeinek egy része szolgáljon a tőkebeszerzés alapjául. E célból a rendesen alkalmazni szokott díjszabásoknak egy hányada nem magában a díjszabásban, hanem külön illeték alapján szedetnék be. Vagyis a majdan érvényesítendő díjszabás fuvardijtételei és ahhoz adandó pótilleték — surtaxe — együttvéve adná a szokásos rendes díjtételt. A pótilletékek pedig arra fordíttatnának, hogy a következő financiális transactio alapját képezzék. Esztergom város közönsége e pótilleték bevételek engedményezése ellenében évi 30,000 koronát biztositana 50 éven át a vasútnak. Az engedményezett pótilletékekből befolyó évi bevételek az idemellékelt szakszerű számitások szerint sokszorosan többre becsülhetők, mint a fenti 30,000 korona évi garancia. Vagyis többszörös fedezet áll rendelkezésre szemben az elvállalt garanciával. Természetes, hogy a fedezet csupán a garancia erejéig képezné a város tulajdonát és a fölösleg a vasúti részvénytársaságnak volna térítendő. A pótilletékeket az engedményezés folytán az üzletkezelő államvasutak félévenként közvetlenül a város pénztárába fizetnék be, a felesleget pedig a város átadná a részvénytársaságnak. E javaslatom alapján a garantált 50 évi 30,000 K, az építési tőke tetemes részének beszerzésére szolgálhatna. Ugyanis 600,000 K építési tőkerészletet szerezhetne be a város eme garanciája alapján, a vasút tervezője. Viszont az 1.200,000 K körül mozgó építési tőkének hasonösszegű hányada fejében kibocsájtott részvényeket tehát 600,000 K névértékű törzsrészvényeket bocsájtana vállalkozó ingyen a város tulajdonába. Vagyis a város 600,000 koronával gazdagodnék mindert effectiv ellenszolgáltatás nélkül. Hogy ezek a 600,000 K névértékű törzsrészvények tényleg ilyen értéket képviselnek, igazolja a mellékelt rentabilitási számítás. Mely számítás — ha becslés is — és mint ilyen nem garantálható, de mindenesetre garantálva van az, hogy ezek a címletek 90 éven belül teljes értékben kisorsoltatnak. Mert a vasúti részvénytársaság bevételei első sorban a címleteknek felsőbb helyen jóváhagyandó törlesztési tervezete alapján való kisorsolásokra fordíttatnak. Az itt előadott javaslatnak csupán az a hibája, hogy annak felsőbb jóváhagyása, ha a város közönsége meg is szavazta, kétséges. Kétséges első sorban azért, mivel a rendes díjszabások megcsonkítása az üzletkezelő államvasutakat is sújtják, mint akik számot tartanak, hogy az üzletkezelésért a rendes dijszabásszerű bevételek felével kárpótoltatnak. Kétséges továbbá azért, mivel a felsőbb hatóságok, ha legkisebb aggályt látnak abban, hogy a 30,000 K garancia határozatlan, mert előre absolut pontossággal meg nem állapitható, rizikót képez a város közönségére nézve, ugy ebből az okból nem hagyják jóvá. Miután azonban a garancia ellenében biztosítandó 600,000 K névértékű törzsrészvényeimletek az adott esetben okvetlenül teljes ellenértéket nyújtanak, mégis megkísértendő volna az itt előadott javaslat felsőbb jóváhagyását kieszközölni. Mindazonáltal ajánlatos egyúttal arra a sablonos útra is lépni, mely vasutak alapításánál szokásos. És minden időveszteség kímélése szempontjából ajánlatos volna, ha a város közönségének elhatározása elé terjesztett és fent előadott javaslat megszavazása kapcsán e határozat egy alternatív módozat megszavazásával is kiegészíttetnék. Ez az alternatív módozat az volna, hogy a város közönsége minden garancia mellőzésével üti a markát... Alig várja, hogy a húzást közzé tegyék. Megy a pénzért. Bizonyos levonással ki is fizetik. Begyűri a rengetek pénzt zsebébe s indul. Az ajtónál valaki áll. Biztosan az inas. Mit is tesznek ilyenkor a nagy urak ? Benyúl zsebébe, kihalász egy tizest.s feléje nyújtja. Biztosan inas vagy mi ? Hagy lássa, ki az igazi úr. Az elneveti magát. »Köszönöm Keserű úr, nem tartozik nekem.« Meghökken, mert főnökére ismer. »Bocsanat« hebegi zavartan. — »Oh, kérem Keserű úr, semmi sem történt. Ha úgy tetszik, együtt mehetünk.« Karonfogva megindulnak. »Mily óriási változás. Bizonyoson látta, hogy nyertem. Eddig észre sem vett« gondolja Jónás ur. De azért boldog. Beülnek egy hintóba. Röviden haza érnek. A főnök úr bekíséri az »édes Jónás urat.« Nagy megtiszteltetés lett volna még tegnap. Ma azonban természetesnek találja ezt is Jónás úr. Klárica egy levéllel fogadja. A jó, a kedves Pali bácsi, aki Erdélyben lakik, irja, hogy szeretné már őket megint látni. írják meg azonnal, mikor várhatják őt a vonatnál. Mert biz ő máskép nem talál hozzájuk ebben a rengeteg városban stb. stb. Különben csókolja mindnyájukat . . . Szóval többet. — »Mit irsz neki Jónáskám, melyik napon várjuk Pali bácsit ?« »Micsoda Pali bácsit? Ja, az öreget. Mit irnék neki? Semmit!« Kivesz egy százast. »Kérlek rendelj valami finomat. Vacsorára szívesen látjuk kedves »kollega« urat.« — S megveregeti volt főnöke vállát. »Egy távoli rokon vagy ki irt. Olyan régi módi bácsi. Tetszik tudni. Lehet, hogy nem is rokon. Olyan magyar sógorság az egész. Tetszik tudni mindenféle izék vannak a világon.« »Klaricam!« súgja oda nejének: »Azokkal a büszke rokonokkal ki kell békülni minden áron. A' izé, a Pali bácsival meg nem nagy becsületet vallunk. Nem kell írni semmit. Csak maradjon otthon a bagaria csizmájával. Tudod nem tehetem. Mit szól az előkelő rokonság . . . Rendelj olyan vacsorát, hogy ez is jól lakhasson egyszer életében. Te! nem is olyan nehéz urat játszani !«. Walter György. 200,000 K névértékű törzsrészvény átvételét biztosítaná. Az e célra szükséges tőkét a város kölcsön utján évi 10,000 K ötven éves járadék alapján szerezné be, amely járadék céljaira az átvett részvények osztaléka nyújtana előbb-utóbb teljes fedezetet. A mellékelt becslés szerint a járadék kétszerese állana az átvett részvények várható osztaléka alapján rendelkezésre. E becsléstől cl is tekintve, kétségtelen, hogy a járadék rövid időn belül fedezetet találand az osztalékokból és mindenesetre garantáltatik, hogy a 200,000 K névértékű címletek teljes értékben kisorsoltatnak, vagyis az engedély-idő tartamán belül az egész összeg a városnak megtérül. Tehát a legrosszabb esetben annyiból állana az anyagi támogatás, melyet az itt előadott második javaslat alapján a város nyújtana, hogy 200,000 K kamatnélküli kölcsönt adott a vasútnak, mely kölcsönt a vasút 90 év alatt visszafizeti a városnak. De ez esetben is megkapja az uzsora kamatokat abban az óriási gazdasági lendületben, melyet a szóban forg'ó alkotás biztosit a városnak és érdekelt közönségének. Budapest, 1905. február hó 25. Török Emil. — Független keresztény Magyarország. Szállong-kering a hir, hogy a Kossuth-párt és a néppárt a győzelem mámorában — melyet szövetkezésükkel vivtak ki — nagyon összebarátkoztak és hosszabb időre is szeretnének együtt maradni további sikerek elérésére. De még két nagy ür választja el a két pártot: a közjogi alap különbsége és a keresztény alap. Tulajdonképeni fúzióról tehát most szó sem lehet. De még a közel jövőben sem. Sokkal jobban nivellálódnia kell a 67 és 48 közötti különbségnek, hogy a két párt összeolvadhasson. Nem tanácsos a reálunio eszméjét oly rohamosan feladni. A reálunio alapján Magyarország a legújabb időben szépen fejlődött, nemzetileg is megerősödött. De hogy a perszonálunio az ország megerősödését vagy gyengülését fogja-e hozni, azt biztosan senki sem merné előre megmondani. Maga Apponyi mondta január 27-én: Die Braut ist zu schön !! A perszonálunio a nemzetiségek felülkerekedését, Horvátország elszakadását is vonhatja maga után ! Ne bízzunk túlságosan saját erőnkben! De ha fúzióról ezidőszerint nem lehet szó, felmerülhet mindenesetre a tartós koalíció, az állandó block kérdése keresztény. alapon /! A Kossuth-párt látta most, mire jutott a néppárt első tá?nogatása révén: megduplázódott. Ezért hálából méltán felvehetne programmjába a keresztény politika főelveit: a polgári házasság revízióját, a felekezetnélküliség eltörlését, a nemzeti, de hitvallásos iskolát és a kath. autonómiát. A Kossuthpártban most úgyis túlnyomó számban vannak a katholikusok. Csak ki kell tessékelni Barta Ödönéket és Komjáthyékat s a keresztény programmnak senki sem állna útjában. A két párt koalíciójával keresztény alapon meg volna teremtve a független keresztény Magyarország politikai pártja, mely úgyis legjobban fejezné ki az ország közvéleményét s mely óriási többségre számithatna a választásoknál. Mindkét párt egy volna a keresztény elvekben, de az egyik az ország füg-getlenségét 67-es alapon, a másik 48-as alapon vélné megvalósíthatni. Győzzön a jobb! Éljen a független keresztény Magyarország! A szikra. Nro. 2. Még a mult évfolyam 48. számában figyelmeztettük az illetékes köröket ama végzetessé válható veszélyre, mely építőmestereinket fenyegeti azon szomorú tény kapcsán, hogy a városunkban alig másfél év óta fennálló « Építő iparosok és iparossegédek szak- és önképző egyleté «-t a piros zászlós szocializmus itteni «fiókegylete» a tönk szélére juttatta. Óva figyelmeztettük iparosainkat az ilykép elhintett szikrára, mert a történet is számtalan esettel bizonyítja, hogy lángra kap Sirolin 2 tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut ÍJSS?" lábbadozóknál influenza után A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: úgymint és különösen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). I