ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-24 / 52. szám

Pál, kir. tanácsos elnöklete alatt működik s leg­közelebb elszámol kiküldetéséről A szinügyi bizott­ságról Földváry István dr. mondta, miszerint meg­van benne a jóakarat az állandó színház építésére, de nincs ehhez való anyagi eszköze, igy hát jobb időket vár. Érdekesnek Ígérkezett a halastó ügye, azonban a sok puskapor nem robbant fel, mert a kezdeményezők elnöke Lintner János kijelen­tette, hogy miután Corchus Bélával a város már szerződött is, hogy itt az Öregtóból halastavat csináljon s miután az alakítandó részvénytársa­ságnak is csak az volna célja, miszerint egy halastógazdasággal a város érdekét szolgálja, — az ajánlattól visszalép. Ebben a nyilatkozatban a halastó részvénytársaság megszűnt létezni. Több folyó ügy sima elintézése után a közgyűlés újévi üdvözletekkel ért véget. * Kegyes adományok. A népkonyha ré­szére ujabban adományoztak: Bleszl Ferenc csa­ládja 40 koronát; özv. Laczkö Pálné 10 koronát; dr. Gedeon Kálmán 25 koronát; Andrássy J.-né 10 koronát; Deszáth-JIaynald Mária 10 koronát. Fogadják a kegyes adakozók a szegények nevé­ben a jótékony-egylet hálás köszönetét. * Közgyűlés. Esztergom vármegye törvény­hatósága jövő hó 25-én rendkivüli közgyűlést tart. * A honti főispán. Szabó Mihály honti fő­ispán a következő levélben búcsúzott el külön­külön Esztergom törvényhatóságának tagjaitól: Igen Tisztelt Törvényhatósági Bizottsági Tag Ur! Főispánná történt legkegyelmesebb kineve­zésem folytán az Esztergom vármegyében viselt főjegyői tisztségemtől meg kell válnom. Huszonhárom évig szolgáltam ennek a ne­mes vármegyének közügyeit s megvallom, fájdal­mas reám nézve az a pillanat, a mikor a főjegyzői tollat leteszem. De másrészt vigasztal az a tudat, hogy ezen huszonhárom év egész folyamán át, a Tekintetes Törvényhatósági Bizottsággal való együttműkö­désem zavartalan volt s hogy eltávozásommal Tisztviselőtársaim közül, azoknak előmenetelére nyújtok alkalmat, akik az előléptetésre már régen érdemeket szereztek. Amidőn tehát hálás köszönetemnek adok kifejezést azon rokonszenvért s támogatásért, melyben az Igen Tisztelt Bizottsági Tag Ur min­denkor részesíteni szives volt, tiszteletem nyilvá­nítása mellett hazafiúi üdvözlettel maradtam Esztergom, 1905. december 7-én, igaz hive B. Szabó Mihály. Ezen levélre a Mélyen Tisztelt Bizottsági tagok a 21-i közgyűlés idevonatkozó határozatá­ban együttesen feleltek. Hontból azonban kuruc hirek jönnek eléje. A megyebizottsági tagok — mint lapunkat tudósítják, — 5000 forintért négy fekete lovat vettek, mert senki sem akarta lovát arra felhasználtatni, hogy a bevonuló főispán me­netében a koporsós szekeret huzza. Ugyanis a jó honfiak halottas menetet terveznek. Száz apró fekete zászlót is készítettek és egy fekete sárgára festett bitófát, mint a hogy. a komáromiak tették. A házakat fekete lobogóval fogják fogják felci­comázni. Tudósítónk irja, hogy az elkeseredés oly nagy, miszerint nagyobb veszedelmektől le­het tartani. * Az uj rendőrkapitány. Mint előre jeleztük, Unger Hugó alkapitány, ma Esztergom sz. kir. város kinevezett rendőrkapitánya. Szerdán délután szóbelileg és személyesen adta tudtára Horváth Béla főispán, hogy január i-én, mint kinevezett kapitány átveheti a hivatalt. Uray István dr. eddigi helyettes rendőrkapitány, v. megyei tb. főjegyző, Esztergom vármegye főispánja mellett a titkári teendőket fogja ellátni ideiglenesen, miután báró Jeszenák István január i-ével foglalja el hivatalát a belügyminisztériumban. Uray István dr. tb. fő­jegyzőt nem nevezik ki főispáni titkárnak, minek oka értesüléseink szerint a jelen politikai viszo­nyokban keresendők. A rendőr kapitányi állás vég­leges betöltése közmegnyugvást szült. Oly régóta húzódik ez a kellemetlen emlékű botrányok ide­jétől, hogy a város minden polgára örülhet, mi­szerint egy a város viszonyait ismerő ember, a rendőrségnek régtől kipróbált munkabíró, szorgal­mas hivatalnoka került azon intézmény élére, mely a város anyagi és erkölcsi létkérdésével szoros összefüggésben van. A volt helyettes kapitánynak inkább kinevezése, mint működése keltett ellenszen­vet. Idegen ember sitt, hol a családi élet már szinte tultengésbe ment, nem jó szivvel nézték működését, pedig ő szívvel-lélekkel csüngött hivatalán s min­den bűnéül felrótt intézkedését a jóakarat vezette. Volt azonban valami hibája s ez, hogy hatósági mivoltát nagyon is kidomborította a város előtt. De ezt is meglehet érteni, ha figyelembe vesszük azt a fogadtatást, melyben része volt. A rendőrség­vezetése tiszta kezet és erélyt is követel, ez pedig benne megvolt s most, mikor hivatalából távozik, mindenesetre önmagának is be kell ismerni, hogy jövőjére kiható nagy tapasztalatokat szerzett. Utódja, Unger Hugó a fokozatos emelkedés el­vénél fogva is megérdemli a kinevezést. Hisszük és reméljük, hogy az uj kapitány igazságos őre lesz a törvényeknek és mint buzgó polgára Esz­tergom városának, a közjó érdekében kifejtendő munkájával fog kitűnni. * Eljegyzés. Födi Félix helybeli tekintélyes nagykereskedő, az esztergomi m. kir. dohány nagy­áruda és banküzlet tulajdonos eljegyezte Sonnen­feld Szidike kisasszonyt, Sonnenfeld Bernáth dr. vágujhelyi ismert ügyvéd leányát. * Időszerű munka. Szombatfalvy Albert nyug. államrendőrségi tanácsos egy nagyon idő­szerű munkát adott ki. Címe: »Képe a magyar­országi választókerületeknek, az általános választói jog alapján.« A munka világos tájékoztatást nyújt arra nézve, hogy nemzetiségi szempontból mily helyzetet teremthet az értelmiségi és milyet az általános alapon való választás egyes választó­kerületekben, törvényhatóságokban és az egész országban. A jelen válság egyik sarkpontja most az általános választói jog kérdése, melyhez sokan hozzászólnak talán elég készületlenül. Ezen gon­dos statisztikai munkát akár ellene, akár mellette vagyunk, érdemes, sőt hasznos áttanulmányozni. Egy példány ára 50 fillér. Megrendelhető a szer­zőnél Kispesten. * Távozó plébános. A középponti papne­velő intézet alkormányzói hivatalának betöltésével a nagymarosi hivek elvesztették eddigi lelkipász­torukat Robitsek Ferenc dr.-t. Fájdalmasan érin-. tette az egész községet a plébános távozásának a hire s szomorú szivvel búcsúztak el tőle. Pedig 12 évi plébánoskodása csupa harc és küzdelem volt. Kemény tusákat kellett vívnia saját hívei­vel az ő érdekükben. A róm. kath. iskola ellen államosítási mozgalmat indítottak, de ő ellenállott az áramlatnak, küzdött és győzött. Az iskola ma büszkesége a községnek. Erélyesen fogott min­denhez, de mindig a legegyenesebb uton haladt s róla egy pillanatra sem tért le. Minden erejé­vel igyekezett előmozdítani hivei szellemi és anyagi jólétét, emelni a község erkölcsi szinvonalat. Testületileg búcsúztak tőle a községi képviselők. Szónokuk, Hell Ferenc megható szavakkal ecse­telte a község fájdalmát, a mely most végre be­látja, hogy vétett plébánosa ellen s ezt fájlalja. Könnyek csillogtak azok szemében, akik csak nemrég is késhegyig menő harcot folytattak el­lene. Mindenki külön-külön akart tőle búcsúzni s leróni háláját. Végre f. hó 20-án ütött a végle­ges válás órája. A hivek százakra menő tömege a községi képviselőtestülettel élükön gyülekezett össze a pályaudvaron, hogy még egy utolsó Istenhozzádot intsenek a távozónak. Szem nem maradt szárazon, az egész közönség sirt. Igy távozott el az a plébános, aki ellen saját hivei annyi éven át állást foglaltak, akinek törekvését nem támogatták, de akinek önzetlensége előtt az utolsó pillanatban mégis meghódoltak. Erdemeit a községi képviselőtestület jegyzőkönyvbe foglalta s kifejezte, hogy Nagymaros lakossága örök há­lával tartozik tevékenységéért s törekvéseiért a távozónak. * Munkásmozgalmak. Nógrád-Vadkerten f. hó 17-én nagy érdeklődés mellett folyt le az ottani mezei munkások egyesületének alakuló gyűlése. A munkaadó gazdák legnagyobb része megjelent a munkások szervezkedő gyűlésén. A mozgalom vezetője Bakos János esperes-plébános. A gyűlésen Go?ida Béla n.-oroszi plébános szó­nokolt, aki saját községében az ősszel állította fel a keresztény munkás-egyesületet. A munkások most már a keresztény szocializmus alapján ipar­kodnak helyzetükön segíteni és jövőjüket biz­tosítani. * Adomány egy — ker. munkásegyletnek. Kedves Leo a Pécs és vidéke ker. munkásegye­sülete könyvtára számára megrendelte a Szt.-István Társulatnál a Családi-Regénytár 45 kötetét és a Népiratkák 225 füzetét 26 kötetben egybekötve. A mft Kedves Pécsett tett, azt megtehetné más is máshol, mert a mint Prohászka szokta mondani : »Ha mindenki évenkint csak egy szociális tettet vinne is végbe, mennyivel máskép állana a mi ügyünk!« * A szeretet találékony. Egy baranyalőcsi rk. család azon alkalomból, hogy Ö szentsége dec. 21-én az uj magyar püspököket, két ma­gyar püspök segédletével saját kézfeltételével fel­szentelte, az ottani r. kath. plébánia hivatal 'utján magán a felszentelés napján 33 koronát küldetett Rómába Péter-fillérül a 12. hónap 21. napja em­lékére és némi köszönetül azon nagy kegyeért Ő Szentségének, a milyennek még aligha volt nemzet, szerencsés boldog részese. Lám a szere­tet igazán találékony. — Magában a lőcsi pleb. templomban a felszentelés napján f. hó 21-én, Veni Sanctés ünnepi mise volt és délután litánia Te Deummal. * Az esztergom-járási róm. kath. tanító­egyesület választmánya f. hó 28-án d. e. 10 órakor az esztergom-belvárosi elemi népiskola negyedik osztálya tantermében tartja értekezletét. Tárgy­sorozat: 1. A világi elnök hatáskörének az egye­sület módosított alapszabályai értelmében való rendelkezésének körvonalozása. 2. A hátralékban levő tagsági dijak behajtására vonatkozó intéz­kedések megállapítása és foganatosítása. 3. A párkányi róm. kath. tanitói körrel való egyesülés és a központi bizottság felállítására vonatkozó előkészületek megbeszélése és megállapítása. 4. A főegyházmegyében levő tanitói nyugdij-alap fellendítését cé'zó intézkedések megvitatása. 5. A nógrád-vármegyei tanitó-egyesület elnökségének a tanitói nyugdij-alapot terhelő sérelmes nyug­díjaztatás és a nem okleveles tanitók alkalmazása tárgyában f. hó i-én 55., illetőleg 56. sz. a. kelt átiratainak bemutatása és a benne foglalt indít­ványok tárgyalása. :; A szabadságolt katona halála. Ripták Ferenc, a 26. gy. e. 15. századának Győrött 3 éven át főzte a zupát és grízt a mancsaftnak szakácsi minőségben. Letelt a három éve, szabad­ságolták s zsebében azzal a néhány forinttal, mit a keserves lénungból összekuporgatott, úgy baka­módra : gyalogosan indult Párkány-Nánának. De csak a »Siralomvölgy« nevű utrészletig jutott, ott orgyilkos kezek leütötték azért a néhány forint­jáért, mit a császár pénzéből összespórolt s melyet talán agg, szegény szüleinek akart hazavinni a karácsonyi ünnepekre. Szombaton virradóra halva találták az emiitett helyen, mellette egy véres fejsze feküdt. A halottat felboncolták s a csend­őrség széleskörű nyomozást indított. Szegény Ripták Ferenc, milyen karácsonya lesz a te jó édesanyádnak . . . ? * Községi elöljárók és képviselők vá­lasztása. Párkány nagyközségben a megürült képviselői mandátumokat f. december hó első felében töltötték be. A választás alkalmával Bachl Lajos megyebizottsági tag elnökölt. A megvá­lasztott községi képviselők nagyobb része a nem­zeti eszme elszánt és kipróbált harcosainak a soraiból került ki. — Az elöljárók választása dec. 18-án volt dr. Thuránszky Lajos vezetése alatt. Itt erős küzdelem folyt, mely után uj pénz­táros lett Bitter Gáspár; uj községi bírónak Krlzsán Vincét választották meg, aki már 9 évig volt Párkánynak pénztárosa. A többi képviselő ugyanaz maradt. * Furcsa erkölcsbiró. Antolarls Tivadar lőcsi jómódú polgár beállít az ottani népiskolába, hogy a tanitót módszertanra tanítsa a gyermekek fenyítését illetőleg. Az a körülmény, hogy a ta­nitó az iskolából kiutasította, annyira kihozta a sodrából, hogy a gyermekek előtt ismételten szidta az Istent. — Akarjuk hinni, hogy Dárdán majd megtanítják az atyafit tisztességre annak dacára is, hogy a Kis Tükör szerint »Baranya van legutolj ára.« ;; Karácsonyfa-ünnepély. A párkányi róm. kath. kisdedóvodában f. dec. hó 21-én szépen si­került karácsonyfa-ünnepélyt rendeztek, amit a kisdedek szülői és szépszámú érdeklődő közönség nézett végig. A szép és igen diszes karácsonyfa felállításához szükséges költségek egybegyűjté­sére favorka Margitka és Kle'sz Mariska urleányok vállalkoztak. Fáradozásuk szép sikerét özvegy Drozdy Gyuláné urnő fáradhatatlan és odaadó ügyszeretete öntötte aztán formába. A kegyes adományokért és a kifejtett fáradozásokért jóleső jutalom a karácsonyfa örömeit élvező boldog gyermeksereg örvendezése. * Karácsonyi ünnepély. A szempei róm. kath. ifjúsági egyesület f. hó 25-én és 26-án karácsonyi ünnepélyt rendez a következő műsorral: Az orr, monológ, előadja: Lesancky János. Magyar népdalok, énekli: Az ifjúság négyes férfi kara. Erdei idil, költemény Heinetői, szavalja : Csizmazia Lajos. Róma és Vatikán. Vetitett

Next

/
Thumbnails
Contents